Túrák: Orosházi piros (2024)

„Hej, mostan puszta ám igazán a puszta!
Mert az az ősz olyan gondatlan rosz gazda;
Amit a kikelet És a nyár gyüjtöget,
Ez nagy könnyelmüen mind elfecséreli,
A sok kincsnek a tél csak hült helyét leli.

(Petőfi Sándor)

Fehér-tói puszta

























forrás: openstreetmap.org


Útvonal:

Orosháza (P) - Református templom - Kútmúzeum - Evangélikus templom - Történelmi emlékparkJézus Szíve-templom - Fecskésparti iskola emlékhely - Kardoskút, Pusztaközpont - Református temető - Fehértóparti iskola emlékhely - Búcsú-halom - Nepomuki Szent János-szobor - Török-híd (S) - Békéssámson - Sarlós Boldogasszony-templom - Református templom




Táv és szintemelkedés:

23,1 km/ 76 m




Szent János-erdő

Református templom (2024)


Békéssámson református temploma a falu hatalmas parkjának szomszédságában áll.
Az egykori Károlyi birtokon a betelepített református dohánykertészek számára Frutsko Ferenc kőműves mester terve alapján 1872-ben építettek kicsiny templomot. Az egyszerű magyar stílusban épült templomot 1889-ben kis fatoronnyal egészítették ki.

I. világháborús emlékmű (2024)


A község legnagyobb parkjába 1928-ban helyeztek el egy I. világháborús emlékművet. Nemes Ősz György alkotása egy a hős katonát ábrázol, amint magához ölel egy kisgyermeket. A szobor avatásakor, a szokásához híven Habsburg–Lotaringiai József Ferenc főherceg is ellátogatott a faluba.

1963-as légikatasztrófa emlékműve (2024)


1963. június 16-án zuhant le Békéssámson határában a Tarom légitársaság München-Constanca járatának meghibásodott repülőgépe. A tragédiát senki nem élte túl, és a légikatasztrófa is csak évtizedekkel később került nyilvánosságra. 45 év múltán a békéssámsoni Hősök tere egyik szegletébe állították fel a katasztrófa emlékére készült emlékművet, amelyet Minya Gábor, békési kőfaragó mester készített el.

Sarlós Boldogasszony templom (2024)


Békéssámson első katolikus templomát 1825 és 1827 között építették, és Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. Ezt az épületet közel kétszáz év múltán lebontották, és helyére a termelőszövetkezet gépállomása került. A katolikusok ezt követően egy volt iskolaépületben végezték a szertartásokat. A ma is látható modern templomot 2014-2015 között emeltették, amely a régebbi épület titulusát kapta meg.

Török-híd (2024)


Békéssámson egyik legrejtélyesebb nevezetessége a Török-híd, melyet a Száraz-ér felett emeltek a törökök kiűzése után. A több képzőművészt is megihlető békéssámsoni hidat egyes források szerint 1720-as években építették.

Nepomuki Szent János (2024)


Békéssámson külterületén, a Száraz-ér hídfő mellett a bokorban áll Nepomuki Szent János szobra.
A kissé eldugott helyen lévő szobor a 18-19 században még nagy forgalmat bonyolító Orosháza és Makó közötti országút mellé lett felállítva 1936-ban. A provinciális stílusú, festett kőszobor eredetileg Hódmezővásárhelyen állt, de miután a 1799-ben a helyi reformátusok megrongálták a plébános inkább Békéssámsonnak adományozta a felújított alkotást.

Búcsú-halom (2024)


A Búcsú-halom Kardoskút közelében a Fehér-tói pusztában található. A 85 méteres magaságával a kunhalom markánsak kiemelkedik a környezetéből. Az 1938-as ásatás során egy ismertlen időszakból való sírok nyomaira bukkantak itt.

Fehértóparti iskola (2024)


A Pusztaközponthoz közeli Fehértóparti iskola 1878-ban épült, amelyet 1893-ban újjáépítettek. A külterületi iskola a többi hódmezővásárhelyi iskolához hasonlóan a református egyház felügyelete alatt állt, és folyamatosan működött. A Karasz Pál által ajándékozott telken lévő iskolát imaházként is használták akkoriban. Az iskola mivel a Barackos dűlőben állt, így Barackosi iskolának is nevezték abban az időben.
A Fehér-tó környékén a Vásárhelyi Pusztáért Szövetség elsőként az itteni egykori iskola emlékére állított fel egy emlékművet.

