Református templom (2026)

forrás: taborfalva-konyvtar.hu

Az örkényi református templom 1926-1996 között épült neogótikus stílusban, amelyet Pálóczi Horváth István felesége emlékére készítettet el fogadalomból. 

A Gere Antal építőmester által tervezett épület állaga gyorsan romlott, sőt a II. világháborún egy lövést is kapott. 

A templomot 1968-69-ben felújították, de ekkor már jóval szerényebb méretet és küllemet kapott az épület.

Református templom (2026)

Az 5-ös főút mentén áll Lajosmizse református temploma, amely 1902-ben épült eklektikus stílusban.

Az egyhajós, íves szentélyzáródású és négyszintes toronnyal rendelkező épület Szűcs Kálmán lelkipásztorsága alatt készült el. A templom dongaboltozatos belsőterében a hajót és a liturgikus teret egy félkörív választja el, a hajó délnyugati végében pedig a fa karzat látható.

Református templom (2026)

A helyi reformáció felvirágzásakor még a katolikus templomot használta a gyülekezet. 

A mai templomuk felhúzása a Türelmi Rendelet után kezdődött el Budaházy László prédikátorságában, megépítője pedig Francz Ignác volt. A későbarokk stílusú templom végül 1802-1822 között készült el, de a tornya csak később, 1896-ban épült fel.

A templom belseje a reformátusoknál megszokott egyszerűség jellemezi, berendezése pedig copf stílusú.

Református templom (2026)

A tarcali reformátusok 1562-től váltakozva birtokolták a katolikus istenházat, egészen mai templomuk felépítéséig. A késő barokk stílusú épület végül 1773-74-ben készült, de tornyot csak később, 1797-ben kapott. A templom nagy mérete Patay Sámuelnek köszönhető, aki Bájról Tarcalra rendelte jobbágyait az építkezéshez. A templom belseje egyszerű kialakítású, hajója sík mennyezetes. A szószék pedig kiváló barokk stílusú mestermű. Az úrasztalát Tóth József és neje, Kálmánchey Terézia ajánlotta fel 1912-ben.

Református templom (2026)

Mád a reformáció idején még csak imaházzal, oratóriummal rendelkezett. A gyülekezet temploma 1800-1817 között épült fel klasszicizáló késő barokk stílusban. Ez az épület azonban 1852-ben leégett, de hamar, már 1857-re újjáépítették. A templom mai belső berendezése is ekkor készült.

A település egykori földesura, I. Rákóczi György egy gyönyörűen kidolgozott aranyozott, ezüst fedeles kupát ajándékozott a templom számára. Ezt a kupát 1910-ben eladta a református egyház a Magyar Nemzeti Múzeumnak.

Református templom (2026)

Szerencs első temploma 1220 körül épült román stílusban, de később, 1480-ban átalakították, és ekkor kapta gótikus tornyát. 1595-ben az épületet Rákóczi Zsigmond reformátusuknak adományozta, akik jelentős átalakításokat végeztek rajta. A templom az elkövetkező időszakban többször cserélt gazdát, ugyanis hol a katolikusok, hol pedig a reformátusok birtokolták. 1791-ben és 1903-ban renoválták a templomot, de szerencsére végig megmaradt az épület középkori hangulata.

A templom belsejében a kőkeretes ablakok és a támpillérek láthatóak, valamint a szentély előtti félköríves diadalív maradt meg a gótikus korszakból. Az épület érdekessége a középen látható késő reneszánsz síremlék, amely 1618-ban készült, és Rákóczi Zsigmond, valamint neje, Gerendy Anna nyugszik benne.

A történelemkönyvekbe is bekerült a szerencsi református templom, ugyanis 1605-ben itt választották Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé.

Református templom (2026)

A város egyik legrégebbi műemléképülete az 1776–1788 között barokk stílusban épült református Ótemplom.

