I. és II. világháborús emlékmű (2025)

A Fő utca menti öregtemetőben áll Csete György építész mártélyi I. és II. világháborús emlékműve.

A két különálló részből álló, de mégis összetartozó emlékmű egyik fele mészkőtábla, amelyre a világháborúkban elesett hősi halottak nevei olvashatók. Az alkotás másik része pedig az egymáshoz kapcsolt 81 kopjafa, amelyet a másik emlékművel egyszerre, 1989-ben avattak fell.

Alsóadacsi öregtemető (Geréby-kripta) (2025)

Az alsóadacsi határrészen, a Kiskunsági Betyár Kúria szomszédságában helyezkedik el egy ótemető, amely feltehetően a Gerébyek temetkezési helye volt. A temetőt későbbiekben a környéken élő tanyasiak is temetkezésihelynek használták. Az öregtemetőt már nem használják temetkezésre, de a régi sírok mellett itt áll a Geréby-család díszes kriptája.

Mecsekszentkúti öregtemető (2024)

Pécshez tartozó Mecsekszentkút régi temetője a Szent-kút szomszédságában, az erdőben található.

Katafai keresztek (2024)

Nagy-Szabó kereszt, 1899

Ótemetői kereszt

a 

Ótemető (2024)

A nádasdi templomkert felső része a 11. századtól egészen 1786-ig temető volt. Később a község vezetése a restaurált öntöttvas keresztekből kegyeletparkot alakitatott ki a területen. De ide kerületek a megtalálta ledöntött útszéli keresztek és azok szobrai is.

Nagykopáncsi geodéziai mérőtorony (2024)

A Tótkomlóshoz tartozó Nagykopáncs határában áll egy geodéziai mérőtorony a pusztában. A 20 méteres torony tetejéről az itt elterülő Kopáncsi-puszta látható be, amely a Körös-Maros Nemzeti Park egyik védett területrésze. A mérőtorony alatt, az akácfák árnyékában bújik meg a régi kopáncsi temető néhány megmaradt sírköve.

I. világháborús emlékmű (2024)

A Kardoskúthoz tartozó Pusztaközpontban található egy régi reformátustemető a Békéssámsonra vezető földút mentén. Itt a sírok között áll egy I. világháborús emlékmű, amelyet a barackosi olvasókör tagjai állítottak 1924-ben. Kriván Ferenc hódmezővásárhelyi szobrász alkotása nagyon hasonlatos a többi munkájához, a talapzaton egy fekvő katona szobra látható, a mögötte lévő márványtáblán pedig 53 katona neve olvasható.

Öregtemető és Kálvária (2024)

A tápéi Öregtemető Kálváriájának keresztjeit 1882-ben állították fel fogadalomból a helyi lakosok. 

A kovácsoltvas keresztes, téglából épült stációk 1910-20-as években készültek el, amelyek fülkéiben színes Zsolnay kerámiákat helyeztek el. Az 1960-as évekre a kálváriák romossá váltak, ezért elbontották, a kerámiákat pedig elraktározták.

Pálos kereszt és kolstorrom (2023)

Pilisszántó régi temetőjében található a Pálos kereszt, amely Boldog Özsébnek a Pálos Rend megalapítóján állít emléket. Feltételezhetően az egyetlen magyar alapítású rend első templomának és kolostorának maradványait találták meg egy 1998-as ásatás során a Pilisszántón az öregtemetőben. A Pálos keresztet pedig Boldog Özséb feltételezett sírja fölé emelték. A Rostás László által tervezett, igen csak látványosra sikeredett feszületen lévő szimbólumok mindegyike a Pálos Rendre vagy Özsébre utalnak.

Antallaposi őregtemető (2023)

1946-ban az antallaposi lelkészek 3 holdnyi területet kaptak külterületi kápolna, plébánia építése és temető létesítése céljából. Az építkezések ugyan elmaradtak, de a temetőt megnyitották.

Az elnéptelenedő tanyavilág miatt napjainkban már nem temetnek ide, csak régi sírok találhatóak benne.

Szentolvasó Királynéja-kápolna és öregtemető (2023)

Jánoshalma Kecskés településrészén egykoron virágzó tanyaközpont húzódott. Az itteni tanyasi emberek számára iskolát és kápolnát is építettek 1900-as évek lején. 

A kecskési Szentolvasó Királynéja-kápolna még ma is áll, igaz romosan, előtte egy omladozó kereszt, szomszédságában pedig egy öregtemető található.

Öregtemető (2023)

Az elhagyatott vaskúti régi temetőben talált keresztekből egy sírkertet hoztak létre az újtemetőben. 

A régi magyar, bunyevác és német sírkövek között találhatóak még az I. világháborúban elesett vaskúti hősök sírjai is. Sőt a temető fő útjai mellett álló gesztenyefákat is hősök emlékére ültették, amelyek törzsére az elesett katonák nevét és haláluk idejét jelző táblát erősítettek.

