Túra: Elfelejtett kastélyok (2018)

Gazdátlan kastély. Fele zárva áll.
A folyosó fejhangon kiabál.
 A parkot őrzik még a vén falak,
az ágak össze-vissza donganak.

Láttad-e, mondd, a kis főherceget?
Azt mondják, nem halt meg, csak elveszett.
Szines virágok közt ugrált, dalolt
s anyja, a jó királyné, tapsikolt.

(Weöres Sándor)

Gazdátlan kastély
























AK-05/2.

Már a címből is kitűnik, hogy ezen a szakaszon bizony a Dél-Alföldi kastélyoké volt a főszerep. Ugyanis Nagymágocson található a környék legszebb drágaköve, a Károlyi-kastély, amelyet most kívül és belül is be tudtuk járni. Az utunk a megye legkisebb településein, jobbára betonúton vezetett, de még is látványában és hangulatában semmihez sem fogható az itteni táj, azaz a Viharsarok.




forrás: openstreetmap.org



Útvonal:

Tompahát (K) – Ótompahát – Károlyi-kastélySzent Alajos-templom – Nagymágocs – Szendreimajor – Árpádhalom  Károlyi-Berchtold-kastély Jézus Szíve templom – Újvárosi földek – Gádoros



Táv és szintemelkedés:

26 km/ 18 m





Tilosban túrázók

Evangélikus templom (2018)



A nagymágocsi evangélikus templomot 1938-ban szentelték fel, amelyet a hívek adakozásából építettek fel. A vörös téglából készült épület pusztai templomnak, az az szegények templomának épült. Jelenleg a templomot a reformátusok is használják.

Petőfi Sándor (2018)


A nagymágocsi Petőfi téren áll a park névadójának szobra. A szobrot eredetileg a milánói Ambrosiana udvarában kívánták felállítani, de a II. világháborús eseményei ezt meghiúsították. Pásztor János gipszformáját végül 1960-ban öntették alumíniumba, és ezt állították fel Nagymágocson.

Kastélykert (2018)


A nagymágocsi Károlyi-kastélyhoz tartozik még egy 41 hektáros angolpark is, amely a parképítő művészet remekei közé tartozik. A kert kiemelkedő értékei a ritka őstölgyek és fenyőfélék, de egy 10 hektáros horgásztó is található itt. A kastélypark legnagyobb méretű szoborcsoportja a "Szabin nők elrablása" nevet viselő szökőkút, amely eredetije Párizsban látható. A többihez hasonlóan ez a reneszánsz alkotás a római mitológiából merítette a témát.

Szabin nők elrablása (2018)

A kastélypark legnagyobb méretű szoborcsoportja, a Szabin nők elrablása szökőkút, amely eredetije Párizsban látható. A többihez hasonló reneszánsz alkotás a római mitológiából merítette a témát, ugyan is Romulus Róma megalapítása után a szabin nők elrablása során asszonyokat hozott a városba.

Kisfiú hallal (2018)



A nagymágocsi Károlyi-kastély parkjában található a "Kisfiú hallal" elnevezésű reneszánsz szökőkút, amelyet gróf Károlyi Imre állíttatott 1912 körül. A halat átölelő gyermekfigura nagyon hasonlít a gróf fiára, a nyolcévesen diftériában meghalt Tiborra.

Károlyi-kastély (2018)


A Viharsarok talán legszebb drágaköve a Nagymágocson található eklektikus neobarokk Károlyi-kastély. A jelenleg szociális otthonként működő műemlék, és a hozzá tartozó összes gazdasági épület az eredeti állapotban maradt fent.

A 1896 és 1897 között épült kastély egy részét Ybl Miklós tervezte, megrendelője pedig a kor egyik legnagyobb birtokosa, Károlyi Imre volt.

A grófi család 1910-ben a kastély első emeletén kápolnát alakíttatott ki a 8 éves korában elhunyt fiuk emlékére.

A II. világháború követően a grófi család elmenekült a birtokról, ezután az egyedülálló, gazdátlan kastélyt kifosztották, a könyvritkaságokat pedig eltüzelték. A viharos időkben a kastélyban tábori kórház üzemelt, majd az államosítás után a Csepel Vas- és Fémművek üdülője volt.

Áldott Magyarország-szoborcsoport (2018)


Nagymágocson a Szentesre vezető út mentén, egy mezőgazdasági üzem bejáratánál látható egy faragott szoborcsoportot. Kutasi Gyula alkotása egy három alakos kompozíció, amely Hungária istennőt, egy magvető paraszt embert és egy édesanyát jelenít meg, az utóbbi egy nagy cipót tart a kezében.

