Túra: Meg sem állunk Battonyáig (2024)

„S ez volt a búza, - édes új kenyér, kalács, zsömle,

szájhoz nem érve visszafordult az anyaföldbe.

S mégis: amiket a szív s ész gyönyörűn eregettek,

ábrándok, tervek sárba lesújtva nem lehetnek!”

(Nagy László)

Strázsa a szántásban

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Mezőkovácsháza, fürdő (P+) – Szabadidő park (P) – Izraelita temető – Rajta-erdő – 73-as torony – Aradi út – Tompapusztai geodéziai torony – Purgly-kastély – Battonya – református temető – román ortodox templom – szerb ortodox templom – Nepomuki Szent János – Szentháromság-templom

Táv és szintemelkedés:

26,1 km/ 93 m

---

Marosháti ősz

Szent Kristóf (2024)

A Dózsa-major bal oldalán található az utolsó Jaczkó Zoltán alkotás, amely az utazók védőszentje, Szent Kristófot egy dombormű formájában ábrázolja. A durva kidolgozású mészkőtömböt Varga Imre, a helyi Dózsa Zrt. elnöke állíttatta 2014-ben a forgalmas út mellé.

Szupercella (2024)

A Dózsa-major másik különleges alkotása a 2010. Június 18.-án Battonyán tomboló Szupercellának állít emléket. A jégdarabokat ábrázoló művet szintén Jaczkó Zoltán készítette, és 2016-ban került a major elé

Amerikai kukoricabogár (2024)

Battonya külterületén, a Mezőhegyesi út mentén álló Dózsa-major előtt látható egy nem szokványos állat szobor, amely az amerikai kukoricabogárat. Az Amerikából behurcolt károkozó itt jelent meg az 1990-es években ezért állították Jaczkó Zoltán aranykoszorús kőfaragó mester szobrát a major elé.

I. világháborús emlékmű (2024)

A battonyai Petőfi tér látható a település I. világháborús emlékműve, amelyet Siklódi Lőrincz székely szobrászművész készített 1923-ban. A sebesült hőst ábrázoló szobor a háborúban elesett 438 battonyai katonának hívatott emléket állítani.

Szent Miklós görög katolikus templom (2024)

A battonyai Szent Miklós görög katolikus templomot 1940-ben építették egy helyi hívő, Oroján Gergely adományából.

Battonyai keresztek (2024)

Szerb ortodox templom előtti kereszt

 

Schüszler-kereszt, 2010

Román ortodox templom előtti kereszt

Temetői kereszt

Szűz Mária-képoszlop (2024)

A római katolikus templom keleti oldalában látható egy Mária-képoszlop, amelyet egy régi kerámia falikép restaurálásával készítette el Szőke Sándor szobrászművész. A egykori Nepomuki Szent János szobor régi talapzatán látható dombormű Szűz Máriát ábrázolja a jobbján a kis Jézussal. A Madonna-emlékmű ünnepélyes átadására és megáldására 2021-ben került sor a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus emlékévben.

Szentháromság-templom szobrai (2024)

A Szentháromság-templom homlokzatán a szoborfülékben láthatók az istenház két védőszentjének barokk szobra, amelyek 1938-ban készültek.

A főbejárat felett a homlokzat bal oldalán látható Szent Péter szobra, aki a jobb kezében a mennyek országának és a pokol kapujának kulcsait tartja, a másik kezében pedig a biblia látható. A jobb oldali díszes ívelt fülkében látható Szent Pál szobra áll, aki a jobb kezében kardot tart, baljában pedig a biblia látható.

Szentháromság templom (2024)

A battonyai Szentháromság templom 1814-ben épült klasszicista stílusban. Az akkoriban csak egyetlen toronnyal rendelkező istenházat 1934 és 1938 között építették át neobarokk stílusban, dr. Pozsonyi Zoltán szegedi építészmérnökök tervei alapján.

A környék legnagyobb templomának belsejében látható oltárképét és freskóit Molnár C. Pál festette, valamint Barta Ferenc iparművész ólomüveg ablakai díszítik.

1956-os emlékmű (2024)

A Szentháromság-templom szomszédságában áll az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére készült turul madár szobor, amely Zavaczki Walter Levente székelyudvarhelyi szobrászművész alkotása. A fémből készült, egyedi kovácsolt emlékművet 2017-ben állították fel.

