Szent Simon és Júdás Tádé apostolok római katolikus templom (2026)

Az Ózdhoz tartozó Szentsimonon álló római katolikus templom az 1200-as években épült román stílusban. A Simon és Júdás apostolok tiszteletére felszentelt épületet a 13. században gótikus stílusú részletekkel toldották meg. A templom belsejében látható főoltár jellegzetes korai barokk munka, amely 1687-ben készült.

Az műemléképület egyik igazi értéke az országos hírű, 1650-ben készült kazettás famennyezet, amely 24 darabból áll. Valamint kiemelkedő művészettörténeti érdekességek az 1948-as restaurálás során feltárt, 1423-ból származó freskótöredékek. A szakemberek megállapították, hogy a templomban látható festmények két korszakból származnak, ugyanis az 1423-as összefüggő falkép sorozaton kívül, egy Keresztelő Szent János ábrázolást is találtak, amely az 1300-as évek táján készült.

Keresztelő Szent János templom (2025)

A hatalmas hegyek közé szorított, csodálatos fekvésű Bohinji-tó partján áll a képeskönyvbe illő, kívül-belül középkori freskókkal díszített, apró gótikus templom.

A Bohinji-tó szomszédságában, közvetlenül a folyó partján álló templom egyes feltételezések szerint a 11. században épült. Ezt bizonyítja a hajó román kori kialakítsa, míg a szentély egyértelműen gótikus alkotás. Az egész épületet körül vevő védőfal is a középkorban készült, amely valószínüleg az itteni kőhíddal egy idős. A környékre jellemző zöld kővel díszített harangtorony pedig már a barokk korban épülhetett.

A templom legnagyobb értékei a kívül és belül egyalánt megtalálható freskó töredékeke. A legrégebbi alkotást hajó déli falán láthatjuk, amely Szent Kristóf ábrázolja, a vállán a kisded Jézussal. De az épület belsejét is találunk régi festményeket, amelyek közül a legérdekesebb a Keresztelő Szent János lefejezését illusztráló középkori alkotás. A templom aranyozott főoltára 1668-ban készült, a szószék pedig 1711-ből való alkotás. 

Szentháromság római katolikus templom (2024)

Velemér és egyben az Őrség legjelentősebb középkori román stílusú műemléke a Papréten emelkedő Szentháromság-templom. Az erdő ölelésében álló templom belső falait díszítő freskók pedig hazánk legépségben fennmaradt középkori falfestményei.

A veleméri zömök templom építésének pontos idejét nem ismerjük, de feltételezhető, hogy Szent István idejében emelték. A Szentháromság tiszteletére felszentelt templomot 1360-tól említik oklevelek. Ekkoriban az egyhajós téglalap alaprajzú, keltelt román stílusú templom a régi falu közepén állt. A ma is látható csúcsíves ajtó, a tornyainak ikerablakai, és szögletes záródású szentély már a gótika idején késültek.

A templom igazi értékei még azok a falfreskók, amelyeket Aquila János, radkesburgi festőmester készített 1377-78 között. Az épületet a 17. századtól a reformátusok használták, ők meszelték le a freskókat is, így maradhattak meg a festmények az útókor számára. Az épületet a „Fények templomának” is szokták nevezni, ugyanis egy időpontokban a keskeny ablakain beszűrődő napfény megvilágítja a belsőteret.

A kivételes művészi értékű templomot az 1800-as évek második felében Rómer Flóris 1863-ban mérte fel, és ezt követően gyűjtés szerveztek megmentésére. 1941-ben templom új tetőt kapott, a falképek átfogó rekonstrukciójára pedig 1968-ban került sor. A műemlék és környezete napjainkban is látogatható nyitvatartási időben, s évente kétszer Szentháromság napján és augusztus 20-án misét is tartanak.

Havas Boldogasszony római katolikus templom és kolostor (2022)

A Szeged található alsóvárosi ferences templom és kolostor a Pannonhalmi Bencés Főapátság után Magyarország második legrégibb ilyen jellegű épületegyüttese.