I. világháborús emlékmű (2024)


A Kardoskúthoz tartozó Pusztaközpontban található egy régi reformátustemető a Békéssámsonra vezető földút mentén. Itt a sírok között áll egy I. világháborús emlékmű, amelyet a barackosi olvasókör tagjai állítottak 1924-ben. Kriván Ferenc hódmezővásárhelyi szobrász alkotása nagyon hasonlatos a többi munkájához, a talapzaton egy fekvő katona szobra látható, a mögötte lévő márványtáblán pedig 53 katona neve olvasható.

Kardoskúti Múzeum (2024)




A Kardoskúti Fehér-tótól nem messze a Pusztaközpontban található a tó múltját, és természeti értékeit bemutató kiállítóterem. 

Az egykori csendőrlaktanya épületében lett kialakítva az a múzeum, amelyben a madárrezervátum bemutatásán kívül még Kardoskút múltjába is elkalauzolja a látogatót. A kiállítás megtekintése csak előzetes bejelentkezéssel lehetséges.

Fecskésparti iskola (2024)


Kardoskút közelében, a Vásárhelyi pusztában állt a Fecskésparti iskola, amelyet 1894-ben létesített a református egyház. A tanyai iskola felépítése után megalakult a Fecskésparti Olvasókör is, ekkoriban száz tanyán, kb. 2500 ember élt, gazdálkodott a környéken. A Pusztaközponthoz közeli iskolát végül az 1960-as években elbontották az olvasókör épületével és a református imaházzal együtt.
Ezeknek az egykori kiváló vallási és művelődési intézményeknek 2016 júliusában, állított emlékművet a Vásárhelyi Pusztáért Szövetség.

Jézus Szíve templom (2024)



A Széchenyi téren áll a város egyik emblematikus épülete a Jézus Szíve plébániatemplom, amely felépítését Széchenyi Miklós püspök magánvagyonából támogatta.


A belvárosban álló templomot 1782-ben építették a városba érkező katolikusok, amely ekkor még egy torony nélküli, szerény épület volt. A gyülekezet megnövekedése miatt 1832-ben egy újabb templomot emeltek késő barokk stílusban. A ma is látható istenház Siegel Albin és Szőts Imre tervei alapján 1922-re készült el elődje helyén. A Jézus Szíve titulust viselő neoromán stílusú épület sírkamrájában helyezték örök nyugalomra építtetőjét, Széchényi Miklóst.



Az orosházi templomba belépve 2 szobor található, jobb oldalon Szent Antal szobra, bal oldalon pedig a lourdes-i barlang látható Szűz Mária és Szent Bernadett szobrával. A templom főoltárában Szent Adalbert és Szent Tamás ereklyéit helyezték el, tetején pedig egy Jézus Szíve szobor áll.

Pieta (2024)


A Jézus Szíve templom kertjében található egy Pieta ábrázolás, amelyet 1938-ban, Szent István halálának 900. évfordulója alkalmából állították fel. Az alkotáson a Jézust ölébentartó Szűz Márián kívül egy Szent Istvánt dombormű, és a Szeretet Köteléke Közösség jelképe látható.

Kossuth Lajos (2024)


Békés megyében elsőként az orosházi Szabadság téren állítottak Kossuth Lajosnak szobrot 1904-ben.
A 2 méter magas teljes alakos álló bronzszobor Horvay János készítette, amely eredetileg Arad felé mutatott, de időközben azonban elforgatták az alkotás.

Szent István (2024)


A Győri Vilmos téren található államalapító királyunk, Szent István szobra, amelyet 2000-ben állítottak fel a térre.
 
Az alkotáson Rajki László jogarral és országalmával ábrázolta a királyt, az oszlopfőn pedig egy turulmadár és az Árpád-ház totemisztikus őse, az oroszlán látható.

Történelmi emlékpark (2024)


Az orosházi Táncsics Gimnázium előtti téren található Szervátiusz Tibor „Az idő kapujában” című alkotása, amelyet a szobrász 1994-ben készített el. A park elején félkörben sziklák láthatóak, amelyekben történelmi évszámok olvashatóak. A kövek origójában pedig a „Fájdalom Kapuja” látható a Fekete Madonnával, amely a várost súlytó tatárdúlásra, és török pusztításra emlékeztet.

