Serházzugi Holt-Tisza (2025)

A Serházzugi Holt-Tisza egy gazdag növény és állatvilággal rendelkező holtág, amely 1854-1864 között Vásárhelyi Pál folyamszabályozási terve szerint jött létre. A holtág partját napjainkban nádasok és gyékényesek szegélyezik. Ezek egyrésze a Természetvédelmi törvény által védett láp. Melynek egyik különleges értéke az itt élő védett tőzegpáfrány.

A holtág Tisza töltésig terjedő északi vége horgászvíz, a helyi egyesület ide minden évben őshonos halakat telepít.

Tisza (2025)

Csongrádon városközpontban egy szép, gondozott parkban látható Borbás Tibor Munkácsy díjas szobrászművész „Tisza” című alkotása. A 1987-ben felavatott csongrádi szobor másolatát később Budapesten is felállították.

Népek Háza-Babamúzeum (2025)

A Fő utcán a Gyógyfürdő szomszédságában található a csongrádi Babamúzeum, ahol négy földrész közel háromszáz, népviseletbe öltöztetett babája csodálható meg. A kiállítás anyagát Bánszegi Katalin ajánlotta fel a városnak, aki világ több tajáról gyűjtötte be a népviseletbe öltöztettet figurákat. A Babamúzeum különlegességei a kézzel varrott és az apró gyöngyökből fűzött babák. A Kunstár Judit által megálmodott tárlat 2023 óta a youtube-on is megtalálhatóak.

Pihenő (2025)

A városi fürdő bejárata előtti nyitott folyosón látható Dabóczi Mihály 1963-ban készített alkotása, amely a „Pihenő” elnevezést kapta. A mészkőből készült, fekvő nőalakot ábrázoló mű eredetileg a régi épület télikertjében állt, de fürdőt 2015-es átépíttetését követően áthelyezték a gyógyászati részleg külső folyosójára.

Városi Gyógyfürdő és uszoda (2025)

A csongrádi Városi Gyógyfürdő és uszoda a település szívében, árnyas fák ölelésében, tágas terekkel és családias hangulattal várja a vendégeit.

A fürdőben különböző hőfokú fedett és nyitott medencék, játszóház, szaunapark és gyógyászati részleg található. A fürdő termálvize pedig nátrium-hidrogén karbonátos, amely a csípő és térdízületi megbetegedésekben szenvedő betegek kezelésére alkalmas.

2015-ben adták át a fürdő legújabb látványosságát, a 420 négyzetméteres élménymedencét, amely a benti részleggel is összeköttetésben van.

Nepomuki Szent János-kút (2025)

A csongrádi Szent János téren található a tér névadójának ivó kútja. A belsővárosi kútszobrot 1987-ben avatták fel, és a csongrádon született és jelenleg is ott élő Máté István szobrászművész alkotása. A Nepomuki Szent János-kút az eredetileg e helyen álló kisebb, dísztelenebb kút helyén került felállításra.

Körös-torok (2025)

Az Adria vagy a Földközi-tenger partjaihoz hasonlító Körös-torok Csongrád város belterületén, a Tisza jobb partján található. A fürdőzés szempontjából hatalmas élmény, hogy itt a Balatonhoz hasonlóan a vízállás alacsony, ezért a strandolók a folyó feléig szabadon besétálhatnak elmerülés nélkül.

Mivel a várost 1855 és 1864 között rendszeresen árvizek fenyegették, ezért elengedhetetlenné vált a folyó szabályozása. Az ez által keletkezett jelentős mennyiségű hordalékból a város keleti végétől a Tisza jobb partján hosszú és széles homokos „tengerpartot” hoztak létre. A strand, szezonban, 9.00-19.00 óráig tart nyitva, ahol úszómesteri felügyelet és elsősegély nyújtóhely is van. Az ide érkező vendégek kényelme érdekében a part mentén egy kemping és komfortos faházak találhatóak.

Szent Vendel (2024)

A Csongrádot és Felgyőt összekötő út mellet áll egy Baldachin-tető alatt a juhászok, pásztorok, jószágtartó gazdák védőszentjének, Szent Vendelnek a szobra. A festett barokk szobor a talapzaton látható írás szerint 1820 körül készült.

