Túra: Nosztra (2015)

„Egész uton – hazafelé –
Azon gondolkodám:
Miként fogom szólítani
Rég nem látott anyám?

Mit mondok majd először is
Kedvest, szépet neki?
Midőn, mely bölcsőm ringatá,
A kart terjeszti ki.

S jutott eszembe számtalan
Szebbnél-szebb gondolat,
Mig állni látszék az idő,
Bár a szekér szaladt.”

(Petőfi Sándor)

Csúcskő

---

A túra hívatalos térképe

Útvonal:

  Márianosztra - Kálvária - Alsó-hegy - Kopasz-hegy - Bükkös-árok - Nagyirtáspuszta - Nagy-Koppány - Koppány-nyereg - Széles-hegy - Koldus-árok - Márianosztra

Táv és szintemelkedés:

19,4 km/ 905 m

---

Színes mocsár

Magyarok Nagyasszonya templom és kolostor (2015)

Márianosztra ékessége az újjáépített kegytemplom és pálos rendház. 

A Nagy Lajos király által 1352-ben alapított pálos szerzetesrend a török dúlásig élt az itteni kolostorban. A romokból 1719-1738 között építették újjá az egykori rendház és templom barokk együttesét. Márianosztra új templomát lengyel szerzetesek vették birtokban és magukkal hozták a rendi szokásokat. A Nagyboldogasszony titulussal rendelkező templom érdekessége az 1711-ben lemásolt chestochowai Madonna kegykép. Ennek népszerűségét igazolván a műemlék híres búcsújáróhellyé vált.

Csák-hegyi Andezitbánya (2015)

A Márianosztrán található kőbánya jelenleg is működik, többféle különböző andezitet tárnak itt fel. A kitermelt kőzetet régen kisvasúttal szállították Szobra. 

Koldus-árok (2015)

A Koldus-kút környékének vadregényes szurdok völgye ott kezdődik ahol a piros kiválik a kék jelzésből és szinte Márianosztra határáig tart. Az árokban a patakocska csodálatos kanyarokat tesz és egyszer át is kell rajta gázolni.

Rakottyás-tó (Fekete-mocsár) (2015)

A Börzsönyi Kéktúra nyomvonalán, a Koppány-nyereghez közel található egy kicsiny lápfolt az erdő közepén. A Rakottyás-tó néven elhíresült vizes élőhely igazán szemet gyönyörködtető látvány, ezért külön pihenőt is alakított ki ide az erdészet. Emellett a börzsönyi vadállomány fontos itató helye a tó, sózó, les és vadetető színesíti a mocsár környékét.

Nagy-Koppány (2015)

A pazar kilátás nyújtó Nagy-Koppány Nagyírtáspusztától nyugatra fekszik, nem messze a kék kereszten. Az 549 magas plató panorámája a Börzsöny csúcsaira tekint, de tiszta időben akár Dobóköre is átlátni.

Mézesfa (2015)

A jellegfák egyik börzsönyi képviselője a Mézesfa, amely terebélyes termetével áll a kék keresztjelzésű turistaúton a Nagy-Koppány közelében.

Kopasz-hegy (2015)

Az 539 méter magas Kopasz-hegy vitán felül a Börzsöny egyik legszebb hegycsúcsa. Az egykori vulkán pereméről lélegzetelállító kilátás nyílik a hegység déli szirtjeire és a Dunakanyarra. A keresztel is ellátott szikla kiszögelés kihagyhatatlan túracélpont minden évszakban.

A Kopasz-hegy megközelíthető a Márianosztráról induló zöld jelzésen, de vigyázat a pár száz méteres csúcsút (Zöld háromszög) igen meredek!

Kálvária és kápolna (2015)

1759 óta áll a Dunakanyar legszebb kálváriája a róla elnevezett pompás kilátást nyújtó hegyen.
Egy a stációkkal egyidős famatuzsálemekkel szegélyezett keresztúton juthatunk fel a barokk szobrokhoz és a mögötte álló kápolnához. A Kálvária-hegyen található még egy erődszerű szikla építmény, amely a Szent Sír sziklakápolna nevet viseli. Eredetileg kápolnának szánták az épületet, de miután 1977-ben felépült az új kápolna elvesztette jellegét és ezért inkább a tetején szabadtéri oltárt alakítottak az ide érkező nagyszámú zarándokok miatt. 

