Sebes-Körös (2019)

A folyó Körösnagyharsánynál

A Sebes-Körös egyike a Körös három fő mellékfolyójának, amely nevét a folyó „esése” miatt felgyorsuló vízéről kapta. A Hunyadi-medencében, Körösfő közelében eredő folyó Magyarországra Körösszakál térségében lép be és Köröstarcsa külterületén egyesül a Kettős Körössel. A folyó egykoron a Kis-Sárréten kanyargott, és kiemelkedő növény- és állatvilágot hagyott maga után. A Körös-vidék dús aljnövényzetű hullámterében előfordul a rejtett életű bölömbika, a szürkegém, a bakcsó, és a kis kócsag.

A Sebes-Körös Körösladánynál

A folyó felső, romániai szakasza kedvelt raftingtúra útvonal, az alsó része pedig kiválóan alkalmas kenuzásra. A Sebes-Körös kedvelt horgászhely is, az Erdélyi részen a domolykó gyakori, a síkvízi szakaszok fő horgászhala pedig a paduc.

Egy legenda szerint Attila Hun király a Sebes Körös egykori folyásának a medrében lett eltemetve

Holt-Sebes-Körös (2017)

A Holt-Sebes-Körös zöldfolyosót képez a Biharugrai Tájvédelmi Körzet és a Mágori Természetvédelmi Terület között. A holtág a Sebes-körös átvágása után jött létre, és napjainkban a Sárrét belvizeit gyűjti össze.

A 30 hektáos területével része a Körös-Maros Nemzeti parknak, ugyanis a holtág fontos növénytársulásoknak és a védett állatoknak élőhelye. A holtág környékén előforduló állatok: a vidra, a vízityúk, a bölömbika és a barna rétihéja.

I. világháborús emlékmű (2015)

A Wenckheim–Merán-kastély parkjának északi végében áll egy I. világháborús emlékmű, amelyet a település 284 hősi halált halt fiának emlékére emeltek. Kallós Ede alkotását 1929. május 5-én avattál fel, és az avatási ünnepség József királyi herceg is részt vett.

Wenckheim-kripta (2015)

A Wenckheim család körösladányi temetőkápolnája 2 km-re a város központjától található méltatlanul elhanyagolt körülmények között hagyva. A kápolna a nagy múltú család sírboltja is egyben, belsejében mellszobrok és domborművek láthatóak. A kripta részében pedig a családtagok 19 koporsója található. 

Az épület maga Id. Czeigler Antal tervei szerint épült 1825-1826 között klasszicista stílusban. A kör alakú építmény elején található négyoszlopos timpanon pedig valószínűleg a fiatal Ybl Miklós egyik első munkája. Kijelenthető, hogy a műemléképület küllemében a római Panteon kicsinyített másának tekinthető. 

Sebes-Körösi Duzzasztómű (2015)

A Sebes-Körös Körösladány határában álló duzzasztója 1977-ben épült a mezőgazdasági művelésű területek öntözési lehetőségének biztosítására. De a körösladányi duzzasztót nagy szerepet játszik a Sebes-Körös ökológiai állapotának fenntartásában, sőt az itteni halállomány növekedésében is.

A gát kiegészülve a halivadék gondozó csatornával, teljességgel beleillik a Körösök más hasonló a természetet érintő rendszeribe, a terület bejárása pedig kellemes időtöltést ígér

Szeplőtelen Fogantatás római katolikus templom (2015)

Körösladányban a katolikus vallás Wenckheimek által honosodott meg a 18. század elején, ők építtették a Körös partján álló templomot. 

Az 1822-ben elkészült klasszicista templom a báró kedvenc építésze, Czigler Antal tervei alapján épült fel, és a Szeplőtlenül fogantatott Szűz tiszteletére szentelték fel. A gyarapodó katolikus lakosság számára szűknek bizonyult a kis alapterületű épület, ezért 1911-12 között jelentősen átépítették és kibővítették Peiser Károly püspöki uradalmi mérnök tervei alapján a templomot.

Uradalmi magtár (2015)

Körösladány külterületén a Sebes-körös gátja mellet található az Uradalmi magtár. Az 1775-82 között emelt magtár építészeti és gazdaságtörténeti szempontból is jelenetős.

II. világháborús emlékmű (2014)

A református templom kertjében áll Körösladány II. világháborús emlékműve, amely Mladonyiczky Béla alkotása, és 1991-ben helyezték el mai helyére.

Református templom (2014)

Körösladány első templomát a Nadányi család építette a 13. század második felében az ide betelepített családok számára. Ennek a középkori épületnek a maradványaiból új templomot építetek 1778 és 84 között a régi helyén, amelyet 1794-ben megnagyobbítottak és tornyot is emeltek hozzá.

Eme gyönyörű copf műemlék még napjainkban is a város első számú szimbóluma.

Erzsébet királyné (2023)

A körösladányi kastélyparkban nem csak idős fák és szobrok találhatóak, hanem a település legrégebbi emlékműve is itt található. Az itt álló Erzsébet királyné emlékére készült alkotás 1903-ban került elsőként felállításra. A napjainkban látható emlékművet Szeiler Irén készítette az eredeti alapján.

1956-os emlékmű (2014)

A kastélyparkban, árnyas fák alatt található a város 1956-os emlékműve. A 2006-ban felállított Széri-Varga Géza szobrot egy pályázat úthűn, többféle makettból választották ki.

Wenckheim–Merán-kastély és parkja (2014)

A körösladányi klasszicista kastélyt Wenckheim-család építette 1803-tól 1813-ig a Nadányiak középkori várkastélyának falai felhasználásával.

Az épület tervezője Czigler Antal volt, aki több 19. századi uradalmi épület készítettet a környéken a báró kérésére. Az építmény gyöngyszeme az intarziás biedermeier ajtókeret, amely valószínűleg a pesti Steinl Ferenc munkája. A szép állapotban lévő épületben jelenleg iskola működik.

A körösladányi 8 holdas kastélyparkot a Körös ártérből választották le a 19. század elején, amelyből Schambach Károly készített angolparkot.

Wenckheim József és Béla (2014)

Báró Wenckheim József és báró Wenckheim Béla bronzmellszobrai Körösladányi általános iskola (egykori kastély) előtt találhatóak. A Wenckheim-család kápolnájában talált korabeli gipsz szobrokat Györfi Sándor öntötte, a község önkormányzata pedig 2000-ben állíttatta fel őket.