Városháza (2024)

A battonyai városháza 1890-ben épült szecessziós stílusban Fodor és Reisinger aradi építészmérnökök tervei alapján. Az emeletet és a tűztornyot csak később, 1910-ben toldották az épülethez. Akkoriban a földszinten üzlethelyiségek, az emeleten pedig a hivatal irodái kaptak helyet.

II. világháborús emlékmű (2024)

Battonya Fő terének közepén látható a II. világháború, a hadifogolytáborok, a holocaust és az 1956-os magyar forradalom helyi áldozatainak emlékére készült alkotás. Az 1993-ban felavatott turul madaras emlékművet Návai (Návay) Sándor készítette.

Agrárszocialista emlékmű (2024)

A battonyai Hősök terének nyugati végében található az 1891-ben a viharsarok területén végig söprő agrárszocialista mozgalom tüntetésnek emléket állító monumentális alkotás. A tragikus események emlékére betonból és bronzból készült kilencalakos kompozíció Búza Barna szobrászművész és Schall József építőművész alkotása.

Nepomuki Szent János (2024)

A Száraz-ér partján áll Nepomuki szent János felújított barokk szobra. 

Battonyán először 1825-ben állítottak a szentnek egy homokkőből készült szobrot, de ez később súlyosan megrongálódott. Ennek pótlására Vincze Mihály és Virág Katalin 1903-ban újat készítettek, és az alkotás akkoriban a régi hídnál állt. A bécsi Salm’sche Erzgießerei műhelyében készült szobrot ezt követően több ízben áthelyezték, napjainkban „majdnem” az eredeti helyén pompázik.

Evangélikus templom (2024)

Az evangélikus gyülekezet Benkóczi Dániel, segédlelkész kezdeményezére és a hívek adományaiból építette fel templomát, amelyet egy magtárat átépítésével hoztak létre. Ezt az épületet később, 1936-ban egy toronnyal bővítették ki. A templom belsejében az egyszerűség honol, díszítése a négy piaszter, amely klasszicista stílusú.

Református templom (2024)

A helyi reformátusok 1883-ban építették templomukat, amely eklektikus stílusban a Sztavicsek-féle tervek alapján, Szűcs József makói építész által készült. Az épület tornya tagolt, de nem oly mértékben, mint az a barokkra jellemző, csúcsán pedig buzogány látható. A templom belső tere puritán, fehérre festett padok és zöld rovátkolt piaszterek találhatóak benne.

Isten Anyja születése szerb ortodox templom (2024)

A battonyai szerb ortodox templomot 1778-ban kezdték el építeni, de végleges copf formáját 1879-ben kapta.

A tornyos, egy hajós építmény legszebb része az barokk és klasszicista stílusú ikonosztázion, amelyet Bantkó János aradi mester épített. Az 55 kompozícióból álló ikonográfia megalkotása Sava Petrovć, temesvári festő nevéhez fűződik, de munkáját segítette Ignjatije Vojnović is.

Szent György román ortodox templom (2024)

A battonyai román ortodox hitközség 1869 és 1872 között építtette templomát, amely sárkányölő Szent György nevét viseli. A copf stílusú épület legértékesebb része az oltári ikonosztázion, amelyet egy oráviczai szobrász és a karánsebesi B. Delliomini készített el 1908-ban. A templom belsejében a „Szent György a sárkánnyal” ikon látható még, de emellett figyelemre méltó még az épület boltíves mennyezete, amely öt freskóval van díszítve.

Öreg tölgyfa (2024)

Tompapusztán látható egy védetté nyilvánított tölgyfa, amely korát 250-300 évesre becsülik. Ez a matuzsálem Békés megye, és a Körös-Maros Nemzeti Park gondozásában álló területek egyik legöregebb fája.

Purgly-kastély (2024)

Battonya külterületén Tompapusztán terül el az egykori Purgly-birtok, amely központját egy kastély állott.

Horty Miklós feleségének, Purgly Magdolnánka a testvére, Purgly Emil örökölte az itteni uradalmait, aki kastély építtetett a század forduló környékén. Akkoriban kápolna, iskola, hatalmas marhaistálló és egy szélmalom is állt a birtokon. A z uradalom a rendszerváltás követően major lett, a kastélyt pedig elbontották vagy átalakították. Tompapuszta a 80-90-es évektől pusztulni kezdett, és napjainkra már csak néhány épület maradt meg a virágzó tanyaközpontból.

