Mária Mennybemenetele templom (2025)

A lescei Mária Mennybemenetele templom Krajna területének legkorábbi Szűz Mária zarándokhelye, és e mellett a régió egyik legjelentősebb barokk műemléke is.

Az első templom ezen a helyen már a római korban állt, amelyet a 12. század közepén lebontottak, és újat építettek a helyére. A számos zarándokot vonzó istenházat a 14. században háromhajós templommá építették át gótikus stílusban. Az épület végül a mai barokk megjelenését a 17. és 18. században nyerte el. A hajó eredeti famennyezetét ekkor kupola váltotta fel, a három presbitérium helyére pedig egy négyzet alakút építettek, majd a két oldalsó templomot sekrestyévé alakították át.

Napjainkban a templom homlokzatán látható még az a fennmaradt gótikus freskó, amely Máriát ábrázolja Jézussal trónon. Az alkotás elkészítői a 14. és 15. század fordulóján alkotó goriziai Nikolaj és Štefan festők voltak. Az épület elülső homlokzatán is található egy freskó, amelyet Vinko Tušek akadémikus festő 1995-ben festett. A belső tér egyik ékessége az 1736-ban, Franc Jelovšek által készített, illúziószerű szerű Mária mennybevétele ábrázolás.

Mária Mennybemenetele templom (2025)

A Bledi-tó közepén található szigeten álló barokk templom egy gótikus stílusú templom átépítésével jött létre a 17. század végén. Az épület belső falain, a szentélyben még láthatóak az eredeti gótikus freskók töredékek is. 

Az épület belső értéke a fő oltár, amely gazdag aranyozott faragásokkal díszített és1747-ből származik. A központi oltár képei az ülő Isten Anyát ábrázolja, mellette pedig II. Henriket Bled birtok adományozója és felesége, Kunigunda látható. A mellékoltárok 17. századiak, és Szent Sebestyénnek, Szent Magdolnának és Szent Annának vannak szentelve. A templom még egy igazi zarándokhely is, ugyanis ha harangját háromszor megkongatjuk, akkor tejesül egy kívánságunk.

Toursi Szent Márton templom (2025)

A mai Szent Márton templomot 1905-ben építették fel egy 15. századi gótikus istenház felhasználásával. A neogótikus épület tervezője Prof. Friedrich von Schmidt volt, aki a Bécsi Városháza építésze volt. A templom belső kararai márvány kialakítását pedig Josip Vancaš építész álmodta meg. A templom belsejét 1932 és 1937 között freskókkal díszitették, amelyeket Slavko Pengov egyetemi festő készített el.

Keresztelő Szent János templom (2025)

A Zasipban található Keresztelő Szent János templom elődjét valószínüleg a 11. század végén a brixeni püspökök építettek, akik ekkoriban a birtok urai voltak. Később a Lamberg grófoknak adományozták a templomot, akik tiszteletére a 16. században reneszánsz kriptát alakítottak ki az épületben. 1778-ban a templomot barokk stílusban átépítették, de belsejében lévő összes műalkotást megőrizték. 

A templom belsejében álló főoltár és a mellékoltárok festményeit Leopold Layer szlovén festő festette. A 17. század végéről származó középső oltárfestmény Szent János keresztelését ábrázolja. A főoltár bal oldalán Szent Péter szobra áll, aki kulcsokat tart a kezében, míg a jobb oldalon Szent Pál szobra látható egy könyvvel. A templom szobrai még Szűz Máriát, Szent Antalt, Szent Miklóst, Szent Joachimot és Szent Annát ábrázolják.

Alexandriai Szent Katalin templom (2025)

A Szent Katalin-templom Hom gyönyörű festői kilátóponton található, ahonnan nem mindennapi panoráma nyílik a Karavankák hegyláncára.

A középkorban épült templomot először 1500 körül említik, amely akkoriban felkapott zarándokhely volt. A templomot a 18. században barokk stílusban átépítették, de gótikus kerítése és kapuja megmaradt. Az épület belsejében a 16. század elejéről származó freskók láthatóak, a presbitérium pedig 17. századi.

A templom híres volt Szent Katalin-napi zarándoklatairól, amikor a zasipi és mužijei gazdák tehenet sütöttek az ország minden tájáról ide érkező zarándokoknak. 1860 őszén pedig jelentős értékű kincset ástak ki a templom előtt, amelyet a legenda szerint egy francia tábornok ásott el, mielőtt háborúba indult.

