Túra: Kengyeli nyereg (2022)

Hanton, dombon, dombvidéken jártam,
halmon, hegyen, hegytetőkön álltam,
s amit láttam, most, amit csak láttam,
hallja meg a világ: elkiáltom:

hantot láttam, napsütött mezőket,
halmot láttam, hegyet, hegytetőket,
és csatornát, csillogó folyókat
szántóföldet, erdőt, legelőket.”

(Babits Mihály)

Az Alföld lankáin

























Szent Márton Zarándokút 02.

Az elmúlt szombaton újra elővettük a hátizsákokat és folytattuk Szent Márton útját az Alföldön.
 
A reggeli szandaszőlősi hosszú betonos „randevú” után a környék leghíresebb kunhalma felé vettük az irány. A Beke Pál halmon látott kelta, egyiptomi és ősmagyar hitvilágot összemosó kiállítás sokáig főtéma volt a gyaloglásunk során. De aztán ahogy a Kengyelhez tartozó Baghy-Majorba értünk a háborgó lelkünk is megnyugodott, ugyanis a Baghy-család által emelt kápolna és kúria, a hozzákapcsolódó szélmalommal együtt egy páratlan kincsesdobozt alkot az Alföld szívében.



forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Szolnok, Tiszaliget (StM) - Turcsányi-kereszt - Alcsi-Holt-Tisza - Beke Pál halma - Kengyel - Jézus Szíve templom - Baghymajori szélmalom - Szent Imre-kápolna - Kövér-kereszt - Martfű, Szent István tér



Táv és szintemelkedés:

30 km/ 36 m






Zarándokút a Tiszánál


1848-as emlékmű (2022)


A város főterén áll az 1848-as emlékmű amelyet, a forradalom 150. évfordulója emeltetett Martfű város önkormányzata. Az emlékművön lévő szobor Gyurcsek Ferenc alkotása.

Református templom (2022)


A martfűi református templom 1991 és 1996 között épült a katolikus templomhoz hasonlóan modern stílusban. Az ég felé tartott imádkozó kezet formázó épület terveit Kálmán Ernő debreceni építész készítette.
A templom építése nem ment zökkenőmentesen, ugyanis a kivitelezést vezető cég az építkezés megkezdését követően tönkrement. Ezért az építkezést hosszabb ideig szünetelt a pénzhiány miatt, amely végül külföldi adományok segítségével oldódott meg.

Szent István (2022)


A város főterén a két templom közötti parkban látható Szent István martfűi szobra.
A bronzszobor Gyurcsek Ferenc szobrászművész alkotása, és az 1997-es Martfűi Ünnepi Napokkor avatták fel.

Szent Tamás templom (2022)


A Szent István téren áll Martfű katolikus temploma, amely a Szent Tamás titulust viseli.
A modern stílusú épület tervezője Marosi Gábor építész volt, és 1991-ben készült el az építmény. A templomot a névadó apostol életének két legfontosabb helyszíne (Jeruzsálem és India) ihlette, ugyanis az épület alaprajza egy „Jeruzsálemi keresztet” formáz, míg az indiai motívum, a búzavirág-folyondárral díszített koszorú a kupola belső felében jelenik meg, amely Takács Ferenc festőművész alkotása.
A templom oltárban őrzik Szent Tamás ereklyéjét, amelyet egy indiai atya által szerzett meg az egyház.

Időkapu (2022)


Martfűn a városháza előtti parkban áll a 2000-ben a Millennium tiszteletére felállított „Időkapu”, amely a múlt és a jövő közötti jelent ábrázolja. A félig nyitott bronzkapu egyik oldalán az Ember tragédiájában megírt színek jelennek meg, míg a másik részen a Magyarországot szimbolizáló gyermekét átkaroló menekülő anya helyezkedik el. De megjelenik még ezen az oldalon a magyar történelem fontosabb mozzanatai is.

Kövér-kereszt (2022)


Kövér János földbirtokos felesége 1924-ben egy havas januári napon lakodalomból indulta haza, de a Tisza partjának egy része leszakadt, és a lovak belementek a szakadékba, s a szán az utasaival a mélybe zuhant. A kocsis szörnyethalt, de a fiatal pár túlélte, ezért a tragédia helyszínén egy keresztet állítottak meghalt kocsisuk, Bús Imre emlékére.
1995-ben az egyházközösség visszaállította az időközben kidőlt Kövér-keresztet a helységjelző tábla mellé, ahol a főútvonal legjobban megközelíti a Tiszát.

Baghymajori szélmalom (2022)

A Kengyel határában álló szélmalom a környék egyik emblematikus épülete, amely amellett, hogy műemlék még egy védett kunhalom tetején is áll.

A szélmalom 1800-as évek közepén épült az Almásy család kívánságra, majd tőlük vásárolta meg azt később a Baghy család a majorral együtt. A malom 1945-ig működött, majd az épület alatti domb lett az első kunhalom, amelyet védetté nyilvánítottak Magyarországon. A malmot az 1960-as években felújítottak, majd alkotóházként és madármegfigyelőkén használták.

