Fájdalmas Szűzanya-kápolna és kálvária (2026)

A népies barokk stílusú kálváriakápolna Makó egyik legrégibb épülete, amelyet Jankovics Pál prépost kanonok építtetett 1734-ben. A kápolna előtt látható kőkereszteket 1869-ben Börcsök Ferenc és hitvese, Varga Ágnes állíttatta. A klasszicista timpanonnal ellátott stációkat pedig 1880-ban helyi felajánlásokból készítették el.

Szent Anna-kápolna (2026)

A makói római katolikus temetőkápolnát 1829-ben Viblitzhauser János serfőző mester építtette felesége, Hánsl Anna nyughelyéül. A Giba Antal tervei alapján készült klasszicista stílusú kápolnát Szent Anna tiszteletére szentelték fel. A kápolna kriptájába az építtető feleségén kívül több makói plébánost is ide temettek el.

Szentháromság-kápolna és kálvária (2026)

A csanádpalotai öregtemetőben álló, Szentháromság tiszteletére felszentelt barokk kápolnát 1865-ben emelték. A kápolnához tartozó stációkat 1889-ben építették. Az idők folyamán azonban a régi kálvária tönkrement, ezért 1994-ben újat állítottak a régi helyén. 

A temetőt 1966 áprilisában lezárták, majd a Kelemen László Emlékéért Kulturális Alapítvány vette birtokba a területet, és emlékparkot alakított ki az egykori sírkertből.

Nepomuki Szent János római katolikus templom (2026)

A csanádpalotai római katolikus templom a település legrégebbi építészeti emléke, amely 1773-ban barokk stílusban épült.

Az épület alapkövét 1768-ban helyezték el, amelyet elkészülte után Nepomuki Szent János vértanú tiszteletére szenteltek fel. A templom és a parókia megépítése gróf galánthai Fekete György nevéhez fűződik, aki közügyvédből lett királyi ügyvéd, királyi személynök, alkancellár, országbíró, helytartó tanácsos és Arad vármegye főispánja. A szájhagyomány szerint az istenház főoltárképén látható térdeplő alak a grófot, míg az imádkozó nő a gróf feleségét ábrázolja. Mindkettőjük a templom alatti kriptájában nyugszanak.

A templom ékességei a szentély festett üvegablakai, amelyek elkészítését csanádpalotai családok finanszírozták 2008-ban.

Szűz Mária Szent Neve római katolikus templom (2026)

A kis község egyetlen temploma az északi (skandináv) téglaépítészet formajegyeit viseli. Az eklektikus épületet 1902-ben építette a kincstár, és Szűz Mária tiszteletére szentelték föl. A templom belsejében festett és aranyozott főoltár látható, amely oltárképe Szűz Máriát a kis jézussal ábrázolja.

Fájdalmas Szűzanya-kápolna (2026)

A makói Csanád vezér tér legjelentősebb empire stílusú műemléke a volt püspöki nyaraló épülte.

A püspöki rezidenciát és a hozzá tartozó kápolnát Kőszeghy László püspök építette 1826-ban nyári laknak. A dór oszlopos épületnek a kápolna a hangsúlyos része. Az épületben 1935-től fiúinternátus költözött be, a hívek gondozását pedig szerviták vették át. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során megfordult itt Horváth Mihály püspök, és Kossuth Lajos, Magyarország kormányzója is.

Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom (2025)

A deszki római katolikus templom a torontáli térség legdíszesebb temploma, ugyanis a bejárat feltett látható rózsaablak és templombelső kiemelkedik az erdélyi hagyományokat őrző alkotások közül is, ezért is titulálják a műemléket Maros völgy „ékszerdoboznak”.

A deszki kastély kápolnája helyén 1901-1909 között építtették fel a  Magyarok Nagyasszonya tiszteletére felszentelt templomot, terveit Sztarill Ferenc nagyváradi építész készítette el. A kastély parkhoz kapcsolódó neogótikus stílusú istenház építését a bárói család kezdeményezte és nagyobb összeggel támogatta is.

