A vésztői városháza 1897-1903 között épült és a település
központjában található. Az impozáns neoreneszánsz stílusú épület a környék
legszebb intézménye.
Református templom (2018)
A település református temploma a türelmi rendelet után, 1782 és 83 között épült, a végleges formáját pedig 1825-re érte el.
Az egyhajós, copfstílusú templom érdekessége a gyülekezeti magtárat is magába foglaló tornony, amelyet 1797-ben toldottak a hajóhoz.
Kiállítóhely és Képtár (2018)
A vésztői Kiállítóhely és Képtárad otthont az I. Országos
Földmunkás Kongresszus emlékeinek, emellett Sinka István író tárgyi emlékei és
Metykó Gyula festőművész állandó kiállítása is megtekinthető a központi
épületben.
Gém (2018)
Vésztő központjában található a „Gém” kútszobor, mely
életnagyságban, a csőrében hallal ábrázolja a madarat. Az új, innovatív
technikákat is használva, de a figuralitás, a részletgazdagság, a mintázás
magas fokú, klasszikus minőségének megőrzésével alkotó Borbás Márton a
Mezőtúri Művésztelepen kezdte pályafutását.
Túra: Bocskai nyomában (2018)
„Én vagyok a hős, ki nagyszerű erényekkel születtem, a te Pannóniádnak híres koronája. Miután hűséges harcokat vívtam a te nevedért és fegyvert ragadtam a Haza igaz üdvéért, a Te vezetéseddel már mint győző és a hazát védő fegyverekkel megállítottam az ellenséges kéz gyászos háborúit...”
(Bocskai István sírfelirata)
 |
| Dereng a Bihari határ |
AK-09/2.
Több szempontból történelemmel átitatott szakasz várt reánk az Érmelléken. Cserekertben ma már csak a csend mesél, omladozó épületek között sétálva mély mélabú uralkodott el rajtunk. Az útvonal ezután Románia löszpartjai mellett haladt, és a Kopasz-domb után kanyarodott csak fel a Berettyó töltésére. Kismarja után pedig már minden a Bocskaiakról szólt, az emlékpark, a templom és a szomszédos településen található várkastély is a fejedelemnek állít emléket.
 |
| forrás: openstreetmap.org |
Útvonal:
Létavértes (K) - Cserekert - Pocsaj, Vízügyi Igazgatóság - Kismarja - Bocskai-kastély - Nagykereki – Nagy-rét - Bojt
Táv és szintemelkedés:
38 km/ 50 m
 |
| Templom a kukoricásban |
Református templom (2018)
A Nagykereki központjában álló templom 15. századi gótikus alapokra épült. A műemlék templom mai alakját 1790-ben kapta, a késő barokkstílusú szentélyhez pedig 1837-ben tornyot emeltek.
Bocskai Várkastély (2018)
Nagykereki már az Árpád-korban is lakott település volt, az Ártándyak korábban épült ide a mai várkastély elődje. Az 1440-es években épült erődöt Bocskai István felesége, Hagymássy Katalin kapta meg, férje több száz katona elhelyezésére alkalmas, korszerű, komoly erősségé tette a várat.
Szejdi pasa ostroma során, az akkor már Bethlen Gábor birtokolta várat nagy pusztulás érte.
Következő tulajdonosa, Joseph Kriczig császári főbiztos 1751-1785-ben barokk stílusban átépítette a várat, sőt később klasszicista és romantikus jegyekkel is gazdagodott az épület. Még a Csanády család nevéhez fűződnek jelentős változások, a kastély délkeleti részén toronyszoba épült a bejárat pedig oszlopos klasszicizáló előtérrel bővült.
