Túra: Mecsek 30 (2013)

Valaki jár a fák hegyén

„valaki jár a fák hegyén

ki gyújtja s oltja csillagod

csak az nem fél kit a remény

már végképp magára hagyott

én félek még reménykedem

ez a megtartó irgalom

a gondviselő félelem 

ísért eddigi utamon

valaki jár a fák hegyén

vajon amikor zuhanok

meggyújt-e akkor még

az én tüzemnél egy új csillagot”

(Kányádi Sándor)

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Zobákpuszta, Vargányatanya (K□) – Cigány-forás – Püspökszentlászló – Zengő-kő – Réka-kunyhó (P+, Z+) – Ötös úti kunyhó – Óbánya (K, Z) – Kisújbánya – Pusztabánya (K∆, S+) – Zobákpuszta

Táv és szintemelkedés:

22 km/ 28 m

---

Csendélet

Vörös acsalapu (Petasites hybridus)

"Kalap lapunak vagy nagy szattyúnak is nevezik. Az első megnevezés valóban helytálló: nyáron megjelenő levelei alatt egy felnőtt is kényelmesen elfér, akár esernyőnek is használhatja.

A virágok magassága 20-30 cm, ezek tavasszal jelennek meg. A pikkelyes száron tömött fürtökben nyílnak, lilás, rózsaszínes árnyalatúak, esetleg annyira halványak, hogy fehérnek tűnnek. Levelei a virágzás után jelennek meg, akár egy méter magasak is lehetnek, és majdnem ekkora átmérőjűek. Alakjuk szíves-kerekded, széle karéjos, fogas. Fonákjukon rövid, fehér szőrrel borítottak. Maggal illetve kúszó gyöktörzsével gyorsan terjed. Virágai kétlakiak, a termős virágok nagyobb méretűek. Március áprilisban virágzik patakparti magaskórós társulásban." (novenyhatarozo.info)

Vargánya Tanya (2013)

A régi hagyományokkal rendelkező Ifjúsági tábor a turisták Zobákpusztai központja. Egy a Kelet-Mecsek kapujában található egyszerű szálláshely közül, de ezen kívül több természetbarát rendezvény színhelye is.

Illatos hunyor (Helleborus odorus)

 „A hunyorok az üde erdők tavaszi virágai. Minden faj védett hazánkban, az illatos hunyor eszmei értéke 5000 forint. Mivel a boglárkafélék családjába tartozik, mérgező is.  Nagyobb, „igazi” levelei a virágzás vége felé vagy végén jelennek meg. Virágzáskor a vaskos száron fellevelek láthatóak. A száron több, magányos virág nyílik (nem alkotnak virágzatot). Zöld színű, tojásdad, lekerekített csúcsú csészelevelek alkotják őket. Miután megtörtént a beporzás, a csészék nem hullanak le, hanem egyben marad a virág, csak megjelenik középen a termése, egy tüszőcsokor. Üde lomberdőkben virágzik, március-áprilisban. Magyarországon, a Dunántúlon fordul elő. Hasonló faj a kisvirágú hunyor, de ennek virágai jóval kisebbek.” (novenyhatarozo.info)

Völgységi-patak a Takanyó-völgyben (2013)

Zobákpusztától nem messze, a Hármas-hegy északi lábánál található a Takanyó-völgy. A völgy feletti források vízét gyűjti össze a Völgységi–patak, amely aztán végi folyik a Keleti-Mecsek több településén. A sárga keresztjelzésen lehet bebarangolni az árnyas völgyet.

