Túra: De végül hazatérsz! (2019)

„…a győzelem után Árpád vezér és nemesei tovább indultak, egészen addig a mocsárig mentek, melyet Körtvély-tónak mondanak, ott is maradtak a Gyümölcsény erdő mellett 34 napig”

(Lengyel Dénes)

Az örök elmúlásnak

---

Árpád Útján 7.

A befejező részt megkomponálni sem lehetett volna ennél szebben! 

Mert volt itt ám minden: fagy, szép idő, sírás, nevetés, felkelő napsugarak és vörös színű alkonyat. Persze ezen a napon is a múlt apró emlékei felkutatása volt az elsődleges feladat. Sajnos az itteni látnivalók mindegyike feledésbe fog merülni, ha nincsenek ilyen túrák. Mikor, ha nem most kellett bebarangoljuk az egykori Pallavicini uradalmat Ópusztaszer és Dóc között. És ha már erre felé vezetett az ősi út, megpróbáltuk megkeresni a Levelénytől Algyőig zakatoló kisvasút maradványait, az egykori Ányási kápolna nyomait és kereszteket, temetőket kutattunk fel a Tisza árterében.

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

  Hantháza (Ópusztaszer) - Sasülés-halom - Ányási major - Tisza - Pusztai temető - Anti-kút - Percsorai gátőrház - Hét nővér nyárfa - Repülős-emlékmű - Dóc

Táv és szintemelkedés:

23 km/ 42 m

---

Utolsó Árpádos túra

Repülős-emlékmű (2019)

A dóci pusztában a Petresi töltésszakadástól nem messze, a szántóföld közepén egy különleges emlékmű található. 1935-ben egy repülőgép a fának ütközött, s azt követően lezuhant a dóci pusztában. A gép egyik pilótája a helyszínen életét vesztette, és az ő emlékére állították fel ide az emlékművet.

Réti margitvirág (Chrysanthemum leucanthemum)

A réti margitvirággal vagy más néven, margarétával hazánkban leggyakrabban az üde nedves réteken, erdőszéleken, folyópartokon találkozhatunk vele.

A fészkesek családjának talán leismertebb képviselőjének szárán lapát alakú tőlevelek és fűrészes szélű, tojásdad formájú szárlevelek láthatóak. A növényt legkönnyebben felismerni a nagy fehér, magányos virágáról lehet.

Ányási öregtemető (2019)

Az ártérben, az Ányási gátőrháztól nem messze található az egykori tanyaközpont temetője. 

A 100 évvel ezelőtti állapotokhoz képest ma már csak kb. fél tucat sírkő maradt meg, és a nevek is nehezen olvashatóak rajtuk. Sajnos a bokrokkal benőtt kiemelkedés környékét folyamatosan szántják, és egyre csak apad a sírkert területe. Valószínűleg a régi sírhantok fakeresztjeik elkorhadtak, a köveit pedig elhordhatták.

Sasülés-halom (2019)

Szeged városnak birtokterületén több területrész és kunhalom is megőrizte egykori helyneveit. Ezek a megnevezések a magyar honfoglalást megelőző évszázadok, a hún-avarkor emlékeit őrzi.

A Sasülés-halom is feltehetően egy Avar-kori temetkezési hely, amely Hantháza és Tisza között található egy akácerdőben.

Hantháza (2019)

Az egykori Pallavicini uradalom majorságai közül csak Hantháza maradt fenn, szinte régi állapotában. Pedig a grófi család a 19. század végére 11 majort építtetett, amelyek mindegyikét jól fölszerelt gazdasági üzemekké fejlesztették. Ezeket a gazdasági egységeket pedig keskeny nyomtávú vasút kötötte össze. A Levelénytől egészen Algyőig zakatoló kis vonat egyik éppen maradt állomása és gőzöse megtekinthető az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban.

Hantháza még napjaikban is őrzi a régmúlt emlékeit, a darálómalmot és az istállók egy részét ugyan már elbontották, de a két közös konyhás cselédház ma is áll.

Túra: Kerülő a Homokhátságban (AK felmérés) (2019)

„Ősz van, korán sötétül és künn esik.
Vénül az idő s könnyei szakállára peregnek.
Magános lélek! S ködös éjjeken át didereg,
S csak ködös hajnalidőbe derül, mikor rohanó,
Tengerzöld felhők úsznak az égen. Holtan
Fekszik a lélek ilyenkor s boldog. Jószívű szellem,
Idegen szellem közeleg s tengerzöld
Szőlőfürtöt tart bús arca elé...”

