Angyalok királynéja római katolikus templom (2026)

A legenda szerint 1731-ben egy Traub János nevű legény a budakeszi határában fekvő szőlőkbe igyekezett, amikor egy útszéli tölgyfánál a szenvedő Krisztus arca jelent meg előtte. Traub később vásárolt egy Gyermekét tápláló Szűzanyát olajfestményt, amelyet arra a tölgyfára függesztett.

1737-ben a zarándokok adományaiból kicsi kápolna épült a makkosmáriai Máriakép fölé, amelyet a fogolykiváltó trinitárius szerzetesek gondoztak. A rend 1783-as feloszlatása után az épület rommá vált. 

1938-ban szervita szerzetesek szervezték újjá a kegyhelyet, a romos kápolna helyére pedig új templomot építettek 1947-ben. A barokk istenházban megőrizték a fatörzset és kegyképet is, amelyek ma a kegyoltár mögött illetve felett láthatóak.

Fájdalmas Szűzanya-kápolna és szentkút (2024)

A Gencsapáti határában található szentkútról 1756-ban gróf Batthyány József pozsonyi prépost tesz említést, aki egyházlátogatást végzett a környéken. A települ nyugati részén, egy domb oldalán fakadó forrás mellett ekkor már állt Török Mihály és László Katalin által építtetett kápolna, amelyet annak emlékére készítettek, hogy vak gyermekük a forrás vízétől újra látni kezdett. A kápolnát 1730-ban újra építették, és a Fájdalmas Szűz tiszteletére szentelték fel, mellé egy három keresztfából álló kálvária is készült. 

1906-ban a kápolna köré egy 14 stációs keresztút épült, amelyek Jézus szenvedésének egyes jeleneteit ábrázolják. Ebben az időben a kegyhely egy fájdalmas Szűzanyát ábrázoló szobrot is kapott a karmelita nővérektől. 1936-ban pedig egy lourdes-i barlangot építtetett Hosszú István és neje elhunyt kislányuk emlékére a szentkúthoz.

Napjainkban évente kétszer rendeznek szent kereszt napi búcsút a szentkútnál, de Nagyboldogasszony napján sokan zarándokolnak ide.

Mecsekszentkút (2024)

A Mecsekszentkúti forrás és a fölötte álló harangláb-kápolna valamikor fontos búcsújáróhely volt, de mára ez a szokás eltűnt. Viszont azóta is a helyiek a Bikom kft. dolgozóval együtt rendben tartják a forrást és környékét.

Szentkút vagy más néven Mecsekszentkút keletkezése a 17. század végére esik, amikor is Radonay püspök ide vonult vissza, aki később a területet a pálosoknak adta. Később a szerzetesek az itteni gyógyító víz hírében álló forrás mellett templomot és lakóházat építettek. A Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szentelt templom késő barokk oltára akkoriban a pálos ikonográfia jegyében készült el. A zarándokhely 1930-as évekig élte virágkorát, a harangtornyot is ekkor emelték a kápolna fölé.

A kis település északi végződésében álló harangláb alatt fakad a Szent-kút forrás, amelyről már az 1733 és 1785 közötti feljegyzésekben is beszámoltak. Ezért a csodás gyógyulások nyomán a szentkúti kegyhely 1721-től búcsúengedélyt is kapott.

Vodicai Segítő Szűz-kápolna és szentkút (2023)

Csávoly határában áll egy vodica, amely a Jánoshalmi országút (régi vármegyei) mentén, a Kápolna-dűlőben, régi szőlők között található.

A szél által összehordott futóhomokos domboldalból előbuggyanó csodatévő erővel bíró vízről egy 1731-es határjárás tesz említést először. A 1748-ban kereszttel is megjelölt szent kúthoz több népcsoport legendája is kapcsolódik, amelyekben a bunyevácoknak, a magyaroknak és németeknek is egyaránt Szűz Mária jelenik meg forrásnál.