Indás ínfű (Ajuga reptans)

„Az ínfüveknek érdekes terjedési stratégiája van: az anyanövény vékony indákat növeszt, amelyek minden irányban elkúsznak a talajon. Ezeken már fejlődnek az utód növények, melyek legyökeresednek, új növényt létrehozva. Bár nem nagytermetű növény, virágának színe miatt nem nehéz észrevenni. Szára az ajakosvirágúak családjára jellemzően szögletes, szőrökkel borított. Levelei ülők, a száron keresztben átellenesen helyezkednek el. Tojásdadok, szélük fűrészes. Az ajakos virágok élénk kasmírkékek, tömött, sűrű fürtben nyílnak a szár végén. Áprilistól májusig virágzik, de még júniusban is találkozhatunk feltűnő virágfürtjeivel. Utak szélén, réteken virít.”  (novenyhatarozo.info)

Betyár-forrás (2013)

A zöld körjelzésen, Pusztabányáról mintegy 500 méterre található ez a kis csoda.

 A Hidas-völgy oldalában látható foglalásból és felszínen több helyen is előtör a bő karsztvíz. Majd a csobogó víz egy nagyobbacska szikláról ereszkedik le, hogy parányi patakként folytassa tovább a felszíni útját. A Mecseki minivízesések talán legszebbike ez a kilépés.

Farkas kutyatej (Euphorbia cyparissias)

„Fehér színű tejnedvét régen szemölcsök gyógyítására használták, de óvatosan kell bánni a növénnyel, mert bőrirritációt okozhat. 20-50 cm magasra megnövő, bokros növekedésű, vékony, felálló szárú faj. Levelei szálasak, igen keskenyek, puha tapintásúak, sérüléskor fehér, ragacsos tejnedvet eresztenek. A szárat sűrűn borítják, egészen a virágzatig. Virágai szárvégi bogernyőben nyílnak. Színük halványzöld, jelentéktelenek, inkább az őket körülvevő murvalevelek feltűnőek, melyek hasonló színűek, de nyáron, tartós csapadékhiány után pirosra színeződnek. Termése tok. Márciustól októberig találkozhatunk vele sziklás hegyoldalakon, törmeléklejtőkön, sziklás gyepeken.” (novenyhatarozo.info)

Betyártanya (2013)

Puszta­bá­nyán a fenyőerdő szélén állott valamikor egy romantikus, fából készült kis kul­csos­ház. Aztán 1996-ban lerombolták, hogy egy modernebb téglaházat építsenek helyette. A környék varázsa megmaradt ugyan, de a régi kunyhó hangulatát visszahozni nem tudják.

Erdei álganéjtúró (Anoplotrupes stercorosus)

Az erdei ganéjtúró Magyarország hegy- és dombvidékein, lombos és tűlevelű erdőkben gyakori, de néha Alföld peremterületein is megtelepszik. A bogár inkább gombaevő, ezét szereti a nedves hegyvidéki erdőket.

Nepomuki Szent János (2013)

Tolna-megye híres művészének, Bakó Lászlónak két káprázatos alkotásai is megtalálható Kisújbányán. A Nepomuki Szent Jánost ábrázoló szobra a egyik kis hídján található.

Kisújbányai kulcsosház (2013)

A falu központjában található kulcsosházat 1978-ban a PTTE nyitotta meg, amely azóta visszaszállt az önkormányzathoz.

Szoborpark (2013)

A Kelet-Mecsek egy eldugott szegletében, Kisújbánya központjába különleges szoborpark található. Körülbelül fél tucat absztrakt alkotás várja a ligetben az ide látogatókat, Borsi-Lakatos László jóvoltából.

Pro Silva tanösvény (2013)

A nemzeti park kezelésében álló tanösvény az Óbánya és Kisújbánya között húzódó csodálatos völgyben található. Ismertető táblái főleg az erdőgazdálkodást hívatottak bemutatni. Aki erre jár, ne feledje fokozottan védett terültre tévedt. Az öt állomást jelző lapok igen csak megfakultak, viszont új táblák  is kerültek az Üvegesek útja szervezése jóvoltából.

Turistaház az Öreg Malomhoz (2013)

A turistaház Óbánya egyetlen utcájának végén áll, kék ablakaival és fehérre meszelt falával rögtön kitűnik a többi ház közül. 

