A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Homokhát. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Homokhát. Összes bejegyzés megjelenítése

Gumis-tó (2026)








A Gumis-tó egy horgásztó, amely Szeged déli részén, az 55-ös út mellet található, és a környékén több az agyagbányászatból visszamaradt tó is található. 

A Gumis-tó mintegy 4,5 hektáron terül el, és változatos halállománnyal rendelkezik, a partján pedig jól megközelíthető horgászhelyek találhatóak. A helyi horgászok körében népszerű vízfelület a szóbeszéd szerint nevét az egykor a tóba dobált rengeteg autóbusz-abroncsról kapta. Ez sokáig csak szóbeszéd volt, azonban 2026 nyarán a rekord aszály miatt szinte teljesen kiszáradt a meder, és így kiderült, hogy a név sajnos egyáltalán nem alaptalan.

Zöld küllő (Picus viridis)


A zöld küllő az egyik gyakori harkályfélénk, amely sík és hegyvidéken egyaránt megtalálható. A madár kedveli a ligetes erdőket, fasorokat, városi parkokat, temetőket és ártéri erdőket is. A harkályfélénk a fák kérge alatt megbújó hangyákat és más rovarokat, lárvákat, bábokat fogyasztja. A zöldküllő védett madárfaj, idős fák meghagyásával segíthetjük, hogy állománya ne csökkenjen.

Ásotthalmi szőlők és a Tóth Pincészet (2026)



A múlt század utolsó évtizedeiben kezdték meg a szeged környéki futóhomok megkötését. Ez a folyományaként kezdődőt meg az itteni homokbuckák szőlővel való betelepítése. A 19. század végén a homoki szőlő gyors térhódítása meghozta a hírnevet Ásotthalomnak és a környező kisebb településeknek.

Az ásotthalmi szőlők ma már a Csongrádi borvidékhez tartoznak. A borvidék legdélibb csücskében fekvő területek a napsütéses órák kiemelkedően magas számának és a löszös homoktalaj egyedi összetételének köszönhetőnek kiváló minőségű szőlők teremnek itt. A legismertebb helyi bortermelő a Tóth Pincészet, amely 38 hektáron gazdálkodik, és olyan fajtákat termeszt, mint a Rajnai rizling, Zöld veltelini vagy Cserszegi fűszeres.

Ásotthalmi keresztek (2026)

Gátsarki kereszt, 1910
Gárgyán-erdei kereszt

 


Templom előtti kereszt

Back-kápolna előtti kereszt

Gárgyán-erdő (2026)



Ásotthalom talán legkisebb parkeredje, a Gárgyán-erdő már több mint tíz éve várja a kirándulókat.  

Az erdőben évszázados fák alatt sétálhatunk a piros jelzésű turistaúton vagy környéket behálózó „sétabotos” útvonalakon. Az árnyasban tájékoztató táblák, asztalok, padok találhatók, emellett két nagyméretű esőbeálló és kiépített tűzrakó helyek teszi kényelmessé az itteni túrázást.

Évelő len (Linum perenne)


Az évelő len hazánkban többnyire száraz gyepekben és lejtőkön szórványosan fordul elő. A növényét könnyű felismerni jellegzetes, élénk égszínkék virágáról, amely május végétől egészen augusztusig virít. A virág érdekessége még, hogy csak egy napig vigrázik, de másnap újabbak jelennek meg.

Tanösvény túrák: Csoda-rét (2026)

A Duna–Tisza közi homokhátság leggazdagabb természeti értékei a Körös-éri Tájvédelmi Körzetben mozaikosan szétszóródva találhatóak. Ezek közül kiemelkedik az Ásotthalmi láprét, amelyet Csoda-rétként is szoktak emlegetni. A homokháti tisztáson tavasztól egészen a nyárelejéig különleges virág fajokkal találkozhatunk. Például itt a lápréten virít minden év tavaszán az egyhajúvirág, amely egy rózsaszínes-ibolyás színű virággal rendelkező fokozottan védett növény.

A tanösvény adatai
Táv: 4 km
Állomások: 10
Üzemeltető: KNPI
Füzet: van

Vitézvirág (Anacamptis pyramidalis)


A vitézvirág vagy más néven tornyos sisakoskosbor a kosborfélék családjába tartozó növény, amely jellegzetes kúpos virágzatáról kapta nevét. A karcsú orchideafajjal leggyakrabban száraz tölgyesekben, gesztenyésekben, szikla- és pusztafüves lejtőkön, homoki réteken és legelőkön, lápréteken találkozhatunk.

