Túra: Nosztra (2015)

„Egész uton – hazafelé –
Azon gondolkodám:
Miként fogom szólítani
Rég nem látott anyám?

Mit mondok majd először is
Kedvest, szépet neki?
Midőn, mely bölcsőm ringatá,
A kart terjeszti ki.

S jutott eszembe számtalan
Szebbnél-szebb gondolat,
Mig állni látszék az idő,
Bár a szekér szaladt.”

(Petőfi Sándor)

Csúcskő

A túra hívatalos térképe

Útvonal:

  Márianosztra - Kálvária - Alsó-hegy - Kopasz-hegy - Bükkös-árok - Nagyirtáspuszta - Nagy-Koppány - Koppány-nyereg - Széles-hegy - Koldus-árok - Márianosztra



Táv és szintemelkedés:

19,4 km/ 905 m



Színes mocsár

Magyarok Nagyasszonya templom és kolostor (2015)

Márianosztra ékessége az újjáépített kegytemplom és pálos rendház. 
A Nagy Lajos király által 1352-ben alapított pálos szerzetesrend a török dúlásig élt az itteni kolostorban. A romokból 1719-1738 között építették újjá az egykori rendház és templom barokk együttesét. Márianosztra új templomát lengyel szerzetesek vették birtokban és magukkal hozták a rendi szokásokat. A Nagyboldogasszony titulussal rendelkező templom érdekessége az 1711-ben lemásolt chestochowai Madonna kegykép. Ennek népszerűségét igazolván a műemlék híres búcsújáróhellyé vált.

Csák-hegyi Andezitbánya (2015)





A Márianosztrán található kőbánya jelenleg is működik, többféle különböző andezitet tárnak itt fel. A kitermelt kőzetet régen kisvasúttal szállították Szobra. 

Koldus-árok (2015)

A Koldus-kút környékének vadregényes szurdok völgye ott kezdődik ahol a piros kiválik a kék jelzésből és szinte Márianosztra határáig tart. Az árokban a patakocska csodálatos kanyarokat tesz és egyszer át is kell rajta gázolni.

Rakottyás-tó (Fekete-mocsár) (2015)

A Börzsönyi Kéktúra nyomvonalán, a Koppány-nyereghez közel található egy kicsiny lápfolt az erdő közepén. A Rakottyás-tó néven elhíresült vizes élőhely igazán szemet gyönyörködtető látvány, ezért külön pihenőt is alakított ki ide az erdészet. Emellett a börzsönyi vadállomány fontos itató helye a tó, sózó, les és vadetető színesíti a mocsár környékét.

Nagy-Koppány (2015)




A pazar kilátás nyújtó Nagy-Koppány Nagyírtáspusztától nyugatra fekszik, nem messze a kék kereszten. Az 549 magas plató panorámája a Börzsöny csúcsaira tekint, de tiszta időben akár Dobóköre is átlátni.

Mézesfa (2015)


A jellegfák egyik börzsönyi képviselője a Mézesfa, amely terebélyes termetével áll a kék keresztjelzésű turistaúton a Nagy-Koppány közelében.

Kopasz-hegy (2015)


























Az 539 méter magas Kopasz-hegy vitán felül a Börzsöny egyik legszebb hegycsúcsa. Az egykori vulkán pereméről lélegzetelállító kilátás nyílik a hegység déli szirtjeire és a Dunakanyarra. A keresztel is ellátott szikla kiszögelés kihagyhatatlan túracélpont minden évszakban.

A Kopasz-hegy megközelíthető a Márianosztráról induló zöld jelzésen, de vigyázat a pár száz méteres csúcsút (Zöld háromszög) igen meredek!