Szent József (2018)



Szent József barokk szobra eredeti felállítási helye a Lakos téren volt, azonban itt a háború alatt erősen megrongálódott. 1947. augusztus 15.-én a felújítása után a Szent Anna templomot a Plébániával összekötő árkádsoros kerengő elé állították fel.

Szentháromság-szobor (2018)


Szentesen az Erzsébet téren a Római Katolikus Szent Anna Templom és Plébánia Hivatal épületek között található a neoreneszánsz Szentháromság szobor. Az 1885-ben készült háromlépcsős kis emelvényen legfelül az Atya, az Ige és a Szentlélek, középen az evangélisták: elől Szent Márk, jobbra Szent Lukács, balra Szent János, hátul Szent Máté szobra látható.

Széchenyi-liget (2018)



A Széchenyi-liget a város szívében fekszik, amely a Kurca-folyó által övezett természetvédelmi terület, és egyben Szentes turizmusának központja is.

1860-ban határozta el a város, hogy a Vecseri-fok szigeten ligetet alakít ki. Mivel a szentesiek nem felejtették el, hogy a nagyszabású árvíz-mentesítési munkálatoknak köszönhetően csökkent a térségben az árvízveszély és jelentős termőterületet kaptak a Tisza medréből, ezért a park Széchenyi István nevét kapta. 

A 36 holdnyi területen napjainkban számos faritkaságot tartalmazó, hangulatos sétányokkal szabdalt népkert húzódik, amelyet 1869-ben adták át a nagyközönségnek.

Kubikos szobra (2018)


A ligeti múzeum épülete előtt álló Kubikos szobrát a szentesi régészeti feltárások derék földmunkásainak emlékére állították. A szobor alkotója Borbereki Kovács Zoltán szobrászművész alkotása a Párizsi Világkiállítás Képzőművészeti Nagydíját elnyerte. 
Az alkotás eredetileg a volt Polgári Leányiskola (ma Petőfi Sándor Általános Iskola) előtt állt.

Csallány Gábor Kiállítóhely (volt Liget vendéglő) (2018)

A Liget vendéglő ötlete először Füchsl Ferdinánd helyi vállalkozó fejében született meg. Végül Török János tervei alapján 1868-ban készült el a táncteremmel egybekötött vendégfogadó. A klasszicista épület a korabeli leírás szerint teljesen téglából készült, zsindelytetővel. Sajnos a vendéglő csak rövid működött, 1873-tól a polgári iskola vette birtokba az épületet.
1949-től a Koszta József Múzeum működött a ligeti vendéglőben, az alföldi festőművész hagyatékát lehetett megcsodálni a termekben. Gyűjtemény gazdagsága és nagysága miatt a múzeum 2006-ban átköltözött a volt megyeháza épületébe. A ligeti épület pedig felvette a Csallány Gábor Kiállítóhely nevet. A jelenlegi tárlat áll egyrészt egy Régészeti Látványtárból, időszaki kiállításokból, másrészt az épületben működik a szentesi múzeum fotótára, adattára, kerámiarestaurátor műhelye, és gyűjteményi raktára.

Kurca-parti sétány (2018)




Szentes gyöngyszeme nem is lehetne más, mint a várost kettészelő Kurca. A szentesi önkormányzat a 2000-es évek elején sétányt alakított ki a csatorna mentén, hogy a Kertvárosból akár a kiséri városrészig kerékpáron és gyalog is eljuthasanak a helybeliek.

A Kurca 11 kilométeres városi szakaszán, több környezetbe illő híd és pad várja a látogatókat.

Gőz- és Kádfürdő (2018)


A szentesi Széchenyi-ligetben számos érdekes és épület és szobor található. Az egyik ilyen volt Gőz- és Kádfürdő épülete, amely 1869-ben épült klasszicista stílusban. A sziksós fürdőként is működött műemléképület ma Családsegítő Központként üzemel.

Nepomuki Szent János (2018)


Nepomuki Szent János festett mészkőből készült szobra 1778-tól még a régi plébánia mellett állt. Áthelyezéskor azonban a szobor feje letört, majd el is veszett; ezért a plébánia pincéjében helyezték le.
Pár évszázadnyi álom után a Kurca-híd átépítésekor került mostani, mondhatni tökéletes helyére a műalkotás.