Túra: Szolnoki betérő (2022)

Én kül Szolnoknak sükeres térségeit áldom,
hol rëmëgő szëmeimbe az első
napragyogás ötlött. Itt hempëlyëg enyves iszapjánn
a' Tiszavíz; itt omlik ölébe
Zagyvánk. Egybevëgyűltt vizeinn a' szőke folyónak
a' szép híd: a' Szandai dombig
két sor fűzfa között izmos töltésëk; utánnok
szőllők a' Varsányi határig.”

(Verseghy Ferenc)


Szolnoki betérő

























Szent Márton Zarándokút 01.

Több mint egy hónapnyi szünet után találkoztunk újra, és elkezdhettük végre a Magyar Zarándokutak legmostohább gyermekét az „Alföldi Szent Márton Zarándokutat”. Ezen a napon Szajolon gyülekeztünk, hogy felfedezzük a környék még nem látott nevezetességeit. Szerencsére nem csak hideg szürkeség jellemezte szombatunkat, hanem egy kis téli varázs még maradt a túránkra. A végén pedig Szolnok templomokkal teli belvárosán átrobogni is futotta még az erönkből.




forrás: openstreetmap.org
Útvonal:

Szajol, vá – Szent István király-templomPüspöki út – Tiszapüspöki – Szent Márton püspök-templom (StM) – Tisza gát – Szolnoki várVártemplom – Evangélikus templom  Református templom Zsinagóga  Szentháromság-templom – Szolnok, vá



Táv és szintemelkedés:

27 km/ 55 m



Reggel a Püspöki úton


Eötvös téri Víztorony (2022)


Az Eötvös téri Víztorony 1909-1910 között épült Ast Ede és Társai tervezete alapján. Az akkor még korszerű technikának számító vasbetonból készült torony 60 évig volt a város szolgálatában. Az 1944-es angol szőnyegbombázás során a torony megsérült, de 1956-ban felújították. 

Napjainkban az értékes építészeti műemlék gazdátlanul áll lakóházak között, megmentése még várat magára.

Magyarok Nagyasszonya (2022)


A Templom utca sarkán álló Mária-szobrot a város lakóinak adományaiból állították 1847-ben. A Bauer György neves egri szobrász alkotása a szolnoki tűzesetek sikeres megfékezésének emlékére készült, ezért is látható szobor talapzatán Szent Flórián domborműve.

A Mária-szobor több helyütt megfordult már, állt a Mária út 19. alatti ház ablakmélyedésébe, a Szentháromság-templom folyosóján és egy időben átkerült Rákóczifalvára is.

Szentháromság Nagytemplom (2022)




A Belvárosi Szentháromság templom Szolnok legrégebbi műemléke, amely egyedi értékei az épület belsejében látható barokk oltárok.

Már 1270 körüli írásokban meg említik, hogy Szolnoknak két templom van: az egyik a várban, a másik kívül. Valószínűsíthetően az utóbbi lehetett a Ferences kolostortemplom elődje.
1718-ban egy kápolnát épített Bezdiczky Ignác, ez lett a mai nagytemplom szentélye. A város lakosságának rohamosan növekedése végett az apró épületet bővíteni kezdték és a szentélyhez kapcsolódva megkezdték a kolostor építését is. Az impozáns barokk épület végül 1729-ben készült el, a terveit az olasz származású, egri építőmestert, Giovanni Carlone készítette. Hamarosan ez az épület is kicsinek bizonyult, ezért 1736-ban megépítették mai nagytemplom hajóját, a 40-es évek végére pedig elkészült a kolostor is. 1750-54 között újabb építkezés következett, ekkor kibővítették a szentélyt és hozzá egy tornyot emeltek.

A templom belsejében több oltár található, amelyek mindegyike kiváló barokk munka. Az épület egyik legszebb és legértékesebb berendezése az 1758-ban készült barokk szószék.


A templom alatt található egy kripta is, amely az egykor itt lakó ferencesek nyughelye.

Kálvária szoborcsoport (2022)


Szolnokon a Belvárosi templom előtt áll a Kálvária szoborcsoport, amely 1794-ben készült barokk stílusban.
Az alkotás keresztre feszített Jézust, és a lábánál térdeplő Mária Magdolnát ábrázolja, mellette különálló talapzatokon Szűz Mária és Szent János evangélista szobra áll.

Szolnoki Galéria (zsinagóga) (2022)

Az 1850-ben megalakult szolnoki izrealita hitközösség 1898-99-ben építette fel zsinagógájukat, amely Baumhorn Lipót tervei alapján készült el. A mór és eklektikus stílusú épület külső megjelenéséén érződik az alkotó itáliai tanulmányai, illetve Lechner Ödön hatásai.
A Zsinagóga 1940-ig működött vallási épületként, majd 1960-ban a város felújíttatta, azóta a Szolnoki Galéria működik falai között. A galériában látható a Szolnoki Művésztelep tárlata, valamint időszakos kiállításoknak is rendszeresen otthon ad az épület.

