Lándzsás őszirózsa

„Az Aster nemzetség fajai invazív gyomként vannak számom tartva, mindazonáltal több faj is védett. Többnyire patakok partján, magaskórósokban válhatnak tömegessé.

Elágazó szára 100-120 cm magasra nő meg. A lándzsa alakú, ép szélű, fényes zöld levelek dúsan borítják. Fészkes virágaiban a csöves virágok sárgák, a nyelves virágok fehérek, vagy ritkán halványlilák. A virágok összetett buga virágzatot alkotnak. Termése apró, szőrbóbítás kaszat. Az utóbbi években vizes talajú, bolygatott előhelyeken egyre jobban terjed, bár még nem okoz akkora gondot, mint az aranyvessző vagy selyemkóró.” (novenyhatarozo.info)

Mocsári tisztesfű (Stachys palustris)

„A tisztesfű fajok régóta ismert gyógynövények. Mint az ajakosak családjába tartozó fajok nagy része, illóolajokat is tartalmaznak. Akár 80 cm-es magasságot is elérhet. Szögletes, serteszőrös szára felálló. Levelei lándzsásak, szélesek, durván fűrészes szélűek, szőrökkel borítottak, hosszú nyelűek. Élénk lila virágai több örvben nyílnak a levelek hónaljában. Feltűnő, fehér mintázat díszíti a párta alsó ajkát. Toktermése van, de kúszó tarackjaival sokkal gyorsabban és hatékonyabban terjed. Június-szeptember között virágzik patakok, tavak partján, mocsaras, nedves területeken, lápréteken.” (novenyhatarozo.info)

Téglagyári-tavak és tanösvény (2014)

Az egykoron virágzó Vásárhelyi téglagyártás agyagnyerő medrei az évek során feltöltődtek vízzel és a területet benépesítették a ma is látható élővilág. A Dél-alföldre oly jellemző szikes tavak körül fás ligetek és cserjések telepedtek meg, amelyek elősegítették a változatos hazai vízi fauna megjelenését.

Védetett állatok közül előfordul itt a barna rétihéja, kis lile, gólyatöcs, gulipán, tavi cankó, kis őrgébics, a partfalakon pedig fecskék és gyurgyalagok vertek tanyát. De ide fészkelte be magát Magyarország egyetlen mérges pókja, a Szongáliai cselőpók is.

 A tanösvény azon túl, hogy a kihelyezett táblákon 14 állomáson keresztül mutatja be a terület őshonos és tájidegen-növényvilágát, emellett védett és fokozottan védett madárfajokat ismertet. A 2,4 kilométeres séta közben utunkba akad egy madárvárta, szabadtéri kemencék, Táltos fa, Mezítlábas tornapálya és egy Újkőkori ház rekonstrukciója.

Téglagyári tanösvény a város északi részén a Rárósi út végén található.

Komló (Humulus lupulus)

„A komló a sörgyártás fontos alapanyaga, ezenkívül gyógynövény is: álmatlanság ellen használják, teaként citromfűvel és macskagyökérrel együtt, illetve gyógyszer formájában is.

Erős, rostos, durván szőrös, csavarodó szárával akár harminc méteres magasságig is képes eljutni, házfalakra, oszlopokra, fákra felfutva. Levelei mélyen, tenyeresen karéjosak, szélük fűrészes. A karéjok csúcsa hegyes. A száron kettesével, keresztben átellenesen állnak. A virágai aprók, sárgák, fürtben nyílnak. 

Sokkal feltűnőbb termése, a lecsüngő komló toboz, ami olyan, mintha halványzöld pikkelyekből tevődne össze- ezek valójában murvalevelek. A sörgyártás során a tobozt használják fel. Nedves, tápanyagdús talajokon érzi jól magát- például ártéri erdőkben vagy folyók partján, ahol a víz és bőséges tápanyag utánpótlás is biztosított.” (novenyhatarozo.info)

Dankasirály (Larus ridibundus)

A dankasirály Magyarországon a leggyakoribb fészkelő sirályfaj, amely természetes és mesterséges tavak környékén él a tavaszi és őszi átvonuló időszakban. 

A madár előszeretettel fészkel telepesen, más fajokkal együtt nádasokban, mocsarakban és szigeteken. Gyakran látni mezőgazdasági gépek környékén az állatot, ahol a felforgatott friss szántásban keresgél magfának táplálékot.

Túra: Sárrét (2014)

„A ladányi, a ladányi torony tetejébe',

ül egy holló tiszta feketébe'.

Az a holló, sej-haj babám, minket gyászol,

el akarnak, de nem tudnak tiltani egymástól.

A ladányi faluvégen áll egy cserepes ház,

abba' járok, még a szívem is fáj.

Valahányszor arra megyek el előtte,

mindannyiszor, kisangyalom, te jutsz az eszembe.”