A templom belsejében a szentélyben és a kereszthajókban fából faragott, neogótikus stílusú oltárok találhatóak. Ezek közül is kiemelkedik a sötétbarna színű szárnyas főoltár, amely feleleveníti a középkori művészetet. Az oltár középső részén, a nagy szoborfülkében első szent királyunk, Szent István látható amint felajánlja a felhők fölött trónoló Magyarok Nagyasszonyának országa koronáját. A két-két szomszédos szoborfülkében pedig a kegyúr, Gerliczy Ferenc védőszentjei: Szalézi szent Ferencet és a Remete Szent Félix szobra áll.

Boldogasszony-kápolna (2025)

2019-ben állították fel a Tisza töltés közeli földhalom tetején látható Boldogasszony-kápolnát, amelyet Makovecz Imre építész tervezett. A Festők dombjával átellenben álló kis kápolna vásárhelyi téglából készült, és egy Mária-szobor is található benne. Az utóbbit B. Kovács Emőke készítette, a kápolna tetején látható két angyal-szoborral együtt.

Szent Adorján római katolikus templom (2025)

Már az Árpád-korban is állt Mártélyon egy templom, amely valószínüleg a mai árvízvédelmi töltésen belül, a jelenlegi strand területén lehetett. A Tisza szabályozásakor azonban végleg eltűntek eme épület nyomai.

A ma is álló eklektikus stílusú római katolikus templom 1910-11-ben épült, amely kivitelesével Kátay István és Kruzslicz Péterre bízták meg. Az elkészült templom az egykori istenház után Szent Adorjánt kapta védőszentjéül. A templom az I. világháború végén megsérült, és 1921 tavaszáig viselte tornyán és homlokzatán a románok által okozott károk nyomait. Az épület renoválását végül Líbor József kőműves mester végezte el.

A templom belsejében látható oltárt és a padokat, valamint a csillárt a hódmezővásárhelyi Szent Domonkos-rendi zárdából hozták ide. Az oltárképet pedig Benkő Mária festette, amely egy régebbi iskola kápolnából került át, és Szent Annát ábrázolja.

Szentháromság római katolikus templom (2025)

Zákányszék legrégebbi műemléke a templom előtt található máriaradnai kőfeszület. Ezt a keresztet 1840-ben Kapitány Istvánné Lengyel Jozefa tanítónő a birtokán állíttatta fel, amely mellé pár év múlva kápolnát építtetett. A falu központjában található római katolikus templom mai formáját a Lengyel-kápolna kibővítésével nyerte el 1925-ben.

A templomkertben található többek között a terméskőből kirakott lourdes-i barlang, ami egy különleges szépségű Mária szobrot rejt.

Urunk színeváltozása római katolikus templom (2025)

A térség legmodernebb temploma Ruzsa központjában található. Az 1987-ben épült istenház terveit Takács János, szegedi főépítész készítette el. 1991-ben a templom egy különleges, pagoda stílusú, különálló, acél szerkezetes harangtornyot kapott. 

A szentély érdekessége az oltár felett látható Urunk színeváltozásának jelenetét ábrázoló óriási freskó. A templomban található még egy 15 elemes keresztút domborműalkotás.ó.

Szent Imre római katolikus templom (2025)

Csengele katolikus lakói eleinte egy iskolában kialakított kápolnában tartották az istentiszteletet.

2001-ben készült el a falu első temploma, amelyet Tar Mihály tervei alapján modernista stílusban építenek meg és Szent Imre tiszteletére szenteltek fel. Az építkezést támogatta a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az egyházmegye, Szeged város önkormányzata, de Németországból és az Egyesült Államokból is érkezett segítség.

Kisboldogasszony római katolikus templom (2025)

A gádorosi Kisboldogasszony-templom 1891-ben épült Macsán György tervei alapján elődje helyén.