Rafael arkangyal (2022)


A szolnoki Sóház utca 1 szám alatt található bástyaszerű épület homlokzatán egy nem minden napi alkotás látható. 

A téglafalból kiemelkedő angyal Bedey Gábor helyi szobrász munkája, és a Rafael nevet kapta.

Református templom (2022)


Szolnok városának első református temploma 1893-94 között épült, Sztehlo Ottó tervei alapján. A neogótikus stílusú vöröstégla épület ötszögletű alakjával és három tornyával egy robosztus erdöd kinézetét kelti.

Verseghy Ferenc Gimnázium (2022)


A város legszebb pontján, a Tisza mellett emelkedik Jász-Nagykun-Szolnok megye egyik legrégibb gimnáziuma, a nagy hagyományokkal rendelkező Verseghy Ferenc Gimnázium.
A késő eklektikus épület az egykori sóházak helyén épült 1887-92 között, Benkó Károly budapesti építész tervei alapján. Az iskola 1922 óta viseli a város híres szülöttének, Verseghy Ferenc költő nevét.

Tisza Szálló és Gyógyfürdő (2022)


A Tisza Szálló és Gyógyfürdő neobarokk épülete elegánsan színesíti Szolnok belvárosát.
A Tisza folyó partján, parkosított környezetben álló épületet 1928-ban építették Hegedűs Ármin tervei alapján. Az építkezés alatt 55,6 °C alkáli hidrogénkarbonátos és jódos hévizet találtak, ezért a szálloda mellé egy gyógyfürdő is építettek. A 948 méter mélységből feltörő gyógyvíz reumatikus, ízületi, nőgyógyászati betegségek, gyomorfájások és fogínybetegségek kezelésére alkalmas.

Zounok Ispán (2022)


A Tisza szálló melletti parkban látható Zounok Ispán szobra, amely a város egyik legkedveltebb alkotása.
Szolnok névadója Zounok ispán a megye első ispánja volt I. Géza idejében, aki egy államszervezői tevékenységet segítő történelmi személyiség volt. Az ispánnak emléket állító szobrot Pogány Gábor Benő készítette, és 2001. szeptember elsején állították fel a Tisza melletti parkban.

Evangélikus templom (2022)

 
Szolnokon az 1920-as években kezdődött meg a helyi evangélikusok gyülekezetté szervezése, ez Viszkok Lajosnak volt köszönhető, aki később Vető Lajos néven ismertté vált püspökké.
1927-ben merült föl a hívek körében a templomépítés gondolta, ehhez a lebontásra váró villanyiroda telkére esett a választás. Végül 1932-re készült el a neoreneszánsz és neogótikus stílusjegyeket egyarán viselő templom. Az épület terveit Gerey Ernő budapesti műépítész készített el és a wittenbergi vártemplomhoz való hasonlatosága miatt nyerte el a hívek tetszését.
A templom belsejében lévő oltár felett jelenleg látható alkotás, Munkácsy híres trilógiájára emlékeztet, s a Pilátus előtt álló Jézust ábrázolja, amely egy ismeretlen festő munkája.

Városháza (2022)


Szolnok főterének meghatározó épülete a késő eklektikus stílusban épült városháza.
Az 1882 és 1884 között épült kastélyszerű építmény Makay Endre budapesti építész tervei alapján készült el. Az új városháza építéséhez felhasználták az egykori szolnoki vár bástyaköveit is. Az épület földszinti része egészen a múlt század elejéig üzlethelyiségként volt kiadva, az előtte lévő téren pedig a városipiac húzódott.

Nepomuki Szent János (2022)



A Vártemplom mögötti kis téren áll Nepomuki Szent János szolnoki szobra. A barokk szobrot Győrffy Pál emeltette 1804-ben, és eredetileg az egykori tiszai fahídon állt. A homokkő szobrot 1910-ben helyezték át mai helyére.

Magyarok Nagyasszonya vártemplom (2022)


forrás: vfek.vfmk.hu
A szolnoki vártemplom már a középkorban is áll, de pontos építési idejéről nincsenek adatok. A török hódoltság alatt az épületet mecsetté alakították, majd kiűzésük után a ferencesek rendezkedett be templomba, és Kapisztrán Szent János tiszteletére ajánlották. A kuruc felkelés során az építményt felgyújtották, kirabolták és orgonáját összezúzták. Az épület falai 1716-tól tető nélkül meredeztek, a szentélyét kápolnaként használták. Homályossy Ferenc helybéli építész 1750-től 1757-ig visszaépítette és kibővítette a templomot. 

