Károlyi-ház (2013)
Az Andrási utca 13. szám alatt található az egykori tiszttartói
ház.
A 18. század közepén épült urasági ház homlokzatán a kapu fölött megtalálható
a Timpanon, amely klasszicizmus jellegzetessége. Az udvar felőli oldalon
félköríves oszlopsorral ellátott, fehérre meszelt tornác fut körbe.
Kaszinó (2013)
A reformkor hatására több városban is nyíltak meg kaszinók,
Vásárhelyen is ekkor a 19. században készül el. A Kossuth tér tőszomszédságában látható épület külső falain a kor stílusának megfelelően keveredik
a szecessziós és népies, magyaros motívumok. Belsejében nagy terem, társalgó,
könyvtár és többek között egy gondnoki lakása került kialakításra. A század
közepén tisztviselők, földbirtokosok, jómódú kereskedők és vagyonos
értelmiségiek használták összejöveteleik helyszínéül.
Isten Anyja születése szerb ortodox templom (2013)
A 17. században a betelepült görögkeleti vallású családok a Türelmi rendelet után építtethetek Hódmezővásárhelyen templomot. Ekkor épült a torony és harang nélküli templom. Érdekessége,
hogy a korábbi felújítások után mindig emlékokmányt rejtettek el a 1848-ból
származó időkapszulájában. Kossuth tértől nem messze, a Rapcsák Andrásról elvezett
úton található a copfstílusú épület.
Papi-féle szélmalom (2013)
Az alföld szimbólumai a Hódmezővásárhelyi tanyavilágban a
18-19. század fordulóján jelentek meg. Utolsó hírmondójuk a Papiféle malom az
Erzsébeti úton található a településtől mintegy 7 kilométerre. Nevét utolsó
molnáráról kapta Papi Imréről, aki az ötvenes évek végéig üzemeltette a malmot.
Református templom (2013)
Békéssámson református temploma a falu hatalmas parkjának szomszédságában áll. A 19. századi fatornyos épület ritka és különleges magyar stílusban készült kisebb tóth behatással.
Nyolcsávos gyalogcincér (Dorcadion scopolii)
A nyolcsávos gyalogcincér főleg dombvidéken, de sík területeken is elterjedt. A repképtelen bogár csápjai és lábai feketék vagy sötétbarnák, a szárnyfedőin pedig 4-4 fehér sáv húzódik.
Nagy tarkalepke (Melitaea phoebe)
A Nagy tarkalepke hazánkban száraz sztyepperéteken, nedves kaszálókon és hegyvidéki völgyekben egyaránt előfordul.
Csomorkányi templomrom (2013)
Hódmezővásárhely
egyik büszkesége a 13. századi gót és román stílusú templomrom. Az egykoron
vizenyős terület több kisebb telepölést rejtetett, ezek egyike Csomorkány. A
város és Kardoskút között található virágzó település emlékét már csak ez a málladozó
épület hirdeti. A templomból éppen maradt vörös téglából emelet részek a
környék egyetlen ilyen jellegű épülete. A műemlék és környezete fokozottan
védett természeti terület és a Körös-maros Nemzeti Park része.
Lepényfa (Gleditsia triacanthos L.)
„Keskeny boltozatos vagy
terebélyes, felső részén erősen elágazó koronájú lombhullató fa.Kérge sötét
szürkésbarna vagy vörösesbarna, kezdetben sima, később hosszanti lapokra
repedezik. Törzse a koronában több sudárra oszlik, ágai viszonylag vékonyak,
rézsút felfelé tartók. Az idősebb fák törzsén elágazó töviscsomók fejlődnek,
ezekben az elágazó tövisek akár 20 cm-esre is megnőhetnek. A vékonyabb ágakon
és vesszőkön fejlődő tövisek többnyire háromágúak, frissen bordók, később
megszürkülnek.
Rügyei a héjkéregbe rejtettek. Spirálisan szórt állású levelei
egyszeresen vagy ritkábban kétszeresen párosan szárnyasan összetettek. Az
egyszeresen szárnyalt levelek 20-30 levélkéből, a kétszeresen szárnyaltak 8-12
× 20-30 levélkéből állnak. A levélkék hosszúkásak, fényesek, szélük alig
észrevehetően csipkés, színük világos vagy sötétzöld, ősszel sárgára
színeződnek. Virágai többnyire egyivarúak, olykor egylakiak. A porzós és a
termős virágok egyaránt sárgászöld, dús füzérvirágzatot alkotnak, a termős
virágok pártája nem feltűnő.
Lapos, sötétbarna, sokmagvú hüvelytermései 2-3 cm
szélesek és akár 40 cm hosszúak is lehetnek, többnyire görbék vagy csavarodottak,
sokáig a fán maradnak. A magvakat körülvevő vékony endokarpium édes, ehető.
Tövises változatát régebben az Alföldön sűrű sövénynek telepítették (metszéssel
alakítható), tövistelen változatát (var. inermis) parkfaként ültetik. Fája
kiváló tűzifa, régen a faszenes vasalókba használták.”
(terra.hu)
Bíborfekete hagyma (Allium atropurpureum)
„A bíborfekete hagyma (Allium
atropurpureum) az egyszikűek (Liliopsida) osztályában a spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe,
ezen belül a amarilliszfélék (Amaryllidaceae) családjába tartozó faj. Jellemzően
a mérsékelt éghajlatú területeken fordul elő. Magyarországon főként a
Tiszántúlon nő, de ott sem gyakori. 30–100 cm magasra is megnőhet.
1–3 cm széles levelének a széle érdes. A levelek erei párhuzamosak.
Virágjának lepellevelei csillagszerűen szétterülnek. Évelő növény. Természetes
élőhelyein a sztyepprétek zavarástűrő faja. Magyarországon leginkább kalászos vetésekben, mezsgyéken nő. Május–júniusban virágzik.”
(wikipedia.hu)
Keltei szarkaláb (Consolida orientalis)
„A szarkalábak nemcsak a búzavetések jellemző
növényei, rokonaik, a Delphinium nemzetség tagjai a kiskertek nyári díszei,
hatalmas virágfürtjeikkel, melyek fehértől a sötétkékig számtalan árnyalatban
pompáznak. Majdnem egy méter magasra nő meg, felálló szára vaskos, hengeres.
Nyél nélküli levelei összetettek, a levélkék keskeny szálasak vagy ár alakúak,
ép szélűek. A sok szárlevél miatt az egész növény bozontos hatást kelt. Virágai
sűrű, tömött fürtben nyílnak, a szár nem ágazik úgy el, mint a mezei
szarkalábé. Színük sötétlila, hegyes sarkantyúban végződnek. Tüsző termése van.
Május-júniusban virágzik szántókon, művelt és bolygatott (ruderális) talajokon,
meleg, napsütötte helyeken.” (novenyhatarozo.info)
Mátyáshalmi iskola (2013)
I világháborús emlékmű |
Hódmezővásárhelytől
13 kilométerre a Csomorkányi út mellett romantikus hangulatú tanyasi épület
áll. Az egykori egy osztályos elemi iskola nevét a közeli Mátyás-halomról kapta
és 19. század végétől folyt benne tanítás. A téglával borított népiskola
szomszédságában egy I világháború áldozatainak emlékére emelt katona szobor
található.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)