I. világháborús emlékmű (2026)


A Királyhalmi iskola a Mórhalom környéki tanyavilág első iskolája volt, amely 1868-ban épült fel. 1883-ban a király és császár, Ferenc József is ellátogatott ebbe az iskolába. Később a látogatásának emlékére az uralkodó mellszobrát is felállították az iskola udvarán. Bár erről nincs bizonyíték, hogy létezett, de tanya mellet ma is látható egy Turulmadaras emlékmű. Valószínüleg ezt az obeliszket az I. világháború kapitánysági hősi halottjainak tiszteletére emelték.

Üstökös gyöngyike (Muscari comosum)


Az üstökös gyöngyike vagy népiesen kék kígyóhagyma egy érdekes megjelenésű növény. 

A növény lila fürtbe tömörülő virágával május és június között találkozhatunk réteken, kaszálókon és bolygatott területeken.

Mórahalmi keresztek (2026)

Temetői kereszt, 1903

 

Masa-köröszt, 1922

Börcsök-Tóth-kereszt, 1892

Csorva-új (Vágói) iskola (2025)


A ma Zákányszékhez tartozó Csorvai kapitányság területén 1907-ben épült meg a Csorva-új, ma ismert nevén a Vágói iskola. Az alsó- és felsőtagozattal rendelkező iskola mellett orvosi és szülésznői lakást is kialakítottak.

Kállai-erdő (2025)


Ruzsa közigazgatási területének közel egynegyedét erdők borítják. Ezekben az árnyasokban a 19. századi telepített tölgyfák mellett az Alföldön honos fafajokból is sok megtalálható. 

A község melletti Kállai-erdő egykoron kedvelt kirándulóhely volt, de napjainkban is sokan látogatják. Az erdőben még tűzrakóhely, esőház, kút is várja az idelátogatókat.

Erdősarki iskola (2025)



A Pántlika út mellett található az Erdősarki iskola, amely 1942-ben épült és egykori tanyai iskolák kései típusának külső megjelenését őrzi. A tanya iskola 1942-1995 között működött iskolaként. Az iskola főépülete ma is korhű állapotban van, de a melléképülete is eredeti.

Feketehalmi iskola (2025)

A feketehalmi külterületi iskola Csengele határában, a Kisteleki-erdő szélén található.
A tanyai iskolát 1900-ban nyitották meg, majd 1975-ben be is zárták végleg.

Bíbic-tó (Tóalj) (2025)


A kisteleki Bíbic-tónak vagy, ahogy helyiek hívják Tóaljnak az az érdekessége, hogy a város ölelésében fekszik. 

A tó a Duna-Tisza közti szikes tóláncolat egyik legkisebb tagja, és vizének kémhatása egyedülállóan lúgos. A védett madarainkból több is állandó vendége a természetvédelmi területnek, de emellett a környékbeli horgászok egyik kedvenc partszakasza.

Blaskovich-major (2025)




Gátér külterületén, a megyehatáron található a Blaskovich-major, amelyet a gróf 1941-42 körül építettet. 

Az uradalmi épületek az államosítást követően a helyi TSZ szerezte meg. A lepusztult állapotban lévő épületek a privatizációt követően magán tulajdonba kerültek, de a gazdaságiépületek állapotában azóta sem történt változás.

Egérszínű darázscincér (Xylotrechus rusticus)


Az egérszínű darázscincér hazánk minden területén elterjedt, és gyakori faj. A darázscincér általában június-júliusban jelenik meg a napfénynek kitett fákon. A bogár lárvája főleg száradó vagy beteg fákban él.

Déli porcelánbagoly (Dysgonia algira)


A déli porcelánbagoly vagy más néven ibolyásbarna vándorbagoly szinte mindenütt előforduló vándorló faj.
Az imágó elülső szárnyának széles világosszürke vagy barnásszürke szalagjáról ismerhető fel.
A sárgásszürke hernyójának tápnövényei a szeder-, fűz- és rekettye-fajok.

Túra: Homokháti sárga (2025)

„...van egy másik,
hireken túli Magyarország.
szívem fölött elférő rezervátum,
ahol a földeken térdelnek a parasztok,
kérlelve a megváltó palántákat,
a műhelyekben derékig meztelen
bronzzá égnek a férfiak,
az arató gépek nyomában
minden szemet imával óva hajladoznak
a szentté öregedett emberek...”

(Váci Mihály)

Homokháti sárga
























forrás: openstreetmap.org


Útvonal:

  Dugonics-erdő (S) – Back-kápolna – Bukor-hegy – Magyar László emlékpark – Öttömös – Kisboldogasszony-templom – Szerelem-domb - Szent Erzsébet-kilátó – Petróczi iskola


Táv és szintemelkedés:

15,1 km/ 40 m


Szekér erdeő fohászával