Városháza (2018)


A vésztői városháza 1897-1903 között épült és a település központjában található. Az impozáns neoreneszánsz stílusú épület a környék legszebb intézménye.

Református templom (2018)


A település református temploma a türelmi rendelet után, 1782 és 83 között épült, a végleges formáját pedig 1825-re érte el.

Az egyhajós, copfstílusú templom érdekessége a gyülekezeti magtárat is magába foglaló tornony, amelyet 1797-ben toldottak a hajóhoz.

Kiállítóhely és Képtár (2018)


A vésztői Kiállítóhely és Képtárad otthont az I. Országos Földmunkás Kongresszus emlékeinek, emellett Sinka István író tárgyi emlékei és Metykó Gyula festőművész állandó kiállítása is megtekinthető a központi épületben.

Gém (2018)



Vésztő központjában található a „Gém” kútszobor, mely életnagyságban, a csőrében hallal ábrázolja a madarat. Az új, innovatív technikákat is használva, de a figuralitás, a részletgazdagság, a mintázás magas fokú, klasszikus minőségének megőrzésével alkotó Borbás Márton a Mezőtúri Művésztelepen kezdte pályafutását.

Túra: Bocskai nyomában (2018)

„Én vagyok a hős, ki nagyszerű erényekkel születtem, a te Pannóniádnak híres koronája. Miután hűséges harcokat vívtam a te nevedért és fegyvert ragadtam a Haza igaz üdvéért, a Te vezetéseddel már mint győző és a hazát védő fegyverekkel megállítottam az ellenséges kéz gyászos háborúit...”

(Bocskai István sírfelirata)

Dereng a Bihari határ











AK-09/2.

Több szempontból történelemmel átitatott szakasz várt reánk az Érmelléken. Cserekertben ma már csak a csend mesél, omladozó épületek között sétálva mély mélabú uralkodott el rajtunk. Az útvonal ezután Románia löszpartjai mellett haladt, és a Kopasz-domb után kanyarodott csak fel a Berettyó töltésére. Kismarja után pedig már minden a Bocskaiakról szólt, az emlékpark, a templom és a szomszédos településen található várkastély is a fejedelemnek állít emléket.



forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Létavértes (K) - Cserekert - Pocsaj, Vízügyi Igazgatóság - Kismarja - Bocskai-kastély - Nagykereki – Nagy-rét - Bojt



Táv és szintemelkedés:

38 km/ 50 m



Templom a kukoricásban

Református templom (2018)


A Nagykereki központjában álló templom 15. századi gótikus alapokra épült. A műemlék templom mai alakját 1790-ben kapta, a késő barokkstílusú szentélyhez pedig 1837-ben tornyot emeltek.

Bocskai Várkastély (2018)

























Nagykereki már az Árpád-korban is lakott település volt, az Ártándyak korábban épült ide a mai várkastély elődje. Az 1440-es években épült erődöt Bocskai István felesége, Hagymássy Katalin kapta meg, férje több száz katona elhelyezésére alkalmas, korszerű, komoly erősségé tette a várat.

Szejdi pasa ostroma során, az akkor már Bethlen Gábor birtokolta várat nagy pusztulás érte.

Következő tulajdonosa, Joseph Kriczig császári főbiztos 1751-1785-ben barokk stílusban átépítette a várat, sőt később klasszicista és romantikus jegyekkel is gazdagodott az épület. Még a Csanády család nevéhez fűződnek jelentős változások, a kastély délkeleti részén toronyszoba épült a bejárat pedig oszlopos klasszicizáló előtérrel bővült.

Az egykori kastély, ma Vármúzeumként és könyvtárként működik

Tornácos Vendégház (2018)



Nyugodt, csendes falusi környezetben helyezkedik el  a Tornácos Vendégház Kismarján. Az 1900-as években épült szállás egész évben várja vendégeit. 2 épületben összesen  6 személynek biztosítanak itt fekhelyet, emellett egy korszerűen felszerelt konyha és 15 személyt befogadó társalgó áll a vendég rendelkezésére.

