Túra: Csomorkány (2013)

Csomorkány

„A haza nem csak föld és hegy, halott hősök, anyanyelv, őseink csontjai a temetőkben, kenyér és táj, nem.

A haza te vagy, szőröstül-bőröstül, testi és lelki mivoltodban; ő szült, ő temet el, őt éled és fejezed ki, mind a nyomorult, nagyszerű, lángoló és unalmas pillanatokban, melyek összessége életed alkotja. S életed a haza életének egy pillanata is.”

(Márai Sándor)

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Hódmezővásárhely, Kossuth tér – Csomorkányi út – Mátyáshalom – Csomorkányi templomrom – Erzsébet – Békéssámson – Erzsébet – Papi-féle szélmalom – Hódmezővásárhely, Kossuth tér

Táv és szintemelkedés:

55 km/ 53 m

---

Természet és Történelem

Károlyi-ház (2013)

Az Andrási utca 13. szám alatt található az egykori tiszttartói ház. 

A 18. század közepén épült urasági ház homlokzatán a kapu fölött megtalálható a Timpanon, amely klasszicizmus jellegzetessége. Az udvar felőli oldalon félköríves oszlopsorral ellátott, fehérre meszelt tornác fut körbe.

Kaszinó (2013)

A reformkor hatására több városban is nyíltak meg kaszinók, Vásárhelyen is ekkor a 19. században készül el. A Kossuth tér tőszomszédságában látható épület külső falain a kor stílusának megfelelően keveredik a szecessziós és népies, magyaros motívumok. Belsejében nagy terem, társalgó, könyvtár és többek között egy gondnoki lakása került kialakításra. A század közepén tisztviselők, földbirtokosok, jómódú kereskedők és vagyonos értelmiségiek használták összejöveteleik helyszínéül.

Isten Anyja születése szerb ortodox templom (2013)

A 17. században a betelepült görögkeleti vallású családok a Türelmi rendelet után építtethetek Hódmezővásárhelyen templomot. Ekkor épült a torony és harang nélküli templom. Érdekessége, hogy a korábbi felújítások után mindig emlékokmányt rejtettek el a 1848-ból származó időkapszulájában. Kossuth tértől nem messze, a Rapcsák Andrásról elvezett úton található a copfstílusú épület.

Papi-féle szélmalom (2013)

Az alföld szimbólumai a Hódmezővásárhelyi tanyavilágban a 18-19. század fordulóján jelentek meg. Utolsó hírmondójuk a Papiféle malom az Erzsébeti úton található a településtől mintegy 7 kilométerre. Nevét utolsó molnáráról kapta Papi Imréről, aki az ötvenes évek végéig üzemeltette a malmot.

Református templom (2013)

Békéssámson református temploma a falu hatalmas parkjának szomszédságában áll. A 19. századi fatornyos épület ritka és különleges magyar stílusban készült kisebb tóth behatással.

Nyolcsávos gyalogcincér (Dorcadion scopolii)

A nyolcsávos gyalogcincér főleg dombvidéken, de sík területeken is elterjedt. A repképtelen bogár csápjai és lábai feketék vagy sötétbarnák, a szárnyfedőin pedig 4-4 fehér sáv húzódik. 

Nagy tarkalepke (Melitaea phoebe)

A Nagy tarkalepke hazánkban száraz sztyepperéteken, nedves kaszálókon és hegyvidéki völgyekben egyaránt előfordul.

Csomorkányi templomrom (2013)

Hódmezővásárhely egyik büszkesége a 13. századi gót és román stílusú templomrom. Az egykoron vizenyős terület több kisebb telepölést rejtetett, ezek egyike Csomorkány. A város és Kardoskút között található virágzó település emlékét már csak ez a málladozó épület hirdeti. A templomból éppen maradt vörös téglából emelet részek a környék egyetlen ilyen jellegű épülete. A műemlék és környezete fokozottan védett természeti terület és a Körös-maros Nemzeti Park része.

Lepényfa (Gleditsia triacanthos L.)