Evangélikus templom (2024)

Az Orosházát alapító telepesek a Tolna megyei Zombáról érkeztek 1744-ben, akik magukkal hozták kisharangjukat is, amelyet egy vesszőből-sárból készült templomba helyeztek el akkoriban. Az engedély nélkül készült templomot azonban a pozsonyi helytartótanács lebontásra ítélte, de az akkori főispán, Harruckern Ferenc megakadályozta ezt. Sőt 1777-ben engedélyt kapott a gyülekezet egy kőtorony megépítésére, de csak azzal a feltétellel, hogy az majd külön áll a templomtól.


A ma is látható barokk kőtemplomot 1786-ban építették, II. József türelmi rendelete után, a templom keleti ajtaja feletti felirat is erről tanúskodik. Az 1830-as évben templomot bővítették, ekkor kapta kereszthajóját és építették egybe a toronnyal.

Kútmúzeum és víztorony (2024)


Orosháza ad otthont az országos szinten is egyedülálló Kútmúzeumnak, és a hozzá tartozó víztörténeti kiállításnak.

A szabadtéri gyűjtemény a Könd és Táncsics utca sarkán, a kis víztorony mellet látható, a vízügy történettel foglalkozó kiállítás pedig Tas utcán található. A kútmúzeumot Kiss Horváth Sándor, orosházi helytörténész álmodta és valósította meg. 

A Békés Megyei Vízművek Zrt. által támogatott múzeum már kétszer is elnyerte „Az év múzeuma” elismerést.

Református templom (2024)


Az orosházi református templom 1914 és 1917 között épült fel neogótikus stílusban.
A 36 méter magas toronnyal és csúcsíves ablakokkal rendelkező templomot Süle Pál és fia tervezte. Az I. világháború zűrzavaros évei alatt készült épület alatt később egy sírboltos is kialakítottak.

Nepomuki Szent János (2024)


A vasúti aluljáró melletti körforgalomban áll Nepomuki Szent János hódmezővásárhelyi szobra.
Az eredeti szobrot 1778-ban állították fel a hajdani kispiac helyén, de 1890-ben teljesen új szobrot öntöttek vasból és áthelyezték a Szent István térre. Az újból megrongálódott szobor felújítását Bánvölgyi László szobrászművész végezte, és 2009-ben került mai helyére.

Öregtemető és Kálvária (2024)



























A tápéi Öregtemető Kálváriájának keresztjeit 1882-ben állították fel fogadalomból a helyi lakosok. 

A kovácsoltvas keresztes, téglából épült stációk 1910-20-as években készültek el, amelyek fülkéiben színes Zsolnay kerámiákat helyeztek el. Az 1960-as évekre a kálváriák romossá váltak, ezért elbontották, a kerámiákat pedig elraktározták.

Kármelhegyi Boldogasszony temetőkápolna (2024)

A tápéi Öregtemetőben áll egy kápolna, amelyet a Nagyárvíz emlékére állítottak. A „parasztbarokk” kápolna 1880-ban épült és a Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. Az épület egy kápolnából és a belőle nyíló remetelakból áll, az utóbbiakban a tápai szentembör, Fütyü Pista bácsi élt. 

A kápolna szentélyében két a szegedi ferencesek által adományozott olajfestmény volt egykoron látható, amelyek Assziszi Szent Ferencet és Páduai Szent Antalt ábrázolják. 

A legenda szerint az oltárt a Ferenc József készítette, amiért a feleségét Fütyü Pista bácsi kigyógyította a súlyos köszvényéből.

Ifj. Lele József Néprajzi Magángyűjteménye (2024)

A Szegedhez tartozó Tápén található Ifj. Lele József Néprajzi Magángyűjteménye, amely egy falumúzeum jellegű kiállítás. A tárlat az itt élő nemzedékek katolikus hitéletét, a gyékényfeldolgozást, a halászatot, a viseletet, a gazdálkodást, s megannyi tápai tárgyi és szellemi hagyományt mutatja be.

Jézus Szíve szobor (2024)


A Dugonics András Piarista Gimnázium kertjébe látható Krisztus király szobra, amely 1931-ben készült.
A szobornak létezik egy másolata is Szegeden, amelyet Bánvölgyi László szobrászművész készített el és a rókusi templom kertjében áll.

Szent György Nagyvértanú görögkatolikus templom (2024)



A belváros szélén, a kiskörút szomszédságában áll Szent György Nagyvértanú Magyar Ortodox Egyházközség magánházából kialakított temploma. 1941-ben megvásárolt épület belsejében látható művészi kialakítású ikonosztáziont Ortmann Rezső készítette 1942-ben.