(Füst Milán)

Díszítősor

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Bordány - Üllés - Bohn-kereszt - Pálfi-erdő - Ruzsa - Bukor-hegy (S) - Csorvai elágazás

Táv és szintemelkedés:

26 km/ 43 m

---

A "högy" felé

Bohn-emlékkereszt (2019)

Egy elfeledett nagybirtokosra emlékeztet az Üllés határában álló Bohn-kereszt.

A keresztet a családfő, Bohn József az egykori szegedi vendéglős és későbbi homokhátsági szőlősgazda emlékére, a családja állíttatta 1936-ban.

Pesti srác (2019)

Az 1956-os forradalom fiatal résztvevőire emlékező Pesti srác szobor Juha Richárd szobrászművész alkotása. Az eredeti szobor 2016-ban készült és több helyen kiállították a másolatát. A bordányi Ádám Jenő Általános Iskola előtt is áll egy reprodukció.

Szent István király templom (2019)

A Szeged–Halas közötti út mentén, Dudás István dorozsmai gazda és felesége kis kápolnát építtetett Szent István Király tiszteletére, amely 1858-ban készült el. Eme kis épületet körül alakult ki a homokhátsági község elődje, a Kistemplomtanya. 

A ma is látható neoromán stílusú templom 1907–1910 között épült, az ekkora már megrongálódott kápolna helyett. A tanyaközpontot pedig 1950 körül a határbeli Bordány-dűlőről nevezték el.

Túra: Szatymazi határ II. (2019)

„Otthon a világot ismered meg, utazva önmagadat; mert otthon a súly magadra esik, az úton a világra, s mindig az marad ismeretlen, ahová nézel”

(Hamvas Béla)

A tölgyek alatt szeretek pihenni

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

  Szatymaz,vá - Szatymazi-erdő - Sándorfalva, Felső temető - Pallavicini-kastély - Dóci elágazás - Bodorszék - Balástya - Római katolikus templom - Őszeszéki-tó - Makra-szék - Szatymaz, vá

Táv és szintemelkedés:

40 km/ 37 m

---

Galéria erdő

Őszeszéki-tó (2019)

Balástya természeti környezetének legértékesebbe az Őszeszéki-tó, amely a községtől délnyugatra, az M5-ös autópálya szomszédságában található. A körülbelül 1 km hosszúságú szikes tó számos védett faj otthonául szolgál, amelyből kiemelkedik a környék páratlan madárvilága.

A tó jelenleg horgászhelyként üzemel, de a kirándulók számára is elérhető, hisz nem régiben a madarak megfigyeléséhez egy kilátót kapott a partja.

A területen eddig 143 védett fajt sikerült regisztrálni, amelyek a szikesek igen jelentős természeti értékei. Az ásványi anyagtól szürkésfehér vizű tó gazdag halfaunája, melyből számos őshonos fajta. Az Őszeszéki-tó melletti gyepfoltok pedig ritka orchidea fajoknak ad otthont.

Felsőbalástyai iskola (Őrhalmi iskola) (2019)

A Felsőbalástyai iskola a kapitányság területén, az Őszeszéki-tó közelében található. A tanyasi iskola 1854. május 15-én nyílt meg, az épület védőszentje pedig Szent János volt.
Az iskola 1898-ban állított keresztje még ma is látható.

Világháborús emlékművek (2019)

I. Világháborús emlékmű

II. Világháborús emlékmű

A katolikus templom előtt áll Szeged Felsőtanya I. világháborús emlékműve, amelyet 1929. június 16-án avattak fel. Az avatáson jelen volt József királyi herceg, aki ekkor a 46-os ezred volt parancsnoka volt.

2000-ben újabb világháborús emlékmű került az előző mellé. A II. világháborúban elesett 144 balástyai hősnek emléket állító alkotás Kalmár Márton szobrászművész keze munkája.

Kegyeleti park (2019)

Balástya régi temetője 1862-ben került kialakításra a Forráskúti út mentén. A település vezetősége 1967-ben úgy döntött, hogy a kegyeleti helyet bezárja és felszámolja. 2002-ben az önkormányzat, pályázati támogatással kegyeleti parkot alakított ki az ótemető helyén. A park Kovács László tevei alapján készült el, ahol a keresztet és a stációkat is lakosságai felajánlásokból újultak meg.