A Kálvária-hegyről páratlan kilátás nyílik a Bazilikára és a falut körülölelő egykori vulkánok kúpjaira.

Faluház (2015)

1998-ban adták át a márianosztrai tájházat amelyet a községben összegyűjtött néprajzi tárgyakból rendeztek be. A Malom utca 8. szám alatti népi lakóház szobáiban kézimunkák, fotók és egykori okiratok láthatóak.

Márianosztra életében mindig is fontos szerepet játszott egykoron a bányászat és a szőlészet. Eme két ősi mesterségnek állít emléket az udvaron található kiállítás.

A néprajzi gyűjtemény csak alkalmi nyitva tartással üzemel.

Túra: Szecessziós turisztikai útvonal (2015)

„Jaj de széles, jaj de hosszú jez az út,
Améken egy barna kislány elindult.
Barna kislány, térj vissza ja régi útadra,
Emlékezz a szombat esti szavadra!

Emlékezni, visszatérni nem lehet,
A szerelmet eltiltani nem lehet.
A szerelem szélessebb a Tisza vizénél,
Árvább vagyok a lehulló levélnél.”

(népdal)

Torony alján

---

A túra hívatalos térképe

Útvonal:

  Vasalóház - Dankó Pista szobor - Deutsch-palota - Gróf-palota - Református palota - Móricz-ház - Víztorony - Ikervillák - Goldschmidt-palota - Zsinagóga - Schäffer-palota - Reök-palota - Ungár-Mayer-palota - Raichl-palota - Márer-ház - Fölsőbb Leányiskola (Tömörkény Gimnázium) - Beregi-ház

Táv és szintemelkedés:

4,4 km/ 17 m

---

Szent István éj

Gyevi Mária-szobor (2015)

A Minorita kolostor előkertjében álló Mária szobornak neve elé oda lehetne rakni a vándorló jelzőt is. Ugyan is az árvíz előtti barokk szobrászat kiemelkedően szép alkotása állott már az egykori Szent Gyögy tér több pontján, sőt 1957-1990 között a Gyevi temető vendége is volt.

Az igen ritka emlékkörző homokkőszobor 1775-ben készült és képzőművészeti szempontból Szeged egyik fontos vallási alkotása.

Móricz-ház (2015)

Szeged szecessziós épületeinek egyik meghatározója a Móricz-ház, amely 1912-ben épült Raichle J. Ferenc keze nyomán. A műemlék épület Szent István tér déli szegletében áll és Móricz József szegedi postai tisztviselő volt az első tulajdonosa. A 4 szintes épület homlokzatán juhászok subájára emlékeztető motívumok láthatóak, a házbelsejében pedig a közösségi tereket szecessziós falfestmények díszítik.

Gróf-palota (2015)

A Tisza Lajos körút északi részén áll a 19. század elején épült, de ma is szinte az eredeti állapotában álló Gróf-palota. Az épület a szecesszió stílus jegyei viseli magán, de emellett erőteljes magyar és keleti hatás is mutat. Az egykori városi főügyész palotájának belsőterei is az eredetei állapotukban láthatóak napjainkban is.

Justitia (2015)

Szeged egyik legrégebbi szoborcsoportja Justitiát az igazság római istennőjét ábrázolja és a Széchenyi téri Törvényszéki-palota tetején látható. A három mitologikus nőalak tervezője valószínűleg Bachó Viktor építész lehetett.

Szent Borbála (2015)

Az Oskola utcában található Szent Borbála szobor alkotója a nonfiguratív szobrászként elismert Popovics György.  A tisztaság liliomát tartó bronzalkotás sokak számára több kérdés is felvetett, például hogy mit is szimbolizálhat a mészkőtalapzatból kicsorduló „fájdalom”?!

Én már csak halkan merem megkérdezni, hogy milyen jellegű lehet a kapcsolata a bányászok védőszentjének Szegeddel?

Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár (2015)

Szeged első könyvtárának létrejötte Somogyi Károly esztergomi kanonok nevéhez fűződik, aki magángyűjteményét ajánlotta fel az árvíz után újjá épülő város számára.

1883. október 16.-án ünnepélyes keretek között Ferenc József adta át a Dóm mellett álló könyvtárat a szegedi polgároknak, hogy a tudományt és a közművelődést szolgálja az intézmény.

