Desedai arborétum (2022)

A Desedai arborétum a Zselic és Somogy határán tálható, és különlegessége az, hogy egy tóval van körülvéve.

A Kaposvárhoz tartozó fás területet a Deseda-tó kialakításakor hozták létre, a tó félszigetén 1977-78 között. A 30 hektáros arborétum sokszínű domborzati és termőhelyi adottságai rendelkezik, hiszen találhatók itt száraz dombhátak, vízpartok, nedves, és mocsaras foltok is. Az itt létre hozott botanikai gyűjteményben napjainkban 73 lombos fafaj és 38 tűlevelű fajta is megtalálható. Impozáns látványt nyújtanak a nagyegyedszámú tűlevelűek, amelyeket sorokban és csoportosan ültettek.
A terület szépségeit két ösvényen is bejárhatjuk, az egyik közvetlenül a vízpart mellet halad 1,4 km hosszan, a másik pedig egy 1,7 kilométer hosszú körsétaút, amely a facsoportok között kanyarog. De a Dél-Dunántúli Piros turistaút jelzései is átszelik az Desedát.

Az arborétum megközelíthető Magyaregres felől is egy földúton, de itt kiépített bejárat és parkoló sem található. Látványosabb a Parkerdő felől érkezni a félszigetre, ugyanis egy hosszú hídon gyalogolhatunk át ide.

Deseda-tó (2022)



A Kaposvártól északra található a Deseda-tó, amely Magyarország leghosszabb mesterséges tava.

A tavat a Deseda-patak felduzzasztásával alakították ki 1974-ben árvíztározásra. A 8 kilométer hosszú vízfeleületet a helyi horgászok hamar felfedezték magunknak, 1974-től már a Kaposvári Sporthorgász Egyesület birtokolta a halászati jogokat. Napjainkban a horgászvíz közkedvelt vízisportolási célpont, hiszen hosszú partszakaszán jelentős számú horgászhely van.

A tó erdővel, mezővel tarkított környezetében a kirándulók is megtalálhatják számitásaikat. A tavat körbekerüli egy túraútvonal is, amely érinti a Fekete István Látogatóközpontot és a Deseda-kilátót is.

Túra: Szennai lipisen, laposon (2022)

A szennai lipisen, laposon,
Leesett a szalagos kalapom.
Arra kérlek, Bözsikém, angyalom, galambom,
Vegyed fel a szalagos kalapom.”

(népdal)

Bözsikém a Skanzenben

























forrás: openstreetmap.org



Útvonal:

Patca, elágazás - Patca (K) - Csipány-forrás - Szenna, Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Szennai örökség tanösvény - Szőlők - Kaposdada - Őze-tó - Halastó - Kaposmérő - Somogysárd





Táv és szintemelkedés:

27,6 km/ 199 m




Szennai lipisen, laposon


Halastó (2022)

Kaposmérő határában egy meseszép halastó húzódik, amely a Kapos és a Bárd- patak vizének fe duzzasztásából jött létre. A festői völgyben lévő mesterséges tórendszer egy kis idilli paradicsom a pihenésre vágyóknak.

Őze Tó és Faház (2022)

A Zselic szívében, a néhány házból álló Kaposdadán található az Őze-tó.
A Bárdudvarnokhoz tartozó halastó magterületen van, de a tó szigetén álló rusztikus faház kibérelhető.
A 6 személyes faház egyedi rusztikus bútorzattal rendelkezik, a foglalás mellé pedig jár a horgászási és csónakázási lehetőség is.

Kaposdadai keresztek (2023)

Kőkereszt, 1917
Porel-kereszt, 1930
 



Tanösvénytúrák: Szennai örökség tanösvény (2022)


A Szenna környékének élővilágát, természeti szépségeit és építészeti látnivalóit bemutató tanösvényt 2010-ben alakította ki a Lázi Dombi Kulturális Egyesület. A sétaút elsősorban a falu határát szegélyező erdőket, gyepes területeket, szőlőket és présházakat mutatja be, de a túraútvonal mentén kihelyezett táblákról megismerhetjük a környék természeti értékeit, és hagyományait is. A tanösvény érinti többek között a falu temetőjét, a Mihály-hegyet, a Nyúl-hegyet, a Derék-hegyet és a Lázi-dombot is.

A település parkolójából induló körút tulipánt szimbolizáló piros turistajelzéssel van kijelölve.

A tanösvény adatai
Táv: 5 km
Állomások: 7
Üzemeltető: Lázi Dombi Kulturális Egyesület
Füzet: nincs

Szabadtéri Néprajzi Múzeum (2022)


A szennai Szabadtéri Néprajzi Múzeum a Zselicben, gyönyörű természeti környezet található, ahol a tájegység népi építészetével ismerkedhet meg az ide látogató.

