Sobri Jóska Bakonyi Kalandpark (2021)


A Kislődön található Magyarország legnagyobb, és legtöbb szolgáltatást nyújtó kalandparkja.


A híres bakonyi betyárról élményparkban garantáltan minden korosztály megtalálja a számára megfelelő programot. A Sobri Jóska Bakonyi Kalandparkban kalandpályák, tó fölötti csúszópályák, mászófal, íjászat, ugrálóasztal, kalandvár, 3D karika, az Airbike, a bob pálya, légvár, labirintus, állatsimogató, lézerharc, gokartok, hófánk, jetski, gyermek kisvasút, vízipuffancs, rodeó bika, ládaépítés, quad, űrkarika és sok egyéb kaland vár rád.

Barnalábú lopódarázs (Sceliphron curvatum)

 A barnalábú lopódarázs Magyarországon mindenütt előforduló, gyakori faj, amely a meleg, száraz élőhelyeket kedveli. A karcsú rovar sárból készít jellegzetes formájú ivadékbölcsőt, ezért gyakran látni a vízpartokon.

Folyami rák (Astacus astacus)

A folyami rák vagy más néven nemes rák hazánk folyóvizeinek és tavainak lakója. Az őshonos rákfajunkat az Amerikából behurcolt rákpestis majdnem kiirtotta. A rákfaj vadászó életmódot folytat, általában rovarokat, csigákat, ebihalakat és apró halakat fog. Ízletes húsa miatt a középkorban a kolostorok és a főúri asztalok kedvelt böjtös eledelének számított, napjainkban viszont már védettséget élvez a nagytestű rákunk.

Szentháromság templom (2021)



A Bakonyjákó főutcáján álló barokk templom 1811-ben épült, és a Szentháromság tiszteletére szentelték fel. Az istenház építtetője Somogyi János volt, aki minden bizonnyal kegyúri kötelezettségéből kifolyólag emeltette.

A templom őriz egy értékes Szent Kereszt ereklyét is.

Szentháromság-szobor (2021)



A templommal szemben áll a Szentháromság szobor, amelyet Somogyi Ilona grófnő állítatott 1899-ben.

Túra: Vártól a temlpomon át a kriptáig (2021)

 Örökös itt a lélekjárás,
A kripta-illat és a köd.
Árnyak suhognak a sötétben
S elátkozott had nyöszörög.

(Csak néha, titkos éji órán
Gyúlnak ki e bús, nagy szemek.)
A fehér asszony jár a várban
S az ablakokon kinevet.”

(Ady Endre)


Hol sírjaink domborulnak

























forrás: openstreetmap.org
Útvonal:

Döbrönte, Szarvaskő étterem (ZL) – Szarvaskő vára (SL) – Bittva-patak (S) – Kőfejtő (S∆) – Tárnics-kilátóDöbröntei templom (Z) – Ganna Esterházy Templom és Mauzóleum – Döbrönte, Szarvaskő étterem


Táv és szintemelkedés:

11,5 km/ 164 m



Ősök útján

Esterházy mauzóleum (2021)


Gannát, a félreeső kis bakonyi falut választotta végső nyughelyéül a magyar történelem egyik legismertebb nemesi családja. A fraknói és galánthai Esterházy nemzetség nagyjai a a település altemplomában lévő kriptában nyugszanak.

Az eltérő homlokzattal rendelkező kriptában nyugszik az épülettel egyidős koporsókban Esterházy János és felesége, de itt helyezték örök nyugalomra a 2016-ban elhunyt Esterházy Pétert is. 

Érdekesség, hogy a család koporsói remekül szemléltetik a korok művészeti stílusainak változásait.

Szent Kereszt Felmagasztalása templom (2021)


Ganna klasszicista temploma 1812-ben készült Charles Moreau francia építész tervei alapján, az éptkezést pedig a Milánóban született bécsi Engel Józsefet vezette.

Gróf Esterházy Miklós nem csak egy egyszerű templomot álmodott meg a bakonyi faluba, hanem egy közös temetkezési helyet építettet családja számára. Így napjainkban olyan, hazánkban is ritkaságnak számító templom áll Gannán, amely a görög eredetű mauzóleumok és a római Pantheon hagyományát ötvözi.

A templom belseje sem mindennapi, a kör alakú hajó kazettás mennyezettel rendelkezik, és körben pedig az egyszerű kiképzésű fülkékben Joseph Klieber által készített pompás szenteket ábrázoló szobrok állnak.

Bittva (2021)



A Bittva patak festői szépségű tájakon halad keresztül, és hegy-és dombvidéki útja során több víztározót, horgásztavat táplál.