Az egykori kastély, ma Vármúzeumként és könyvtárként működik
Tornácos Vendégház (2018)
Nyugodt, csendes falusi környezetben helyezkedik el
a Tornácos Vendégház Kismarján. Az 1900-as években épült szállás
egész évben várja vendégeit. 2 épületben összesen 6 személynek biztosítanak itt fekhelyet, emellett
egy korszerűen felszerelt konyha és 15 személyt befogadó társalgó áll a vendég
rendelkezésére.
Református templom (2018)
A Kismarja főterén található egy középkori alapokon nyugvó, de barokk
stílusban újjáépített református templom. Az 1805-ben felszentelt templom arról
híres, hogy itt került feltárásra a Bocskai család kriptája és temetkezési
helye. Az épület az elmúlt kétszáz év alatt többször is szenvedett károkat, földrengés
és vihar rongálta meg toronysisakját, amelyet a legutóbbi alkalom után már nem
állítottak helyre. A bástyaszerű toronyban ma is használatban áll a történelmi
jelentőségű Bocskai-harang, melyet 1616-ban öntöttek és a Bocskai által
adományozott mezővárosi pecsét díszíti.
Bocskai István (2018)
Kismarja a 16. században a Bocskai család tulajdonába
került, akik itt létük alatt mezővárossá tették.
E tisztelet jeléül áll ma a
település központjában egy Bocskai-szobor. A másfélszeres életnagyságú bronz
mellszobor egy kb. három méter magas talapzaton látható.
Várdomb (2018)
Az Érmelléken még napjainkban is őrzik a Bocskai
hagyományokat.
Kismarja északkeleti részén van a Bocskai Várdomb, melyen állt a
Kismarja földesurainak lakóhelye. A titokzatos halmon állott egykoron a Bocskai
család várkastélya is.
Ma szépen gondozott emlékkert található helyén.
Őszi kikerics (Colchicum autumnale)
Az őszi kikerics nedves és nyirkos réteken ősszel nvnyíló, karcsú virága.
A hegyi kaszálóréteken általában tömegesen virágzik, szinte lilára festve a gyepet. Az őszi kikerics az Alföldön meglehetősen ritka növény, de Kis-Sárréten és Bihari-sík egyes részein is megtalálható.
Vörös vércse (Falco tinnunculus)
A vörös vércse az egyik legismertebb ragadozó madarunk, amely hazánkban szinte mindenhol elfordul, még Budapest belvárosában is költ.
Mivel fészket nem épít, elhagyott dolmányos varjú vagy szarkafészekben, gyakran laza kolóniákat alkotva költ.
A madarat vörösesbarnás színezetéről és egy helyben lebegő mozgásáról könnyen fellehet ismerni.
Szent Mihály és Gábor arkangyalok görög katolikus templom (2018)
A pocsaji görögkatolikus templom keletkezésének időpontja homályba vész, a helyiek elbeszélése szerint a községben a mai templom már a harmadik. Ami biztos, hogy az 1743-ban felszentelt barokk stílusú templomot Szent Mihály és Gábor főangyalok oltalma alá helyezték. A szentély négy sarokdíszes tornya az erdélyi építészeti stílust idézi.
A templom belső mennyezetét 4 szekkó díszíti: az Angyali
Üdvözlet, Krisztus születése, Feltámadás és Pünkösd ábrázolásai. A hajó
oldalfalain szintén két secco látható: Szentháromság és Pieta. A szekkókat Kolacsek
Ernő festette az 1950-es években
Zsófia-forrás (2018)
A Zsófia-forrás a Berettyó-patak árterében, a Kopasz-domb közelében tör a felszínre.
Az iható rétegvíz foglalását az utóbbi időben felújították, és ismét szép a környezete.
Kopasz-domb (2018)
A létavértesi Kopasz-domb nem csak páratlan kilátásáról
híres, hanem a növény populációja is értékes. A löszletörés 2015 óta lakóhelye
a Magyarországon fokozottan védett erdélyi földikutyának.
 |
| fotó: Szász Anzelm |
Laponya-halmi geodéziai mérőtorony (2018)
A Létavérteshez tartozó Laponya-halom, a 136 méter magasságával
és a tetején található toronnyal kiemelkedik a környéken látható kunhalmok
közül. Sajnos kilátóként már nem lehet használni, ugyan is létráit levágták, pedig biztos, hogy gyönyörű kilátás lehetne részünk a tetejéről az Érmellékre.