Tompapusztai geodéziai mérőtorony (2024)

A tompapusztai alapponton 1982-ben épült egy 30 méter magas vasbeton geodéziai mérőtorony. 

A betonmonstrumoknak azonban napjainkban földmérési szerepe már nincs, viszont a tetejéről gyönyörű panoráma tárul elénk a battonyai határra.

73-as major (2024)

A 66-os erdő szomszédságában található boltozatos manzardtetős zabsiló 1830-ban épült. Az idő vasfogával méltóságteljesen dacoló tornyot csak termőföldön keresztül lehet megközelíteni.

Rajta-erdő (2024)

A Mezőhegyes határában húzódó Rajta-erdőt a környék egyik legértékesebb ligeterdeje, ahol a keményfák és puhafák egyaránt megtalálhatók. 

Az árnyas igazi értékei azok az idősebb kocsányos tölgyes foltok, amelyeket az 1800-as évek elején telepítettek. A lágyszárúak közül kiemelkedő az itt élő védett ligeti csillagvirág, amely kék virágaival a tavasz egyik hírnöke. De emellett csaknem félszáz gombafaj is megtalálható az erdőben, ezek között több ehető is van. Állatani szempontból a védett madarak a terület legfértékesebb lakói, különösen a cinege félék, az erdei énekesmadarak és a harkályalakúak a védendő fajok.

Izraelita temető (2024)

Az Alkotmány és a Béke utca sarkán található Mezőkovácsháza izraelita sírkertje.

Szentesi keresztek (2024)

Bánomháti temető kereszt, 1867

Kálvária temető kereszt, 1886

Tari kereszt, 1932

Magyartési temető kereszt, 2022

Nagytőkei úti kereszt, 1939

Halmai kereszt, 1867

 

Bánomháti kálvária (2024)

A Bánomháti temetőbe álló stációkat a lakosság pénzéből építették, és az oszlopokban egyszerű, kicsit primitív képek kaptak helyet. A kálvária végén egy egyszerű kőfeszületet áll, az alatta lévő kurgánba pedig 1873. évi kolerajárvány szentesi áldozatait hantolták el.

Huszár Emlékmű (2024)

A szentesi Bánomháti temetőben található egy Huszár Emlékmű, amely egy tömegsír felett áll. Az itteni közös sírban nyugszik 17 szentesi huszár, akik az egykori védvonal legdélebbi pontján estek el. Az áldozatokat a harcok elmúltával néhány környékbéli hantolta el a temetőben, amely fölé később síremlék is készült.

Szent Vendel (2024)

A Bánomháti temető bejáratánál áll Szent Vendel homokkő szobra, amely 1867-ben készült, és festve is volt. A barokk szobor eredetileg a Nyomás határrészben állt, majd 1883-ban a temető csőszháza mellé helyezték át.

I. világháborús emlékhely (2024)

A Kálvária temetőben található egy I. világháborús emlékmű, amely körül több katonai sírhely is látható.A világháborús parcellában azok az elesett katonák kerültek végső nyughelyükre, akik személyazonosságát nem sikerült beazonosítani. A hősi halottak emlékművét 2023-ban újíttatta fel a város vezetése.

Temetőkápolna és kálvária (2024)

A Kálvária-halom vagy régebbi nevén Szántó-halom hivatalosan már 1802 óta temető. A domb tetején álló feszület és szoborcsoport valószínüleg a kálvária létesítésekor épült 1817-ben. A kőfeszület tövében Magdolna térdeplő alakja, mellette a fájdalmas Szűz Mária és Szent János apostol alakja látható. A szobrok népies barokk stílusban készültek, a timpanonos stációkra pedig inkább a klasszicizmus jellemző. Akkoriban még a földhalom körül épített stációk vasajtajai vaslemezre festett passióképeket rejtettek, ma már ezek a fülkék üresek.

A város egyik építészeti ékessége a szecessziós temetőkápolna is a Kálvária temetőben található, amelye özv. Rekettyés Istvánné közbenjárása után, 1908 tavaszán építettek. A toronnyal ellátott, gúla tetejű hajóval és félkupolás keresztapszisokkal kialakított épület tervét ifjú Bene István szentesi építész készítette el.