Szent Simon és Júdás Tádé apostolok templom (2025)

Voglje temploma 1750-ben épült egy régebbi épület helyére barokk stílusban. 

A Szent Simon és Júdás Tádé apostoloknak szentelt épületet az 1990-es években meg kellett újítani egy villámcsapás miatt. A 2006-as restaurálásakor az épületnek sikerült nagyrészt megőrizte eredeti formáját, ekkor kapta az aranyozott tabernákulumajtókat a főoltár is.

Mária Mennybemenetele templom (2025)

A faluban egyik magaslatán a Mária mennybemenetelének szentelt templom. 

A barokk templom 1743-ban épült, de 1883-ban leégett. Az 1895-ös földrengésben annyira megrongálódott, hogy ezt követően felújították. A templom belsejében lévő főoltáron Mária szobra látható, amint a kis Jézust tartja; a bal oldali mellékoltár Szent Miklósnak, a jobb oldali mellékoltár pedig a Háromkirályok imádásának van szentelve. A belsőteret még Leopold Layer festményei teszik egyedivé. 

A szájhagyomány szerint a templom régebben egyike volt a környék zarándokhelyeinek.

Szent Bertalan templom (2025)

Voklo település szakrális építészetének egyik legszebb példája Fő utcán álló barokk Szent Bertalan-templom, amely 1862-ben épült. A templom belsejében található oltár Štefan Šubic és fia, Valentin alkotása, valamint a Szent Bertalan készült festmény Štefan másik két fia, Janez és Jurij Szent Bertalan munkája. A Šubic család kiemelkedő munkái a helyi hittel és művészettel való mély kötelékről tanúskodik

Mária Mennybemenetele templom (2025)

A bitnjei Szűz Mária Mennybemenetele templom fallal körülvéve áll, egy temető közepén. A templomot források már a 15. század végén említik, de mai formáját a 17. században kapta. Ekkor épült az épület barokk hagymakupolás harangtornya, valamint folyami kövekkel burkolták ki nyugati oldalon lévő templomszínt is. Az épület egyik legérdekesebb jellegzetessége az 1673-ból származó gótikus főkapu, amely a zöld Peračica sziklából készült, és Szlovénia egyik legfontosabb ilyen jellegű épülete.

A templom legrégebbi berendezési tárgya a 15. század elejéről származó, ülő Mária-szobor. A belsőrész mellékoltárai a 16. századiak, a nagy „arany” oltár viszont 17. század második felében készült, és a Bohinj-tó környékének egyik legnagyobb és leggazdagabb oltára. Ezenkívül egy 1680 körüli fogadalmi festmény látható a sekrestyében, valamint a késő barokk korból való Károlyi keresztút található még itt.

Keresztelő Szent János templom (2025)

A hatalmas hegyek közé szorított, csodálatos fekvésű Bohinji-tó partján áll a képeskönyvbe illő, kívül-belül középkori freskókkal díszített, apró gótikus templom.

A Bohinji-tó szomszédságában, közvetlenül a folyó partján álló templom egyes feltételezések szerint a 11. században épült. Ezt bizonyítja a hajó román kori kialakítsa, míg a szentély egyértelműen gótikus alkotás. Az egész épületet körül vevő védőfal is a középkorban készült, amely valószínüleg az itteni kőhíddal egy idős. A környékre jellemző zöld kővel díszített harangtorony pedig már a barokk korban épülhetett.

A templom legnagyobb értékei a kívül és belül egyalánt megtalálható freskó töredékeke. A legrégebbi alkotást hajó déli falán láthatjuk, amely Szent Kristóf ábrázolja, a vállán a kisded Jézussal. De az épület belsejét is találunk régi festményeket, amelyek közül a legérdekesebb a Keresztelő Szent János lefejezését illusztráló középkori alkotás. A templom aranyozott főoltára 1668-ban készült, a szószék pedig 1711-ből való alkotás. 

Szent György templom (2025)

Piran óvárosának egyik magaslatán trónol a Szent György-templom, amely külön álló harangtornya a velencei Szent Márk–toronnyal mutat hasonlóságot. A part fölé emelkedő dombtetőn álló templom 1344-ben szentelték fel. Az épületet azonban az 1600-as években átépítették, ekkor kapta velencei barokk stílusát. Ekkor emelték a karcsú, 46,5 méter magas harangtornyot is.

A templom szélénél lévő falakról is káprázatos kilátás nyílik a tengerre, de a látogatható torony tetejéről tárul elénk a legszebb látkép a félszigetre.