A Kegyeleti park ékessége egy téglából készült kápolna, amely jómódú balástyai Juhász Illés sírboltja volt, és a család tagjai ma is az épület körül nyugszanak.

Nagy fakopáncs (Dendrocopos major)

A nagy fakopáncs hazánkban a leggyakoribb harkályféle, amely fák lombkoronájában lévő hernyókat, törzsön lévő rovarokat fogyasztja, de nem veti meg a hangyákat sem. A madár igazi lokálpatrióta, szinte mindenhol megtelepszik, ahol költésre alkalmas fát talál és szívesen időzik az etetők környékén is.

Szarka (Pica pica)

A Magyarország egyik legismertebb fészekrablója a szarka, amely utóbbi évtizedekben többször lehet megfigyelni lakott területek környékén. Nyílt, mezőgazdasági területeken szinte minden évszakban megjelenik, könnyen felismerhető jellegzetes cserregő hangjáról.

Az állat igazi mestere a fészeképítésnek, nagy gallyfészket épít, melyen csak szűk búvónyílásokat hagy. A madár étlapján szinte minden előfordul, rovarok, kisebb gerincesek és dögök mellett hulladékot is fogyaszt. Előszeretettel gyűjti össze fészkébe a fényes, csillogó tárgyakat, ezért a népnyelv „tolvaj szarka” ként szokta emlegetni.

Alsógajgonyai iskola (2019)

Balástya tanyai kapitányságokból 1950. január 1-jétől szerveződött községgé. Gajgonya, és a többi részterület neve is, Bálint Sándor szerint kun vagy török eredetű családok megszállásának emlékét őrzi.

A Külsőgajgonyai iskolát 1897-ben nyitották meg, és a 10 millenniumra épült iskola egyike volt. A patinás épület előtt egykoron kereszt is állt. Napjainkban szépen felújítottan áll a Balástyát Bodorszékkel összekötő műút mentén.

Tan- és Sétaösvény (2019)

A sándorfalvi Homoki erdők bemutatására, 2001-ben a Városszépítő és Környezetvédő Egyesület, a Égáz - Dégáz Zrt. és a Dalerd Zrt. közösen hozta létre a Tan- és Sétaösvényt. A mintegy 1,1 km hosszúságú tanösvény mentén ismertető táblák segítették a tájékozódást, de sajnos az idő során a táblák megrongálódtak vagy eltűntek. Napjainkban az Alföldre jellemző növénytársulások mellett elsősorban a madárvilág figyelhető meg itt. A tanösvény mentén szépen felújított erdei pihenő és iskola várja a látogatókat.

Szent István (2019)

A sándorfalvi katolikus templom mögötti kertben látható Kelemen Kristóf szobrászművész, Szent István-szobor alkotása. A bronz, mellszobrot 2000-ben a Millenniumi ünnepség keretében állították fel.

Pallavicini-kastély (2019)

A település alapítása előtt már állott a híres Pallavicini család itteni kúriája, melyben az őrgrófnak is volt szobája, ezért terjedt el a vadászkastély kifejezés a helyiek körében. 

A város központjában található neonklasszicista épületet 1879 körül építették, és az uradalmi ügyintéző otthona és irodája kapott itt helyet. Az épület a Tanácsköztársaság idején a Vörös Őrség székhelye volt, majd a II. Világháború után államosították, óvodát és iskolát alakítottak ki benne. 

2010-ben a hangulatos park közepén álló műemléképületet felújították, termeiben állandó és időszaki kiállítások kaptak helyet. Az itt található Pallavicini Emlékszobában egy egész tárlat foglalkozik a család történetével, mely jórészt a mindennapokat felidéző emléktárgyakból, bútorokból és dokumentumokból áll. A többi terem a város történetelmét és a helyi népéletet mutatja be egy helytörténeti gyűjtemény keretében.

Szűz Mária Szent Neve templom (2019)

Sándorfalva mai magja egykoron uradalmi majorság volt, és a település fejlődése az 1879-es tiszai árvíz után indult meg, miután az algyői árvízkárosultak települtek be ide. Kezdetekben az 1880-ban épült plébánia udvarán lévő melléképületben miséztek a helyi katolikusok. Pallavicini őrgróf támogatásával készült el a ma is álló katolikus épület 1882-ben. Az eklektikus stílusú templomot a váci püspök szentelte fel Szűz Mária tiszteletére.

A szentély főoltárképe Szűz Máriát ábrázolja, ezen kívül még egy Szent Anna mellékoltár is található az épületben. A templom belsőfalain látható, a Biblia jeles személyiségeit és a magyar szenteket ábrázoló szekkók, melyeket Ádám Sándor festette 1945-ben.