Református templom (2018)


A Kismarja főterén található egy középkori alapokon nyugvó, de barokk stílusban újjáépített református templom. Az 1805-ben felszentelt templom arról híres, hogy itt került feltárásra a Bocskai család kriptája és temetkezési helye. Az épület az elmúlt kétszáz év alatt többször is szenvedett károkat, földrengés és vihar rongálta meg toronysisakját, amelyet a legutóbbi alkalom után már nem állítottak helyre. A bástyaszerű toronyban ma is használatban áll a történelmi jelentőségű Bocskai-harang, melyet 1616-ban öntöttek és a Bocskai által adományozott mezővárosi pecsét díszíti.

Bocskai István (2018)



Kismarja a 16. században a Bocskai család tulajdonába került, akik itt létük alatt mezővárossá tették. 
E tisztelet jeléül áll ma a település központjában egy Bocskai-szobor. A másfélszeres életnagyságú bronz mellszobor egy kb. három méter magas talapzaton látható.

Várdomb (2018)



Az Érmelléken még napjainkban is őrzik a Bocskai hagyományokat.
Kismarja északkeleti részén van a Bocskai Várdomb, melyen állt a Kismarja földesurainak lakóhelye. A titokzatos halmon állott egykoron a Bocskai család várkastélya is.
Ma szépen gondozott emlékkert található helyén.

Őszi kikerics (Colchicum autumnale)


Az őszi kikerics nedves és nyirkos réteken ősszel nvnyíló, karcsú virága.
A hegyi kaszálóréteken általában tömegesen virágzik, szinte lilára festve a gyepet. Az őszi kikerics az Alföldön meglehetősen ritka növény, de Kis-Sárréten és Bihari-sík egyes részein is megtalálható.

Vörös vércse (Falco tinnunculus)



























A vörös vércse az egyik legismertebb ragadozó madarunk, amely hazánkban szinte mindenhol elfordul, még Budapest belvárosában is költ.
Mivel fészket nem épít, elhagyott dolmányos varjú vagy szarkafészekben, gyakran laza kolóniákat alkotva költ.

A madarat vörösesbarnás színezetéről és egy helyben lebegő mozgásáról könnyen fellehet ismerni.

Szent Mihály és Gábor arkangyalok görög katolikus templom (2018)


A pocsaji görögkatolikus templom keletkezésének időpontja homályba vész, a helyiek elbeszélése szerint a községben a mai templom már a harmadik. Ami biztos, hogy az 1743-ban felszentelt barokk stílusú templomot Szent Mihály és Gábor főangyalok oltalma alá helyezték. A szentély négy sarokdíszes tornya az erdélyi építészeti stílust idézi.
A templom belső mennyezetét 4 szekkó díszíti: az Angyali Üdvözlet, Krisztus születése, Feltámadás és Pünkösd ábrázolásai. A hajó oldalfalain szintén két secco látható: Szentháromság és Pieta. A szekkókat Kolacsek Ernő festette az 1950-es években

Zsófia-forrás (2018)



A Zsófia-forrás a Berettyó-patak árterében, a Kopasz-domb közelében tör a felszínre.
Az iható rétegvíz foglalását az utóbbi időben felújították, és ismét szép a környezete.

Kopasz-domb (2018)


A létavértesi Kopasz-domb nem csak páratlan kilátásáról híres, hanem a növény populációja is értékes. A löszletörés 2015 óta lakóhelye a Magyarországon fokozottan védett erdélyi földikutyának.

fotó: Szász Anzelm

Laponya-halom (2018)


A Létavérteshez tartozó Laponya-halom, a 136 méter magasságával és a tetején található toronnyal kiemelkedik a környéken látható kunhalmok közül. Sajnos kilátóként már nem lehet használni, ugyan is létráit levágták, pedig biztos, hogy gyönyörű kilátás lehetne részünk a tetejéről az Érmellékre.

