Vörös acsalapu (Petasites hybridus)
"Kalap lapunak vagy nagy szattyúnak is nevezik. Az első megnevezés valóban helytálló: nyáron megjelenő levelei alatt egy felnőtt is kényelmesen elfér, akár esernyőnek is használhatja.
A virágok magassága 20-30 cm, ezek tavasszal jelennek meg. A pikkelyes száron tömött fürtökben nyílnak, lilás, rózsaszínes árnyalatúak, esetleg annyira halványak, hogy fehérnek tűnnek. Levelei a virágzás után jelennek meg, akár egy méter magasak is lehetnek, és majdnem ekkora átmérőjűek. Alakjuk szíves-kerekded, széle karéjos, fogas. Fonákjukon rövid, fehér szőrrel borítottak. Maggal illetve kúszó gyöktörzsével gyorsan terjed. Virágai kétlakiak, a termős virágok nagyobb méretűek. Március áprilisban virágzik patakparti magaskórós társulásban." (novenyhatarozo.info)
Vargánya Tanya (2013)
A régi hagyományokkal rendelkező Ifjúsági tábor a turisták Zobákpusztai
központja. Egy a Kelet-Mecsek kapujában található egyszerű szálláshely közül, de ezen kívül
több természetbarát rendezvény színhelye is.
Illatos hunyor (Helleborus odorus)
„A hunyorok az üde erdők tavaszi
virágai. Minden faj védett hazánkban, az illatos hunyor eszmei értéke 5000
forint. Mivel a boglárkafélék családjába tartozik, mérgező is. Nagyobb, „igazi” levelei a virágzás vége felé
vagy végén jelennek meg. Virágzáskor a vaskos száron fellevelek láthatóak. A
száron több, magányos virág nyílik (nem alkotnak virágzatot). Zöld színű,
tojásdad, lekerekített csúcsú csészelevelek alkotják őket. Miután megtörtént a beporzás,
a csészék nem hullanak le, hanem egyben marad a virág, csak megjelenik középen
a termése, egy tüszőcsokor. Üde lomberdőkben virágzik, március-áprilisban. Magyarországon,
a Dunántúlon fordul elő. Hasonló faj a kisvirágú hunyor, de ennek virágai jóval
kisebbek.” (novenyhatarozo.info)
Völgységi-patak a Takanyó-völgyben (2013)
Zobákpusztától nem messze, a Hármas-hegy északi lábánál található
a Takanyó-völgy. A völgy feletti források vízét gyűjti össze a Völgységi–patak, amely
aztán végi folyik a Keleti-Mecsek több településén. A sárga keresztjelzésen
lehet bebarangolni az árnyas völgyet.
Indás ínfű (Ajuga reptans)
„Az ínfüveknek érdekes terjedési stratégiája van: az
anyanövény vékony indákat növeszt, amelyek minden irányban elkúsznak a talajon.
Ezeken már fejlődnek az utód növények, melyek legyökeresednek, új növényt
létrehozva. Bár nem nagytermetű növény, virágának színe miatt nem nehéz
észrevenni. Szára az ajakosvirágúak családjára jellemzően szögletes, szőrökkel
borított. Levelei ülők, a száron keresztben átellenesen helyezkednek el.
Tojásdadok, szélük fűrészes. Az ajakos virágok élénk kasmírkékek, tömött, sűrű fürtben
nyílnak a szár végén. Áprilistól májusig virágzik, de még júniusban is
találkozhatunk feltűnő virágfürtjeivel. Utak szélén, réteken virít.” (novenyhatarozo.info)
Betyár-forrás (2013)
A zöld körjelzésen,
Pusztabányáról mintegy 500 méterre található ez a kis csoda.
A Hidas-völgy oldalában látható foglalásból és felszínen több helyen is előtör a bő karsztvíz. Majd a csobogó víz egy nagyobbacska
szikláról ereszkedik le, hogy parányi patakként folytassa tovább a felszíni
útját. A Mecseki minivízesések talán legszebbike ez a kilépés.
Farkas kutyatej (Euphorbia cyparissias)
„Fehér színű tejnedvét
régen szemölcsök gyógyítására használták, de óvatosan kell bánni a növénnyel,
mert bőrirritációt okozhat. 20-50 cm magasra megnövő, bokros növekedésű,
vékony, felálló szárú faj. Levelei szálasak, igen keskenyek, puha tapintásúak,
sérüléskor fehér, ragacsos tejnedvet eresztenek. A szárat sűrűn borítják,
egészen a virágzatig. Virágai szárvégi bogernyőben nyílnak. Színük halványzöld,
jelentéktelenek, inkább az őket körülvevő murvalevelek feltűnőek, melyek
hasonló színűek, de nyáron, tartós csapadékhiány után pirosra színeződnek.