Hajdanán a falu híres volt vízimalmairól, több malom működött a völgybe ereszkedő patak partján. Az egyik legtovább működő malom lett átalakítva turistaházzá. Ide várják nagyobb csoportokat, kirándulókat és táborozókat az üzemetetők.

Ötös úti-kunyhó (2013)

A zöld jelzésű turistautak csomópontjában található mesés környezetben a magányos erdei ház. Több Régebbi térképeken vadászlakként szokták jelölni.

Öreg-(Halász)-patak a Réka-völgyben (2013)

Az Etelka-forrástól a nagy fenyőfák alatt indul az Öreg-(Halász)-patak és végi csordogál a Réka-völgyön. A széles katlanban többször keresztülvisz az út a keskeny patakon. A P+ jelzésű turistaút vezet át a csodálatos völgyön.

Zengő-kő (2013)

A Zengő északi lejtőjén, az erdészeti műút mellett látható egy érdekes szikla, melyet a pécsi iskolai természetjáró csoportja helyezett el 1997-ben. Közelében áll egy modern vonalú esőbeálló.

Bazsarózsa kulcsosház (2013)

Püspök­szent­lászlón a volt püspöki nyaralóval szemben található, a régi iskola épületéből kialakított kulcsosház.

Szőke-forrás (2013)

A kék jelzésű úton a Takanyo-völgyben rejlik a forrás kivezetése. Foglalásba ágyazott szép kvarclap hirdeti a vízfolyás nevét.

Gumós nadálytő (Symphytum tuberosum)

„Megjelenésében nagyon hasonlít rokonára, a fekete nadálytőre, levelei, virágzata, termése egyaránt. Virágzó állapotban a virág színe alapján tudjuk elkülöníteni. Nevét gumósan megvastagodott föld alatti kúszó gyöktörzséről kapta. Szára felálló, szőröktől érdes. Levelei szórtan állnak a száron, lándzsa alakúak, ép szélűek, az alsók rövid nyelűek, nyélben keskenyedőek, a felső szárlevelek ülőek. A felületük a szárhoz hasonlóan szőrös. Sárga, harang alakú, bókoló virágai forgóban nyílnak, 1-1,5 cm nagyok. Az összeforrt szirmok vége hasadt, visszahajló. Termése makkocska. Április-május hónapokban találkozhatunk vele tölgyerdőkben, erdőszéleken, tisztásokon.” (novenyhatarozo.info)

Cigány-forrás (2013)

A Gyopár kulcsosháztól nem messze a kék négyzeten található a forrás. A környéken található kőzetekből készült támfal védi a környezeti hatásoktól.

Pettyegetett tüdőfű (Pulmonaria officinalis)

„Neve is mutatja gyógyhatását: légzőszervi betegségek ellen használják fel a növényt. A virágzás előrehaladtával a piros virágok kékeslilává válnak. 15-30 cm nagyságú, szögletes szárú évelő, mely gyöktörzsével terjed. Geofiton faj. Szárát is, levelét is mirigyszőrök borítják. Levelei nyelesek, tőállóak, tojásdadok, felületükön fehér foltokkal, pettyekkel. Virágai a szár végi bogernyőben virágoznak, a bimbók eleinte pirosak, a virágzás előrehaladtával lesznek kékek. Termése makkocska. Üde, árnyas erdők talaján virágzik április-május folyamán.” (novenyhatarozo.info)

Gyopár kulcsosház (2013)

A Vargánya tanya üzemeltetésében lévő kulcsosház a Zobákpusztától, mint egy 400 méterre található. Innen nyílnak a Kelet-Mecsekbevezető turistautak is. Két szobával meleg vizes zuhannyal várja az ide érkező vándorokat. 

Magyar Történelmi Nemzeti Emlékhely és a Vértó (2013)

Egyes hiedelmek szerint egy közeli vágóhídról idefolyt vörös színű víz miatt kapta a Rókusi lakótelep paneljeivel körül ölet tó mai nevét.  A vízfelület lápos részén szánkódombot alakítottak a ki a 20. század második felében az itt lakó gyerekek nagy örömére. 