Öregtemető (2023)

A település temetője mögötti domb és árnyas egy régebbi sírkertet rejt.

Az évtizedek óta elhanyagolt ótemetőben még fellelhető néhány rég sírkő és fejfa.

Németlukafai öregtemető (2022)

A Zselici mélyén egykoron több kisebb falu is húzódott, de ezeket a településeket jelölő helységnevek területén mára már csak erdők, és dombok vannak. Ilyen település volt Németlukafa is, amelyet sváb telepesek hoztak létre és eleinte üvegkészítéssel foglalkoztak. 

A 18. század elején a környék legnagyobb birtokosai, a Biedermannok kisvasúti vonala is érintette Németlukafát és annak pusztáját. A határában a domboldalakon pár évtizeddel ezelőtt még szőlőtermesztéssel foglalkoztak a helyiek. Az itteni szőlő feldolgozására és a bor tárolására épült meg az a hatalmas pince-együttes, amely napjainkban romos állapotban áll az erdőben. A Mecsekerdő területén, a Csodaszarvas-tanösvény nyomvonalán található a falu elhagyott temetője, ahol egy 1909-ből való kőkereszt is áll.

Csebény-szabási öregtemető (2022)

Csebényhez tartozó Szabás egykoron sokkal nagyobb település volt, ugyanis az 1332-1335 között összeírásban még templomos helyként szerepelt. Valószínűleg a település a török időkben elszegényedtek, majd elnéptelenedett. Napjainkban már csak pár itteni ház és egy régi temető emlékezik az egykor falura.

I. világháborús emlékmű (2022)

Kecskemét város lezárt Szentháromság-temetőjét 1960-ban nyitották meg, és város több híres szülötte nyugszik benne.

A borostyánnal időközben teljesen benőtt kegyeleti park leglátványosabb része az első világháború hősihalottjainak emlékhelye. A katonai temető 363 kis kőkockából áll, amelyek egyrésze 1964-ből való, de a többit 2018-ban kicserélték kínai gránitra.

Az emlékhely központjában egy 1939-ben készült szoborkompozíció áll, amelyet Imre Gábor készített, és egy kereszt előtt térdeplő katonát ábrázol.

Tiszaalpári öregtemető (2021)

A tiszaalpári öregtemető Hunyadi János utca mentén található, a két településrész találkozásánál. 

A kegyeleti parkban a régi sírköveken kívül több látnivaló is akad, hiszen található itt például egy Felszabadulási-emlékmű, szovjet katona sírok és egy II. világháborús kopjafa is. Sajnos a temető és környéke máltalanul el van hanyagolva, és semmi információ nem található róla a település honlapján.

Felsődabasi öregtemető (2021)

A felsődabasi öregtemetőbe 1818-1969 között temetkeztek a katolikus- és a reformátusvallású lakosok. Az 1,7 hektáros sírkertben 150 sír található, amelyek között még ma is láthatóak a faragott fa és sziléziai márvány síremlékek is egyaránt.

Bökényi öregtemető (2021)

Bökény a Maros egyik kanyarulatában fekszik, Nagylak és Magyarcsanád között.

Az itteni régi házak és az öregtemető bizonyítja, hogy a település történelme a régmúltra nyúlik vissza. 

A harangláb mellett elterülő ótemetőben napjainkban csak régi sírok láthatók. A sírkert romos kriptájában pedig az első világháborúban, a messzi harctéren elhunyt helyi hősök nyugszanak.

Kocsó-kápolna és kálvária (2021)

A Kistelekről Ópusztaszer felé vezető út mellett áll a Kocsó József és felesége által építtetett neoromán kápolna. A szakrális épület, és a hozzá tartozó kegyeleti park múltja, sőt a felújítására létrejött összefogás is méltón hirdeti, hogy a várost vallásos, katolikus hitű emberek lakják.

A kisteleki temetőben helyet kapó kálváriakápolnát Kocsó József kereskedő és Gémes Teréz emeltette 1899-ben a község által átengedett telken. A Kálvária is ugyanekkor készült lakossági felajánlásokból, a Kocsó-család még egy keresztet is állítatott 1913-ban, így megteremtve a mai kegyeleti park alapjait. A kápolna és a kálvária a 70-es évektől fokozatosan lepusztult, ezért helyi összefogással 2000 és 2002 felfújtatták az épületet és kegyeleti parkká nyilváníttatták annak környékét. Az újjáépítéskor a kőműves munkákat Kothencz János végezte, a stációk helyreállítását helyi családok fizették, a képeket pedig Szombathelyi Árpád és Czakó János helyi festőművészek készítették el.

A kápolna mellet láthatóak még az öregtemető fejfái és síremlékei, de itt kerültek végső nyughelyükre az I. és II. világháborúban hősi halált halt katonák is.