1874-ben Haynald Lajos kalocsai és bácsi érseknél kérvényezést követően épült meg a ma is látható barokk kápolna. Az épület oltárképe a „Segítő Szűz Máriát” ábrázolja, a Szűz Mária-szobor pedig a csávolyi templomból került ide. A kápolna felszentelését követően búcsújáró hellyé is vált. 1904-ben két kisebb szoborkápolna is épült a forrás köré, az egyikben a bunyevácok Nepomuki Szent János szobrát, a másikba a németek Szent Flórián szobrát állították fel, de sajnos ezek a szobrok mára eltűntek.

Borosán-völgyi szentkút (2023)

A Borosán-völgy Zalalövő központjától 1,5 kilométerre található, egy szép bükkös erdőben. 

A völgy jó vizű forrása körül a II. háború után építettek ki egy szakrális emlékhelyet, hálából. A völgy ezt követően kedvelt búcsújáró hellyé vált, ugyanis a helybeliek itt tartották meg minden évben a Sarlós Boldogasszony búcsút. A rendszerváltás után, 1992-ben egyházi és világi összefogással az erdőben, a szentkút köré állították fel a ma is látható stációkat. Az itteni időjárásnak és a természet erőknek jobban kitett kálvária felújítása hamar szükségessé vált, ezért 2011-ben helyreállították a keresztutat.

Kisboldogasszony római katolikus templom (2023)

Máriaremete kegyhely története a 18. századra nyúlik vissza, ugyanis az einsiedelni származású Thalwieser Katalin ekkor függesztette ki egy itteni tölgyfára a Boldogságos Szűz képét. 

Az erdőt járó emberek és a pásztorok századforduló tájékán sokat ájtatoskodtak a kép előtt, amikor is egy budai polgárasszony visszanyerte szeme világát imádság közben. Ennek hírére a 19. század első felében indult meg a máriaremeti búcsújárás, és ekkor a falu földesura, Terstyánszky Ignác kápolnaépítésbe kezdett. A kis kő építmény építését 1808-ban kezdték el, és 1809-ben szentelték fel a Szűz Mária tiszteletére.

A zarándokok számának növekedése miatt 1879-ben Dr. Pauer János püspök kezdeményezte a helyi templom megépítését. A neogótikus stílusban elkészült a kegytemplom Schömer Ferenc építette, és 1899. október 1-jén szentelték fel Kisboldogasszony tiszteletére. A kegyhely tekintélye tovább erősödött, amikor 1907-ben X. Piusz pápa búcsújáróhellyé nyilvánította Máriaremetét. 1928-ban pedig Shvoy Lajos, az akkori megyéspüspök servitákat kérte fel a kegyhely gondozására és fejlesztésére.

A máriaremetei templom különlegessége, hogy szentélyében, az oltár mögött megőrizték azt a fatörzset, amelyen egykoron a kegykép függött.

Vodicai Mária Mennybemenetele-kápolna és szentkút (2023)

A Katymárról Kövesmajor felé vezető földút mentén található a Vodica kegyhely, az itteni szentkúthoz már a 1840-es évektől járnak a gyógyulásra vágyó zarándokok.

A szájhagyomány úgy tartja, hogy egykor Szűz Mária megjelent az itt élő hívő embereknek, és a mezőn eredő forrás vizének innentől csodatévő erőt tulajdonítottak. A katymáriak később kutat készítetek a forráshoz, és pusztákon élők emberek egyik legfontosabb búcsújáró helye lett a vodica. Többen ittak vizéből, vagy beteg testrészeiket megmosták vele, és vittek belőle haza is a gyógyulás reményében.

A csodatévő forrás egyre népszerűbb lett a zarándokok körében, így 1883-ban a Szent-kút közelében egy kápolnát épített a község. A kápolna 1886-ra készült el, és a Boldogságos Szűz Mennybemenetelének tiszteletére szentelték fel. A mocsaras területen fekvő épület azonban többször felázott, folyamatosan állagmegőrző munkálatokra volt szükség, amelyet a hívek finanszíroztak. A világháborúk után, a határviszonyok változása miatt zarándokok fogyni kezdtek és a búcsújáróhely jellegét elvesztette. Az elhagyatott kápolna állaga gyorsan romlott, az 1970-es években pedig feltörték, és a kegytárgyak ellopták. A felújítási munkálatok csak 2003-ban kezdődtek meg, s végül 2006-ban szenteltek újra fe a kápolnát.