Szoborkert (2024)

Csongrád külterületén, a Szegedi út mellett egy tanyában található Simmer Sándor fafaragó szobor kiállítása. 

A szobrász művészetét nem csak e helyeik, hanem az ország minden táján kedvelik, Visegrádon, Pécsen, Magyarbánhegyesen és Dunaszentbenedeken látható több szobra is.

Várhát (2022)

A Várhát vagy más néven Várháti domb a Csongrádról Csépára vezető műút 5 kilométerénél található, amelyet az út megépítésekor kettévágtak.

Várháti dombnál régebben az 1910-ben megépült általános iskola állt, de ezt az épületet már lebontották miután 1978-ban befejeződött itt a tanítás. Ma már csak a Várhát-harangláb és 1928-ban felállított kereszt emlékezik meg az egykori tanyasi iskoláról. 1936-ban az út megépítése során kemencéket, és szarmata eredetű cserépedény maradványokat találtak itt. 

Egy legenda szerint Várhát és Elléspart között egykoron alagút is vezetett, de egy másik feltételezés szerint itt állt Csongrád híres cölöpvára is. Sőt egyesek odáig is elmerészkedtek, hogy Attilát, a hunfejedelmet itt a dombon ravatalozták fel, miután a Tiszaágyi kriptába, az „Aranyszigetre” (ma holtág) vitték eltemetni.

Csongrádi kersztek (2022)

Perce-Kozma-kereszt, 1901

Szent Rókus-templom keresztje, 1912

Kőkereszt, 1995

Bődi keresztrom

Szent József-zemplom keresztje, 2015

Kovács-kereszt, 1886

Megyehatár kereszt

Vincze-kereszt

Árvízi emlékkereszt

Mámai-réti kilátó és pihenőhely (2022)

A 2009-ben uniós forrásból kialakított Tisza-Köröszugi gyalogtúra útvonal legfrekventáltabb részén, a mámai holtág mellett áll egy 12 méter magas kilátótorony. 

A kilátó szomszédságában táborhely található padokkal, asztalokkal, szalonnasütő helyekkel és egy szociális blokkal.

Mámai-réti iskola és keresztje (2022)

A Mámai-réti iskolát 1901-ben építették, de a 60-as években már csak alsó tagozatos diákok tanultak itt. Az itteni földek államosítását követően megszüntették a Mámai-réti iskolát is a többi külterületi társával együtt.

Az elhordott iskola romjai mellett még napjainkban is található egy repedezett állapotban lévő kereszt, amelyet közadakozásból emeletek a körzetben élők 1929-ben. A feszület szomszédságában még egy harangláb is áll, de már sajnos a harang hiányzik, feltehetően ellopták.

Mámairéti Holt-Tisza (2022)

A Mámairéti Holt-Tisza a leghosszabb és legnagyobb szabad vízfelszínnel rendelkezik az anyafolyó holtágai közül. 

A jellemzően nádasokkal körülölelt holtág környéke igen változatos állatvilággal büszkélkedhet, azon belül is a védett madár állomány a jelentős. A vízfelületen többnyire a horgászati lehetőség adott, de más elfoglaltságot kedvelőeknek is kedvez az önkormányzat, ugyanis kilátót és strandot is kialakítottak a víz mentén.

Ellésparti Holt-Tisza (2022)

A Csongrád és Csépa közötti ártérben lévő Ellésparti-holtág az egyike azon egykori Tisza szakaszoknak, amelyek az átvágás során a hullámtéren kívül rekedtek. 

Bár a holtág az évek során elvesztette az állóvíz jellegét, de az egykori partja mentén található idősebb fa populációk és ligetmaradványok természetvédelmi szempontból értékes előhelyekké váltak. Az egykori folyó szakasz által körül ölet területek (pl. a Lófogó) pedig ma már a védett gyurgyalagok kedvelt költőhelyei.

Ellés-monostor (2022)

Csongrádon a Tisza árterében a megmaradt kevés középkori műemlékink egyike rejtőzik, ugyanis Belső Ellésparton egy a 11. századból származó bencés monostor romja található meg.

