A Csodavár nem más, mint egy különleges dolinákból álló barlangrendszer,
amely egy misztikus középkori vár hangulatát idézi. Ugyan is a beomlott
barlangrészekből keletkezett sziklafalú dolinák egy romos várudvar látszatát
keltik, a földalatti, nagyméretű patakosbarlangot pedig nem hiába hívják
Alvilágnak.
A sziklák között előszeretettel bújócskázik velünk a Vár-patak,
néhol nagy robajjal tűnik el a sötétben, másutt pedig mesés vízesések képébe
tör a felszínre.
A sziklaképződmény 1887-ben fedezte fel Tóbiás Miklós
uradalmi erdész, majd Czárán Gyula, az erdélyi turizmus úttörője hálózta be
turistautakkal. A kolozsvári Barlangtani Intézet munkatársai 1929
óta folyamatosan térképezik fel a környék barlangjait, hogy látogathatóvá váljon mindenki számára a "vár" rejtett csodái.
Már a gigászi fenyők közül előbukkanó kapuja is egy gótikus templombejárathoz hasonlatos, nem hiába vált ez a kép a Nyugati-Szigethegység jelképévé.
A Pádis-fennsíkon lévő parkolóból vagy a Glavoj-rétről is megközelíthető a hegység eme ékköve.
Bejárása közepes erőnlétet és turista alapfelszerelést (bakancs, lámpa) igényel, hiszen szinte végig láncokon kell ereszkedni és mászni, ehhez még hozzá jön néhol még a csúszós szikla párkány.
Ha bejártuk az alsó „várbelsőt” érdemes felkapaszkodni a szilafal tetejére és az itt található 4 kilátóból is megcsodálni ezt a hátborzongató csodát.