A kegyhely fénykorában Nagyboldogasszony, és Kisboldogasszony napján, illetve Mária nevenapján körmenet indult a vodicához, amelyben a helyi bunyevác és német nemzetiségű lakosok is részt vettek. Ilyenkor a három nemzetiség lányai felváltva vitték a Szűz Mária-szobrot a Szent-kúthoz.

Vodicai Szűz Mária-kápolna és szentkút (2023)

A Vodica-Máriakert kegyhely egy 18. századi zarándokhely, ahol a szentkút és a kápolna mellet szabadtéri oltár és zarándoktanösvény is található.

A hercegszántói szentkút vagy a környéken élő sokác (horvát) katolikusok által elnevezett vodica helyén hajdanán egy nagy rét húzódott, ahol juhokat és teheneket legeltettek. Itt történt egyszer, hogy miközben szénát kaszáltak a réten az emberek, az egyik munkás a kútban Szűz Máriát és a kisded Jézust vélte látni, majd később ő neki Szent Anna a kisded Máriával is megjelent. Mivel a jelenés Kisboldogasszony napjának környékén történt így a kutat bekerítették, és egy kápolnát is építettek melléje.

A Máriakert kegyhely kápolnáját 1810-ben emelték a helyi sokácok, akik már több mint másfél évszázada járnak ide rendszeresen imádkozni. 1838-ban pedig a kalocsai érsek, Klobusiczky Péter hivatalosan is kegyhelyé nyilvánította a hercegszántói vodicát

Nádi Boldogasszony római katolikus templom (2023)

A gyulai Nádi Nagyboldogasszony plébániatemplom az egyetlen délkelet-alföldi kegyhely, amely a védőszentjét a „Nádi Szűz Mária”-kép után kapta egykoron.

A mai plébániatemplom helyén már a török idők előtt is templom állt, ebben őrizték a nagy tisztelettel övezett képet. Később, a török uralom alatt a templom elpusztult a kép pedig eltűnt. A napjainkban látható templomot 1775-ben kezdték építeni Harruckner Ferenc támogatásával. A barokk és copf stílusú épület elkészítésére Linck János Károly uradalmi építészt kérték fel. Végül 1777-ben készült el az épület, amely a Boldogságos Szűz Mária egyik ritkán hasznát névváltozatát, a Nádi Nagyboldogasszonyt kapta titulusként.

Az egyhajós templom belsejében látható értékes oltárképek a Szeplőtelen Szüzet, Szent Annát és Szent Józsefet ábrázolják. A főoltárt Lakatos Tibor diófából készítette el, amelyet Simon M. Veronika Apor püspököt ábrázoló festménye díszít. A mennyezeten húzódik az egyházi és történelmi alakokat, valamint Gyula történetének jelentős eseményeit megjelenítő nagyszabású impozáns festmény. A szentély jobb oldalán találhatjuk még az építtető, Harruckern Ferenc síremlékét, amelyet Martin Schmidt bécsi szobrász készített el.

Vodicai Máriakönnye-kápolna és szentkút (2023)

Bácska népeinek közös búcsújáróhelyét a Máriakönnye vodicát Baja határában találjuk. A vodica szláv nyelven azt jelenti, vizecske, ugyanis az ország déli részén álló Szent-kút nemcsak a magyar katolikusok, hanem a bunyevácok, sokácok, szlovákoknak és németek is egyaránt kegyhelye.

A bajai Máriakönnye kegyhelyről azt tudjuk, hogy már a 18. században fontos zarándokhely volt, s az itt levő a kápolnát 1811-ben építette fel Schmidt Sebestyén és felesége. A kápolnába a Mindenkor Segítő Szűz Mária képét helyezték el, amely a prágai Szent Vitus-székesegyház kegyképével mutat hasonlóságot. 1816-tól VII. Pius pápa a tömeges ide zarándoklások miatt engedélyezte a Kisboldogasszony-napi búcsú megtartását. Az idők folyamán a kegykápolna több átalakításon ment keresztül, 1930 és 1934 között a ferencesek kibővítették, és ekkor került ide a toronysisak alatti Jézus szíve-szobor, amely Kender István alkotása.