Cserekert (2018)

Létavértestől mintegy 8 kilométerre található Cserekert, amely egy zsákfalu közvetlenül a magyar-román határ mellet. A háromutcás faluban egykoron bolt, kocsma és iskola is volt, ma már csak az omladozó vakolaton kint maradt tábla hirdeti, hogy valamikor a vályogház falai között oktatás folyt. 

A ’70-es években még 3-400 fő lakott Cserekerten, főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak, jórészt a Csákó szarvasmarhatelep adott munkát az ittenieknek, azonban ennek megszűnése után megkezdődött az elvándorlás. Napjainkban már csak a turisták jönnek pecsételni, ugyan is az Alföldi Kéktúra útvonala Cserekertet is érinti. Pedig fekvése kiváló, hiszen tiszta időben nem csak a szomszédos Romániai löszpartjai, hanem a Bihar-hegység is kirajzolódik.


Rastoke (2018)


Az érintetlen természet közepén, ahol a Slunjcica folyó a Koranába ömlik ott található a környék gyöngyszeme, a Rastoke városrész. Az egykori vízimolnár települést a vízesései miatt Kis Plitvicének is hívják, ugyan is a hömpölygő víz magas kalciumtartalmának köszönhetően helyenként vízesések, örvények és kisebb tavak fogadják az itt megállókat.
Rastokeban a 17. századtól kezdve épültek házak és vízimalmok, amelyek többnyire gabona őrlésére, valamint ruhakészítésre használták. A malmos mesterség apáról fiúra szállt a hagyomány szerint, a nők pedig a híres rastokei kenyér titkos receptjét őrizgették, adták tovább családjaikban.


Kozjak-tó (2018)



A Plitvicei Tavak legnagyobb kiterjedésű tava a Kozjak, amely gyakorlatilag összeköti a Felső és Alsó tavakat. Itt egyszerre megváltozik a táj, egy kanyon rész kezdődik, több vízesés, morajlás és a víz színe is sötétebb kékre változik. A tavon elektromos hajóval keltünk át (Persze csak ha van jegyünk!).

Gradinsko-tó (2018)




A Gradinsko-tó a Plitvicei-tavak Nemzeti Park egyik főlátványossága, ugyan is itt látható mintegy 71 méteres magasságból lezúduló Nagy-vízesés.
Egy pallós sétaúton teljes egészben körül lehet járni a tórendszer, minden egyes apró csodáját.

Galovac-tó (2018)



A Plitvicei tóvidék Horvátország legnépszerűbb nemzeti parkja, mely egyedi szépségénél fogva az UNESCO a Világörökségként tartja számon. A 16, egymáshoz festői vízesésekkel kapcsolódó tó a Horvát Karsztvidéken, a Kapela-hegységben található.
A egyik itteni legvarázslatosabb természeti látványosság a Galovac-tó, melybe számos zúgón keresztül, majd a végénél több helyen is 20 méter magasról zúdul alá a víz. A sétaút itt keresztül-kasul vezet, úgy hogy először felülről is és alulról is, egészen közelről láthassuk a lenyűgöző vízeséseket. Az itteni felső tavak részletgazdag elhelyezkedése, zúgókban, vízesésekben, kanyargós sétautakban és tájképi sokszínűségben gazdag panorámája Plitvicének az egyik legszebb része.


A honi háború múzeuma (2018)

MÍG-21
T-55
Karlovac (Károlyváros) Turanj városrésze az elmúlt évszázadokban egyfajta előretolt helyőrségként fontos szerepet töltött be. A Korana folyó mellett felállított helyőrség itt állította meg a szerb előrenyomulást a honi háborúban. Erre a győzelemre és persze a háború borzalmainak szemléltetésére különleges kiállatás alakítottak ki itt. A gyűjtemény gerincét a negyvenes-ötvenes években gyártott harcjárművek és tüzérségi eszközök valamint a háború idején katonai célokra átalakított, páncélvédelemmel és fegyverzettel ellátott civil járművek alkotják.