Kálvária és kápolna (2015)



1759 óta áll a Dunakanyar legszebb kálváriája a róla elnevezett pompás kilátást nyújtó hegyen.
Egy a stációkkal egyidős famatuzsálemekkel szegélyezett keresztúton juthatunk fel a barokk szobrokhoz és a mögötte álló kápolnához. A Kálvária-hegyen található még egy erődszerű szikla építmény, amely a Szent Sír sziklakápolna nevet viseli. Eredetileg kápolnának szánták az épületet, de miután 1977-ben felépült az új kápolna elvesztette jellegét és ezért inkább a tetején szabadtéri oltárt alakítottak az ide érkező nagyszámú zarándokok miatt. 
A Kálvária-hegyről páratlan kilátás nyílik a Bazilikára és a falut körülölelő egykori vulkánok kúpjaira.

Faluház (2015)




1998-ban adták át a márianosztrai tájházat amelyet a községben összegyűjtött néprajzi tárgyakból rendeztek be. A Malom utca 8. szám alatti népi lakóház szobáiban kézimunkák, fotók és egykori okiratok láthatóak.


Márianosztra életében mindig is fontos szerepet játszott egykoron a bányászat és a szőlészet. Eme két ősi mesterségnek állít emléket az udvaron található kiállítás.

A néprajzi gyűjtemény csak alkalmi nyitva tartással üzemel.

Anna-fürdő (2015)






Az Anna-fürdő Szeged egyik legszebb eklektikus stílusú műemléképületében található, amely a megye egyik gyógyászati központja is. 

A kezdetekben még csak Gőzfürdőként emlegetett épület 1896-ra készült el Láng Adolf és Steinhardt Antal bécsi építészek tervei alapján neoreneszánsz és török jegyeket felvonultató stílusban. A fürdő a népszerűségét a közvetlen szomszédságában fakadó a gyógyhatású Anna-víznek is köszönheti.Az 52 fokos gyógyvíz az emésztési panaszok és a pajzsmirigy megbetegedések kezelésére alkalmas.

2000-es évek óta pedig már komoly wellness és fizikoterápiás részleggel is rendelkezik Szeged kedvenc fürdőhelye.

Gróf-palota (2015)


A Tisza Lajos körút északi részén áll a Szeged legnagyobb szecessziós stílusú műemléke, a Gróf-palota.

A szegedi palota Raichl Jenő Ferenc tervei alapján épült 1912 és 1913 között, építtetője pedig Gróf Árpád Márton városi főügyész volt. Az épület többnyire a magyaros szecesszió stílus jegyeket viseli magán, de erőteljes a keleti hatást is mutat. A Gróf-palota ma is szinte az eredeti állapotában áll a körúton, belsőterei is a századforduló hangulatát idézi.

Justitia (2015)


Szeged egyik legrégebbi szoborcsoportja Justitiát az igazság római istennőjét ábrázolja, és a Széchenyi téri Törvényszéki-palota tetején látható. Az 1883-ban készült három mitologikus nőalak tervezője Meixner Károly volt.

Szent Borbála (2015)



Az Oskola utcában található Szent Borbála szobor alkotója a nonfiguratív szobrászként elismert Popovics György.  A tisztaság liliomát tartó bronzalkotás sokak számára több kérdés is felvetett, például hogy mit is szimbolizálhat a mészkőtalapzatból kicsorduló „fájdalom”?!

Én már csak halkan merem megkérdezni, hogy milyen jellegű lehet a kapcsolata a bányászok védőszentjének Szegeddel?

Fekete-ház (2015)


A Kelemen és Somogyi utca kereszteződésében álló Fekete ház egyike a Nagy Szegedi árvíz előtt készült épületeknek.

A Mayer Ferdinánd kereskedő által az angol gótika szellemében épített ház a nevét a sötétszürke vakolatáról kapta. A 20. század elején a szélsőséges mozgalmak székhelyeként működött a palota, ezért is nevezte Juhász Gyula a szegedi Pilvaxnak.

A műemléképület napjainkban a Móra Ferenc Múzeum tulajdona, múzeum és kiállítások helyszíne. Ezenkívl az egykori Szent Demeter-templomból származó néhány barokk szobor látható még itt.