Ellés-monostorát a 11. század végén, 12. század elején a Bár-Kalán nemzetség emeltette a Tisza egyik félszigetre. A monostor temploma egy román stílusú három hajós bazilika lehetett, amely a tatárjárás során megsérült. Az épület újjáépítésekor két tornyot emeltek a hajóhoz, a sekrestye helyére pedig nagyobb kápolnát készítettek. A török időkben a monostor elnéptelenedett falu köveit, tégláit a környékbeliek házak és a gát építéséhez használták fel.

1998-ban Ellés-monostor Csongrád megye régészei feltárták, és a megmaradt épületalapot helyreállították. Az ásatások során a monostor körül több mint 300 temetkezési hely maradványai került elő. Napjainkban a megmaradt romokhoz a Tisza–Körös-zugi gyalogtúra útvonalon juthatunk el, a gátról való letérés pedig információstáblák segítik.

Körös-zugi gyalogtúra útvonal (2022)

A Körös és Tisza között húzód zugban kanyargó túrautat azért alakította ki városvezetés, hogy a Csongrád Nagyréti Természetvédelmi Terület természeti és kultúrtörténeti értékeit bemutassa. A piros jelzésű útvonal mentén többek között tájékoztató táblák, pihenőhelyek és egy madármegfigyelőtorony áll, sőt az Ellés- monostor romok is itt találhatóak.

A Tisza-Köröszugi gyalogtúra útvonalat Csongrád város képviselőtestülete uniós forrásból alakíttatta ki 2009-ben. A fejlesztés során egy 6 állomásból álló tanösvényt hoztak létre, amelyekhez fedett pihenőhelyek is tartoznak. A közel 27 kilométeres túraútvonal a csongrádi Kereszt térről indul és ugyanide tér vissza, s közben bemutatja miért is fontos terület a Körös és Tisza között húzódó „zug”. Az ösvény tábláit olvasva nem csak az itteni fajgazdag élővilággal ismerkedhetünk meg, hanem az itteni történelmi helyekről is olvashatunk.

Árvízvédekezés emlékmű (2022)

A Csongrádi fahíd túloldalán a Tisza ártérben található egy különleges emlékmű, amely a 2006.évi árvízvédekezés emlékére készült. Ugyan is 2006 tavaszán akkorára duzzadt a folyó vízszintje, hogy három környező települést is ki kellet telepíteni, ezt a magasságot jelzi a fekete sáv az ide helyezett kőtömbön.

Hajóhíd (2022)

A csongrádi nevezetességek körében sorolható a Tiszán átívelő Hajóhíd, amely környék egyedülálló ipar- és közlekedéstörténeti műemléke. Az építmény Magyarországon található három fahíd közül az egyik, amely megfelelően is működik.

Tiszántúlra egykoron fahídon lehetett átkelni, de sajnos faépítményt nem bírta az időjárás viszontagságit és veszélyessé vált rajta a közlekedés. Bár a hidat többször újjáépítették, de mai képe csak azután alakult ki, miután egy helyi vállalkozó megvásárolta a Mária Valéria híd átadása után feleslegessé váló pontonhidat. Az építmény felállításával Csongrád városának és a környező településeknek így már újra biztosított volt az átkelése a folyón.

Túra: Keresztek a bokrosi Öregszőlőkben (2021)

„Mikor a szőlő leve buggyán,

barnul a fanyar berkenye,

kalászt szentel a dűlő utján

az Egyház, az Isten menye,

nap arany sávot vet a falra

s a vidám iskolásfiuk

táskafület lóbálló rajja

a tanteremből rétre fut:

édes az otthon. ”

(Babits Mihály)

Csongrádi "kilátó"

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Csongrád - Király-kereszt - Szent József templom - Ibolyás úti kereszt - Zöld kereszt - D’ Herrera iskola - Szent Orbán-szobor és Lourdesi oszlop - Árpád iskola és keresztje - Jovákipart geodéziai mérőtorony - Lantos-kereszt - Szűz Mária és Szent József - Mészáros-kereszt - Schwechtje-kereszt és harang - Csongrádi Művésztelep - Györfösi kereszt - Nepomuki Szent János - Kereszt tér - Csongrád, vá

Táv és szintemelkedés:

25 km/ 120 m

---

Bátrak panorámája