Mária Mennybemenetele templom (2025)

A lescei Mária Mennybemenetele templom Krajna területének legkorábbi Szűz Mária zarándokhelye, és e mellett a régió egyik legjelentősebb barokk műemléke is.

Az első templom ezen a helyen már a római korban állt, amelyet a 12. század közepén lebontottak, és újat építettek a helyére. A számos zarándokot vonzó istenházat a 14. században háromhajós templommá építették át gótikus stílusban. Az épület végül a mai barokk megjelenését a 17. és 18. században nyerte el. A hajó eredeti famennyezetét ekkor kupola váltotta fel, a három presbitérium helyére pedig egy négyzet alakút építettek, majd a két oldalsó templomot sekrestyévé alakították át.

Napjainkban a templom homlokzatán látható még az a fennmaradt gótikus freskó, amely Máriát ábrázolja Jézussal trónon. Az alkotás elkészítői a 14. és 15. század fordulóján alkotó goriziai Nikolaj és Štefan festők voltak. Az épület elülső homlokzatán is található egy freskó, amelyet Vinko Tušek akadémikus festő 1995-ben festett. A belső tér egyik ékessége az 1736-ban, Franc Jelovšek által készített, illúziószerű szerű Mária mennybevétele ábrázolás.

Mária Mennybemenetele templom (2025)

A Bledi-tó közepén található szigeten álló barokk templom egy gótikus stílusú templom átépítésével jött létre a 17. század végén. Az épület belső falain, a szentélyben még láthatóak az eredeti gótikus freskók töredékek is. 

Az épület belső értéke a fő oltár, amely gazdag aranyozott faragásokkal díszített és1747-ből származik. A központi oltár képei az ülő Isten Anyát ábrázolja, mellette pedig II. Henriket Bled birtok adományozója és felesége, Kunigunda látható. A mellékoltárok 17. századiak, és Szent Sebestyénnek, Szent Magdolnának és Szent Annának vannak szentelve. A templom még egy igazi zarándokhely is, ugyanis ha harangját háromszor megkongatjuk, akkor tejesül egy kívánságunk.

Mária Mennybemenetele templom (2025)

A faluban egyik magaslatán a Mária mennybemenetelének szentelt templom. 

A barokk templom 1743-ban épült, de 1883-ban leégett. Az 1895-ös földrengésben annyira megrongálódott, hogy ezt követően felújították. A templom belsejében lévő főoltáron Mária szobra látható, amint a kis Jézust tartja; a bal oldali mellékoltár Szent Miklósnak, a jobb oldali mellékoltár pedig a Háromkirályok imádásának van szentelve. A belsőteret még Leopold Layer festményei teszik egyedivé. 

A szájhagyomány szerint a templom régebben egyike volt a környék zarándokhelyeinek.

Mária Mennybemenetele templom (2025)

A bitnjei Szűz Mária Mennybemenetele templom fallal körülvéve áll, egy temető közepén. A templomot források már a 15. század végén említik, de mai formáját a 17. században kapta. Ekkor épült az épület barokk hagymakupolás harangtornya, valamint folyami kövekkel burkolták ki nyugati oldalon lévő templomszínt is. Az épület egyik legérdekesebb jellegzetessége az 1673-ból származó gótikus főkapu, amely a zöld Peračica sziklából készült, és Szlovénia egyik legfontosabb ilyen jellegű épülete.

A templom legrégebbi berendezési tárgya a 15. század elejéről származó, ülő Mária-szobor. A belsőrész mellékoltárai a 16. századiak, a nagy „arany” oltár viszont 17. század második felében készült, és a Bohinj-tó környékének egyik legnagyobb és leggazdagabb oltára. Ezenkívül egy 1680 körüli fogadalmi festmény látható a sekrestyében, valamint a késő barokk korból való Károlyi keresztút található még itt.