A templomkertben pedig, a sétaút mentén egy iparművészeti szempontból is értékes, a pécsi Zsolnai-gyárban készült kerámia stációképek láthatóak. A kálvária reliefjeit Domonkos Béla szobrászművész készített.

Református templom (2019)

A rohamosan gyarapodó református lakosság miatt szükségessé vált egy kis templom felépítése Sándorfalván. A falu akkori elöljárósága telket bocsátott a helyi reformátusok rendelkezésére templom építése céljából, amelyen 1940-ben szentelték az istenházat.

A templomot nagylelkű adományikból sikerült berendezni, ugyan is Vince József újszegedi asztalosmester a mózesszéket adományozta a közösségnek, Teleki Sándor és neje pedig a szószéket készíttette el.

Magyar parlagi kecske (Capra aegagrus hircus)

A Magyar parlagi kecske a honfoglaló őseink által behozott faj és a korábban itt élő egyedek keveredéséből az évszázadok folyamán kialakult fajta.

Az ősi fajta jellemzője a 10 cm meghaladó tincses, gatyás szőrhosszúság, a szakáll és a bakoknál a horizontálisan szétterülő szarv, de gyakorta előfordul a szarvatlanság is.

Körösszegi vár (2019)

forrás: korosvidek.blog.hu

A Körös-vidék, azon is belül a Kis-Sárrét legrégebbi épített öröksége a Körösszegi vár ma is álló csonkatornya. A rom az országhatár mentén, a Sebes-Körös bal partján található, sajnos Trianon miatt a román oldalon rekedt. A döntés miatt a várrom és környéke nehezen megközelíthető, de napjainkban, szombatonként a határt már megnyitják Körösnagyharsánynál és bárki szabadon átgyalogolhat a múltjáról is híres történelmi emlékhez.

Az egykori erősséget a pusztító tatárjárás (1241-42) után emelték, a IV. Béla király udvari körébe tartozó Borsa nemzetség tagjai. Első okleveles említés 1289-ból való, ugyanis ekkor a Borsa nemzetségből származó Beke nagyúr birtokolta. Az egykori vár többek között arról híres, hogy falai alatt gyilkolták meg IV. (Kun) Lászlót a kedvelt kunjai: Árboc, Törtel és Kemence. A borsák a 14. század végéig uralták a terület, Anjou Károly királynak sikerült véget vetni uralmuknak, de neki is csak nagy harcok árán. Luxemburgi Zsigmond Losonczi Istvánnak adományozta az erődöt, aki örökös nélkül halt meg, így a várat a Csáky családra szállt. A török 1568-ban a sikertelenül ostromlota az épületet, de Bocskai István idejében a hajdúk feldúlták és leégették.

Napjainkban a várból csak a "csonkatorony" látható, a melléképületek maradványai a román oldalon találhatóak.

Román ortodox templom (2019)

Körösszeg első görögkeleti temploma 1796-ban épült és az 1800-as tűzvészben a faluval együtt leégett. 

A ma is látható templom valószínűleg 1905-ben épült. 

Református templom (2019)

A Bihar legrégibb, de még használatban lévő temploma Berekböszörményen található.  A falu első temploma a 11. században épült, amely ekkor még egy gótikus rotunda volt. A körtemplomot a következő évszádban „megnyújtották” és fa harangtornyot emeltettek mellé.
A helyi református gyülekezet a török uralom után kapta meg a lepusztult templomot. 1783-84 között az épületet felújították és a ma látható torony is ekkor készült. 1824-re a  barokk istenház szűkössé vált, ezért apszisát elbontva megnagyobbították az épületet és összekötötték az addig különálló toronnyal.

A templombelsőben, a régészeti feltárásoknak köszönhetően napjainkban már láthatóak az Árpád-kori körtemplom maradványai, a kőkeretezésű bejárati ajtó és a román stílusú ablakok.

Szent Miklós román ortodox templom (2019)

A román-magyar határon fekvő Körösszegapáti Ortodox temploma bihari térség egyik legszebb vallási épülete. A templom 1799-től 1807-ig épült az egykor itt álló fatemplom helyén. A barokk stílusú templomot Szent Miklós egyházfő tiszteletére szentelték fel.

Az épület belseje egy építészeti gyöngyszem az újbizánci festményeivel, freskóival és ikonosztázával.