Az istenház érdekessége, hogy három neogótikus, szárnyas faoltár található benne.

Szentháromság római katolikus templom (2025)

 Hódmezővásárhely határában, a középkorban tizenöt templom állt, amelyek közül csak csomorkányi vészelte át valamelyest a török dúlást. A ma is látható belvárosi Szentháromság-templom elődjét 1750-ben építették fel barokk stílusban. Az egyhajós épületet Ybl Miklós tervei szerint 1860-ban háromhajósra bővítették. A templom főbejárata fölött az építtető, a gróf Károlyi-család címere látható. 

Az istenház belsejében látható főoltár barokk Szentháromság képe a híres festő, Maulbertsch munkáihoz hasonlít. A templom főoltárán látható képet Iznám János készítette, az oltárépítményt pedig az 1873-as bécsi világkiállításon vásárolta a gyülekezet. A hajóban álló mellékoltár Jézus Szíve tiszteletére készült 1889-ben. A belsőben található barokk szószék és főoltár is még az eredeti.

Szent István király római katolikus templom (2025)

A Fő téren áll a település nagyméretű temploma, amely neogótikus stílusban készült 1880-ban. A templom belsejében a gótikát idéző hálóboltozat látható, amelyeket színes, virágos mintákkal díszítettek. Az istenház főoltárképe Szent István koronafelajánlását ábrázolja, amelynek megfestője Keszler János volt. A főoltár mellett a hajó északi oldalán a Mária és a Szent Antal oltár állnak, velük szemben a Jézus Szíve oltár látható.

Szent Mihály főangyal-kápolna (2025)

A Szent Mihály arkangyal tiszteltére felszentelt kápolna a kübekházi Temetőkert bejáratánál található.

Páduai Szent Antal római katolikus templom (2025)

Tiszasziget központjában áll a Páduai Szent Antal tiszteletére felszentelt római katolikus templom, amely 1914-18 között épült késő szecessziós stílusban. Az építkezést Heszlényi József és Takács János szegedi építész vállalkozók végezték. A templom küllemén megfigyelhetők még a neoromán (hajó és szentély ablakok), és az északi téglaépítészeti stílus jegyei (pl. a toronykialakítás) is.

A templom belsejében látható főoltár szobra a templom védőszentjét, Páduai Szent Antalt ábrázolja a kis Jézussal.

Az épület legszebb díszei pedig a hajó és a szentély nyolc színes üvegablaka, amelyet Mohay Attila üvegfestő-mester készített el 1961-ben.

Keresztelő Szent János római katolikus templom (2025)

Az 1860-asévekben került kialakításra Újszentiván első katolikus imaháza a helyi iskola egyik termében. Bő egy évszázad múlva a kápolna átköltözött az akkori paplak épületében, de ezt egy idő útán kinőtte a helyi katolikus közösség.

2009-ben Kiss-Rigó László püspök úr állt az újszentiváni katolikus érdekek élér,e és 2012-es év közepére felépült a minden igényeket kielégítő modernista templom.

Szent István király római katolikus templom (2024)

Végegyháza legfőbb látványossága a Szent Istvánról elnevezett neogótikus katolikus templom, amelyet 1914-ben építettek. Az istenház megépítéséhez felhasználták az 1873-ban készült kápolnát. A II. világháború alatt, 1944-ben a templom tornyát a lerombolták, de ezt később kijavították.

Kisboldogasszony római katolikus templom (2024)

A település központjában található a neogótikus stílusú római katolikus templom, amely alapkövét 1878-ban án tették le. A templomot az építkezés befejezését követően 1879-ben szentelték fel a Kisboldogasszony tiszteletére. Akkoriban nem jutott több pénz a templom díszítésére, ezért később 1942-ben a belső terét újjáépítették a helyi lakosok és nagybirtokosok adományaiból. A freskók, az oltárt és a színes üvegablakok is ebben az időszakban készültek.