A szennai skanzenben az első talpas-favázas népi lakóépületet 1975-76-ban érkeztek meg, és ez követően 1978-ban nyitotta meg a szabadtéri múzeum kapui. A ma már öt Belső-Somogy falvaiból áttelepített lakóháznak otthont adó skanzenben a berendezett házak mellett a gazdasági építmények is megtekinthetőek. Az épületek berendezési tárgyai a hagyományos paraszti kultúra eszközkészletéből állnak, amelyek jól példázzák egykori lakóinak vagyoni állapotát.


A lakóházak, és a hozzájuk tartozó gazdasági épületek sikeres újratelepítéséért a szennai skanzen 1982-ben megkapta az Európa-Nostra Díjat. Napjainkban a szabadtéri múzeum a múlttal való találkozás élményére fekteti hangsúlyt, de változatos programokkal is várja a kikapcsolódni vágyókat.

Református templom (2022)




Ha Somogyország legszebb templomát szeretnénk megkeresni, akkor a Zselicbe, Szennára kell ellátogatni. Ugyanis az itteni skanzenben közepén tornyosul egy népi barokk stílusú református templom, amely igazi értéke a belsejében rejtőzi.

A reformáció térhódítását követően Szenna lakosai is csatlakoztak a protestáns felekezethez, akik eleinte egy torony nélküli, zsuppfedeles imaházban gyűltek össze. A régi temető melletti dombtetőn álló épülettel azonban a tűz végzet, ezért helyre 1785-ben új templomot emeltettek.

Az egyszerű fehérre meszelt templom igaz érteke a mennyezetének festett kazettái, amelyek a reneszánsz óta fennmaradt festőmesterség csodás, főként tulipános motívumait őrzik. A karzat, a Mózesszék, és mennyezeti festés egyébként a templommal egyidős és míves munkát Nagyváti János készítette el.

Csipány-forrás (2022)

A Csipány-forrás a Zselicben, Zselickisfalud és Szenna között található a kéken, közelében padok és asztalok is találhatóak.

A Csipány-patakot tápláló forrás múltjáról nem sokat lehet tudni.
A forrás foglalása 2014-ben a Magyar Természetjáró Szövetség és a SEFAG Zrt. együttműködésével lett felújítva. Az építmény ma is látható kialakítását pedig Pintér Ottó a SEFAG Zrt. Zselici Erdészetének igazgatója irányította.

Szent Margit templom (2022)





A második világháború alatt a város fogadalmat tett, hogy ha a lakosság megmenekül a háborús pusztítástól, hálából új templomot fognak építeni.

1947. június 23-án kezdődött meg a templom építése, a munkálatokat kezdetben Légrádi Ottó, majd később Harsányi Géza vezette. A munkálatok lassan haladtak, és 1950-ben félbe is hagyták az építkezést. Végül Sebestyén József apátplébános közbenjárásának köszönhetően a 1971-re a templom felépült. A modern stílusú háromhajós, bazilikás szerkezetű templom érdekessége, hogy nincs tornya, hanem egy diadalívszerű építményrész uralja a főhomlokzatot.


A templom mellett áll Kaposvár legrégebbi kőkeresztje, amely 1791-ben készült és a felújítása után helyeztek át ide.

Római Katolikus Gimnázium épületdíszei (2022)


A Kossuth tér északi részén álló Zárda épületének homlokzatán egy Mária-szobor található. A középpontban álló szobor mellet, angyalokat, olvasó diákot és szenteket láthatunk még.

Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium (2022)


A kaposvári Kossuth Lajos tér egyik emblematikus építménye az egykori leányiskola romantikus stílusú épülete, amely napjainkban a Nagyboldogasszony Iskolaközpont ad otthont.

A belvárosában található iskola megépítése 1872 nyarán kezdődött meg, Deckert Krisztián építész tervei alapján, és egy éven belül be is fejeződött. A romantikus stílusú épület érdekessége a Kossuth tér felé forduló véghomlokzata. A zárda 1873-ban nyitotta meg kapuit és eleinte elemi leányiskolaként működött. A második világháború után az iskolát államosították, és középiskolai kollégium kapott helyet benne. A rendszerváltozás követően a zárda visszakerült egyház tulajdonába, és a Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium kezdte meg működését itt.

Római Katolikus Plébánia Hivatal (2022)

A kaposvári Nagyboldogasszony-templom mellett, egy kis emelkedőn áll a római katolikus plébánia épülete.
Az 1886-ban készült műemléképület homlokzatán egy hatalma kereszt látható, felette pedig a fülkében a Máriabesnyői Madonna szobra látható, az utóbbi egyébként Bory Jenő alkotása. A két szobor között csak annyi a különbség, hogy a máriabesnyői vörös márványból, a kaposvári pedig műkőből készült.