Termése tok. Márciustól októberig találkozhatunk vele sziklás hegyoldalakon,
törmeléklejtőkön, sziklás gyepeken.” (novenyhatarozo.info)
Betyártanya (2013)
Pusztabányán a fenyőerdő szélén állott valamikor egy romantikus,
fából készült kis kulcsosház. Aztán 1996-ban lerombolták, hogy egy modernebb
téglaházat építsenek helyette. A környék varázsa megmaradt ugyan, de a régi kunyhó hangulatát visszahozni nem tudják.
Erdei álganéjtúró (Anoplotrupes stercorosus)
Az erdei ganéjtúró Magyarország hegy- és dombvidékein, lombos és tűlevelű erdőkben gyakori, de néha Alföld peremterületein is megtelepszik. A bogár inkább gombaevő, ezét szereti a nedves hegyvidéki erdőket.
Kisújbányai kulcsosház (2013)
A falu központjában található kulcsosházat 1978-ban a PTTE nyitotta meg, amely azóta visszaszállt az önkormányzathoz.
Szoborpark (2013)
A Kelet-Mecsek egy eldugott szegletében, Kisújbánya
központjába különleges szoborpark található. Körülbelül fél tucat absztrakt
alkotás várja a ligetben az ide látogatókat, Borsi-Lakatos László jóvoltából.
Pro Silva tanösvény (2013)
A nemzeti park kezelésében álló tanösvény az Óbánya és
Kisújbánya között húzódó csodálatos völgyben található. Ismertető táblái főleg
az erdőgazdálkodást hívatottak bemutatni. Aki erre jár, ne feledje fokozottan
védett terültre tévedt. Az öt állomást jelző lapok igen csak megfakultak, viszont új táblák is kerültek az Üvegesek útja szervezése jóvoltából.
Turistaház az Öreg Malomhoz (2013)
Hajdanán a falu híres volt vízimalmairól, több malom működött a völgybe ereszkedő patak partján. Az egyik legtovább működő malom lett átalakítva turistaházzá. Ide várják nagyobb csoportokat, kirándulókat és táborozókat az üzemetetők.
Ötös úti-kunyhó (2013)
A zöld jelzésű turistautak csomópontjában található mesés
környezetben a magányos erdei ház. Több Régebbi térképeken vadászlakként
szokták jelölni.
Zengő-kő (2013)
A Zengő északi lejtőjén, az erdészeti műút mellett látható egy
érdekes szikla, melyet a pécsi iskolai természetjáró csoportja helyezett el
1997-ben. Közelében áll egy modern vonalú esőbeálló.
Bazsarózsa kulcsosház (2013)
Püspökszentlászlón a volt püspöki nyaralóval szemben
található, a régi iskola épületéből kialakított kulcsosház.
Szőke-forrás (2013)
A kék jelzésű úton a Takanyo-völgyben
rejlik a forrás kivezetése. Foglalásba ágyazott szép kvarclap hirdeti a vízfolyás
nevét.
Gumós nadálytő (Symphytum tuberosum)
„Megjelenésében nagyon hasonlít rokonára, a fekete nadálytőre, levelei,
virágzata, termése egyaránt. Virágzó állapotban a virág színe alapján tudjuk
elkülöníteni. Nevét gumósan megvastagodott föld alatti kúszó gyöktörzséről
kapta. Szára felálló, szőröktől érdes. Levelei szórtan állnak a száron, lándzsa
alakúak, ép szélűek, az alsók rövid nyelűek, nyélben keskenyedőek, a felső
szárlevelek ülőek. A felületük a szárhoz hasonlóan szőrös. Sárga, harang
alakú, bókoló virágai forgóban nyílnak, 1-1,5 cm nagyok. Az összeforrt
szirmok vége hasadt, visszahajló. Termése makkocska. Április-május hónapokban
találkozhatunk vele tölgyerdőkben, erdőszéleken, tisztásokon.”
(novenyhatarozo.info)
Cigány-forrás (2013)
A Gyopár kulcsosháztól nem messze a kék négyzeten
található a forrás. A környéken található kőzetekből készült támfal védi a
környezeti hatásoktól.