Magyarok Nagyasszonya (2015)

A Dóm homlokzatán, központi helyen látható a márványbaldachin alatt a templom titulusának, a Magyarok Védasszonyának 3 méter magas carrarai márványszobra. Mária alakjának eme megformálása reneszánsz formavilágát idézi, amely Tóth István szobrászművész egyik legszebb munkája. 

Szőregi csata emlékoszlopa (2015)


Egy városképi jelentőségű honvédemlék áll Szegeden az Aradi vértanúk terén, amely az 1849. augusztus 5-én, a város közelében megvívott vesztes csatában elesett több száz honvéd emlékére készült. Az oszlop a millennium évében készült, és Köllő Miklós egyik remek alkotása. Az oszlop tetején, egy ágyúgolyón trónoló turulmadár pedig a bátorságot, a nemzeti együttműködést és az akaratot szimbolizálja.

Márer-ház (2015)


A Márer-ház Szeged egyik kevésbé ismert szecessziós műemlék épülete, amely a Tisza Lajos körúton az Árvízi emlékmű szomszédságban található.
Az itteni telken Milkó Vilmos fakereskedő kezdte meg egy telephely építkezését, de nem sikerült befejeznie. A félkész építményt Márer Ármin gabonakereskedő vásárolta meg, aki egy bástyaszerű saroktoros lakóépületet emeltetett ide. A különös hangulatú vasbeton épület a Tisza-híd közelsége miatt óvóhelyként használták a második világháború idején. A vészterhes időket követően a Márer-házba a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Központi Könyvtára költözött. 2008-ban a műemléképületben egy Szent-Györgyi Albert munkásságát bemutató emlékszoba is helyet kapott.

Petresi emlékmű (2015)

Az Petresi gátszakadás emlékére 1908-ben egy fekete márványtáblás emlékkövet helyeztek el a körtöltésen, De a táblát többször megrongálták, ezért az emlékműnek új helyet találtak a Vértói úti vasútátjárótól pár méterre. Az ár ötvenedik évfordulójából Móra Ferenc új föliratot ajánlott, az egykori apostoli szöveg helyet amely így hangzik:
"Petresi töltésnél szilajon áttörve a gátat,
Ránk e helyen szabadultak az ár hullámparipái.
Égi harag múltán kisütött az égi szivárvány.
Szőke Tiszánk örökös békét köte Nagy-Szegedünkkel."

Szent Damján és Szent Kozma (2015)



A szegedi új klinikánál, a falfülkében fogadja a belépőket a Szent Kozma- és Szent Damján-szobor, amely Máté István 1989-es bronzalkotása.

Arábiai eredetű testvérpárt Kr.u. 303- ban végezték ki kegyetlen kínzások után. Amikor Párizsban megalakult a sebészek kollégiuma, a két vértanút választották az orvosok és sebészek védőszentjeinek.

Boldogasszony-kútszobor (2015)



A Hősök kapuján áthaladva, a Boldogasszony sugárúton már alsóvárosban járunk. Itt található város talán legszebb szobor alkotása a Máriát mintázó kútszobor.

A Markup Béla finom barokk stílusú alkotása 1929-ben készült és Isten anyját földgömbön állva, puttókkal körülvéve, a katolikus ikonográfia szigorú szabályainak megfelelően ábrázolja. Az egyébként szintén műemlék Walder Gyula iskolaépületnek a homlokzatát díszítő műkő szoborcsoport fölött a régi magyar himnusz sorai olvashatóak.

„Boldogasszony anyánk, régi nagy patrónánk, anyai palástod fordítsd oltalmunkra. Magyarországról, édes hazánkról ne feledkezzél meg.”

Tűztorony (2015)


A Kossuth Lajos körút környéke az 1900 évektől kezdve a szegedi könnyűipar egyik meghatározó része volt. Előbb dohánygyár majd az 50-es évektől pedig ruhagyár állt itt. Ekkor tájt épült a környék egyik hangsúlyos épülete, a tűztorony.