Evangélikus templom (2018)

A nagymágocsi evangélikus templomot 1938-ban szentelték fel, amelyet a hívek adakozásából építettek fel. A vörös téglából készült épület pusztai templomnak, az az szegények templomának épült. Jelenleg a templomot a reformátusok is használják.

Szabin nők elrablása (2018)

A kastélypark legnagyobb méretű szoborcsoportja, a Szabin nők elrablása szökőkút, amely eredetije Párizsban látható.

A többihez hasonló reneszánsz alkotás a római mitológiából merítette a témát, ugyan is Romulus Róma megalapítása után a szabin nők elrablása során asszonyokat hozott a városba.

Kisfiú hallal (2018)

A nagymágocsi Károlyi-kastély parkjában található a "Kisfiú hallal" elnevezésű reneszánsz szökőkút, amelyet gróf Károlyi Imre állíttatott 1912 körül. A halat átölelő gyermekfigura nagyon hasonlít a gróf fiára, a nyolcévesen diftériában meghalt Tiborra.

Károlyi-kastély és parkja (2018)

A Viharsarok talán legszebb drágaköve a Nagymágocson található eklektikus neobarokk Károlyi-kastély. A jelenleg szociális otthonként működő műemlék és a hozzá tartozó összes gazdasági épület az eredeti állapotban maradt fent.

A 1896 és 1897 között épült kastély egy részét Ybl Miklós tervezte, megrendelője pedig a kor egyik legnagyobb birtokosa, Károlyi Imre volt. A grófi család 1910-ben a kastély első emeletén kápolnát alakíttatott ki a 8 éves korában elhunyt fiuk emlékére.

Az egykori birtokhoz tartozik még egy 41 hektáros angolpark is, ami a parképítő művészet remekei közé tartozik. A kert kiemelkedő értékei a ritka őstölgyek és fenyőfélék és az itt álló 18. századból származó barokk szobrok.

 A környék turisztikai vonzerejét növeli a parkban található 10 hektáros horgásztó is.

Zabsilós magtár (2018)

A nagymágocsi kastély bejáratával szemben áll az Ybl Miklós által tervezett romantikus stílusú magtár.

A háromszintes épület különlegessége, hogy egyetlen egy vasszög sem található benne. A környékbeliek elmondása szerint az építmény belső szerkezete jó állapotban van, és régóta szeretné az önkormányzat hasznosítani. Jelenleg arról lehet hallani, hogy a képviselő testület pályázati pénzből szeretné a kerékpáros turizmus fellendítésére átalakítatni az műemléket. 

Szent József (2018)

Szent József barokk szobra eredeti felállítási helye a Lakos téren volt, azonban itt a háború alatt erősen megrongálódott. 1947. augusztus 15.-én a felújítása után a Szent Anna templomot a Plébániával összekötő árkádsoros kerengő elé állították fel.

Szentháromság-szobor (2018)

Szentesen az Erzsébet téren a Római Katolikus Szent Anna Templom és Plébánia Hivatal épületek között található a neoreneszánsz Szentháromság szobor. Az 1885-ben készült háromlépcsős kis emelvényen legfelül az Atya, az Ige és a Szentlélek, középen az evangélisták: elől Szent Márk, jobbra Szent Lukács, balra Szent János, hátul Szent Máté szobra látható.

Széchenyi-liget (2018)

A Széchenyi-liget a város szívében fekszik, amely a Kurca-folyó által övezett természetvédelmi terület, és egyben Szentes turizmusának központja is.

1860-ban határozták el a város, hogy a Vecseri-fok szigeten ligetet alakít ki. Mivel a szentesiek nem felejtették el, hogy a nagyszabású árvíz-mentesítési munkálatoknak köszönhetően csökkent a térségben az árvízveszély és jelentős termőterületet kaptak a Tisza medréből, ezért a park a Széchenyi nevet kapta. A 36 holdnyi területen napjainkban számos faritkaságot tartalmazó, hangulatos sétányokkal szabdalt népkertet hoztak létre, amelyet 1869-ben adták át a nagyközönségnek.

Kubikos szobra (2018)

A ligeti múzeum épülete előtt álló Kubikos szobrát a szentesi régészeti feltárások derék földmunkásainak emlékére állították. A szobor alkotója Borbereki Kovács Zoltán szobrászművész alkotása a Párizsi Világkiállítás Képzőművészeti Nagydíját elnyerte. 

Az alkotás eredetileg a volt Polgári Leányiskola (ma Petőfi Sándor Általános Iskola) előtt állt.

Csallány Gábor Kiállítóhely (volt Liget vendéglő) (2018)

A Liget vendéglő ötlete először Füchsl Ferdinánd helyi vállalkozó fejében született meg. Végül Török János tervei alapján 1868-ban készült el a táncteremmel egybekötött vendégfogadó. A klasszicista épület a korabeli leírás szerint teljesen téglából készült, zsindelytetővel. Sajnos a vendéglő csak rövid működött, 1873-tól a polgári iskola vette birtokba az épületet.

1949-től a Koszta József Múzeum működött a ligeti vendéglőben, az alföldi festőművész hagyatékát lehetett megcsodálni a termekben. Gyűjtemény gazdagsága és nagysága miatt a múzeum 2006-ban átköltözött a volt megyeháza épületébe. A ligeti épület pedig felvette a Csallány Gábor Kiállítóhely nevet. A jelenlegi tárlat áll egyrészt egy Régészeti Látványtárból, időszaki kiállításokból, másrészt az épületben működik a szentesi múzeum fotótára, adattára, kerámiarestaurátor műhelye, és gyűjteményi raktára.

Kurca-parti sétány (2018)

Szentes gyöngyszeme nem is lehetne más, mint a várost kettészelő Kurca. A szentesi önkormányzat a 2000-es évek elején sétányt alakított ki a csatorna mentén, hogy a Kertvárosból akár a kiséri városrészig kerékpáron és gyalog is eljuthasanak a helybeliek.

A Kurca 11 kilométeres városi szakaszán, több környezetbe illő híd és pad várja a látogatókat.

Gőz- és Kádfürdő (2018)

A szentesi Széchenyi-ligetben számos érdekes és épület és szobor található. Az egyik ilyen volt Gőz- és Kádfürdő épülete, amely 1869-ben épült klasszicista stílusban. A sziksós fürdőként is működött műemléképület ma Családsegítő Központként üzemel.

Nepomuki Szent János (2018)

Nepomuki Szent János festett mészkőből készült szobra 1778-tól még a régi plébánia mellett állt. Áthelyezéskor azonban a szobor feje letört, majd el is veszett; ezért a plébánia pincéjében helyezték le.
Pár évszázadnyi álom után a Kurca-híd átépítésekor került mostani, mondhatni tökéletes helyére a műalkotás.