Cserekert (2018)
Létavértestől mintegy 8 kilométerre található Cserekert, amely egy zsákfalu közvetlenül a magyar-román határ mellet. A háromutcás faluban egykoron bolt, kocsma és iskola is volt, ma már csak az omladozó vakolaton kint maradt tábla hirdeti, hogy valamikor a vályogház falai között oktatás folyt.
A ’70-es években még 3-400 fő lakott Cserekerten, főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak, jórészt a Csákó szarvasmarhatelep adott munkát az ittenieknek, azonban ennek megszűnése után megkezdődött az elvándorlás. Napjainkban már csak a turisták jönnek pecsételni, ugyan is az Alföldi Kéktúra útvonala Cserekertet is érinti. Pedig fekvése kiváló, hiszen tiszta időben nem csak a szomszédos Romániai löszpartjai, hanem a Bihar-hegység is kirajzolódik.
Rastoke (2018)
Az érintetlen természet közepén, ahol a Slunjcica folyó a Koranába ömlik ott található a környék gyöngyszeme, a Rastoke városrész. Az egykori vízimolnár települést a vízesései miatt Kis Plitvicének is hívják, ugyan is a hömpölygő víz magas kalciumtartalmának köszönhetően helyenként vízesések, örvények és kisebb tavak fogadják az itt megállókat.
Rastokeban a 17. századtól kezdve épültek házak és vízimalmok, amelyek többnyire gabona őrlésére, valamint ruhakészítésre használták. A malmos mesterség apáról fiúra szállt a hagyomány szerint, a nők pedig a híres rastokei kenyér titkos receptjét őrizgették, adták tovább családjaikban.
Kozjak-tó (2018)
A Plitvicei Tavak legnagyobb kiterjedésű tava a Kozjak, amely gyakorlatilag összeköti a Felső és Alsó tavakat. Itt egyszerre megváltozik a táj, egy kanyon rész kezdődik, több vízesés, morajlás és a víz színe is sötétebb kékre változik. A tavon elektromos hajóval keltünk át (Persze csak ha van jegyünk!).
Gradinsko-tó (2018)
A Gradinsko-tó a Plitvicei-tavak Nemzeti Park egyik
főlátványossága, ugyan is itt látható mintegy 71 méteres magasságból lezúduló Nagy-vízesés.
Egy pallós sétaúton teljes egészben körül lehet járni a tórendszer, minden egyes apró csodáját.
Egy pallós sétaúton teljes egészben körül lehet járni a tórendszer, minden egyes apró csodáját.
Galovac-tó (2018)
A Plitvicei tóvidék Horvátország legnépszerűbb nemzeti
parkja, mely egyedi szépségénél fogva az UNESCO a Világörökségként tartja
számon. A 16, egymáshoz festői vízesésekkel kapcsolódó tó a Horvát
Karsztvidéken, a Kapela-hegységben található.
A egyik itteni legvarázslatosabb természeti látványosság a Galovac-tó,
melybe számos zúgón keresztül, majd a végénél több helyen is 20 méter magasról
zúdul alá a víz. A sétaút itt keresztül-kasul vezet, úgy hogy először felülről is
és alulról is, egészen közelről láthassuk a lenyűgöző vízeséseket. Az itteni felső
tavak részletgazdag elhelyezkedése, zúgókban, vízesésekben, kanyargós
sétautakban és tájképi sokszínűségben gazdag panorámája Plitvicének az egyik legszebb
része.
A honi háború múzeuma (2018)
 |
| MÍG-21 |
 |
| T-55 |
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)