A 2020-ban az ipartörténeti műemléket teljesen felújították, és egy tanösvényt alakítottak ki malom és környék található értékek bemutatására.

Szent Imre-kápolna (2022)

A kengyeli pusztában álló majorban áll a Baghy család temetkezésikápolnája, amely valószínűleg a 19. században épült. A Szent Imre tiszteletére felszentelt klasszicista épület alatt a család kripta található, ahol a Baghy család leszármazottjai nyugszanak.

Baghy-kúria (2022)


A Kengyelhez büszkesége a Baghy-Major, ahol a századfordulón itt élő főurakhoz és a parasztsághoz kapcsolódó több érdekes műemlék is megmaradt az utókor számára.
A Baghy család a 19. században alakította ki uradalmát a Szolnoki-síkon, ahol két nagyobb kastélya is állt. Ezeket az épületeket sajnos már teljesen elbontották, vagy széthordták, csak a majorban található kúriát sikerül megmenteni. A Gazdaházként is emlegette műemléképületet a település önkormányzat hozatta rendeben egy pályázat keretében, és napjainkban a kosárfonás, seprűkészítés és a szőnyegszövés mesterségék megismerésére van lehetőség a kúriában.

II. világháborús emlékmű (2022)


A kengyeli polgármesteri hivatallal szembeni parkban áll a település II. világháborús emlékműve. Az obeliszk formájú alkotás eredetileg szovjet emlékmű volt, amelyet 1948.ban állítottak a tiszapüspöki hasonlóan. 

A ma is látható Varga Gábor szobrászművész által késíztett kerámia dombormű 2009-ben került rá az át festett emlékműre.

Jézus Szíve templom (2022)


Kengyel római katolikus temploma 1934-36 között épült neoromán stílusban.

Református templom (2022)


A kengyeli Református templom a Kossuth és a Szabadság utca találkozásánál áll, egyes források szerint 1929-ben épült.

Beke Pál halma (2022)


Szandaszőlős külterületén található Beke Pál halma, a környék legmagasabb pontja. A kurgán az ősi magyar jelképrendszer szerint hármas halom is, amely gyógyító erejű földsugárzások csomópontja.


A 101,3 m magas kunhalom Beke Pál vitézről kapta a nevét, aki legenda szerint annyi törököt kaszabol itt le, hogy a csontjaikból egy „púp” nőtt ki földből. A kurgán az őskorban emeltek, amely napjainkban is jelentős szaramata- és különösen honfoglaláskori emlékek lelőhelye. A halom körül húzódó természetes homok-dombsor pedig a környék, és a kistáj egyik meghatározó térformája.


2008 óta a dombot egy közösség ápolja, akik virágágyásokat telepítettek és padokat, keresztet, kopjafát is állítottak itt.

Alcsi Holt-Tisza (2022)

Az Alcsi-Holt-Tisza és partja Szolnok egyik legcsendesebb, és természeti szépségekben gazadag üdülőterülete. 

A szandaszőlősi Tisza holtág mederátvágással jött létre a folyó szabályozásakor 1857-ben. A 14 km hosszú holtág elsődleges funkciója a belvíz tárolása, és a környékbeli földek öntözésének biztosítása volt. Napjainkban már a horgászat mellett a kajak-kenu sportág is használja a vízfelület, sőt egy versenypályát is kialakítottak itt.

Turcsányi-kereszt (2022)


A szandaszőlősi Karinthy Frigyes és Vörösmező utcák kereszteződésben áll a Turcsányi Pál és Kindlovics Apolló keresztje. 

Az 1926-ban állított feszületet 2020-ban felújíttatták, amely a hívek felajánlásábül egy pécsi népi iparművész keze által kapta mai modernebb formáját.

Mi-24 (2022)


2015-ben kapott emlékművet Szolnokon a magyar katonai repülés egy fontos gépe, a Mi-24-es harci helikopter.
Az Auchan áruháznál lévő körforgalom közepén díszeleg a repülőeszköz, amely jellegzetes támadó pozíciójában látható.

Szolnoki városi Tisza-híd (2022)


Szolnok már ősidőkben is fontos átkelőhely volt, ezért 1562-től több fahíd is keresztezte a Tiszát a környéken. 

Az első betonhíd 1911-ben, Mihailich Győző tervei szerint épült, amely a budapesti Ferenc József hídra emlékeztetett. Ezt a hidat 1919-ben és 1944-ben is felrobbantották, ezért a helyére 1946-ban újabb hidat építettek, amelynek középső nyílása a budapesti Kossuth híd főnyilásának másolata volt. A hidat 1961-ben megnagyobbították, amelyet Knebel Jenő tervezet meg, és a Hídépítő Vállalat és a Ganz-MÁVAG építette meg.  Az építkezéssel egyidejűleg az ártérben, egy új nyomvonalú, „százlábú” hidat is hozzá toldottak az eredetihez.

Túra: Szerzetesek nyomában (2022)

   „Ha gyorsan akarsz menni, menj egyedül!
Ha messzire akarsz jutni, menj együtt másokkal!”