A kegyhelyhez két forrás is tartozik, az egyik forrás az ortodox szerbeké, még a másiknál a hazai és betelepült katolikusok imádkoznak. A szent forrásokhoz több legenda is kapcsolódik, az egyik szerint egykor egy szerb és egy magyar diák vándorolt erre, amikor farkasok támadták rájuk. A diákok egy magas fa alatt buzgón imádságba kezdtek, amely hatására megmenekültek. A fa közelében két forrást is találtak, később ezeket a saját vallásuk szerint Szűz Mária tiszteletére szentelték.

A bajai vodica az évtizedek során több szoborral és keresztel bővült, 1886-ban készült a Magyarok Nagyasszonyának szobra, amelyet Bhön Anna Berta állítatott. A kápolnával szembe pedig 18. század második felében létesült kálvária került, az itteni keresztet a Latinovits család állíttatta 1863-ban. A gyönyörű természeti környezetben fekvő kápolna köré 2006-ban a vodicát és a környék élővilágát bemutató tanösvényt alakítottak ki, a gyerekek számára pedig játszótér készült.

Havas Boldogasszony római katolikus templom és kolostor (2022)

A Szeged található alsóvárosi ferences templom és kolostor a Pannonhalmi Bencés Főapátság után Magyarország második legrégibb ilyen jellegű épületegyüttese.

A hagyomány szerint az alsóvárosi templomot Mátyás király építtette, erre enged következtetni, hogy a király 1465-ben országgyűlést tartott a templom kertjében és a ferenceseknek adta palástját, melyből később miseruha lett

A mostani templom elődje egy Árpád-kori román stílusú ispotálytemplom volt, amelynek a Szent Péter volt a védőszentje. E templom falainak felhasználásával épült a 14. század közepén a maival nagyjából megegyező háromhajós csarnoktemplom és a torony. Az építkezések befejeztével, 1509-ben szentelték fel a templomot a – római Santa Maria Maggiore nyomán – Havas Boldogasszony tiszteletére.

A török hódoltság alatt nem volt könnyű a templom és a környékbeli keresztények élete. A viszontagságok ellenére az alsóvárosi templom volt a török birodalom legszebb keresztény temploma egy 17. századi feljegyzés szerint. Ekkori időkhöz kapcsolódik a rend egy legendája, miszerint az oszmánok elöl menekülő szerzetesek a Csöpörke-tóba rejtették a Segítő Boldogasszony főoltárképet és csaknem száz esztendeig rejtőzködött itt, még rá nem találtak.

A rendszerváltás után újjáalakult rend napjainkban is lakja az épületet, sőt egy látogatóközpontos is kialakítottak a 1713–1772 között készült barokk épületben. A csak vezetéssel látogatható kolostor külső udvarban egy gyógynövénykertben található, ahol megismerkedhetünk az itt termesztett növényekkel. A szerzetesrend rendszeres szervez hagyományőrző foglalkozásokat is a szegedi családok számára. A kolostor és a templom közötti kerengőn kicsiny kőtár várja a látogatókat. Az emeleti részen pedig egy kincstár található, amelynek egyik különlegessége Marchiai Szent Jakab 15. századból való széke.

A sekrestye kétszintes főoltára a leghangsúlyosabb kora barokk jegyeket magán hordozó hazai alkotás. Szobrai a Máriának behódoló szentek udvarképét ábrázolják. Az alsó sorban balról jobbra Szent Gellért püspök, Szent László és Szent István királyok, valamint Szent Adalbert püspök van. Fölöttük Szent József, Szent Antal, Szent Rókus, Szent János, Szent Ferenc, Szent Imre.

Ball felöl a bejáratnál található a templom második leghíresebb oltárképe, a Fekete Mária. Morvai András alkotása egy másolat másolata, az eredeti képet Nagy Lajos király küldte 1382-ben Czestochwaba, hogy Hedvig leányának az új hazájában lelki támasza legyen. Az idők folyamán sajnos a kép elsötétült és kultusza is alábbhagyott. 1924-ben Juhász Gyulát is megihlette és azonos című versével rótta le a tiszteletét az alkotás előtt.