A templom igazi értékei a belsejében rejlenek, ugyanis a karzaton empire stukkók láthatóak, hangvetője pedig rokokó stílusú. A szószéket Erdődi asztalosmester készítette 1801-ben. Az istenház érdekessége, hogy 1790-től 1927-ig sarok bástyás téglakerítés vette körül, és ennek a négy bástyának az emlékét elevenítette fel Makovecz Imre a Hagymaház megtervezésekor.

Református templom (2025)

A kiskörösi református gyülekezet „Templomépítő Bizottsága” 1948-ban vásárolta meg az 1914-ben épült Első Dunavidéki Takarékpénztár épületét. A műemléket aztán átalakították, gyülekezeti terem és lelkészlakás rendeztek be benn, majd 1949-ben templommá is szentelték. A következő évtizedek alatt az öregedő épület megerősítették, renoválták és korszerűsítették. 2022-ben pedig átadták az új beton vázas, fával borított haranglábat.

Református templom (2025)

A Szent Imre utcában található, kissé eldugott református templom 1936-ban készült neoklasszicista stílusban.

Dédesi református templom (2025)

A dédesi református egyház temploma 1800-1801 között épült későbarokk stílusban, egy régebbi fatemplom helyére. Az épület mennyezete eredetileg díszes és fakazettás volt, de 1930-ban ezeket lebontották. A templomot legutóbb felújítása során azonban restaurálták és visszaállították az eredeti kazettás mennyezetet.

Bántapolcsányi református templom (2025)

A Dédestapolcsány tapolcsányi településrészén található református templomát valószínüleg 1696-ban építették, legalább is úrasztalon ez az évszám olvasható. A barokk stílusú istenházat azonban 1796-ban jelentősen átépítették. A templom érdekessége, hogy berendezésein a szürke olajfesték alatt a 17. század második felében festett, tulipán és rózsa mintás díszítés található.

Református templom (2025)

Mályinka református temploma 1785-ben épült népi barokk stílusban, legalább is a mennyezet egyik kazettáján lévő felirat szerint. A nyugati oromfalas, barokk homlokzatú épület belsejében egyszínűre festett famennyezet látható. A legutóbbi felújítás során a nyugati karzataljban és számos padelő deszkáján gazdag virágos-indás ornamentika és egy koronás, kétfejű sas került elő. A restaurátorok feltételezése szerint a templom barokk bútorzata jóval 1785 előtti időkben készülhetett.

Református templom (2025)

Alsónémediben 1608-ban telepedtek le pásztoremberek, aki létrehozták a mai gyülekezet alapját. 

A helyi reformtusok az akkor méüresen álló katolikus templomba tartották istentiszteleteiket. Ebből az időszakból maradt fent a ma is a közösség tulajdonába lévő arannyal futatott úrvacsorai kehely. 

A ma is látható eklektikus templomuk 1922 és 1927 között épült fel a Templom utcában.

Református templom (2025)

Az első írásos emlékeink szerint Szabadszállásnak már 1628-ban állt egy kisebb, festett kazettás temploma, amelynek akkori szószékfeljárója ma is látható kiállítva az épületben. 

A régi templom nagyobb ünnepeken a kicsinek bizonyult, az anyaga elöregedett és az összedőlés is fenyegette. A ma is látható istenház 1756-1757 között épült át Mária Terézia engedélyével. A templomot ekkor teljesen felújították és kibővítették, valamint 1770-ben új tornyot építetek. A torony akkoriban a templomtól kissé távolabbra építették, de később csak összetoldották az építményket. 1772-ben fejeződött be ez az építkezés, a templom pedig ekkor nyerte el a mai barokk stilusú formáját.

1857-ben készült el a templom barokkos jellegű orgonája, amely elkészítését Mooser Lajos salzburgi orgonakészítő mestervégezte.

A református templomban egy Petőfi Sándorhoz köthető relikviákból álló kiállítás is látható.