A Bittva a Bakony nyugati részén, Németbánya felett ered, és Békás határában folyik a Marcalba. A Marcal folyó egyik legjelentősebb mellékvizén egykoron malmok sora dolgozott. Az emberi beavatkozások következtében az alsó és a torkolati szakasz ki lett egyenesítve. De szerencsére a patak felső részén megmaradt az eredeti, természetes kanyargós, gyors folyású Bittva.

A vízfolyás 23 halfajnak ad otthont, és az újratelepítést köszönhetően hatalmas rákokat is lehet látni a patakban.

Szent István-szobor (2021)


A döbröntei templomkertben áll Szent István egész alakos szobra, amely Trischler Ferenc szobrászművész 2001-ben készült alkotása.

Fájdalmas Szűz templom és a Somogyi-kripta (2021)


Döbrönte ékessége a falu központjában álló római katolikus templom, amelyet a Somogyi családhoz tartozó Győri Krisztina építtetettet 1815-ben. A klasszicista stílusú épület tervezője Charles Moreaun volt, Konhausel József pedig az építési munkákat végezte.

A kör templom belseje is különleges, a kupolájában a kazettás osztásokban klasszicista festés, az oldalfalakon pedig 12 kálváriajelenet látható.

Az épület alatti kriptában a Somogyi család kilenc tagja nyugszik. 

Szarvasház Turistaház és Oktatóközpont (2021)



Döbröntén található a nagy múltú Szarvasház, amely fél évszázada szolgálja a bakancsos turistákat. A turistaszálláson 4 szobában összesen 45 fő fér el, emellett fürdőszoba és egy teljesen felszerelt konyha szolgálja a vendégek kényelmét.

A szálláshely oktatóközpontként is működik, erdei iskola programokat, osztálykirándulásokat, nyári táborokkal és gyalogtúrákat is szerveznek a Bakony-Balaton UNESCO Geopark területén.

Xantus János Természet-és Környezetvédelmi Oktatóközpont (2021)

A döbröntei Xantus János Természet-és Környezetvédelmi Oktatóközpont a Bakony természeti és kulturális értékeinek feltárására, megőrzésére, bemutatására jött létre. Emellett az oktatóközpont feladatai között van a helyi értékek és termékek népszerűsítése, de értékőrző programokat; ökoturisztikai és ismeretterjesztő rendezvényeket is szerveznek.
Az egyesület központjának helyet adó Angyalporta a Fő utca 61 szám alatt található.

Táncsics-kilátó (2021)

A Döbrönte feletti 324 méter magas Mánc-hegyre 1964-ben építetettek egy kilátót, amelyet Táncsics Mihályról neveztek el. Tették ezt azon apropóból, hogy Táncsics a szomszédos Gannán volt tanító.

Sajnos a kilátót az idő vasfoga megtépázta, és mivel megépítése óta nem újították fel, így napjainkban már nem használható. Pedig szép kilátás lenne belőle, hajdanán innen belátható volt a Ság-hegy, Kőris-hegy, Döbrönte és a Bitva-völgy is.

Kis tarkalepke (Melitaea trivia)


A kis tarkalepke hazánkban főként hegyvidéki száraz réteken gyakori. 
A kifejlett imágó áprilistól augusztusig repül, de ritkán szeptemberben is lehet találkozni vele.

Tüzes tarkalepke (Melitaea didyma)

A tüzes tarkalepke főként domb- és hegyvidékeinken fordul elő, ott is gyepeken, kaszálókon, virágos réteken, és sziklafüves hegyoldalakon gyakori. A lepke szárnya élénk tűzvörös, fekete szabálytalan rajzolattal, a hátsó szárnyának fonákja pedig krémszínű fekete pöttyökkel és két vörös harántsávval.

Szarvaskő vára (2021)

Az apró bakonyi település fölé magasodó sziklaszirten áll a döbröntei Szarvaskő vára, amely nem összekeverendő bükki névrokonával.

A település egykori magja az Árpád-korban a Csák nemzetség birtoka volt, és az ugodi uradalomhoz tartozott. A birtokot előbb Tördemici Fehér Pál, majd a Szalók nembeli Himfyek foglalták el. Az utóbbiak építették a vár első épületeit is 1367-1374 körül. A vár valószínűleg a nevét a család címerállata miatt kapta. Nagy Lajos király idejében élte a vár a virágkorát, a jelentősebb bővítések is ekkor, a 14. században készültek. A vár 15. századtól a rablólovagok fészke volt, ezért Mátyás király elzálogosítototta a birtokot. 

forrás: varlexikon.hu

Bánd ura, Essegvári végül házasság révén kaparintotta meg a várat, aki a kor harcászati igényeinek megfelelően ágyúrondellával és új bejárattal bővítette. Az erőd a török időkben stratégai szerepét elvesztette, a 18. században a faluba érkező német telepesek a házaik építéséhez a kövek egyrészét elhordták.