Mária Mennybemenetele-kápolna (2023)

A település központjában, egy fenyőligetben áll a bácsborsódi Latinovitsok sírkápolnája, amelyben napjainkban a települést és a családot bemutató kiállítás tekinthető meg.

A dombon álló barokk kápolnát Latinovits Illés építette 1880-ban, hogy ide temessék el minden hozzátartozóját. A Boldogságos Szűz Mennybemenetelének tiszteletére felszentelt romantikába hajló épület a család elszegényedésével romlásnak, hanyatlásnak indult. 2015-ben egy pályázat útján az önkormányzat felújíttatta a kápolnát, és rendbe tette a parkot, illetve egy tárlatot rendezett be itt a Latinovitsokról, és a borsódiakról.

Vodicai Mária Mennybemenetele-kápolna és szentkút (2023)

A Katymárról Kövesmajor felé vezető földút mentén található a Vodica kegyhely, az itteni szentkúthoz már a 1840-es évektől járnak a gyógyulásra vágyó zarándokok.

A szájhagyomány úgy tartja, hogy egykor Szűz Mária megjelent az itt élő hívő embereknek, és a mezőn eredő forrás vizének innentől csodatévő erőt tulajdonítottak. A katymáriak később kutat készítetek a forráshoz, és pusztákon élők emberek egyik legfontosabb búcsújáró helye lett a vodica. Többen ittak vizéből, vagy beteg testrészeiket megmosták vele, és vittek belőle haza is a gyógyulás reményében.

A csodatévő forrás egyre népszerűbb lett a zarándokok körében, így 1883-ban a Szent-kút közelében egy kápolnát épített a község. A kápolna 1886-ra készült el, és a Boldogságos Szűz Mennybemenetelének tiszteletére szentelték fel. A mocsaras területen fekvő épület azonban többször felázott, folyamatosan állagmegőrző munkálatokra volt szükség, amelyet a hívek finanszíroztak. A világháborúk után, a határviszonyok változása miatt zarándokok fogyni kezdtek és a búcsújáróhely jellegét elvesztette. Az elhagyatott kápolna állaga gyorsan romlott, az 1970-es években pedig feltörték, és a kegytárgyak ellopták. A felújítási munkálatok csak 2003-ban kezdődtek meg, s végül 2006-ban szenteltek újra fe a kápolnát.

A kegyhely fénykorában Nagyboldogasszony, és Kisboldogasszony napján, illetve Mária nevenapján körmenet indult a vodicához, amelyben a helyi bunyevác és német nemzetiségű lakosok is részt vettek. Ilyenkor a három nemzetiség lányai felváltva vitték a Szűz Mária-szobrot a Szent-kúthoz.

Mária mennybemenetele (2022)

A katolikus templom kertjében látható Mária-szobor eredetileg a piactéren állt, csak később került a mai helyére. A szobrot egy gazdag csépai család női tagja, Hamar Józsefné adományozta 1889-ben a katolikus közösség számára.

Mária Mennybemenetele római katolikus templom (2021)

A Szent János utcában álló római katolikus templom Sári településrész egyik legrégebbi épülete, és emellett a műemlék városképi értéke is jelentős.

A településnek már a török idők előtt is volt temploma, amely a megszállás alatt teljesen használhatatlanná vált a község pedig elnéptelenedet. A terület újratelepítést követően, 1718-ban ezt a középkori templomot helyreállították, és egészen 1753-ig szolgálta az egyházi közösséget.

A ma is látható templomot báró Laffert Antal építtette 1753-1759 között a régi helyére, amelyet Szikorai Miklós kecskeméti főesperes szentelt fel. A szabadon álló, íves szentélyzáródású, késő barokk épület a tornyát csak később, 1771-ben kapta.

A templombelső kiemelkedő értéke, a gyönyörű barokk szószék, amelynek négy oldalán a négy evangélista (Máté, Márk, Lukács, János) látható, és 1786-ban került ide váci Piarista templomból. A főoltárkép pedig a templom titulusához illeszkedően Mária mennybevételét ábrázolja.