Magyarok Nagyasszonya (2024)
A település déli végében áll egy barokk Mária-szobor, amely a szűz anyát „Patrona Hungarie”-ként jeleníti meg. A Magyarok Nagyasszonyának szobrát Orbán Magdolna, Lajos, és édesanyjuk állíttatták 1914-ben. Valószínüleg ez a szobor is a környékbeli társaihoz hasonlóan Kiss Károly körmendi műhelyében készült.
Döröskei harangláb (2024)
A falu központjában áll egy harangláb, amely a Göcsej és az Őrség szoknyás építményeivel mutat hasonlóságot.
Döröskei Mérleggyűjtemény (2024)
Döröskén, a Fő utcán egy régi parasztházban lett berendezve község mérleggyűjteménye. A 200 darabos gyűjteményt 1700-as évektől kezdődően napjainkig tartalmaz mindenféle méretben készült konyhai, patikai, postai stb. mérlegeket. A gyűjtemény megtekintése csak előzetes megbeszélés alapján lehetséges.
Rába (2024)
A Vas megyét átszelő Rába folyó a z Alpokban ered, és Alsószölnöknél lép be hazánk területére. Innen keleti-északkeleti irányban folyik tovább, és Győrnél ömlik a Dunába. A Rába a Duna legjelentősebb hazai mellékfolyója, amely a földtörténeti pliocén korszak legvégén egy árkos süllyedés követően jött létre.
A vízfolyás csak folyószabályozást követően került mai, állandó medrébe, amely hazánk egyik legkevésbé háborított folyóvize. Az élővilága pedig egyszerre alpokaljai, szubmediterrán és kontinentális hatásokat tükröz.
Bár napjainkban a folyó nem hajózható, de még is a vízi
turizmus egyik központja a Körmendnél lévő bázis. De fürdőzés, és horgászat is
használják, ugyan ma már nem olyan népszerű a víz, mint régen.
Démy-Gerő-kastély (2024)
A Démy-Gerő-kastély Egyházas-rádóc kissároslaki fal-részén áll, amelyet a helyiek csak „tornyos” kastélyként szoktak emlegetni és egykoron a Zichy-uradalomhoz tartozott.
A kastélyt Fandl Antal, a Zichy-uradalom bérlője a 19. század közepén építtette. Ezt az épületet Zichy Karolina és Roszner József 1869-ben házasság révén örökölte meg, amelyet aztán átalakítottak. Az épület az eklektikus homlokzatát ekkor kapta, a torony ablakait pedig befalazták, és lépcsőházat alakítottak ki benne. Az első világháborút követően az uradalmat Démy-Gerő Andor kaparintotta meg, aki sokat segített a község rászorulóin.
A Démy-Gerő név azzal vált hírhedtté, hogy Andor unokaöccse a magyar hírszerzésnek dolgozott, aki a szocializmus éveiben magas szinten sikerült beépülnie egy nyugati ország hírszerző szervének hivatásos állományába. Egyik „bevetése” alapján született meg a „Sólyom a sasfészekben” című krimisorozat, amelyben Koncz Gábor játszotta a főszerepet.
I. és II. világháborús emlékmű (2024)
Egyházasrádóc központjában található a község I. és a II. világháborúban elhunyt hősi halottjainak emlékére állított emlékmű.
800 éves Egyházasrádóc (2024)
Egyházasrádóc határában több információs táblával és bélyegzővel ellátott pihenő található. A Zalakerámia által 2021-ben elkészített tömör betonból, és saját gyártású csempékből összerakott kőlapok a település és környékének 800 év alatti változásait mutatják be.
Szent Vendel (2024)
Jákon a Nagykölked felé vezető út mellett egy dupla helyes szoborfülke áll. Az alsó részében Szent Vendel, 1843-ban készült barokk szobra látható, míg a felsőben Vas megye legkorábbi, 1663-ból származó keresztje található.