A várat először a 19. század második felében Rómer Flóris mérte fel. Majd 1990-ben és 2001-ben állagmegóvó munkák zajlottak a várnál.

Túra: Geotúra Ajka felett (2021)

 „Szerencse fel, szerencse le
Így szól a bányász éneke.
Tehozzád száll a sok fohász
Ó védőszentünk Borbála.
A földön lent és égben fent
Oly fénylő és dicső neved:
Te vértanú és szent lettél
E templom pátronájaként.
És hogyha majd az ég
honában Isten elé járulsz
Te bajban és veszélyben légy
Az oltalmunk, s –mentsvárunk.
De jó ha van ki ránk vigyáz
Az égben is gondol reánk.
Örömmel munkhatjuk, egyre
Szerencse fel, Szerencse fel,
Szerencse fel.”

(Szent Borbála Himnusz)

Bányász lányka

























forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Ajkai Bányászati Múzeum (KC) – László-forrás (Hubertus-lak) (PL) – Pokol-likSárcsi-kút (S∆) – Nyír-tó (T) – Bazaltkarszt-tanösvényM1-es víznyelőMacskalik (FL) – Szerencse fel-forrás (SO) – Jószerencsét-forrás (K+) – Köves-árok - Bányászmúzeum



Táv és szintemelkedés:

19,5 km/ 215 m



Szivacs

Ajkai Bányászati Múzeum (2021)




Az ajkai Parkerdő rejti hazánk első szabadtéri műszaki emlékmúzeumát, amely az itteni szénbányászat műszaki és történeti emlékeit mutatja be. Az egykori állomás épületében kaptak helyet a múzeum legérdekesebb tárlatai, az Ásvány-, Kőzet- és Őslénytár.

Az Ajkai Bányászati Múzeum 1965-ben nyitotta meg kapuit, az ország első szabadtérimúzeumjaként. Napjainkban az Ármin szállítóaknának megmaradt gépházát, az aknaházat, egy kis kovácsműhelyt és az egykori transzformátorházat lehet látogatni. Az épületeket összekötő utak mentén pedig bányatechnológiai gépek állnak, sőt itt láthatjuk azt a csillét, amelyben az utolsó szénszállítmány szenet hozták felszínre 2004-ben. De látogatható a múzeum egyik különlegessége, az 54 méter hosszú, bejárható bányatáró is.


Az egykori bányamentő állomás épületében rendezték be azt a kiállítást, amelyben végi követhetjük a földtörténeti ókortól a jelenkorig az egyes korok jellemző kőzettípusait, és megismerhetjük ősállatvilágot a paleozoikumtól a holocénig.

Az ajkai szénbányászat 100. évfordulójára megnyílt imúzeum 2019-es felújítását követően pedig geológiai foglalkoztató térrel és digitális oktató játékokkal is várja a látogatókat.

Szent Borbála (2021)


Az Ajkai Bányászati múzeum bejáratánál áll Szent Borbála szobra, aki a bányászok védőszentje is.

A csingervölgyi szénmedencében 139 éven át folyt a bányászat, még nem 2004. szeptember 3-án megszűnt az itteni bányászat. A bánya bezárásának emlékére a Bakonyi Erőmű Rt. ajándékozott a múzeumnak, amelyet Bánvölgyi László szobrászművész készítettet.

Erőmű Jubileumi Emlékház (2021)

Az ajka bányászati múzeum szomszédságában található a Bakonyi Erőmű Zrt. Jubileumi Emlékháza, amely 1993-ban készült el. Az Emlékházban az ajkai erőmű ötvenéves történetének, tárgyi, írott és képi dokumentumai tekinthetőek meg.

Bányaszerencsétlenség emléktáblája (2021)


A Bányamúzeumtól mintegy 200 méterre található az az emléktábla, amely az 1909. januári bányaszerencsétlenség áldozatainak állít emléket.

Az egykori Ármin-bánya légaknájában keletkezett tűzben, mintegy 55 bányász vesztette életét. A betemetődött bánya helyén 1973-ban egy zománctáblát állítottak, de ezt 2009- ben márványtáblára cserélték le.

