Erzsébet és a gyerekek (2026)

A gyógyfürdő előtt áll egy kútszobor, amely az „Erzsébet” nevet kapta alkotójától, Kligl Sándortól.

A kompozíció egyszerre állít emléket a nőknek és az életet adó víznek is. A 2006-ban felállított alkotás két gyermekalakkal bővült 2010-ben.

Bacchus (2026)

A város főterén, a Rákóczi pince elött a bor és a vidámság romai istenének, Bacchusnak a szobra. A kőhordón ülő alak egyik kezében szőlőt, a másikban egy pohár bort tart Szanyi Péter 1990-es alkotásán. A kútként is funkcionáló kompozíció napjainkban már Tokaj egyik emblémájának számít.

Díszkút (2026)

Az Andrássy Kúria ellőt áll egy Díszkút, amely fő alakja egy bőségszarut tart a kezében, a víz pedig az alatt alévő vörös mészkő sziklakupába folyik. A 2008-ban készült Csirpák Viktória az alkotásában Tokaj-Hegyalja egyetlen női szoboralakját jeleníti meg.

Korsós lány (2026)

A Kossuth utca és a Baross utca kereszteződésében lévő kis téren áll egy szökőkút, amely a „Korsós lány” nevet kapta. Az alkotást 1994-ben állították fel, és eredetileg a Csanád vezér téren lévő országzászló helyén állt. A szobor sokáig a József Attila Múzeum parkjában pihent, majd 2024-ben került jelenlegi helyére.

Árpád-házi Szent Erzsébet-kút (2025)

Kisteleken a Szent István király-templom mellett, a Szent Erzsébet-szobor szomszédságában található a szintén a Szentről elnevezett ivókút. A térfallal is rendelkező Szent Erzsébet-kutat Nagy Sándor polgármester adta át a városnak 2023. augusztus 20-án.

Nepomuki Szent János-kút (2025)

A csongrádi Szent János téren található a tér névadójának ivó kútja. A belsővárosi kútszobrot 1987-ben avatták fel, és a csongrádon született és jelenleg is ott élő Máté István szobrászművész alkotása. A Nepomuki Szent János-kút az eredetileg e helyen álló kisebb, dísztelenebb kút helyén került felállításra.

Ozorai Pipo vára (2024)

Tolna megye egyik legjelentősebb műemléke Ozorán található, ugyanis itt áll Magyarország egyetlen reneszánsz stílusban helyreállított várkastélya.

A patak fölötti dombon álló gótikus várkastélyt a firenzei kereskedőcsaládból származó Filippo Scolari építtette 1416 és 1423 között. Pipo - ahogy Magyarországon nevezték - a simontornyai várkapitány, Ozorai András lányát, Borbálát vette feleségül, így kapott engedélyt Zsigmond királytól a főúri rezidencia megépítésére. A szabályos négyzet alaprajzú épületet akkoriban várfal vette körül, a sarkait kerek tornyok erősítették, és a várárokban pedig a Sió vize folyt.

 Az épület belseje az itáliai paloták jellegét tükrözte, a belső udvaron még egy folyosó is futott körbe. A Pipo halála után a kastély feleségére szállt, aki végrendeletében a Hédervári Lőrinc nádorra hagyta. A Hédervári család az 1510-es években a várkastély egyrészét reneszánsz stílusban átépíttette. Ekkor készült az udvar földszinti folyosójának korlátos árkádsora, és az emeleti boltozatok famennyezete.A török 1545-ben ostrom nélkül foglalta el az épületet, amely 140 évig volt az Oszmánoké.

 

A török idők után, 1729 és 1733 közt herceg Esterházy Pál Antal építtette újjá a romos várat. Az uradalmi központ hivatallá váló kastélyt barokk homlokzattal látták el, az épület belső terei pedig stukkódíszítést és rokokó falfestést is kaptak. Az 1780-as években a várkastély főúri pompáját teljesen elvesztette, ugyanis magtárrá alakították. A II. világháborút követően az épület állami tulajdon került, és továbbra is gabonatárolóként használták.

Az ozorai vár helyreállítása 1981-ben kezdődött el, de csak végül 2015-re készült el. Napjainkban a felújított reneszánsz várkastélyban megtekinthető a belső udvar és az emelet termei is, ahol a hitvesi hálószoba, a díszes trónterem, a reneszánsz ebédlő, és a várkápolna látható. Ezen kívül egy állandó kiállítás mutatja be vár hat évszázadot átívelő, folyamatosan változó formáját és történetét.

Emese-kút (2024)

A szőregi Hősök tere középső részén található egy mészkőből készült kút, amely középső részén Emese (Álmos anyja) egész alakos domborműve látható. A 2012-ben felavatott kút Máté István, csongrádi szobrász alkotása.

Páduai Szent Antal-kút (2023)

A Dóm nyugati homlokzatán látható egy ruskicai márványból készült Szent Antal-kút, amely a szentet szerzetesi öltözetben ábrázolja, aki kezében egy halat tart. Az építészeti részt Sebestyén Endre tervezte el, és 1944-ben került mai helyére.

Iskolás a kútnál (2023)

A Gutenberg utcai Közgazdasági Szakiskola bejárata előtt a 2010-ben felavatott kisfiús ivókút. Simor Márton kisfiúszobros alkotása egy hús-vér iskolást jelenít meg, aki a régmúlt diákélet hangulatát adja vissza.