„Keskeny boltozatos vagy terebélyes, felső részén erősen elágazó koronájú lombhullató fa.Kérge sötét szürkésbarna vagy vörösesbarna, kezdetben sima, később hosszanti lapokra repedezik. Törzse a koronában több sudárra oszlik, ágai viszonylag vékonyak, rézsút felfelé tartók. Az idősebb fák törzsén elágazó töviscsomók fejlődnek, ezekben az elágazó tövisek akár 20 cm-esre is megnőhetnek. A vékonyabb ágakon és vesszőkön fejlődő tövisek többnyire háromágúak, frissen bordók, később megszürkülnek.

Rügyei a héjkéregbe rejtettek. Spirálisan szórt állású levelei egyszeresen vagy ritkábban kétszeresen párosan szárnyasan összetettek. Az egyszeresen szárnyalt levelek 20-30 levélkéből, a kétszeresen szárnyaltak 8-12 × 20-30 levélkéből állnak. A levélkék hosszúkásak, fényesek, szélük alig észrevehetően csipkés, színük világos vagy sötétzöld, ősszel sárgára színeződnek. Virágai többnyire egyivarúak, olykor egylakiak. A porzós és a termős virágok egyaránt sárgászöld, dús füzérvirágzatot alkotnak, a termős virágok pártája nem feltűnő. 

Lapos, sötétbarna, sokmagvú hüvelytermései 2-3 cm szélesek és akár 40 cm hosszúak is lehetnek, többnyire görbék vagy csavarodottak, sokáig a fán maradnak. A magvakat körülvevő vékony endokarpium édes, ehető. Tövises változatát régebben az Alföldön sűrű sövénynek telepítették (metszéssel alakítható), tövistelen változatát (var. inermis) parkfaként ültetik. Fája kiváló tűzifa, régen a faszenes vasalókba használták.” 

(terra.hu)

Bíborfekete hagyma (Allium atropurpureum)

„A bíborfekete hagyma (Allium atropurpureum) az egyszikűek (Liliopsida) osztályában a spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, ezen belül a amarilliszfélék (Amaryllidaceae) családjába tartozó faj. Jellemzően a mérsékelt éghajlatú területeken fordul elő. Magyarországon főként a Tiszántúlon nő, de ott sem gyakori. 30–100 cm magasra is megnőhet. 1–3 cm széles levelének a széle érdes. A levelek erei párhuzamosak. Virágjának lepellevelei csillagszerűen szétterülnek. Évelő növény. Természetes élőhelyein a sztyepprétek zavarástűrő faja. Magyarországon leginkább kalászos vetésekben, mezsgyéken nő. Május–júniusban virágzik.” (wikipedia.hu)

Keltei szarkaláb (Consolida orientalis)

„A szarkalábak nemcsak a búzavetések jellemző növényei, rokonaik, a Delphinium nemzetség tagjai a kiskertek nyári díszei, hatalmas virágfürtjeikkel, melyek fehértől a sötétkékig számtalan árnyalatban pompáznak. Majdnem egy méter magasra nő meg, felálló szára vaskos, hengeres. Nyél nélküli levelei összetettek, a levélkék keskeny szálasak vagy ár alakúak, ép szélűek. A sok szárlevél miatt az egész növény bozontos hatást kelt. Virágai sűrű, tömött fürtben nyílnak, a szár nem ágazik úgy el, mint a mezei szarkalábé. Színük sötétlila, hegyes sarkantyúban végződnek. Tüsző termése van. Május-júniusban virágzik szántókon, művelt és bolygatott (ruderális) talajokon, meleg, napsütötte helyeken.” (novenyhatarozo.info)

Mátyáshalmi iskola (2013)

I világháborús emlékmű

Hódmezővásárhelytől 13 kilométerre a Csomorkányi út mellett romantikus hangulatú tanyasi épület áll. Az egykori egy osztályos elemi iskola nevét a közeli Mátyás-halomról kapta és 19. század végétől folyt benne tanítás. A téglával borított népiskola szomszédságában egy I világháború áldozatainak emlékére emelt katona szobor található.