Nagytatársánc (2024)

Orosháza körül elterülő hatalmas, szikes pusztába a környezetétől elütő földművet vehetünk észre. Az itt honoló Nagytatársánc ma hazánk legkisebb természetvédelemi területe, amelyet még az eredeti növénytakaró, azaz ősgyep ural.

A Nagytatársáncot feltehetően még a krisztus előtti századokban építették, amelyet az akkor még hatalmas kiterjedésű Ős-Maros fogta közre. Az erődítmény a kelták vagy talán a szkíták ellen készült, a bronzkornak a vaskorszakba való átmeneti időszakában. A sánc területét Banner János tárta fel diákjaival 1939-ben, amely után az egykori földvár méreteit és szerkezetét is meghatározták. A kiemelkedés területe napjainkban nem csak fontos kultúrtörténeti emlék, hanem védett természeti érték is az ott tenyésző növényzet miatt. 

A Nagytatársánc épségben megmaradt szakaszát körbe kerítették, és a Körös-Maros Nemzeti Park hatósága alá tartozik.

Kistatársánc (2024)

Az orosházi pusztában, Pusztaföldvár környékén található egy kisebb, a lapályból kiemelkedő dombocska. Ez nem más, mint Békés megye és a Tiszántúl egyik legősibb, emberkéz alkotta földműve: a Kistatársánc.

Az itteni tatársáncokat valószínüleg Kr. e. 7-5. században építették a környék lakói, védelem céljából. Az erődítmény jelentőségét jól jelzi, hogy pontos helye az 1783-ban készült József császári térképen is fellelhető. A szomszédos vidéket uraló kisebbik kiemelkedés keleti oldalában Pusztaföldvár lakói homokbányát nyitottak, és innen az építkezéseikhez igen jó, nagyszemű „marosi" homok egyrészét elhordták. A sánc-részlet ettől függetlenül még teljesen jó állapotban, de ma már a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság védi a környezetét.

A térszint tetején pedig áll egy Honfoglalás emlékévét hirdető, hatalmas kőtömb is, amelyet a helyi önkormányzat állíttatott.

Búcsú-halom (2024)

A Búcsú-halom Kardoskút közelében a Fehér-tói pusztában található. A 85 méteres magaságával a kunhalom markánsak kiemelkedik a környezetéből. Az 1938-as ásatás során egy ismertlen időszakból való sírok nyomaira bukkantak itt.

Árpád-halom (2023)

A falutól keletre, a Justhmajor felé vezető úton található a település névadójául szolgáló kunhalom. A hagyomány szerint a község határában lévő természetes földhalom Árpád fejedelemé volt, aki vezéreivel itt ütött tábort Pusztaszer felé menvén. Az Árpád-halom tetején áll Makovecz Imre 1989-ben készített életfája, amelyet 2000-es évek közepén felgyújtottak. Az önkormányzat 2011. június 12-én újraállította az Életfát, amelyet Makovecz Imre tervei alapján Csertő Lajos készített el. 

Sajnos az emlékmű napjainkban sincs jó bőrben, ugyanis mindkét ága letört.

Vaskúti halmok (2023)

Vaskúttól kb. 1 kilométerre egy mezőgazdasági telephelyen található az a három kunhalom, amely szarmata kori sírokat rejt.

Az 1860-as években Rómer Flóris kezdte meg az akkor még 12 darab 20-30 méter magasságú domb feltárását. Ekkor állapították meg a talált csont- és urnadarabokból, hogy a halmok a 4. század idején, az a szarmata–jazig korban keletkeztek. Sajnos akkoriban a védelem hiánya miatt a környékbeli gazdák a halmokat széthordták, csak az 1997-es természetvédelmi törvény hatálybalépése után menekült meg a napjainkban is látható három kiemelkedés.

Az országútról is jól látható halomsírok a mezőgazdasági telep és a szántóföld közötti mezsgyén keresztül közelíthetőek meg, a tanösvény egyetlen táblája is itt található.

Földvár (2023)

A Vaskút közelében található földsáncon egykoron egy cölöpvár álhatott, ugyanis erre enged következtetni az 1868-as ásatás során megtalált lyukak és gödrök. A földvár bejáratának két sarka valószínüleg vesszőből font kétsoros palánkkal volt megerősítve, a sarkokom pedig őrtorony vagy őrhely állt. A sáncból egy későbbi feltáráskor előkerültek még újkőkori, bronzkori, kelta, szarmata és Árpádkori kerámiák töredékek. A leletek alapján a sánc a római császárkori szarmata-jazig népek menedékhelye volt, akik a Dunán való átkelés követően letáboroztak itt, és feltehetően később őrhelynek használták.

