Miskahuszár (2018)



Új magyar turisztikai látványosság áll az M7 autópálya mellett áll, Pákozdon. 
A 100 tonna betonból készült, 12,5 m magas alkotás a világ legnagyobb huszár szobra.

A mondák szerint ugyan azon helyen lett felállítva a monumentális alkotás, ahol Jellasics horvát bán és császári-királyi táborszernagy állt 1848 szeptemberében.

Túra: Velencei barangolások (2018)

Régmúlt óriásai

„melyik a test
melyik a lélek
egy ponton
billeg az élet
lecsiszolnak
de a mohapárna
ős-mivoltunkra
vigyázna
csak vagyunk....
csak gondolkozunk ...
mikor áldozik le
a napunk .....”

(Petrik István)




















forrás: cartographia.hu


Útvonal:

Sukoró (Z,P) - Angelika-forrás (P∆) - Likas-kő (P,P+,P) - Nadap szintezési ősjegy (P,S+) - Sukoró


Táv és szintemelkedés:

17 km/ 450 m


Napfény bánya

Boglya Csárda (2018)


A település központjában, egy csendes utcában található a Boglya csárda. A régi parasztházban kialakított étterem hagyományos ételekkel várja kedves vendégeit. 

Olasz gránitfejtő (2018)

Sukoró határában, a Gyapjaszsáktól nem messze található az Olasz kőfejtő. A bánya nevét, az ide betelepülő velencei olasz telepesek után kaphatta, akik kőbányaként használhatták a sziklát. 
A Velencei-hegység fő tömegét karbon gránit adja, mely a Variszkuszi-hegységrendszer kialakulása során keletkezett. A külszíni kőfejtőben a gránitnak több változata is megtalálható, aplitok, pegmatitok, valamint a gránit málladéka, gránitmurva is előfordul itt.

Gyapjaszsák (2018)


A Gyapjaszsák névre hallgató sziklatömb, Sukoró egyik leghíresebb ingóköve. Valószínűleg, hasonlóan a többi gránitsziklákhoz repedések hálózzák be, melyek nagy négyszögletes hasábokra tagolják a kőzetet. Ezek gránittömbök és környékük helyi jelentőségű természetvédelmi terület.

Velencei-tó (2018)

A Velencei-tó Magyarország harmadik legnagyobb természetes tava, amelyet a „napfény tavaként” is szoktak emlegetni, hiszen a napsütéses órák igen magas ezen a területen. 
A tó két párhuzamos törésvonal között alakulhatott ki mintegy 12-15 ezer éve. Az így keletkezett mélyedést a zivataros szelek egyre jobban kimosták, a felszíni vizek és esőzések pedig feltöltötték, de így is körülbelül 100 évente előfordul, hogy kiszárad a tó.
A kedvező természeti és földrajzi adottságainak, valamint a mederszabályzásnak köszönhetően ma már a Balatonhoz hasonlóan hazánk egyik kedveltebb üdülőhelye.

Loyolai Szent Ignác templom (2018)

Sukorón a török hódoltság idején csak egyetlen templom állott, melyben az evangélikus és református istentiszteleteket tartottak. Ez az épület 1728-ban villámcsapás miatt leégett, de a protestánsok újjá építették, majd 100 év múlva ez templom is leégett. Ekkor új templom építésébe fogtak a reformátusok, a katolikusok pedig, megelőzendő a további tűzeseteket, az új templomot egy dombtetőre építtették fel.
A neogótikus épület ma is ott áll, dacol az időjárás viszontagságaival.

Országos Szintezési Főalappont (2018)

Nadap legismertebb látnivalója a rendkívül szép környezetben található Országos Szintezési Főalappont, az a Nadapi Ősjegy. Miért is fontos hely az itteni alappont? Azért mert térképészet és az építészet egyik legfontosabb területének, a magasság meghatározásának a magyarországi viszonyító pontja, mivel itt található hazánk egyik legszilárdabb röghegysége. A település külterületén egyébként 2 ősalappont is van, az ismertebb Adriai szint feletti, valamint a később meghatározott Balti szint Főalappontja.


A kitáblázott kirándulóhelyhez több turistaút is vezet, a szintezési ősjegyet egy 1888-ban állított emlékmű jelöli.

Palermói Szent Rozália templom (2018)



A nadapi egyházközség első templomának helyén épült fel a mai szentély 1903-ban. A neogótikus stílusú építmény Hübner Jenő budapesti műépítész tervei és Szenzestein János székesfehérvári építő mester irányításával készült el, és a Palermói Szent Rozália tiszteletére szentelték fel.

Az ótemplom érdekessége, hogy itt keresztelték meg Vörösmarty Mihályt 1800. december 3-án.

Likas-kő (2018)


A Meleg-hegy talán az egész Velencei-hegység legérdekesebb földtani képződménye, ezen okbók kifolyólag az 1950-es években érckutatás színhelye is volt. Itt található egyébként a legnagyobb ingókő is, a Likas-kő, amelyet egy 1295-ben keletkezett oklevél már említi. Ugyan is ezt a sziklát határjelkén használták akkoriba.

Angelika-forrás (2018)


A Sor-hegy oldalában a sziklatömbök alól tör fel az Angelika-forrás, mely Velencei-hegység "turisztikai központja". A csekély vízhozamú forrást 1962-ben foglalták a székesfehérvári Spartacus turistái, a pihenőtől több környező kis forrással összefutva már egész szép kis patakként csörgedezik alá a Bodza-völgybe.

Pákozdvári-barlang (2018)



Sukorói Meleg-hegy áll a Pákozdi vár. A várrom délkeleti sáncának a külső oldalában löszbe vájt mesterséges barlang található. Valószínűleg kézzel vájták és menedékhelynek használtak.

Hurka-völgy(Bodza-völgy) (2018)

A Velencei-hegység egyik legvadregényesebb és talán legszebb része a szurdokszerű Bodza-, és Hurka-völgy. Ezt a gyönyörű, de kevéssé ismert szurdokvölgyet megközelíthetjük Nadap vagy Pákozd irányából, vagy akár Sukoró felől is. 

Barlang-forrás (2018)



A Hurka-völgy bejáratánál a sziklaszoros aljában fakad a Barlang-kút. A forrás  mellett egy nagyon hangulatos pihenőhely található.


Parasztház (2018)


Sukorón megőrizték a hagyományos, nádfedeles építészeti stílust, ma is számos ilyen épület épül, az itt lakók fontosnak tartják a régi hagyományok fennmaradását. A településen mintegy 20 műemlékvédelem alatt álló épület van.

Református templom (2018)



A falu közepén emelkedő klasszicista stílusú református templom 1832-ben épült. Eme épületben a pákozdi csata előestéjén (1848. szeptember 28-án) a haditanácsot tartották a fiatal Móga tábornok vezetésével. A templomban nyaranta orgona-hangversenyeket is rendeznek.