Kőbárány-kút (2023)

A település templom támfalának keleti oldalán egy érdekes ivókút látható, amelyet a híres szegedi 12. századi kőbárányt másolata díszíti.

Csongrád megye egyik legrégebbi műtárgyának előkerülése mai napig sok vitára ad okot. A helyi hagyomány szerint a dorozsmai monostorból származik a 12. századi faragvány, de ezt mindeddig nem sikerült bizonyítani. Ami viszont biztos, hogy 1721-ben már bizonyíthatóan a szegedi vár falába ott volt az „Isten bárányának” ábrázolása.

A dorozsmai Kőbárány-kutat Barta András készítette el, és 2009. augusztus 20-án avatták fel.

Szent István-díszkút (2023)

Forrás: network.hu

Kistelek első ártézi kútját 1902-1903-ban készítették, amely a Szeged-Budapest út mentén állott a település központjában. Azonban a főút betonozásakor az ártézi kutat elbontották. 

100 évvel a kút „halála” után Kistelek város elkészítette a régi kút pontos mását, és azt ugyanarra a helyre visszahelyeztette.

Gráciák-díszkút (2023)

Kistelek főtéren áll az a szökőkút, amely Dél-Olaszországból, Gerace városából került ide.

A mésztufából készült felépítményt egy római nemesi család készítette a 19. és 20. század fordulóján. A díszkút központi figurája az egy tömbből kifaragott, összefonódott három nőalak, amely a báj, a kellem, a jóság, a kreativitás, a termékenység istennőit szimbolizálja.

Szent Dömötör katolikus templom (2023)

A település központjában álló római katolikus templom 1716-ban épült egy középkori templom alapjaira.

A Demeter vértanúról elnevezett épület mai későbarokk formáját

A szépen rendben tartott templomkertben kőkeresztet, háborús emlékoszlopot, és egy kőkútat is találunk.

Szent István-díszkút (2023)

A Szabadság tér közepén áll az a Szent István király titulust viselő díszkút, amely Mihály Gábor alkotása. A 2000-ben felállított kút hatszögletű kávájának oldalán Krisztiáni Sándor által készített domborművek láthatóak.

Díszkút (2023)

Gyula belvárosában, a Petőfi téren áll a város első artézi kútja, amely Heilinger Antal építőmester tervei szerint készült 1927-ben. A mai díszkút vize az 1978-as földrengéskor elzáródott, de a város vezetősége később visszaállította eredeti pompájába az alkotást.

Angyalos kút (2023)

A kiskunfélegyházi Móra Ferenc tér végében áll az Angyalos kút, amelyet Kalmár József készítettet el.

A Kalmár-kápolna előtti ártézi közkutat 1897-ben fúrtak, a vízfakasztást pedig ifj. Molnár István kútfúrómester végezte. A kút angyalos felépítménye a R. Blansko Vasöntő üzemben készült egykoron. A 157 méter mélyből előtörő víz sokáig fogyasztotta a lakosságot, még nem 2004-ben takarékossági okok miatt lezárták. Azóta a felújított csobogó a kút térdíszítőként funkcionál.

Díszkút (2022)

A szentesi Luther tér emblematikus ékessége az a Díszkút, amely főszobra egy kígyós botot (Merkur jelvényét) magasba tartó női alak, körülötte pedig a négy vízöntő gyermekalak (putto) látható.

A volt Megyeháza előtt fúrták az Alföld harmadik, Szentes első artézi kútját 1886-ban, Zsigmondy Béla gépészmérnök irányításával. A kutat már ekkoriban a Franciaországból származó szoborcsoport díszítette, amelyet sokan Auguste Rodin munkájaként emlegetnek. A Díszkutat 1934-ben eltüntették a Kossuth térről, és csak felújítása után 1998-ban helyezték a mostani, új helyére. S ekkor készült a ma is látható talapzat, amely Máté István szobrászművész alkotása.

Teknős-kút (2022)

A strand melletti sétányon kialakított áll a három farkukkal összeérő teknősbékát ábrázoló díszkút.

Az érdekes ivókútból elvileg a helyi gyógyvíz folyik, amely a reumás betegségek gyógyítására alkalmas.

Zenélő Szökőkút (2021)

A Margit-sziget egyik legérdekesebb látnivalója, a Zenélő Szökőkút, amely hatalmas népszerűségnek örvend.

A Margit híd lejáratának közelében álló szökőkút víz- és fényjátéka, valamint folyamatosan megújuló zenei repertoárja minden évszakban temérdek látogatót vonz magához.

A Margitszigeti szökőkút 1962 óta szórakoztatja és hűsíti a szigeten sétálókat. Kezdetekben élőzene hallhattak itt a járókelőket, de később Schön Gyula elektronizálta a szökőkutat. Az idő vasfoga és vandálok miatt egyszer már felújították, de 2013-ban megint szükség volt a kút műszaki megújítására.

Napjainkban a szökőkútnál a változatos vízjáték mellet óránként hangzik fel egy zenei blokk, ahol klasszikus, pop, és rock zenék csendülnek fel, de gyerekdalokat is hallhatunk.