Ludasoldali kereszt (2023)

A Szegvárt és Hódmezővásárhelyt egykoron összekötő Kisszegvári út mentén áll a Ludas oldali halom, amely tetején a környék legrégebbi feszülete látható.

A napjainkra többnyire elszántott halomra az itteni tanyákon élő vallásos családok közös elhatározásból és adományokból 1842-ben állítottak egy keresztet. A ludasoldali határrészen álló fából ácsolt keresztet 1869-ben újra állították, az öntöttvas kereszt ekkor kapta a mai tégla alapzatát is.

Mivel a feszület határúton áll így a múlt századokban sokan megpihentek a tövében, egyes feltételezés szerint Kossuth Lajos és kísérete is megemelte kalapját az első fakereszt előtt, amikor 1848 október 3-án az Alföldi Toborzó útja alkalmával erre járt.

Szeri-halom (2023)

A Szeri-halom a Ludas-ér mentén, a Tóth Ferkó-halom szomszédságában található.

A kiemelkedés növénytani szempontból a Tiszántúl egyik legértékesebb halma, ugyanis olyan értékesebb növényfajok élnek rajta, mint a villás boglárka, a magyar kakukkfű, a heverő seprűfű vagy a kunkorgó árvalányhaj. A Szeri-halom egyébként azon ritka halmok egyike, amelyet sosem szántottak, így sikerült megőriznie eredeti alakját és növényzetét.

Tóth Ferkó-halom (2023)

A Tóth Ferkó-halom a mindszenti híres kunhalmok egyike, amely a Ludas-ér magaspartján áll.

A kurgán a 97,5 méteres magasságával jócskán kiemelkedik a környezetéből, így a Szentes környéki halmok közül ez a legmagasabb. A szabályos kúp alakú domb a rajtalévő akácos és temérdek ördögcérna miatt már értékes növényzetét rég elveszítette. A halom nyugati tövében elvadult gyümölcsfák és romtanya található, amely régen a névadója, a Tóth Ferkó-tanya lehettet.

Högyös-halom (2023)

A Hegyes-halom vagy, ahogy a helyike hívják Högyös-halom Mindszenttől keletre a Kis-Szegvári út nyugati oldalán áll. A szántók közepén álló, háromszögelési ponttal is rendelkező kiemelkedés valószínűleg kúpszerű alakjáról kapta nevét. Napjainkban a halom legnagyobb részét szárazgyep borítja, oldalain pedig néhány kisebb cseresznyeszilva és ördögcérna bokor található. A kunhalom sztyeppe- és löszfalnövényeinek viszont természetvédelmi szempontból kiemelkedően fontos szerepük van.

Karapancsa-főcsatorna (2023)

1899-1904 között épült ki a Karapancsa-főcsatorna, amely a Ferenc-tápcsatornával és a Kadia Óduna holtággal van összeköttetésben. A Kadia vizeit az 1904-ben épült hercegszántói szivattyútelep emeli át a tápcsatornába, ettől délre található a karapancsai öblözet. 

A csatorna menti terület a Duna-Dráva Nemzeti Park része, ezen belül a Duna magyarországi alsó szakaszának kiemelkedő értékű vizes élőhelye.

Öthalom földtani alapszelvény (2022)

Szeged határában, Öthalomon található a város egyik legrégebbi természeti emléke, az Öthalmi földtani alapszelvény. Az Alföld felszín közeli negyedidőszaki képződményének speciális geomorfológiai és geológiai kifejlődését a Tisza oldalazó eróziója alakította ki. Az elmúlt időszakban azonban a löszfalban a partifecskék leltek otthonra, ezért a területet védetté nyilvánította a Kiskunsági Nemzeti Park.

Fekete-halom (2022)

A Fekete-halom egy hármashatárhalom, amely Makó, Királyhegyes és Csanádalberti határának találkozási pontján áll. A kunhalom felszínén még napjainkban is értékes löszpusztagyep és löszfalnövényzet él.

Makó és környéke egyik legszebb és legkarakteresebb kurgánját a mai napig tájékozódási pontként használják. A hagyomány szerint a dombot kalappal hordták össze egykor.

Fekete-halom (2022)

Csengele határában, a Péter-tó közelében található a Fekete-halom, amely egy avarkori kunhalom.