Szent Anna-kápolna (2022)

A Szent Anna-tó partján álló kápolnát már 1349-ban említik az oklevelek, amely már ekkor felkapott búcsúhelynek számított.

A környék egyszerű népe évente kétszer, Szent Anna napján és Kisasszony napján kereste fel a tóparti fatemplomot. Az első kőből készült épületet 1564-ben állították fel, de ez a kápolna romba dőlt. A búcsú pedig 1768-ban gróf Batthyány Ignác püspök törölte el, a botrányok és verekedések miatt. De a kápolnát a II. világháború után csak felújították a kirándulók miatt.

Szent István király római katolikus templom (2022)

A tiszaföldvári római katolikus templom 1894-ben épült az Almásy és a Beniczky család adományaiból. A neoromán-neogótikus stílus kéttornyú, téglából készült templomot Szent István király tiszteletére szentelték fel.

A templom szentélyében látható oltárkép Szent Istvánt ábrázolja, amint a koronát felajánlja Szűz Máriának. A hajó két oldalán pedig Szűz Mária és Keresztelő Szent János szobra látható. A templom egyik érdekessége a bejartnál lévő kiállítás, amely a Szentföldön tett egyházközségi kirándulások gyűjtéséből lett kiállítva.

A templomkertben egy kültéri oltár áll, mögötte egy lourdes-i barlang található, emellett márványtáblák is láthatóak itt, amelyek jelzik a legnagyobb Mária-kegyhelyek irányát és távolságát.

Szent Mihály és Gábriel arkangyalok Szerb Ortodox templom (2021)

1580-ban érkeztek azok a szerb ortodox szerzetesek Grábócra, akik itt a világtól elzárva, erdővel borított dombok között hozták létre az ország egyetlen pravoszláv kolostorát. A virágzó kolostort 1667-ben a törökök feldúlták, a szerzetesek kőtemplomát pedig lerombolták. Az utóbbi romján épült fel a ma is meglévő barokk templom 1741-ben, amely tornyát csak később, 1761-ben kapta.

A templom és berendezése a 18. századi magyarországi ortodox egyházművészet különleges alkotása.

Kisboldogasszony-kápolna és kálvária (2021)

A Szőlőhegyen áll Szekszárd kegyhelye a Remete-kápolna és a hozzá tartozó kálvária.

Az itteni dombon már a 11. században is kegyhely volt, de a törökök dúlás alatt elpusztult. Az 1739-es pestisjárványt követően a szekszárdiak fogadalomból építettek a ma is látható kápolnát. 1757-ben került sor a kápolna felszentelésére, és azóta is kedvelt búcsújáró hely.

A kápolna főoltárának közepén a mariazelli Mária-kegyszobor másolata látható, míg az oltár egyik oldalán Szent Péter és a másik oldalán Szent Pál apostolok szobrai állnak.

A Remete-kápolna mellett található egy kálvária is, amelyen Bucsányi Kálmán szekszárdi restaurátor 1990-ben készített domborművei láthatóak.

Sarlós Boldogasszony római katolikus templom (2019)

A Csíkszereda melletti Csíksomlyó a Kárpát-medence legismertebb zarándokhelye, és a minden évben megrendezett pünkösdi búcsú pedig a legnagyobb katolikus rendezvény egész Erdélyben.
A mai templom elődjét az ide telepedő ferences szerzetesek emelték gótikus stílusban a 15. században. A Sarlós Boldogasszony tiszteletére felszentelt épületet és a hozzá tartozó kis kolostort a török támadások miatt erős kőfallal vették körül. Az sorozatos ostromoknak köszönhetően 1661-ben a betörő oszmán sereg felkoncolta a kolostor lakosságát. A romos építményt 1804 után Konstantin Schmidt tervei alapján újjáépítették.