(afrikai közmondás)

Szerzetesek nyomában
























forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Kecskemét, Barátok temploma - Boldogasszony Rózsakert - Szentháromság-temető - Helvéciai templom - Kocsis-tó - Matkópuszta - Szentkúti kereszt - Fülöpjakab



Táv és szintemelkedés:

27 km/ 35 m


Szentkúti kereszt

Nagyboldogasszony templom (2022)


A Fülöpjakab katolikus temploma 1897-ben épült, tornyát csak később, az első világháborút megelőzően kapta.

Matkói kápolna (2022)


Matkón a pusztában áll község temploma, amely az itteni iskola egykori épületéből lett kialakítva.

 Az 1917-ben készült iskolaépületet 100 év múltán alakították át egy huszártornyos kápolnává, és a misézőhely környékét is szépen rendbe hozták.

Nagyboldogasszony templom (2022)


A helvéciai Nagyboldogasszony templom építése 1902-ben kezdődött meg, majd 1908-ban fejeződött be. A templombelsőt 13 freskó díszíti, a nagyméretűk közül, az első Jézus születését, a második Jézus halálát a kereszten, a harmadik Jézus feltámadását, a negyedik Jézus mennybemenetelét jeleníti meg, a szentélyben lévő pedig a teremtő Istent ábrázolja.
A templom környezetét egy apró park díszíti, ahol 1925-ben került felállításra egy szabadtéri kő kereszt.

Terecskei-kereszt (2022)



Kecskeméten, az egykosi Szeleifalu településrészen található a Terecskei-kereszt egy magánház kertjében. Az útszéli feszületet Terecskei Dömötör felesége váratlan halála után állíttatta 1935-ben. 

A keresztnek van egy másik „legendája” is, miszerint a második világháború után, fogadalomból emelték a helyiek, mert úgy gondolták, hogy a közelben elhunyt szovjet katona haláláért a szeleifalusiak a felelősek. Hasonló esetek az országban sok helyen, előfordultak, de hogy ez itt is megtörtént arra nincs bizonyíték.

Ferenc József laktanya (2022)


A kecskeméti Ferenc József laktanya építését 1881-ben kezdték el, a hivatalos átadására pedig 1892. július 20-án került sor. Az első világháború során sebesültek ápolására szolgált a korházként is üzemelő laktanya, majd a második világháború végén hadifogolytábor volt az épület. Az objektum 1945-ben felvette Zrínyi Miklós nevét, majd 1950-től a laktanya szovjet kézbe került. A szovjetek kivonulása után a város vette át az épületet, és a Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola és Zeneművészeti Szakközépiskola költözött ide.

I. világháborús emlékmű (2022)

Kecskemét város lezárt Szentháromság-temetőjét 1960-ban nyitották meg, és város több híres szülötte nyugszik benne.

A borostyánnal időközben teljesen benőtt kegyeleti park leglátványosabb része az első világháború hősihalottjainak emlékhelye. A katonai temető 363 kis kőkockából áll, amelyek egyrésze 1964-ből való, de a többit 2018-ban kicserélték kínai gránitra.

Az emlékhely központjában egy 1939-ben készült szoborkompozíció áll, amelyet Imre Gábor készített, és egy kereszt előtt térdeplő katonát ábrázol.

Sarlós Boldogasszony-kápolna és kálvária (2022)



A kecskeméti Szentháromság temető leghíresebb műemléke a Ferenczy család sírhelye, ugyanis itt helyezték nyugalomra a család leghíresebb szülöttjét, Ferenczy Idát, aki Erzsébet királyné (Sissi) társalkodónője volt.

A temetőkápolna 1904-ben épült fel szecessziós stílusban a Balatoni Farkas család által, és az épületet Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel.

Az épülethez tartozik egy stációsor is, amely 1894 és 1897 között emelték öntött vasképekkel díszítve.

A kegyeleti park legrégebbi része a Golgota szoborcsoport, amelyet 1896-ban készített el Pataky Imre kecskeméti művész.

Szentháromság-kápolna (2022)


A kecskeméti Árpádváros panelrengetegében egy különleges barokk kápolna bújik meg.
A Szentháromság-kápolna 1722-ben épült barokk stílusban Nyéki Szabó István helyi lakos adományából. A takaros rendben tartott épület eredetileg az itt húzódó temető kápolnája volt. A kápolna a 1969-es felújítását követően egészen 1998-ig könyvtárként üzemelt, azóta azonban üresen áll.

Szűz Mária (2022)


 A kecskeméti Boldogasszony téren álló Mária-szobrot Csabay János helyi lakos állíttatta elhunyt felesége emlékére. Az 1907-ben felállított alkotás a genfi Mária-szobor másolata, amely Rothfeld Ignác készített el.

Szent István (2022)



A székesegyház mögött található Szent István bronzból készült szobra. A szikla talapzaton álló királyunk szobra Rieger Tibor 2001-ben készült alkotása.

Romkert (2022)


A Szent Miklós-templom mellett található egy „romkert”, ahol egy 17. században épült kápolna alapjai láthatóak.
A Szent Mihály-kápolna 1698-ban épült a templom körüli temető „csonttárolójára”. Az épület hajóját az 1796-os tűzvész után bontották le, de kápolna kiléte csak 1973-ban került napvilágra.