Túra: Tiszán innen és túl (2019)

„Még áll a domb s én állok a felett,
Játszik velem bűbájos képzelet.
Csekély a domb, alig emelkedő,
Ormán csak fű, nem a bérc fenyve nő.

Csak, mintha pajzán szélfiak szeszélye
Egykor magát mulatta volna véle,
Midőn a porba' játszván, mint szokott,
Fövényből a pusztán csibét rakott.

(Arany János)

Tiszántúli halmok


























AK-05/1.

Igazán szép napsütésben indultunk útnak, hogy befejezzük végre a helyi (CSM) kéktúrát. Ópusztaszerről startoltunk, Levelény után pedig átkeltünk a kanyargó Tiszán, ahol kompkezelőknek köszönhetően kétszer is, míg mi a pecséttel vacakoltunk. A mindszenti retró ebéd után átszeltük a kurgánok földjét, és meg sem álltunk egészen Tompahátig, de közben ránk is sötétedett.




forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

  Ópusztaszer, emlékpark (K)  Levelény Nagy rév – Mindszent, vasútállomás – Koszorú-halom – Nagy-Ludas-halom – Ördöngös major – Tompahát

Táv és szintemelkedés:

31 km/ 37 m


A Föld kék órája

Ördöngös Major (2019)


A Derekegyházhoz tartozó Ördöngősi Majorban álló intézői kúria az 1800-as évek közepén épült, a vidéki klasszicizáló építészeti stílusban. A régies hangulatú farmhoz tartozik egy szépen felújított harangláb és egy feszület is. 

Az Ördöngös Major ma magánkézben van, üzemeltetője lovasfarmot és vendégházat alakított ki az egykori uradalmi birtokon.

Nagy-Ludas-halom (2019)

A kunhalmok az alföld területein található, mesterségesen létrehozott különleges földhalmok, amelyek gyakran ősi temetkezési helyek, és a többségük a honfoglalás előtti időkből származik. 
A mindszenti Nagy-Ludas-halom három település: Mindszent, Szegvár és Derekegyház közigazgatási határának találkozási pontján fekszik. Az ország egyik legtöbb nevű halma nevét a hajdan itt tanyázott vadludakról kapta. A domb környékén előkerülő régészeti leletek (csont és tégla) középkori település nyomaira utalnak. Ezekből következtethető, hogy itt középkori temetőt és templom is állott. A határdombon a 18. század első felében keresztet állítottak, a ma is látható feszületet gróf Károlyi Sándor ajándéka.
Az 1730-as években az „ördöngős” boszorkányperekben úgy vélték, hogy a domb a boszorkányok áldozó- és találkozóhelye lehetett.

Mindszenti öregtemető (2019)


A mindszenti vasútállomással szemben található temetőben az 1900-as évek elejétől egészen a ötvenes évekig temetkeztek. A sírkertben 770 kőkereszt található, amelyek csak a földbe vannak szúrva, de nincsenek bebetonozva. A helyi képviselő-testület mostanában azon munkálkodik, hogy pihenőparkot alakítsanak ki a területen.

Levelényi major (2019)




Ópusztaszerről a kéken a Tisza felé indulva rögtön a Pallavicini birtok egyik tölgyfás útján vezet az utunk, a méretes óriások között bújik meg egy kicsiny erdőfolt, amely az uradalmi épületet rejti.



A levelényi kúriát 1800-es évek közepén építették késő klasszicista stílusban, amely az egykori gazdatiszt szállása volt. Az 1930-as években, mint a többi uradalmi épületben itt is népiskolát alakítottak ki. 1950. január 1-jén aztán Levelényi Állami Gazdasággá alakult a major, majd ezt az 1990-es évek elején a privatizáció szüntette meg, ezután a helyi vadásztársaság költözhetett be ide. 