Szentháromság-szobor (2024)
A jáki templom közelében egy kovácsoltvas kerítéssel körülvett barokk Szentháromság-szobor látható. A korinthoszi oszlopon elhelyezett, szokásos hármas (Atya, Fiú és Szentlélek) ábrázolást Müller János és Schindler Ágoston kőfaragók készítették 1896-ban.
Szent György templom (2024)
A jáki nagytemplom hazánk egyik legszebben fennmaradt román és kora gótikus stílusú műemléke. A három hajós katedrális építészeti megoldásaival, faragványaival, és freskóival állít emléket a 12. századi világ művészetének.
A Ják nemzetséget az a Wasserburgi Wecellin bajor lovag alapította, aki Gizella királynő, Szent István feleségének kíséretében érkezett, és a királyi testőrség parancsnoka volt. Az apátságot és a templom az ő leszármazottja Nagy Márton nemes, földbirtokos építette fel 1214-től 1256-ig. A román és gótikus stílusú elemeket is tartalmazó templom három szakaszban készült el, ugyanis a munkálatokat hátráltatta az alapító halála és a tatárjárás. Az épületen érződik a nemzetközi építőmesterek munkája, a gyönyörű díszítésekben az észak-francia, és normann burgundi kőfaragók hatása érvényesül.
A templom belsejében látható főhajót és a mellékhajót a gótikára jellemző nyolcszögű pillérek választják el egymástól. A szentélyben Szent György sárkánnyal való harcát, a toronyaljban az alapító Jáki Nagy Mártont ábrázoló freskók találhatóak. A bal oldali mellékszentély oltárán pedig egy 15. századi Mária-szobor áll, amely eredetileg a Szent Jakab-kápolna főoltárát díszítette.
A Műemlékek Országos Bizottság megbízására 1896-tól 1904-ig készült el a templom legjelentősebb helyreállítása, amely munkálatait Schulek Frigyes és Gyalus László vezette. A restaurálás során a barokk oltárok helyett neoromán oltárok készültek, és többek között felújították az áldoztató rácsot, a szószéket és az egykori kegyúri karzat mellvédjét is. 2024-re készült el a műemlék legutolsó felújítása, amelynek a megbízója a Magyar Kormány volt, és a restaurálás mellett egy kiállítóteret is építtetek.
Nagy Márton (Marthinus Magnus) (2024)
Az apátsági ház udvarán áll a Ják nembeli Nagy Márton (Marthinus Magnus) szobra. A 2004-ben állított szobor Raffay Dávid munkája, aki az alapítót a templom makettjét kezében, és sárkányokkal együtt ábrázolta.
Szent Jakab-kápolna (2024)
A jáki nagytemplommal szemben álló Szent Jakab-kápolnát a falu lakói számára épült, ugyanis a szerzetesi istenházat a köznép nem használhatta.
A négykaréjos, kétszintes román stílusú kápolna 1260 körül épült, és Szent Jakab tiszteletére szentelték fel.
Az épület díszítésében messze elmarad ugyan a közeli templomtól, de itt is feltűnnek az önmagukba harapó sárkányok, azaz a Ják nemzettség címerállatai.
A kápolna főoltára 1770 körül készült, amely olajképe Szent Jakab mennybevételét ábrázolja. A belsejében még 1768-ból származó barokk freskók is láthatók.
Szentháromság-kép (2024)
Jákon az Erdélyi József utcában egy falazott képszék található, amelyben egy fémlapra festett barokk ábrázolású Szentháromság-kép látható.
Szent Márton templom (2024)
A Gyöngyösfaluhoz tartozó Pösén már a 13. században állt a Szent Márton tiszteletére emelt templom.
A leromlott állapotú épületet 1905-ben az új templom építésekor bonttatta el Miklós herceg. A ma is látható elegáns, tekintélyes megjelenésű istenház terveit és a német születésű osztrák építészt, Ludwig Schön készítette el. A kései neogótikus épület felszentelésekor Szent Mártont kapta titulusául. A középkori épület néhány faragványát is beépítették a templomba, továbbá Josef Veiter jól ismert Szent Márton festménye is onnan került át a szentélybe.