A neobarokk stílusú kegytemplomban őrzik a világ egyik legnagyobb méretű kegyszobrát, a csodatévő Mária-szobrot. A 16. században hársfából faragott reneszánsz Mária-szobor valószínűleg a világ legnagyobb kegyszobra. A misztikus hangulatú, hármas koronát viselő Mária a jobb kezében királynői jogart, balban pedig a kisded Jézust tartja. A legenda úgy tartja, hogy a szobrot Hunyadi János készíttette törökök feletti győzelmének hálajeléül az égieknek hálát adva. Egy másik monda szerint egy török vezér látva az értékét el akarta vitetni, de a szobor olyan súlyossá vált, hogy nyolc pár ökörrel sem tudták megmozdítani. Ő ezt látva kardjával megsebezte a szobor arcát és nyakát, melynek nyomai ma is látszanak.

A templombelsőben a „csodatevő” Mária mellett Szent István és Szent László királyok szobrai állnak. A mellékoltárok közül többön Papp Miklós festményei láthatóak, és a szószéket is ugyancsak ő készítette. A kegytemplomhoz tartozik, még az udvarában található a Szent János kápolna és a 18. században épült ferences kolostor épülete is.

Szent Mihály főangyal görögkatolikus templom (2019)

A híres máriapócsi Szent Mihály bazilika elődje egy egyszerű kis fatemplomocska volt. A Pócsra zarándokoló hívek egyre nagyobb száma szükségessé tette a kis fatemplom helyén egy nagyobb templom építését.

1701-ben Mészáros Mátyás kezdte meg az adományok gyűjtését egy templom felépítésére. Ezen időszakban I. Lipót császár a török felett Zentánál aratott győzelmét a pócsi Mária közbenjárásának tulajdonította, ezért ő is beszállt az adománygyűjtésbe. A templom építését Bizánczy Gennadius György, a munkácsi apostoli vikárius kezdte meg.  A mai barokk épületegyüttes 1756-ra sikerült felépíteni, viszont a két torony csak 1856-ban készülhetett el. 1948-ban XII. Pius pápa a kegytemplomnak a basilica minor címet adományozott.

A templom berendezése igen hosszú ideig tartott, a díszes képállvány és ikonosztázion 1785-88 között készült el. A szentélyben pedig csak a 18. században épült meg a főoltár, amelynek márványtömbje gróf Forgách Pál ajándéka. Az épület művészi képekkel való kifestését két festőművész, Boksay József és Petrasovszky Emmánuel végezte.
A kegytemplom freskóján Szent István felajánlja országát a Boldogságos Szűznek. Itt látjuk Szent István első vértanút, a magyar szenteket és különböző nemzetiségű, jellegzetes viseletbe a zarándokokat. A templom kegyoltárához, s a kegyképhez lépcsőn lehet feljutni. Itt van a szószék, Szent Mihály arkangyal szobrával és Szent Péter apostol képével. A déli oldalon a Jézus Szíve-oltár és a Nagy Szent Vazul-oltár látható.

A templom alatti kriptána a görögkatolikus püspökök, lelkészek sírjai vannak.

A könnyezés csodájának története 1696-ban kezdődött, amikor a Szent Liturgia közben az egyik pócsi gazda megriadva látta, hogy az ikonosztáz Istenszülő képén Mária szeméből könnyek folynak. Ezt követően a szomszédos Kálló római katolikus plébánosa egy haldokló gyermeket emelte a képhez, aki megérintette a képet és meggyógyult. A csoda hírére I. Lipót a könnyező Mária-képet Bécsbe vitette, de a szállításakor, útközben számos másolat készült a képről. Egy ilyen másolat került az eredeti helyére Máriapócson is, amely 1715-ben megint könnyezni kezdett. A könnyezés tényét egyházi és világi vegyes bizottság ellenőrizte és megállapította a könnyhullás valódiságát. A képet a második világháború után restaurálták, s akkor derült ki, hogy a másoló annak idején nem új deszkát használt a festéshez, hanem egy igen régi, megkopott bizánci ikont festett át.

2003-ban Máriapócs, Magyarország legismertebb kegyhelyeként, felvételt nyert az Európai Máriás Hálózatba, sőt az ausztriai Mariazelltől az erdélyi Csíksomlyóig vezető Mária Út is érinti a szenthelyet.