„Nem merek a ködbe nézni,sárga gallyakat idéznisoha már.
Aki vén, az mint az ősz fáj,mint a hervatag,esős táj
s a halál.
Ó, a múlt nem ezt ígérte,s ami van ma, könnyem értemennyi folyt.”
(Kosztolányi Dezső)
Ködös erdőkkben |
Úgy gondoltuk, hogy csavarunk egyet megint az útvonalon és a csengelei látnivalók feltérképezését követően Kistelek felé vesszük az irányt. Erős túlzással lehetett csak turistabarát időnek nevezni a párás ködös, esőáztatta napot, ezért dideregtünk is szinte egésznap. A táv második felében inkább a múltidézésé volt főszerep, a vasút mellett sétálva érdekes famatuzsálemeket és régi századfordulós tanyasi épületekben gyönyörködtünk.