Tanösvénytúrák: Sárkány tanösvény (2024)
A gyöngyösfalui Sárkány tanösvény a Pösei szőlőhegy környezetének természeti és kulturális értékeit hívatott bemutatni.
A 3 kilométer hosszú, 7 állomásos sétautat 2020 húsvétjakor adta át a településvezetés a nagyérdeműnek. Az információs táblák grafikáit Radnóti Blanka könyvillusztrátor készítette, és a tápiógyörgyei Patkós Stúdió közreműködött a megalkotásukban. A tanösvényt egy legenda ihlette, amely szerint egykoron Nagypöse településrész szőlőhegyéről hazafelé menet a kissé kapatos gazdák egy sárkányt véltek látni.
A tanösvény adatai:
Táv: 3 km
Állomások: 7
Üzemeltető: Gyöngyösfalu
Füzet: nincs
Címkék:
érdekes fák,
gyalog,
Gyöngyös-sík,
Gyöngyösfalu,
kölyök táv,
kör,
legenda,
Nyugat-magyarországi-peremvidék,
Patkós Stúdió,
Pösei-hegy,
Sárkány,
tanösvény,
túrák,
Vas-Soproni-síkság
Csömötei kilátó (2024)
A csömötei szőlőhegyen, a gyönyörű borvidéken kapott helyet az impozáns kilátó, amely vörösfenyőből készült. A 12 méter magas, szoknyás haranglábat mintázó tornyot Szabó Gábor tervezte, és Bodovics Árpád asztalos mester építette. A kilátó legfelső szintjéről a környék és a Sághegy pásztázható be, de tiszta időben a Somlóig is elláthatunk.
A Szent Márton Út (Via Sancti Martini ) Kőszeg és Szombathely közötti szakasza is a kilátó tövében halad el.
Csömötei-hegy (2024)
A Lukácsházához határában álló 278 méter tengerszint feletti magasságú kiemelkedést a helyiek Csömötei-hegynek nevezik, amelyet ma is szőlőskertek és gyümölcsösök uralnak.
A hegyen napjainkban is szőlők, kaszálók, veteményesek, gyümölcsösök, és borospincék láthatóak, az utóbbiból mintegy 170 lelhető fel. Az elmúlt évtizedben sokat fejlődött a csömötei szőlőhegy, több rendezvény honosodott itt meg, a gazdák pedig nagyon barátságosak, büszkén kínálják egyre jobb minőségű boraikat a hegyen sétálóknak.
Túra: Csongrád-Csanád kerékpáros útjai 1. rész (2024)
„De a kik az Úrban bíznak, erejök megújul, szárnyra kelnek, mint a saskeselyűk, futnak és nem lankadnak meg, járnak és nem fáradnak el!”
(Ésaiás)
EuroVelo 11-es szakasza |
forrás: openstreetmap.otg |
Felgyő – Dr. Nemere Zoltán síremléke – Szoborkert – Szent Vendel-szobor – Csongrád – Serházzugi Holt-Tisza – Tisza gát (EuroVelo 11) – Bődi rév – Szarka-holtág – Felgyői alsómajor – Vidre-éri-halastavak – Felsőmajori szélmalom – Felgyői felsőmajor – Geda-halom (?) – Maszlaghalmi iskola – Felgyő – temető – Szent István király-templom
Táv és szintemelkedés:
31,2 km/ 152 m
Felgyői keresztek (2024)
Szent István (2024)
A templom előtti téren áll az 1997-ben avatott Szent Istvánt ábrázoló szobor, amelyet Simmer Sándor fafaragó készített a település számára.
Földműves emlékmű (2024)
Felgyő központi parkjában áll egy földműves emlékmű, amely Kligl Sándor szobrászművész alkotása és 1985. április 3-án avatták fel. A kompozíció egy cifra szűrös emberalakból, és két kőtömbből áll, az utóbbin karcolt jelek láthatóak a település múltjának eseményeiről.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)