(népdal)

Esősáv

---

A túra hívatalos térképe

Útvonal:

Körösladány, Wenckheim-kastély (P) - Dondorog - Majta - Kisfás - Vészői-Mágor - Dióér-hát - Bikeri - Túzokos - Újladány - Körösladány, Wenckheim-kastély

Táv és szintemelkedés:

30 km/ 75 m

---

Agyagozás Mesterfok

Református templom (2014)

Körösladány első templomát a Nadányi család építette a 13. század második felében, az ide betelepített családok számára. Ennek a középkori épületnek a maradványaiból új templomot építetek 1778 és 84 között a régi helyén, amelyet 1794-ben megnagyobbítottak és tornyot is emeltek hozzá.

A gyönyörű copf műemlék még napjainkban is a város első számú szimbóluma.

Szeplőtelen Fogantatás templom (2014)

Körösladányban a katolikus vallás Wenckheim által honosodott meg. A 18. század elejére a katolikus vallású lakossággyarapodás indokolttá tette egy templom építését. 1822-ben báró kedvenc építésze tervei alapján épült fel a klasszicista templom, amelyet a Szeplőtlenül fogantatott Szűz tiszteletére szenteltek fel.A műemléképület a kastélypark mellett található.

Uradalmi magtár (2014)

Körösladány külterületén a Sebes-körös gátja mellet található az egykori uradalmi épület. Az 1775-82 között emelt  magtár építészeti és gazdaságtörténeti szempontból is jelenetős.

Közönséges kecskerágó (Euonymus europaeus)

A közönséges kecskerágó a síkságokon és hegyekben egyaránt előfordul, főleg nyirkos és száraz erdőkben, ligetekben, cserjésekben, sövényekben találkozhatunk vele. A növény ősszel pirosló, sötét rózsaszín toktermésekkel megrakott bokrai igen látványosak. 

A kecskerágó termése mérgező, a nedve olyan alkaloidákat tartalmaz, mint a teobromin és a koffein.

Holt-Sebes-Körös (2014)

A Holt-Sebes-Körös zöldfolyosót képez a Biharugrai Tájvédelmi Körzet és a Mágori Természetvédelmi Terület között. A holtág a Sebes-körös átvágása után jött létre és napjainkban a Sárrét belvizeit gyűjti össze. A 30 ha-os területével része a Körös-Maros Nemzeti parknak, mert fontos növénytársulásoknak és a védett állatoknak élőhelye. A holtág környékén előforduló állatok: a vidra, vízityúk, bölömbika és a barna rétihéja.

Magyar sóvirág (Limonium gmelini ssp. hungaricum)

„Szárazvirág-kötészetben és kiskertekben telt virágú, fehér, sárga, rózsaszín, lila színű változatait alkalmazzák. Szárazságtűrő, nem igényel sok gondozást.

Szára többszörösen elágazó, terjedelmes. Levelei kizárólag tőállóak, tojásdadok, ép szélűek, vastagok bőrneműek. Élőhelyén szüksége is van erre a védelemre, hogy a párologtatás csökkentésével kisebb legyen a vízveszteség- a szikes pusztákon, nyáron ugyanis bajosan tudná pótolni. Virágzata többszörösen összetett, a füzér virágzatok bugákba rendeződnek. A csészelevelek halványlilák, az öt tagú virágok lilák vagy kékek. Termése tok. Hazánkban a védett szikes területeken fordul elő, ahol gyakori: nyár végén, ősszel lilára festi a pusztát.” (novenyhataroto.info)

Réti őszirózsa (Aster sedifolius)

A réti őszirózsa a száraz, szikesedő sztyeprétek első őszi virága. 

Az őszirózsafaj a Körösök ártereiben kialakult pusztákon tömegesen van jelen július és szeptember között. A lila virágú törékeny szépség Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 5000 Ft.

Wenckheim–Merán-kastély és parkja (2014)

A körösladányi klasszicista kastélyt Wenckheim család építette 1803-13-ig. A tervező Czigler Antal volt, aki több 19. századi uradalmi épület készítettet a környéken a báró kérésére. Az építmény gyöngyszeme az intarziás biedermeier ajtókeret, amely valószínűleg a pesti Steinl Ferenc munkája.

A kastély udvara egykoron a Körös-folyóra nyílt, de folyamszabályozás után egy 8 holdas angolparkot alakítottak ki a helyén. A kertben több híres szobor és emlékmű is található.

Wenckheim József és Béla (2014)

Báró Wenckheim József és báró Wenckheim Béla bronzmellszobrai Körösladányi általános iskola (egykori kastély) előtt találhatóak. A község önkormányzata 2000-ben állíttatta a kápolnában található korabeli gipszszobrokat használva mintának.