1820-ban ismét renoválni kellett az istenházat, mert a Tisza áradásai alámosták. 1824-ben újabb átalakítás következett a templom életében, ekkor klasszicista stílusban átépítették. 1919-ben Szolnokra is megérkezett a front, a román támadás idején a templom is találatokat kapott, a tornya mindenestül bezuhant és megsemmisített az oltárt. A két világháború között az épületet teljesen renoválták.

A templom főoltára és szószéke 1820 körül készült, empire stílusban.

Szent István (2022)


Szent István szolnoki szobra a róla elnevezett téren, a vártemplom előtt látható. Az egész alakos szobor alkotója Györfi Sándor szobrászművész, amelyet 2001. augusztus 20-án avatták fel. 

Az István lábainál heverő sziklákon látható táblákon pedig a király fiához írt intelmeiből kiragadott részleteket olvashatóak.

Török-kút (2022)


A Vártemplom előtti parkban álló Török-kút, azokra az időkre emlékezik, amikor Szolnok török megszállás alatt volt. Ugyanis a díszkút pont ott áll, ahol az egykori Minaret volt felépítve. 

Az építmény Papi Lajos szobrászművész tervei alapján készült, és 1977-ben került felavatásra.

Szolnoki vár és látogatóközpont (2022)


Szolnok már a középkorban fontos vízi és szárazföldi csomópont volt, ugyanis a vízi szállítás, a sóút felügyelése, a tiszai fakereskedelem, valamint Buda és Erdély között létesült hadi utak is ide futottak be.

I. Ferdinánd utasítására a török veszély miatt Szolnokot várfallal vették körbe, és az itt magasadó földvárat pedig megerősítették 1551-re. Az alföldi erősség élére Nyáry Lőrincet nevezték ki, akit az 1552-es ostrom alatt a katonái cserbenhagytak és ez alatt Ahmed Ali basa 40 000 fős serege elfoglalta az erődöt. A várat a török uralom alól 1685-ben szabadították fel, később 1697-ben Thököly Imre az épületet felgyújttatta.


2020 májusa óta azonban az egykori szolnoki vár kapuja már újra ott áll a Zagyva-Tisza torkolatánál. A robosztus, bástyaszerű épületben egy látogatóközpont kapott helyet, ahol az erősség múltját kívánják majd bemutatni, de egyelőre az ezt még nem adták át a nagyérdeműnek.

Szent Márton templom (2022)


Tiszapüspöki Fő utcáján áll a község katolikus temploma, amely 1769-ben épült barokk stílusban, Franz József egri építész tervei alapján. A korábbi kápolna helyén emelet új templom megrendelője a település akkori földesura, Eszterházy Károly püspök volt.

Nepomuki Szent János (2022)


A tiszapüspöki templom előtti parkban áll egy réginek tűnő Nepomuki Szent János-szobor, amely egy másolat az 1880-ban készített eredeti szoborról. 

A napjainkban látható szobrot Varga Gábor keramikus, szobrászművész készítette el, és 2000-ben került felavatásra.

1848-49-es és Felszabadulási emlékmű (2022)


A Fő út melletti parkban áll a 1848-49-es szabadságharc emlékműve, amelyet 1948-ban állíttattak a község elöljárói. A Petőfi Sándor és Kossuth Lajos domborművével díszített obeliszknek van egy párja is, a Felszabadulási emlékmű. De a két azonos időben állított (1948), felújított és kiegészített (2002), alkotás két külön történelmi eseménynek állít emléket.

Mária-kápolna (2022)


A tiszapüspöki Szent István tér ékessége a terület legészakkibb részén álló Mária-kápolna.

Szajoli Holt-Tisza (2022)



A Szajol település melletti holtágat a Tisza szabályozása során az 1840-es évek végén átmetszéssel alakították ki. 

A Szajoli Holt-Tiszát napjainkban belvíztárolásra és öntözésre használják elődlegesen, de emellett a horgászok is kedveli. A víz balpartját hétvégi telkeket szegélyezik, míg a jobb parton már a vízszéltől kezdődően nád, sás majd erdősor található.

Szent István király templom (2022)



Szajol első templomának említése 1712-ből való, ekkor az egri alesperes arról számolt be, hogy a Szajla nevű község a nádból és fából épített temploma elhagyott. A megroskadt fatemplom helyett 1744-ben kezdtek újat építeni, de csak egy vályogból épített nádfedeles kápolnára futotta a nemesek adományaiból. Sajnos ez kápolna se bírta az idő viszontagságait, ezért 1827-33 között új templomot építtettek a helyére.



A templom oltárképét Danhauser festette 1831-ben, amely Szent István királyt ábrázolja, amint felajánlja a koronát Máriának.