Márton Áron (2022)


Erdély katolikus főpásztorának, Márton Áronak a szobra a kaposvári plébánia épülete előtt látható.
A püspök bronzszobrát a Csíksomlyói Búcsújárók kezdeményezésére Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata állíttatta 2020 októberében. Az alkotás elkészítője Párkányi Raab Péter volt, aki egy pályázaton nyert el a megbízást. A Trianon 100. évfordulójára készült kompozíció a fiatal püspököt ábrázolja, amint megérint egy csíksomlyói keresztet.

Mária-oszlop (2022)


A város főterén, a székesegyház előtt áll egy rokokó stílusú Mária-oszlop, amelyet  állíttatott 1770-ben. A mészkőből készült szobor Máriát a felhők fölött trónolva ábrázolja, aki a bal karjában gyermekét tartja.

Nepomuki Szent János (2022)


A város egyik legrégebbi barokk szobra a főtéren, a székesegyház előtt látható, amely Nepomuki Szent Jánost ábrázolja.

A szoborról 1742-es elkészültét követően a legenda szerint a kaposvári hölgyek úgy tartották, hogy a „legszebb férfi” Kaposváron. Az eredetileg festés nélküli mészkőszobor 1869-ben kiszínezték, de kifestője csak később 1930-ban ismerte be tettét.

Városháza (2022)

A kaposvári városháza a település főterén áll, amely 1886 óta a város egyik emblematikus épülete.
A kaposvári városháza elődje 1867 novemberére készült el, ahol a városi rendőrség és az Osztrák-Magyar Bank helyi fiókja kapott helyet. A gyors fejlődésnek induló város új központi épületet kapott, amelyet 1902-1904 között készítettek el Kopeczek György és Kertész Róber budapesti építészek tervei alapján neoreneszánsz stílusban. Az építkezés nem volt zökkenőmentes, ugyanis a kivitelezők magas fizetésért budapesti munkásokat alkalmaztak, ezért a helyi építőmunkások tüntetést szerveztek, akik végül elérték, hogy a munkák jó részét ők végezhessék el. Az épület érdekessége, hogy a festett üvegablakokat a híres magyar üvegfestő és mozaikművész, Róth Miksa készítette el.
2002-ben Szita Károly polgármester egy 18, számítógép által vezérelt harangból álló harangjátékot helyeztett el a toronyban, amely óránként lejátszik egy-egy dallamot.

Nagyboldogasszony székesegyház (2022)


A kapsosvári Nagyboldogasszony-székesegyház délnyugat-Magyarország legmagasabb épülete, de emellett a város jelképe is. A neoromán stílusú épület eredetileg plébániatemplomnak épült, de később a kaposvári püspökség székesegyházává vált.

A város első imaháza egy egyszerű faépület volt, amelyet még a 18. században emeletek, és a század közepére már romos állapota miatt le is bontottak. Eme épület helyére, 1748-ra elkészült a második templom és 1885-ig volt a helyi katolikus hitközösség gyülekezeti helye. A ma is látható neoromán stílusú székesegyház megépülése Markovics János kanonok köszönhető, az ő nagyszabású gyűjtését követően 1886 őszén el is készült a templom a budapesti Tandor Ottó tervei alapján. Az 1930-as években az épületet átalakították, a sekrestyét megnagyobbították, és helyrehozták a templom homlokzatát.

A templom belseje igaszán tágas, a főhajó mellet két mellékhajó is található az építményben. A szentély festés nagyrészt Leszkovszky György készítette, a márványszobrok Brandceisz János és Bory Jenő munkái. 

Kossuth Lajos (2022)

A város főterén látható Kossuth Lajos szobra, amelyet Kopits János kaposvári származású szobrászművész készített. A szobor felavatása a városi színház megnyitásával egy időben, 1911-ben volt. Kossuthot egyébként mindig is nagy tisztelet övezte városban, ezért 1889-ben Kaposvár díszpolgárrá avatták.

Szivárvány Kultúrpalota (2022)



A Szivárvány Kultúrpalota a kaposvári kulturális életének központja, ahol számos rendezvény kerül megrendezésre egészévben.
Az országosan védett műemlék 1927 és 1928 között épült Lamping József kaposvári építész tervei alapján, szecessziós és art deco stílusban. A palotában a kezdetektől fogva, hosszú évtizedekig filmszínház működött. Sajnos 2001-ben moziként bezárta kapuit, napjainkban különféle zenei és más színpadi előadásokat, konferenciákat rendeznek itt.

Túra: Zselic kincsei (2022)

Nagy esők jönnek és itt maradok, itt maradok örökre,
A 67-es út mellett az árokparton ülve
Nyáréjszakán ha nem jövök, esik az eső és mennydörög
A csillagokkal ha szédülök, esik az eső és nem találsz rám.”