Az 1733-ban már említett mesterségesen összehordott dombot az avarok a 600-as évek elejétől már temetőnek használták. Ezt alátámasztja a szegedi múzeum 1936-os leletmentő ásatásai, amelyek 105 avarkori sírt tártak fel. Emellett nagyszámú sírmellék (kengyel, zabla, lándzsa, csat stb.) került napvilágra a halomból.

Régi csengeleiek körében többféle monda terjedt el a kunhalom keletkezéséről, az egyik szerint Hunyadi János emeltette egy török elleni győztes csata emlékére. A másik szerint Rózsa Sándor, a betyár hordatta össze, sőt létezik egy harmadik is, amely szerint Attila hun fejedelmet temették el ide.

Baghymajori szélmalom (2022)

A Kengyel határában álló szélmalom a környék egyik emblematikus épülete, amely amellett, hogy műemlék még egy védett kunhalom tetején is áll.

A szélmalom 1800-as évek közepén épült az Almásy család kívánságra, majd tőlük vásárolta meg azt később a Baghy család a majorral együtt. A malom 1945-ig működött, majd az épület alatti domb lett az első kunhalom, amelyet védetté nyilvánítottak Magyarországon. A malmot az 1960-as években felújítottak, majd alkotóházként és madármegfigyelőkén használták.

A 2020-ban az ipartörténeti műemléket teljesen felújították, és egy tanösvényt alakítottak ki malom és környék található értékek bemutatására.

Székhalom (2021)

A Sándorfalvi úton, a Fehér-tó szomszédságában álló Székhalom környékén az ősember nyomai megtalálhatók. A Magyar Nemzeti Múzeum régészei is kutatták itt a rézkor és a honfoglalás kor nyomait.

Az itteni terület hajdan teljesen a Tisza árterülete volt, sohasem volt elöntve, ezért kurgán későbbi évezredekben is jelentőséggel bírt. A középkorban a terepemelkedés mellett haladt el Csongrád felé vezető postaút, így valószínűleg őrhalomnak is használták.

Kőhalom (2021)

A Kiskundorozsma, Zsombó és Szatymaz határrészek találkozásánál magasodik a Kőhalom, amely egy régóta ismert templomos hely. 1995-ben az ásatás során egy Árpád-kori településre és temető nyomaira bukkantak itt, majd 2002-ben pedig szarmata kori településrészlet, és egy honfoglalás kori sír került elő a feltárás során.

Bekai-halom (2021)

A Magyarcsanádhoz tartozó Bökény telepürésrészen található a Bekai-halom vagy népies nevén nagydomb. A halom 1925-ös feltárása során újkori csontokra bukkantak itt a régészek, valószínűleg az egykorom a bökényi dohánykertészek temetkeztek ide.

A Bekai-halomot napjainkban a Körös-Maros Nemzeti Park vette gondozás alá a rajta élő különleges növénytársulások miatt. De emellett szemet gyönyörködtető tájképi elem is a domb, sőt ilyen nagyméretű (több mint 8 méter magas) halom nincs több a Maros mentén.

Tarjányi-kereszt (2021)

A Kiskunfélegyházi Csanyi út egyik leghíresebb és régebbi keresztje a Tarjányi-kereszt, amely Pálmonostora községtől nem mesze található.

A feszület tövében elterülő, a környezetéből markánsan kiemelkedő domb valószínűsíthetően egy középkori templomot rejt. A terület feltérképezése során nem sikerült arra utaló nyomokat találni, hogy egykoron itt húzódott Kisszállás középkori településének magja. A felszínen szétszóródott sok embercsont, és réti mészkő dararabok alapján azonban kijelenthető, hogy templomot és annak temetőjét az itteni sárga futóhomok eltakarja a szemünk elöl.

A domb tetején álló fehér kőkeresztet 1801-ben a Tarjányi-család állítatta. A feszület 2004-ben fel lett újítva, és elképzelhető, hogy a Szűz Máriát ábrázoló szobor is ekkor került a tövébe. A magasságponttal is rendelkező halmot a 18. században megmagasították, hogy határdomb funkciókat is el tudjon látni.

Hármashatár-halom (2020)

Elődeink a települések határait is gyakran jelölték határhalmokkal, ezeket a magaslatokat általában őrhelyként is használták. Az Alföldi pusztában, Pálmonostora határában is áll még egy kurgán, amely a pusztából kiemelkedve uralja a tájat. A magaslat egyébként egy Hármashatár-halom, Pálmonostora, Gátér és Kisszállás, azaz Kiskunfélegyháza területeinek találkozását jelöli.