Szent István (2022)


A szajoli római katolikus templom előtti Emlékpark ékessége a Szent Istvánt teljes alaktában ábrázoló szobor. Az alkotását Győrfi Sándor szobrászművész készítette és 2000. augusztus 20-án avatták fel.

Református templom (2022)


A szajoli református templom 1997 és 2002 között épült.

Romkert (2022)



A cikádori, vagy más néven széki ciszterci apátság templomának egykori alapjait bemutató romkert Bátaszék egyik kiemelkedő fontosságú látványossága, emellett fontos történelmi emlékhely is.

A Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt ciszterci apátságot 1142-ben alapította II. Géza király a Duna folyó közelében. A mocsaras, lápos területen emelt monostorra hamar ráragadt Szék név, majd később a Cikádor helynév, amely a Székudvar torzított formája volt. Az itteni monostor virágzását is a tatárjárás árnyékolta be, a dúlás után csak a monostor bizonyos részét sikerült helyreállítani. A 14. századtól azonban a bírtok lassú hanyatlásának indult, és 1478 körül egyesítették a szomszédos bencés apátsággal. 

A mohácsi csatát követően I. Ferdinánd király egy palánkot emeltetett monostor köré, amelyet Ibrahim török pasa 1529-es ostroma után elpusztított. A 150 évig itt állomásozó törökök újjáépítették palánkvárat, mecset és kaszárnyát alakítottak ki benne, sőt még egy minaretet is építettek ide. A török kiűzését követően szerb és németek érkeztek a településre, az utóbbiak a megmaradt középkori romtemplom szentélyét használták misézésre. A 19. század második felére a toldozott-foltozott épület veszélyessé vált, ezért új templom építésébe kezdtek.

Szent Vendel (2022)


A bátaszéki nagytemplom előterében egy barokk Szent Vendel szobor látható, amelyet Mathias Wolf és felesége Elisabeth Makler állíttattak 1905-ben.

1948-as emlékmű (2022)


A bátaszéki templomkertben látható egy 1848-as szabadságharcnak emléket állító obeliszkre hasonlító alkotás. 

Az emlékmű 1948-ban készült a szabadságharc 100 éves évfordulójára, amely megemlékezik az 1441-es bátaszék-bátai csatáról is.

Nagyboldogasszony templom (2022)


A Bátaszéken található Nagyboldogasszony Római Katolikus Plébániatemplom már a méreteivel is kiemelkedik a környék templomai közül. A város szimbólumának is számító épületet egy középkori monostortemplom helyén áll.

1842-ben döntöttek úgy a városvezetők, hogy a romos középkori templom helyére új istenházat építenek. Ehhez a terveket Hofhauser Antal budapesti műépítész készítette el. 1899. július 4-én kezdődött az építkezés. Végül 1902-re készült el a Nagyboldogasszony tiszteletére felszentel neogótikus templom.
A templom belsejében látható képeket Krikler József festőművész készítette, a többi díszítést Blaskovits Bátori Mihály végezte. A szobrokkal díszített főoltár pedig Leivisch Róbert szombathelyi oltárépítő műhelyében készült.

Magyarok Nagyasszonya (2022)


A Nagyboldogasszony-templom előtt, a kerítés felölé oldalon áll Szűz Mária 1930-ban készült szobra. A mészkőből készült, gyerek Jésut a karján tartó Mária Kondor Janó alkotása.

II. Géza (2022)



A Szentháromság tér legújabb éke a 2017-ben a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával felállított II. Géza szobor, amely Imre Péter, szekszárdi szobrász alkotása.

 A város életében meghatározó szerepet töltött be II. Géza, aki magyar királyként 1142-ben ciszterci szerzeteseket telepített le Bátaszéken.

Szentháromság-szobor (2022)


A templom előtti parkban áll a bátaszéki Szentháromság-szobor, amelyet 1794-ben emeltettek a helyi hívek. Az emlékmű valószínűleg egy pestis vagy más járvány idején készült fogadalomból.

A klasszicista stílusban készült oszlopon a Szentháromságon kívül Szűz Mária, Szent Sebestyén, Rókus, Rozália, Flórián, Vendel, Donát és Nepomuki Szent János szobrai láthatóak.

Túra: A Villányi legenda nyomában (202)

Egyszer volt, hol nem volt, élt nagyon régen itt Harsányban egy boszorkány. Ennek a boszorkánynak volt egy leánya, úgy hívták, Hërka. Ez a leány olyan szép volt, hogy még maga az ördög is beleszeretett, és el akarta venni feleségül.”

(legenda)

Ördögszántotta dűlő


forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Villány, pincesor - Villányi szőlők - Ördög-árka - Fekete-hegy (K) - Nagyharsányi szoborpark - Villány - Templom-hegy (K) - Ammonitesz Tanösvény - Villány, pincesor

Táv és szintemelkedés:

14,5 km/ 225 m







Villányi szőlők