A major részen még több eredeti állapotban fennmaradt uradalmi épület is áll, sőt az egykoron itt robogó kisvasút nyomvonala is kivehető még a pusztaságban. A Pallavicini uradalom majorságait egy keskeny nyomtávú vasút kötötte össze, az egyik éppen maradt állomása és gőzöse megtekinthető az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban.

Túra: Honfoglalók útja (2019)

„Megroncsolt testtel, homloka tövisben,
Indul az útnak az elítélt Isten,
Vállán a kereszttel.
A kezemet, Uram,
Jaj, a kezemet soha ne ereszd el!”

(Sík Sándor)

Hiányos kereszt









forrás: openstreetmap.org



Útvonal:

Gátér - Csukáséri-éri-főcsatorna (P+) – Fehér-tó - Arany-hegy - Sárga-major - Fülöp-kereszt – Bagi malom – Hétvezér emlékmű - Pusztaszer


Táv és szintemelkedés:

21 km/ 50 m



Viszlát, viszlát!

Aranyhegy (2019)


Aranyhegy Pálmonostora egykor szebb napokat látott tanyaközpontja, amelynek még boltja is volt akkoriban.

 Az itt lakók számára a közeli Sárga major jelentette a megélhetést. Azonban major privatizálása után az itt élők szépen lassan beköltöztek a faluba és ott kerestek munkát.

Gátéri Fehér-tó (2019)


 A gátéri Fehér-tó is a környékbeli szikes tavakhoz hasonlóan, csak csapadékos időszakban nevezhető igazán tónak. A fehér vizű, szikes vízfelületet a 20. század során, a vízrendezések és mezőgazdálkodás alaposan átalakította.
Viszont a terület kiemelkedően fontos egyes vonuló, telelő madárfajok számára. Hiszen ősszel és tavasszal a nagy lilik, a nyári ludak, a tőkés récék és néha a daruk nagy számban jelen vannak a területen. Emellett egyéb védett állatfajok is láthatóak a tavon, mint például a vidra, a mocsári teknős, vízisikló, dunai és pettyes gőte, különböző békafajok és a réti csík.
A Fehér-tavat és környékét már megyei értékké nyilvánították, jelenleg a Kiskunsági Nemzeti Park is munkálkodik a fontos vizes élőhely védetté nyilvánításán.

Bodor-kereszt (2019)



A gátéri Csukás-éri-főcsatorna mellet, de közigazgatásilag már Tömörkényhez tartozó mezőgazdasági területen egy különleges kunhalom látható. A kurgánon ugyanis egy régi, málladozó korpusz, és rajta egy alig kivehető Jézus látható. Feltehetően a csanyi Historia Domusban is említett, 1810-ben állított Bodor-kereszt magaslik ki itt a Fehértói-pusztából.

A kiskunsági pusztában több hasonló vallási jelkép is található.

Csukás-éri-főcsatorna (2019)


A Csukás-éri-főcsatorna Duna–Tisza közének belvíz levezetésére szolgáló öntözőcsatorna, amelyet mesterségesen alakítottak ki. 

A Lajosmizse külterületéről induló vízfolyás több tavat is táplál útja során, míg végül a Dond-érba torkollik. A Csukás-ér partsávja sok helyen természetvédelmi területet, melyet a Kiskunsági Nemzeti Park kezel.

Szent Antal (2019)



A gátéri Szent Anna templom kertjében, egy szobor fülkében található Szent Antal barokk szobra. A szegények védőszentjét itt is a szokásos módon, a karján ülő gyermek Jézussal van ábrázolva, aki egy szál fehér liliomot tart kezében.

Szent Anna templom (2019)



Gátér gótikus templomát August József budapesti műépítész építette fel 1929-re, a falu lakóinak adományából. Szelepcséni András, félegyházi lelkész nem csak lelkes munkával, hanem nagy összeggel járult hozzá építkezéshez. A templom védőszentje Szent Anna, így minden évben Anna nap közelében tartják a falu búcsúját.
Az épület belsejében található, 8 méter magas oltár és a szószék remekmívű tölgyfából készült.