A hagyomány szerint az alsóvárosi templomot Mátyás király építtette, erre enged következtetni, hogy a király 1465-ben országgyűlést tartott a templom kertjében és a ferenceseknek adta palástját, melyből később miseruha lett

A mostani templom elődje egy Árpád-kori román stílusú ispotálytemplom volt, amelynek a Szent Péter volt a védőszentje. E templom falainak felhasználásával épült a 14. század közepén a maival nagyjából megegyező háromhajós csarnoktemplom és a torony. Az építkezések befejeztével, 1509-ben szentelték fel a templomot a – római Santa Maria Maggiore nyomán – Havas Boldogasszony tiszteletére.

A török hódoltság alatt nem volt könnyű a templom és a környékbeli keresztények élete. A viszontagságok ellenére az alsóvárosi templom volt a török birodalom legszebb keresztény temploma egy 17. századi feljegyzés szerint. Ekkori időkhöz kapcsolódik a rend egy legendája, miszerint az oszmánok elöl menekülő szerzetesek a Csöpörke-tóba rejtették a Segítő Boldogasszony főoltárképet és csaknem száz esztendeig rejtőzködött itt, még rá nem találtak.

A rendszerváltás után újjáalakult rend napjainkban is lakja az épületet, sőt egy látogatóközpontos is kialakítottak a 1713–1772 között készült barokk épületben. A csak vezetéssel látogatható kolostor külső udvarban egy gyógynövénykertben található, ahol megismerkedhetünk az itt termesztett növényekkel. A szerzetesrend rendszeres szervez hagyományőrző foglalkozásokat is a szegedi családok számára. A kolostor és a templom közötti kerengőn kicsiny kőtár várja a látogatókat. Az emeleti részen pedig egy kincstár található, amelynek egyik különlegessége Marchiai Szent Jakab 15. századból való széke.

A sekrestye kétszintes főoltára a leghangsúlyosabb kora barokk jegyeket magán hordozó hazai alkotás. Szobrai a Máriának behódoló szentek udvarképét ábrázolják. Az alsó sorban balról jobbra Szent Gellért püspök, Szent László és Szent István királyok, valamint Szent Adalbert püspök van. Fölöttük Szent József, Szent Antal, Szent Rókus, Szent János, Szent Ferenc, Szent Imre.

Ball felöl a bejáratnál található a templom második leghíresebb oltárképe, a Fekete Mária. Morvai András alkotása egy másolat másolata, az eredeti képet Nagy Lajos király küldte 1382-ben Czestochwaba, hogy Hedvig leányának az új hazájában lelki támasza legyen. Az idők folyamán sajnos a kép elsötétült és kultusza is alábbhagyott. 1924-ben Juhász Gyulát is megihlette és azonos című versével rótta le a tiszteletét az alkotás előtt.

Szász evangélikus erődtemplom (2022)

Brassó szomszédságában megbúvó Szászhermányon található az UNESCO listáján szereplő hét erdélyi erődtemplom egyike. A község betelepített németek által a 13. században emelték gótikus templom és a jó állapotban fennmaradt erőd az erdélyi szász építészet kiemelkedő remeke.

Szászhermány háromhajós, román stílusú templomát valószínűleg a 13. században kezdték el építeni az itteni Német Lovagrend számára. A lovagrend kiűzését követően a ciszterciek kapták meg templomot, akik tovább építették és gótikus stílusban átalakították. Ekkor a szentély déli falához sekrestyét toldottak, a hajók boltozatot kaptak. A később törökök terjeszkedésének hatására az épületet kör alakban kettős kőfallal vették körül. Ebben a falba alakították ki azt a kétszáz, a belső udvarra néző kis kamrát, amelyek később a lakosok menedékéül szolgáltak. 1658-ban az Ojtozi-szoroson át betörő török csapatok többször ostromolták az erődöt, de bevenni nem tudták, csak a települést gyújtotta fel. 

A következő évszádban is többen ostromolták a hermányi templomerőd sikertelenül, s még Báthory-aknak is beletört a foguk a szász fészekbe. Az erősség a 19. század második felétől kezdve fokozatosan elvesztette katonai fontosságát, a vizesárkot feltöltötték, a kamrák egy részét pedig lebontották.

A templomudvar keleti részén áll az erődtemplom legjelentősebb épülete, ugyanis a keleti torony aljában egy keresztboltozatos Mária-kápolna található. A kápolna valószínűleg része volt 13. századi templomnak. Ez az épületrész rejti azokat a jó állapotban fennmaradt középkori freskókat, amelyek 1430–1440 körül készültek. 

