A Nagy-Kevély délnyugati lejtőjén található az a vár makett, amelyet 1968-ban építettek a nagy sikerű Egri csillagok című film forgatásának helyszínéül. Várkonyi Zoltán filmrendező egy látványos, több ezer statisztát felvonultató filmet forgatott a falak között és a völgyben. Azóta több filmhez is felhasználták díszletként, legutóbb Csupó Gábor amerikai produkcióját forgatta itt.
Az Ezüst-hegy barlangjai a piros négyzeten szinte már a Pilisborosjenői házak között találhatóak.
A hegyen a bányaművelés során több beomlott homokkő barlangot találtak. Ezeknek az üregeknek csak a felső szintjei vannak homokkőben vagy márgában és az alsó szintek anyaga pedig mészkő. Nem csoda hát, hogy az alsóbb rétegek puha kőzete nem bírta a ránehezedő nyomást.
Nyirkos, sziklás erdők, cserjések tavaszi vadvirága. Jellegzetessége, hogy a virágok az alapszíne kék fokozatosan pirossá válik majd végül rózsaszín, vagy fehér színű lesz a virágzás során.
A Csobánkát körülölelő tanösvények 4 nagyobb természeti kincset vagy kulturális
értékkört hívatottak bemutatni. A sétautak hálózata több mint 25 állomásnyi tájékoztatótáblával elégítik ki az ide érkező turistákat és iskolai csoportokat. Csobánka természeti
kincseit egyre növekvő érdeklődés övezi.
Csobánka szerb temploma 1746-ban épült, barokk stílusban. A körülötte lévő kőfalban, befalazott sírok nyomai figyelhető meg. Az építmény a település legismertebb 18. századi műemléke.
A Pilisborosjenőről induló Redinger Adolfról elnevezett sárga jelzésű turistaút visz föl a fehér dolomitsziklák közé rejtett kis barlanghoz, melyet a helyiek csak „Szódás-barlangnak” neveznek.
A törések, vetődések mentén keletkezett üreg melletti sziklapárkányról csodálatos pilisi kilátás tárul elénk.
A Pilisborosjenői Kevélyhegyi tanösvény a környék legfontosabb kultúrtörténeti és
természeti értékeit mutatja be.
A Kevélyeket is, mint a hegység többi tagját túlnyomó
részt Dachsteini mészkő alkotja, amely a földtörténeti közép időben jöttek létre.