Ezen a dombon valósult meg 2009-ben a határon belüli és kívüli összefogásból elsőnként a nyolc különböző székely kapu állítása.

Napjainkban már Magyar Történelmi Nemzeti Emlékhelyként emlegetik az igazán szép tópartot, hiszen itt állították fel a Székely himnusz és szerzőinek emlékére egy különleges fából faragott szoborkompozíciót. A fakereszt tövében álló két szobor Csanády György költőt és Mihalik Kálmán zeneszerzőt ábrázolja. 

Azóta több míves faragott szobor együttes került a természeti szépségével is kiemelkedő emlékhelyre. Analita Istenanya, Szöged vezér, Nekese Fősámán, Deédes Aranyasszony, Koppány és a megvakított Vazul is „lakója” a szoborparknak.

Túra: Marosszög templomai (2013)

Templom árnyékában

„Irgalmas Istenünk, Szent Miklós püspök közbenjárására őrizz meg minket minden veszélyben, hogy biztonsággal járjuk az üdvösség útját! A mi Urunk Jézus Krisztus, a Te Fiad által, aki Veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Ámen.”

(ima)

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Szeged, Szent Miklós templom – Újszegedi Holt-Maros – Apátsági templom – Hősök tere (Szőreg) – Alexandriai Szent Katalin templom – Isten Anyja elhunyta szerb ortodox kistemplom – Tiszasziget (KC) – Mélypont – Vedresházi gátőrház – Tisza-töltés (Z) – Torontál tér – Móra Ferenc Múzeum – Szeged, Szent György-tér

Táv és szintemelkedés:

30 km/ 65 m

---

Kegyeletipark

Dankó Pista (2013)

Dankó Pista a legendás szegedi prímás korának egyik legnépszerűbb nótaszerzője volt. Halála után 1912-ben avatták fel Ruskicai márvány szobrát, melyet Margó Ede honorárium nélkül készített a városnak.

A művész életnagyságúnál nagyobb szobra eltér a századfordulós szoborkészítési normáktól, hiszen talapzat helyett egy rózsabokor tövében áll a prímás hegedűjével. Így a magyar cigányzenéhez méltó hangulatot hordoz a földre hajló vadrózsabokor finom részleteiben elvesző szecessziós kidolgozása. 

Kass Szálló (2013)

Szeged koronájaként terül el a Kass Szálló neoreneszánsz épülete a Stefánia sétányon.

A Kass János egykori szegedi grafikusművész nagyapja építtette 1898-ban a fényűzően berendezett épületet a Tisza-parti telekre. Kezdetekben kávéház és étterem működött benne, amely étlapja 1914-re az európai színvonalú vált. Kass János nem tétlenkedett ezért a felsőbb szinteket szállodává alakíttatta, így vált a következő években az épület egésze a város kulturális életének központjává. Építtetője haláláig színvonalas szállodaként üzemelt, de az 1934-es a tulajdonos váltás után az épület állaga romlani kezdet és nem sokra rá be is zárta kapuit az ekkor már Hungária nevet használó szálló. 1992-ben állagmegóvó és szerkezete megerősítő munkálatokat végeztek a műemléken, de még csak fesztiválok idején tart időszakosan nyitva.

Fácán (Phasianus colchicus)

A fácán a Kaukázustól keletre eső területeken őshonos, már a középkorban meg is jelent itt. A madár bozótosban, magas fűben, különböző mezőgazdasági kultúrákban érzi jól magát. 

A fiatal egyedek főleg rovarokkal táplálkoznak, az idősebb étrendje pedig gyom- és gabonafélék magvaiból, levelekből, gyökerekből áll.