Pettyegetett tüdőfű (Pulmonaria officinalis)
„Neve is mutatja gyógyhatását: légzőszervi betegségek ellen használják fel a növényt. A virágzás előrehaladtával a piros virágok kékeslilává válnak. 15-30 cm nagyságú, szögletes szárú évelő, mely gyöktörzsével terjed. Geofiton faj. Szárát is, levelét is mirigyszőrök borítják. Levelei nyelesek, tőállóak, tojásdadok, felületükön fehér foltokkal, pettyekkel. Virágai a szár végi bogernyőben virágoznak, a bimbók eleinte pirosak, a virágzás előrehaladtával lesznek kékek. Termése makkocska. Üde, árnyas erdők talaján virágzik április-május folyamán.” (novenyhatarozo.info)
Gyopár kulcsosház (2013)
A Vargánya tanya üzemeltetésében lévő kulcsosház a Zobákpusztától,
mint egy 400 méterre található. Innen nyílnak a Kelet-Mecsekbevezető turistautak
is. Két szobával meleg vizes zuhannyal várja az ide érkező vándorokat.
Magyar Történelmi Nemzeti Emlékhely és a Vértó (2013)
Egyes hiedelmek szerint egy közeli vágóhídról idefolyt vörös
színű víz miatt kapta a Rókusi lakótelep paneljeivel körül ölet tó mai nevét.
A vízfelület lápos részén szánkódombot
alakítottak a ki a 20. század második felében az itt lakó gyerekek
nagy örömére.
Ezen a dombon valósult meg 2009-ben
a határon belüli és kívüli összefogásból elsőnként a nyolc különböző székely
kapu állítása.
Napjainkban már Magyar Történelmi Nemzeti Emlékhelyként emlegetik az igazán szép tópartot, hiszen itt állították fel a
Székely himnusz és szerzőinek emlékére egy különleges fából faragott szoborkompozíciót. A fakereszt tövében álló két szobor Csanády
György költőt és Mihalik Kálmán zeneszerzőt ábrázolja.
Azóta több míves
faragott szobor együttes került a természeti szépségével is kiemelkedő
emlékhelyre. Analita Istenanya, Szöged vezér, Nekese Fősámán, Deédes
Aranyasszony, Koppány és a megvakított Vazul is „lakója” a szoborparknak.
Túra: Marosszög templomai (2013)

Templom árnyékában
„Irgalmas Istenünk, Szent Miklós püspök közbenjárására őrizz meg minket minden veszélyben, hogy biztonsággal járjuk az üdvösség útját! A mi Urunk Jézus Krisztus, a Te Fiad által, aki Veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.Ámen.”
![]() |
Templom árnyékában |
„Irgalmas Istenünk, Szent Miklós püspök közbenjárására őrizz meg minket minden veszélyben, hogy biztonsággal járjuk az üdvösség útját! A mi Urunk Jézus Krisztus, a Te Fiad által, aki Veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
(ima)
Útvonal:
Szeged, Szent Miklós templom – Újszegedi Holt-Maros – Apátsági templom – Hősök tere (Szőreg) – Alexandriai Szent Katalin templom – Isten Anyja elhunyta szerb ortodox kistemplom – Tiszasziget (KC) – Mélypont – Vedresházi gátőrház – Tisza-töltés (Z) – Torontál tér – Móra Ferenc Múzeum – Szeged, Szent György-tér
Táv és szintemelkedés:
30 km/ 65 m
Dankó Pista (2013)
Dankó Pista a legendás szegedi prímás korának egyik legnépszerűbb
nótaszerzője volt. Halála után 1912-ben avatták fel Ruskicai márvány szobrát, melyet
Margó Ede honorárium nélkül készített a városnak.
A művész életnagyságúnál nagyobb szobra eltér a
századfordulós szoborkészítési normáktól, hiszen talapzat helyett egy rózsabokor
tövében áll a prímás hegedűjével. Így a magyar cigányzenéhez méltó hangulatot hordoz a földre hajló vadrózsabokor finom részleteiben elvesző szecessziós
kidolgozása.
Kass Szálló (2013)
Szeged koronájaként terül el a Kass Szálló neoreneszánsz épülete a Stefánia sétányon.