(Republic)

Zselici csillagok

























forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Simonfa (K) - Gesztenyés-forrás - Ropoly puszta - Horgásztó - Csillagpark - Hotel Kardosfa - Lobokai tanösvény - Vándor turistaház - Zselickisfalud, református templom - Szilvásszentmárton - Katica Tanya - Patca



Táv és szintemelkedés:

23 km/ 450 m



Magyar Toscana




Református templom (2022)


A patcaiaknak már a 17. században volt egy fából készült templomuk, amely 1840-ben tűz martaléka lett.
A ma is látható épületet a buzgó hívők adományaiból Marsek János kaposvári építőmester tervei alapján építették fel 1875-ben.

Katica Tanya (2022)



A Katica Tanya egy igazi élménybirtok a Zselic szívében, amely az év 300 napján nyitva áll.
A Patca település szomszédságában elterülő 13 hektáros területen több mint 100 játszóalkalmatosság található. Az itteni elfoglaltságok nem szórakozást nyújtanak, hanem játszva tanulási és aktív pihenési lehetőséget is biztosítják.

A Katica Tanyán található Közép-Európa legnagyobb száraz, fedett 7 pályás óriás csúszdaparkja, de Európa legnagyobb fából készült labirintusa is birtokon áll. A park fő attrakciója egy 13. századi palánkvár, amely időutazásra csábít. Itt tavasztól őszig minden hónapban belekóstolhatunk a középkori lovagok életébe, sőt kipróbálhatjuk a hajítógép kezelését is. Emellett gokart, fánkcsúszda, trambulin park, minibowling pálya és több tucat a kreativitást, ügyességet és csapatmunkát fejlesztő játék színesíti az élménybirtok repertoárját.

A Katica Tanyán még arra is van lehetőség, hogy az őshonos magyar állatfajokkal ismerkedjünk testközelből.
A parkban szállás lehetőség is van, turistaházat, faházikót, apartmant vagy akár sátorhelyet is bérelhetünk.

Református templom (2022)


Szilvásszentmárton Fő utcáján, egy dombon áll a község református temploma, amely a 19. század első felében épült. A késő klasszicista templomot 1928-ban átépítették, de azóta felújítás nem történt az épületen.

Református templom (2022)


Zselickisfaludon már a 17. században megvette lábát a református egyházközösség.
Az 1700-as években közösség egy fából készült épületben gyakorolta a hitet. A napjainban is látható tégla templom csak az 1800-as évek első harmadában készült el barokk stílusban.

Kolat-ház (2022)


Zselickisfaludon található a Kaposvári Református Egyház vendégházzal is, amely a Kolat-ház nevet viseli.
A 37 férőhelyes szálláhelyen melegítőkonyha és ebédlő, valamint csoportfoglalkozásokra alkalmas külön épület és zöldterület áll egy kisebb csoport rendelkezésére.

Árvíztározó tó (2022)


A Szilvásszentmárton és Zselickisfalud községek között festői szépségű árvízcsökkentő tó terül el. A 2008-ban a Kaposvölgyi Vízgazdálkodási Társulás által kialakított 8 hektáros tó horgászatra is alakalmas. Szilvásszentmárton felől pedig sétány és pihenők is találhatóak.

Vándor Turistaház és Táborhely (2022)


A Zselici Tájvédelmi Körzet szélén, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonalát áll a a zselickisfaludi Vándor Turistaház. A faluszéli lakocska eredetileg erdészháznak épült a századfordulón, de a két világháború között csendőrőrs és börtön is volt. Később ifjúsági klub, mozi, múzeumi raktár kapott helyet az épületben. Az omladozó házat 1985-ben vásárolta meg a kaposvári egyesület és társadalmi munkával előbb turistaházzá alkíttotta, majd pályázat útján vándortáborhelyé varázsolta át.
A falusi hangulatú 21 férőhelyes szállást ma a Kaposvári Természetbarátok Turista Egyesülete üzemelteti.

Eperfa (Morus)

Az eperfa bár nem régóta elterjedt Magyarországon, de régen mégis nagy becsben tartották. Eleinte csak Mária Terézia idején selyemhernyók tenyésztése miatt kezdték az utak mellé telepíteni eperfákat. De végül a honi selyemkészítés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és a találékony magyarság nem hagyta veszni a fekete, fehér vagy rózsaszín gyümölcsöt. A falusiak pálinkát és a lekvárt készítettek az ízletes gyümölcsből, de takarmányként is felhasználták, ezért az udvarba is ültették a fákat.

Magyarországon napjainkban két eperfafajtával lehet találkozni, a fehér eperrel, amely Kínából származik és a Közép-Ázsiában őshonos fekete eperrel. Egy régi beszámoló szerint az Ormánságban komoly kultúrája volt egykoron a lekvár és pálinka készítésnek.