Napjainkban a Szászerőd látogatható, a benne található néhány szoba úgy van berendezve, mint a múlt századi szászhermányi házak voltak.

Szent Imre római katolikus templom (2022)

Gelencén találjuk Székelyföld egyik leghíresebb műemlékét, az UNESCO Világörökség részét képező katolikus erődtemplomot. A 13. századi, fallal körülvett épület belsejében látható az a Szent László-legendáját feldolgozó képsorozat, amely egyedülálló a világon.

A Felső-Háromszék egyik legkiseb településén, Gelencén álló templom a tatárjárás után, kb. 1245 körül készült. A 13. században készült épületből napjainkra is megmaradt a templomhajó és a diadalív félköríves kialakítása. Az épület szentélyét már a 15. században gótikus stílusban átépítettek, a harangtorony és a védőfal is ekkor készült el. A templom egyik legszebb részét, a kazettás mennyezetet 1628-ban alakították ki, ehhez 1766-ban karzatot is kapcsoltak. Valószínűleg a barokk stílusú főoltár is ekkor készülhetett. A műemléktemplom restaurálása 1966-ban történt meg, a munkálatok során megtisztították a falképeket, és felújították a kazettás mennyezetet.

A gelencei műemléktemplom legnagyobb értéke a belső falfelületeit díszítő 14-15. századi freskósorozat. Az észak olasz hatású képek Alexandriai Szent Katalin-, Szent Jakab- és Szent László-legendáját, valamint Krisztus passióját jelenítik meg. A templom külső falán is láthatóak freskók, amelyek az angyalok között térdelő Madonnát és Krisztus király ábrázolják.

 

Református templom (2021)

Az ócsai 13. századi három hajós bazilikát a román kor legértékesebb fennmaradt magyarországi alkotásaként tartják számon. A templom szentélyében feltárt freskóegyüttes pedig az Árpád-kor festészetének egyik kiemelkedő alkotása. A templom még napjainkra is közel ugyan abban az állapotában tekinthető meg, mint anno a virágzó középkorban.

A királyi alapítású monostor a premontrei rend számára épült, amelyet 1234-ben említenek először az írások. A Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt, román stílusú templom valószínűleg a 12-13. század fordulóján épült. A kolostor a településsel együtt a 15. századra fokozatosan elnéptelenedett, majd török időkben az épületet mecsetként kezdték el használni. 1560-ban a reformátusok vették át a romos állapotba került épületet. A lakosság a 17. század elején református hitre tért, de az 1770-es évektől a településen újjáéled katolikusság is, akik szerették volna a romoka felhasználni saját templomuk építéséhez. Szerencsére gróf Teleki József megvédte az ősi templomot, és 1773-tól 1777-ig a református egyházközséggel karöltve rendbe hozatta az épületet.

Az 1900-as feltárások során felszínre került az a falképegyüttes, amely a 13. század utolsó negyedéből származik és az apostolokat, szenteket és legendákat ábrázol.

Nagyboldogasszony római katolikus templom (2020)

Zircen található Magyarország egyik legszebb barokk építménye az apátsági templom, amely 1732-1752 között építették a ciszterci szerzetesek az egykori kolostoruk romjaiból. A rend alapításának nyolcszázadik évfordulóján pedig basilica minor rangot kapott a jelentős műemlék.

A templom belsejében egy különlegesen szép, országosan is kiemelkedő jelentőségű, barokk stílusú oltárépítmény látható, emellett a szentély több freskóját híres Franz Anton Maulbertsch és Wagenmeister készítették.

Esterházy Vadászkastély (2016)

A kolostor legjobban éppen marad helyisége a refektórium, amelyet a rend feloszlatását követően.gróf Esterházy Móric 1860 körül vadászkastéllyá alakíttatott.

Az épületben csodával határos módon meg maradtak Vogel Gergely csodálatos freskói láthatóak. A 27 kép magyar királyokat, szenteket, a rend történetét és az államalapítás főbb mozzanatit mutatja be.

Az ebédlő falán látható Da Vinci Utolsó Vacsorájának sajátos másolata, ugyan is ezen a festményen egy kamalduli szerzetes is helyet kapott az asztalnál.