A Kass János egykori szegedi grafikusművész nagyapja építtette 1898-ban a fényűzően berendezett épületet a Tisza-parti telekre. Kezdetekben kávéház és étterem működött benne, amely étlapja 1914-re az európai színvonalú vált. Kass János nem tétlenkedett ezért a felsőbb szinteket szállodává alakíttatta, így vált a következő években az épület egésze a város kulturális életének központjává. Építtetője haláláig színvonalas szállodaként üzemelt, de az 1934-es a tulajdonos váltás után az épület állaga romlani kezdet és nem sokra rá be is zárta kapuit az ekkor már Hungária nevet használó szálló. 1992-ben állagmegóvó és szerkezete megerősítő munkálatokat végeztek a műemléken, de még csak fesztiválok idején tart időszakosan nyitva.
Fácán (Phasianus colchicus)
A fácán a Kaukázustól keletre eső területeken őshonos, már a középkorban meg is jelent itt. A madár bozótosban, magas fűben, különböző mezőgazdasági kultúrákban érzi jól magát.
A fiatal egyedek főleg rovarokkal táplálkoznak, az idősebb étrendje pedig gyom- és gabonafélék magvaiból, levelekből, gyökerekből áll.
Bundás virágbogár (Epicometis hirta)
A bundás virágbogár hazánkban mindenfelé előfordul és igen
gyakori. A bogár a nevét arról kapta, hogy egész testét sűrű, fehéres-sárgás
szőrökkel borítják.
Mélypont Emlékhely (2013)
A település legkedveltebb kirándulóhelye a Mélypont Emlékhely, amely 75,8 méter „magasságával” Magyarország legmélyebben fekvő pontja.
Magyarország legalacsonyabb pontját egy 1984-ben állított bronz emblémával díszített, fából készült oszlop jelöli. A Csongrád Megyei Természetbarát Szövetség kezdeményezésére 1992-ban a megyében tartott Kelet-Magyarországi Megyék Természetbarát Vezetőinek tanácskozása alkalmával a kopjafa mellett minden megye elültetett egy nyírfát, ezek azonban már az első télen nyomtalanul eltűntek. Ezt követően a terület "Csipkerózsika álmot" aludt, míg nem 2004-ben Tiszasziget önkormányzata rendbehozatta, és szalonnasütőhelyet, esőbeállót is létesített a földrajzi nevezetesség mellé.
Öregmalom (2013)
Tiszasziget legmagasabb pontján a Szélmalom-dombon a nevéhez méltóan áll egy szélmalom.
Az Öregmalom néven elhíresült épület feltehetően valamikor az1880-as években épült, és először Selmeczi István birtokolta, majd tőle Juhász István vásárolta meg. A domb érdekessége, hogy Móra Ferenc Múzeum számos bronzkori edényt és cseréptárgyat talált ezen a területen.
Napjainkban a malom sajnos nem látogatható, az épület és környéke magánterület!
Szeged–Karlova-vasútvonal (2013)
A 178-as számú keskeny nyomközű vasútvonalat a Szeged-Karlovai HÉV társaság építtette, és 1897-ben kezdtek el a vonatok járni a vonalon. A 65 km hosszú vasútpályán így Szegedtől egészen a szerbiai nagybecskereki állomásig lehetett utazni. A trianoni döntés után a pálya túlnyomó része másik országba került, így csökkeni kezdet a forgalom. A II. világháborúban pedig felrobbantották a Tisza-hidat, ezzel Szegedet elvágták a tiszántúli szakaszoktól. A lerövidült vonal megmaradt magyarországi szakaszát Szőreg és Vedresháza között az 50-es évek elején végleg megszüntetették.
Isten Anyja elhunyta szerb ortodox kistemplom (2013)
Keresztelő Szent János templom (2013)
Aztán 2009-ben Kiss-Rigó László püspök úr ált
az újszentiváni
katolikus érdekek élére és 2012-es év közepére felépült
a
minden igényeket kielégítő modernista templom.
Nem csoda, hogy azóta
megduplázódott az Istentiszteletekre járók száma.
Isten Anyja születése szerb ortodox templom (2013)
A környezetéből, több szempontból is kiemelkedik a
szerbek első kőtemploma. A löszháton magasló copf-klasszicista stílusú pravoszláv
templom egy leégett faépítmény utódja. A
műemlék beleső tere kiemelkedő ikonosztázt és festményeket rejt.
Alexandriai Szent Katalin templom (2013)
Szentháromság |
A kétnyelvű község Magyar utcájában található az egyházi épület. A késő copfstílusú templom a 1752-ben épült egy löszháton, Vedres István tervei alapján. Főoltárképe Alexandriai Szent Katalint, a templom védőszentjét ábrázolja.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)