Bundás virágbogár (Epicometis hirta)

A bundás virágbogár hazánkban mindenfelé előfordul és igen gyakori. A bogár a nevét arról kapta, hogy egész testét sűrű, fehéres-sárgás szőrökkel borítják.

Mélypont Emlékhely (2013)

A település legkedveltebb kirándulóhelye a Mélypont Emlékhely, amely 75,8 méter „magasságával” Magyarország legmélyebben fekvő pontja.

Magyarország legalacsonyabb pontját egy 1984-ben állított bronz emblémával díszített, fából készült oszlop jelöli. A Csongrád Megyei Természetbarát Szövetség kezdeményezésére 1992-ban a megyében tartott Kelet-Magyarországi Megyék Természetbarát Vezetőinek tanácskozása alkalmával a kopjafa mellett minden megye elültetett egy nyírfát, ezek azonban már az első télen nyomtalanul eltűntek. Ezt követően a terület "Csipkerózsika álmot" aludt, míg nem 2004-ben Tiszasziget önkormányzata rendbehozatta, és szalonnasütőhelyet, esőbeállót is létesített a földrajzi nevezetesség mellé.

Öregmalom (2013)

Tiszasziget legmagasabb pontján a Szélmalom-dombon a nevéhez méltóan áll egy szélmalom.

Az Öregmalom néven elhíresült épület feltehetően valamikor az1880-as években épült, és először Selmeczi István birtokolta, majd tőle Juhász István vásárolta meg. A domb érdekessége, hogy Móra Ferenc Múzeum számos bronzkori edényt és cseréptárgyat talált ezen a területen.

Napjainkban a malom sajnos nem látogatható, az épület és környéke magánterület!

Szeged–Karlova-vasútvonal (2013)

A 178-as számú keskeny nyomközű vasútvonalat a Szeged-Karlovai HÉV társaság építtette, és 1897-ben kezdtek el a vonatok járni a vonalon. A 65 km hosszú vasútpályán így Szegedtől egészen a szerbiai nagybecskereki állomásig lehetett utazni. A trianoni döntés után a pálya túlnyomó része másik országba került, így csökkeni kezdet a forgalom. A II. világháborúban pedig felrobbantották a Tisza-hidat, ezzel Szegedet elvágták a tiszántúli szakaszoktól. A lerövidült vonal megmaradt magyarországi szakaszát Szőreg és Vedresháza között az 50-es évek elején végleg megszüntetették.

Isten Anyja elhunyta szerb ortodox kistemplom (2013)

Újszentiván fő utcáján található, térpódiumra emelve a kis épület.  A templom építészete a bizánci hagyományok mintapéldája, a nyolcszögletű szentélyt és a hozzá kapcsolódó timpanonos torony is ezt tükrözi.

Keresztelő Szent János templom (2013)

Az 1860-asévekben került kialakításra Újszentiván első katolikus imaháza a helyi iskola egyik termében. Bő egy évszázad múlva a kápolna átköltözött az akkori paplak épületében, de ez sem tett jót a helyi katolikusok vallás gyakorlásának.

Aztán 2009-ben Kiss-Rigó László püspök úr ált az újszentiváni

katolikus érdekek élére és 2012-es év közepére felépült

a minden igényeket kielégítő modernista templom.

Nem csoda, hogy azóta megduplázódott az Istentiszteletekre járók száma.

Isten Anyja születése szerb ortodox templom (2013)

A környezetéből, több szempontból is kiemelkedik a szerbek első kőtemploma. A löszháton magasló copf-klasszicista stílusú pravoszláv templom egy leégett faépítmény utódja. A műemlék beleső tere kiemelkedő ikonosztázt és festményeket rejt.

Alexandriai Szent Katalin templom (2013)

Szentháromság

A kétnyelvű község Magyar utcájában található az egyházi épület. A késő copfstílusú templom a 1752-ben épült egy löszháton, Vedres István tervei alapján. Főoltárképe Alexandriai Szent Katalint, a templom védőszentjét ábrázolja.