A könyvtár kupolacsarnokában egy kicsiny múzeum lett kialakítva a legértékesebb írott művekből. Itt látható a Prágai Missale kódex egy 1492-es másolata, amely egyben a gyűjtemény legrégebbi darabja is.

Magyarok Nagyasszonya (2015)

A Dóm homlokzatán, központi helyen látható aranyozott mozaikháttér előtt, a márványbaldachin alatt a templom titulusának, a Magyarok Védasszonyának 3 méter magas carrarai márványszobra. 

Mária alakjának eme megformálása reneszánsz formavilágát idézi, amely Tóth István szobrászművész egyik legszebb munkája. 

Szőregi csata emlékoszlopa (2015)

A városképi jelentőségű Honvédemlék Szegeden az Aradi vértanúk terén áll, és az 1849. augusztus 5-én, a város közelében megvívott vesztes csatában elesett több száz honvéd emlékére készült.

Maga az oszlop a millennium évében készült és Köllő Miklós egyik remek alkotása. Az oszlop tetején, egy ágyúgolyón trónoló turulmadár szimbolizálja a bátorságot, a nemzeti együttműködést és az akaratot.

Márer-ház (2015)

A Márer-ház Szeged egyik kevésbé ismert szecessziós műemlék épülete, amely a Tisza Lajos körúton az Árvízi emlékmű szomszédságban található.

Az itteni telken Milkó Vilmos fakereskedő kezdte meg egy telephely építkezését, de nem sikerült befejeznie. A félkész építményt Márer Ármin gabonakereskedő vásárolta meg, aki egy bástyaszerű saroktoros lakóépületet emeltetett ide. A különös hangulatú vasbeton épület a Tisza-híd közelsége miatt óvóhelyként használták a második világháború idején. A vészterhes időket követően a Márer-házba a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Központi Könyvtára költözött. 2008-ban a műemléképületben egy Szent-Györgyi Albert munkásságát bemutató emlékszoba is helyet kapott.

Petresi emlékmű (2015)

Az Petresi gátszakadás emlékére 1908-ben egy fekete márványtáblás emlékkövet helyeztek el a körtöltésen, De a táblát többször megrongálták, ezért az emlékműnek új helyet találtak a Vértói úti vasútátjárótól pár méterre. Az ár ötvenedik évfordulójából Móra Ferenc új föliratot ajánlott, az egykori apostoli szöveg helyet amely így hangzik:

"Petresi töltésnél szilajon áttörve a gátat,

Ránk e helyen szabadultak az ár hullámparipái.

Égi harag múltán kisütött az égi szivárvány.

Szőke Tiszánk örökös békét köte Nagy-Szegedünkkel."

Szent Damján és Szent Kozma (2015)

A szegedi új klinikánál, a falfülkében fogadja a belépőket a Szent Kozma- és Szent Damján-szobor, amely Máté István 1989-es bronzalkotása.

Arábiai eredetű testvérpárt Kr.u. 303- ban végezték ki kegyetlen kínzások után. Amikor Párizsban megalakult a sebészek kollégiuma, a két vértanút választották az orvosok és sebészek védőszentjeinek.

Boldogasszony-kútszobor (2015)

A Hősök kapuján áthaladva, a Boldogasszony sugárúton már alsóvárosban járunk. Itt található város talán legszebb szobor alkotása a Máriát mintázó kútszobor.

A Markup Béla finom barokk stílusú alkotása 1929-ben készült és Isten anyját földgömbön állva, puttókkal körülvéve, a katolikus ikonográfia szigorú szabályainak megfelelően ábrázolja. Az egyébként szintén műemlék Walder Gyula iskolaépületnek a homlokzatát díszítő műkő szoborcsoport fölött a régi magyar himnusz sorai olvashatóak.

„Boldogasszony anyánk, régi nagy patrónánk, anyai palástod fordítsd oltalmunkra. Magyarországról, édes hazánkról ne feledkezzél meg.”

Tűztorony (2015)

A Kossuth Lajos körút környéke az 1900 évektől kezdve a szegedi könnyűipar egyik meghatározó része volt. Előbb dohánygyár majd az 50-es évektől pedig ruhagyár állt itt. Ekkor tájt épült a környék egyik hangsúlyos épülete, a tűztorony.