Református templom (2025)

A falu középpontjában lévő templom elődjét 1717-ben fából építették, majd 1750-ben vályogból emeltek egy hasonló nagyságú épületet. A kő alapra épített templomhoz 1761-ben, Mária Terézia királynő engedélyével egy tornyot toldottak. 1797-ben a megrongálódott vályogtemplom helyére, a kőtoronyhoz kapcsolva újabb templomot emeltek copf stílusban. 1812-ben a tornyot megmagasították, amely ekkor kapta vörösrézborítását.

A templom belsejében kör alakú, virágdíszítéssel gazdagon ellátott szószék látható, valamint egy 1745-ből való keresztelőkút az eredeti bútorzat.

Református templom (2024)

Reformátuskovácsháza nevű városrészében található barokk templom építése 1896-ban kezdődött meg, Regdon Sándor aradi építészmérnök tervei alapján. A részben egyházi támogatásból és a hívek adakozásából az istenház megépítése 1898-ban fejeződött be. A II. világháborúban itt átvonuló front jelentős anyagi károkat okozott a templomban, tornyát lerombolták, a tetőszerkezet és a falak megsérültek. Ezek helyreállítását 1966-ban sikerült elvégezni.

Az első világháborúban elesett reformátuskovácsházi lakosok emlékére készítették a templom egyik harangját, ezt a kezdeményezést a külső falon létható táblák is megörökítik.

Református templom (2024)

A helyi reformátusok 1883-ban építették templomukat, amely eklektikus stílusban a Sztavicsek-féle tervek alapján, Szűcs József makói építész által készült. Az épület tornya tagolt, de nem oly mértékben, mint az a barokkra jellemző, csúcsán pedig buzogány látható. A templom belső tere puritán, fehérre festett padok és zöld rovátkolt piaszterek találhatóak benne.

Református templom (2024)

A zabolai református templom Háromszék egyik legnagyobb műemléképülete, amely napjainkig megőrizte az eredeti formáját.

A magas, ovális várfallal körülvett udvar közepén álló templomot feltehetően az 1473-as földrengés után építették. Ekkoriban a szentély mennyezetét bordás hálóboltozat díszítette, de a gyakori földrengések miatt megrongálódott, és a 18. században lebontották. Ennek a helyére reneszánsz stílusú, festett, virágokkal díszített kazettás mennyezetet készítettek 1759 és 1772-ben. A templomnak évszázadokon át fontos védelmi szerepe is volt, ugyanis a 15. századtól egészen a 18. századig vizesárok vette körül.

A hajó és a szentély kazettáinak egységes összképe az erdélyi virágos reneszánsz legmagyarosabb változatát képviselik. Külön figyelmet érdemel a mennyezet egyetlen állatalakos díszítésű kazettája, amelyen a kétfejű sas tűnik fel, alatta pedig kígyók tekergőznek. De láthatunk itt még olyan kazettákat is, amelyeken a vázába helyezett nagy virágos díszítésű csokorminták váltják egymást.

Református templom (2024)

Kerkafalva első református temploma még 1838-ban épült, de ez az épület később leégett. A ma is látható neogótikus stílusú templomot 1912-ben építették Flieger Ede körmendi építész tervei alapján. Az épület különlegesége a homlokzaton látható rózsaablak és a bibliát jelképező nyitott könyv.

A templom díszes belső festése a 19 század végén készült el.

Református templom (2024)

Őriszentpéter református templomát 1790-ben építették késő barokk stílusban. Az egyhajós, téglalap alaprajzú épület megépítésében helyi mesterek segédkeztek. A templom belsejét a reformátusoknál megszokott egyszerűség jellemezi, az orgonaház és a szószék népies copf alkotás. A karzaton látható festett virág minták pedig igazán egyedivé teszik a templombelsőt. 

A templom Gömbös Kálmán emléktermében nem rég kamarakiállítás nyílt, amely az 1950-es évekbeli kitelepítéseket mutatja be.