Szentháromság-szobor (2024)


Szeged első Szentháromság-szobra a Széchenyi téren állt egykoron, de felállításának évét nem ismerjük. 1873-ban ezt a szobrot lebontották, és Köllő Miklós 1896-ban újra alkotta, amelyet ekkor Dömötör-templom elé állították fel. Ezt a szobrot a dóm felújításakor restauráltak, de nem az eredti hanem egy másolat került a helyére. A műalkotás sokáig a Napfény kempingben pihent, csak 2016-ban egy újabb felújítás után került a Vármúzeumba.

Szent Miklós Minorita templom és kolostor (2024)


A szegedi Felsőváros legrégebbi műemléke a későbarokk stílusú Szent Miklós minorita templom, amely egy a középkori apátsági helyén épült fel.

Asszonyfalván (mai Felsőváros) már az Árpád-korban egy templommal rendelkező virágzó apátság állt, az 1225-ben írott oklevelek szerint. Ez a templom az apátsággal együtt a tatárjárás idején elpusztult. A második templomot a hajdani apátság romjain a domonkos rendi szerzetesek építették fel, amely a török uralom alatt semmisült meg. A ma is álló templomot 1754-1767 között az ide települt minoriták építették fel későbarokk stílusban Lechner Vencel tervei alapján.

forrás: sulinet.hu
A templom klasszicista stílusú főoltára 1806-ból való, amelyet Szent István és Szent György szobra díszít. A templomban Assisi Szent Ferenc, a Páduai Szent Antal, a Szent Kereszt és a fájdalmas Szűz barokk mellékoltárok láthatóak. Értékesek még hajóban található kézi faragású műemlék padok és más díszes faragványok, amelyeket a minorita szerzetesek készítettek.

1747-ben épült fel a minoriták kolostora, amelyet 1950-ig birtokoltak a szerzetesek. Az ezt következő évtizedekben az épületben kollégium, majd a piarista gimnázium kapott benne helyet. Az itteni Szent György téren még állt egy különleges épület, az úgy nevezett „Tornyos iskola”, amely amai Dózsa György iskola helyén magasodott. Ugyanis minoriták nem a középkori Szent György-templom helyén emeleték fel új templomukat, hanem a tér másik végében. A városvezetés azonban mégis a régi épület rendbehozatal mellett döntött, így épült fel a „tornyos” Szent György rendi iskola. De félévszád múlva az épület életveszélyessé vált, ezért elbontották a toronnyal együtt.

Gyevi Mária-szobor (2024)


A Minorita kolostor előkertjében álló Mária szobornak neve elé oda lehetne rakni a vándorló jelzőt is. Ugyanis az árvíz előtti barokk szobrászat kiemelkedően szép alkotása állott már az egykori Szent Gyögy tér több pontján, sőt 1957-1990 között a Gyevi temető vendége is volt. Az igen ritka emlékörző homokkőszobor 1775-ben készült, és képzőművészeti szempontból Szeged egyik fontos vallási alkotása.

Kálvária-szoborcsoport (2024)


A Szent György téri Minorita rendház előtt található egy 1800 körül készült homokkő szoborcsoport. Az életnagyságú kálvária figurák késő barokk stílusban készültek és a város legrégebbi szobrai közé tartoznak.

Dugonics temető (2024)



Az északi városrészben található Dugonics temetőt a megnyitását követően csak deszkástemetőnek nevezték a hajdani deszkakerítés miatt. Tóth Mihály tanácsnok indítványára azonban 1913-ban a benne nyugvó legnagyobb halottról, Dugonics Andrásról nevezték el. 

A piarista szerzetes emlékoszlopát 1847-ben emelték a temetőben, amely Csokonai „A Dugonics oszlopánál” című versét is megihlette.

Szovjet Hősi emlékmű és katonasírok (2024)


A Dugonics temető ad otthont Szeged szovjet hősi emlékművének, amelyet valószínüleg A. I. Gladkin alkotott meg és 1946-ben állították fel a temető hátsó részén. 

Az emlékmű körül egy sírkert található, amely 35 szovjet katonák sírját foglalja magában. 

Az emlékhely bejáratánál álló keresztet 2014-ben alíttatta az Odesszai ortodox egyház.

I. világháborús emlékmű (2024)


A szegedi Dugonics temetőben áll egy I világháborús emlékmű, amelyet Márton Ferenc készített és 1921-ben avatták fel. A domborműves kereszttel díszített csonka, égnek meredő műkő oszlopot a Szeged-felsővárosi Ifjúsági Egyesület állíttatta, és ifj. Hegedűs Béla elnök tervezte.