Jó szerencsét-forrás (2021)

A Jó szerencsét-forrás a Kab-hegy alatti források egyike, amely az egykor itt folyó bányászatnak állít emléket. Az időszakos forrás mellet pihenőhely is található.

Barna tűzlepke (Lycaena tityrus)

A barna tűzlepke a síkvidékektől egészen a középhegységekig mindenütt előfordul. A lepkével általában dús vegetációjú réteken, árokpartokon és útszéli bozótosokban találkozhatunk. A tűzlepkefaj két generációja áprilistól augusztusig repül, de előfordulhat egy harmadik nemzedéke is októberben.

Macska-lik víznyelőbarlang (2021)



A Kab-hegy északi oldalában található Macska-lik víznyelőbarlang a Bakony leglátványosabb víznyelője, amely felett hóolvadáskor, vagy csapadékos időben látványos vízesés jön létre.

A barlang bejárata egyesek szerint egy ásító macska szájához hasonlít, ezért kapta a Macska-lik nevet. A 38 méter hosszú, és 12 méter mély víznyelő a középső eocén mészkőben képződött, napjainkban pedig a felszínen összegyűlő hóolvadék vizeket, és az esőzések eredményeként kialakuló itteni patak vizét vezeti le.

Szürke avarszöcske (Pholidoptera griseoaptera)


A szürke avarszöcske erdőszélen, tisztásokon, félszáraz gyepekben él. Az avarszöcske viszonylag kis teremtű, de robosztus, alapszíne szürkés- vagy sárgásbarna, a hasa sárgászöld.

M1-es víznyelőbarlang (2021)


A bakonyi M1-es víznyelőbarlang az Öreg-köves barlang szomszédságában, a Kék tanösvényjelzésen található.

Az 50 méter hosszú és 15 méter mély víznyelő a Kab-hegy bazalttakarója alatti mészkőben alakultak ki. Az M1-es környékbeli víznyelőkhöz hasonlóan középső eocén nummuliteszes mészkőben képződtek.

A barlang a Bazaltkarszt-tanösvény egyik, táblával rendelkező állomása.

Tanösvénytúrák: Bazaltkarszt-tanösvény (2021)



A Magas-Bakony TK. tanösvényei közül kiemelkedik a rendkívül érdekes természeti látványosságokban bővelkedő „Bazaltkarszt-tanösvény".


A dunántúli bazaltvulkanizmus legkevésbé ismert helyszínét bemutató sétaút a Kab-hegy nyugati végén található Bújó-liktól indul és a Macska-liknál ér végett. A víznyelők sorát bejáró útvonal egy 400–450 magasságú fennsíkon halad keresztül, amely mentén bazalt és a mészkő formációkat egyaránt láthatunk.

A tanösvény adatai:

Táv: 6 km
Állomások: nincs
Üzemeltető: BFNP
Füzet: nincs

Nyír-tó (2021)

A zsombékos, bokorfüzes Nyír-tó a Kab-hegy természetvédelmi szempontból legértékesebb területe, amely a hegytől nyugatra eső részén található. A bazaltból előtörő huménsavas feketés víz és környéke már régóta fokozottan védett.

Sárcsi-kút (2021)



A Kab-hegy oldalában fakad a Sárcsi-kút, amely vizét hangulatos tóvá duzzasztották fel. A vulkanikus kőzetből fakadó forrás mellet pihenőhely, kőtár és vadnyombemutató található. 

Az erdei pihenőhely a Sárcsi-kúti tanösvény egyik állomása is, amely a Bakony és a Kab-hegy élővilágát, kialakulását mutatja be.

Kis gyöngyházlepke (Boloria dia)


A kis gyöngyházlepke napfényes tisztások, domboldalak lakója, Magyarországon is csaknem mindenfelé gyakori. A lepke a legkisebb termetű gyöngyházlepkénk, amelyet egyedi rajzolatáról lehet felismerni.

Tanösvénytúrák: Sárcsi-kúti tanösvény (2021)


A Hubertus Erdészeti Erdei Iskolától induló Sárcsikúti tanösvény vagy más néven Köleskepe sétaút 1999-ben létesült a veszprémi erdészet jóvoltából. 

A tematikus sétaút egy 4 kilométeres kört leírva a térség élővilágát mutatja be, amely érdekesége hogy átmenet képez a Bakony és a Balaton-felvidék között. A tanösvény információstábláin a Déli-Bakonyról, a Kab-hegyről, az erdei életközösségekről, és az erdőgazdálkodásról olvashatunk.

A tanösvény adatai:

Táv: 4,1 km
Állomások: 28
Üzemeltető: Verga Zrt.
Füzet: nincs