Xantus János-kilátó (2023)


Balatonboglár város legismertebb jelképe a 165 méteres Várdomb tetején álló Xantus János-kilátó, vagy más néven Gömbkilátó.


A kilátó eredetileg a magyar alumíniumipar jelképekének készült az 1958-as brüsszeli világkiállításra, megtervezője pedig Kádár István mérnök volt. A gömb alakú, 15 méter átmérőjű szerkezet a hetvenes évek végén Balatonboglárra, és a Xantus János Gömbkilátó nevet kapta. Eredetileg üvegburkolatot is terveztek az építményhez, és presszót kívántak benne elhelyezni, de ez végül nem valósult meg. 



A 2012-ben felújításon átesett kilátó ma is kedvelt kirándulási célpont, a mellette lévő erdős, dombos terület pedig kiválóan alkalmas kirándulásra és a piknikezésre is.



Szent Cirill és Szent Metód (2023)



A zalavári Történelmi Emlékparkban áll egy különleges emlékű, amely azt hivatott szimbolizálni, hogy bolgárok, szlovének, szlovákok és oroszok is megfordulnak az itteni Várszigeten. 

A Janzer Frigyes által készített Cirill és Metód keresztény hittérítők emlékművét még 1985-ben állították fel az emlékparban. A hittérítők szobrait pedig 2013. június 22. avatták fel, amelyeket a szlovák nemzetiségű Ľudmila Cvengrošová alkotott meg.

Millenniumi Emléképület (2023)

Millenniumi Emléképület a Zalavári Történelmi Emlékparban található, amelyet Makovecz Imre Ybl és Kossuth díjas építész tervezett.

Zala megye 1000 éves évfordulója alkalmából 2010-ben avatták fel a parkban található Makovecz-féle „templomot”. Az épületben áll szintén az építész által megálmodott életfa, amely levelei a megye 258 települését jelképezi. Az épületben jelenleg a Zala megyei lakosság által megszavazott „Zala megye 7 csodája” kiállítás látható.

Szent Adorján-bazilika romjai (2023)




A zalavári Szent Adorján-bazilika a 9. századi fénykorában a megye a legnagyobb, és legbefolyásosabb bencés apátsága volt. Ezenkívül az itteni Karoling kori szentélykörüljárós, gyűrűs-kriptás bazilikarom egész Nyugat-Európában csak a zalvári emlékparban látható.


Zalavárnak már 870-ben fölszentelt temploma volt, amely építése 852-53 körül kezdődött, építtetője pedig Liutpram salzburgi érsek volt. A templom védőszentjül Szent Adorjánt (Hadrianus) kapta, akinek az itteni kriptában helyezték el a földi maradványait. Az akkoriban itt álló templom ötven méter hosszú, és huszonöt méter széles volt, ebből az időből való, ekkora méretű istenház létezése Kelet-Európában nem ismert. 



Akkoriban szentély körül félkörívben föld alá süllyesztett folyosó futott végig, amelyet az oldalhajókból lehetett megközelíteni, ahonnan három kápolna nyílt. Az ilyen építészeti megoldást szokták szentélykörüljárós őstípus néven emlegetni.

A romok feltárása 1999-2001 között történt, ezt követően a bazilika romjait konzerválták és újra felszentelték.

Szent István király kápolna szobrai (2023)

Szent Adorján

Szent István

A Zalavár-Vársziget történelmi emlékpark Szent István emlékkápolnájának szentélybe lépve szentek és királyok bronz szobrai láthatók, amelyek neves zalai szobrászművészek alkotásai.

A Madonna Fischer György 2000-es alkotása, a Szent Adorján-szobrot pedig Béres János készíttet el 1999-ben. A Szent Istvánt ábrázoló bronz szobrot Farkas Ferenc 1997-nem alkotta meg, még az 1998-as Szent László készítője pedig Szabolcs Péter.

Szent István király-kápolna (2023)


1947-1948 között Zalavár várának keresése közben bukkantak rá a récéskúti bazilika maradványaira és ekkor találták meg a várszigeti kápolna köveit is. Az ásatások során kibontották Árpád-kori kápolna alapfalait és temetőjének egy részét. 

1996-ban a Zala Megyei Közgyűlés határozatát követően építették fel Pelényi Gyula tervei alapján a Benedekrendi Kolostor temető-kápolnájának korabeli mását, és Szent István tiszteletére szentelték fel.

Kis-Balaton Bemutatóház (2023)


A zalavári bemutatóház a Kis-Balaton természeti értékeit, a térség történeti és néprajzi vonatkozásait mutatja be.

A bemutatóház a Zalavár-Zalaszabar összekötő út mellett található, amely 2000. augusztus 20-án nyitotta meg kapuit. A többfunkciós létesítményben a szomszédságában elterülő természetvédelmi terület, a Kis-Balaton bemutatása kapott itt helyet. De a Kis-Balatontól elválaszthatatlan író, Fekete István és a Tüskevár is helyet kapott a bemutatóházban.

A modern épület szomszédságában található a Szent István-kápolna, a Szent Adorján-bazilika romjai, a Cirill-Metód emlékmű, és helyi kulturális értékeket bemutató Makovecz-templom.

Túra: Már majdnem Örség (2023)

Mi van ma, mi van ma piros pünkösd napja,
holnap lesz, holnap lesz a második napja…
A pünkösdi rózsa kihajlott az útra,
szedje fel a menyasszony, szedje koszorúba!”

(népdal)

Azáleás erdészház
























forrás: openstreetmap.org


Útvonal:

Pőrdeföldei elágazás – Törösznek megállóhely – Kámaháza (K) – VadászházSzentpéterföldei-tóSzentpéterföldeTófej-hegy (Kk) – Sarlós Boldogasszony-kápolna – Rádiházaa




Táv és szintemelkedés:

20 km/ 270 m





Lányok a Kéken

Sarlós Boldogasszony-kápolna (2023)

Gutorfölde egyik legnagyobb szőlőhegyén, a Tófej-hegyen áll a Sarlós Boldogasszony-kápolna, amelyet 1910-ben építettek. Az épület 2002-ben újították fel legútóbb. A kápolna belsejében névadójának nagy méretű falfestménye látható. A kápolna csak búcsúkor tart nyitva, amelyet minden év júliusának első vasárnapján tartanak meg.

A kápolna legutóbbi felújításakor igényes pihenőhelyek kerültek kialakításra az épület szomszédságában.

Tófej-hegy (2023)



A Gutorföldéhez tartozó Tófej-hegyen és kisebb társain is találkozhatunk több modernebb és régi építésű boronaházakkal, pincékkel. 

Az itteni hegyhátakon már régóta foglalkoznak a szőlőműveléssel, és erre felé még a hagyományos, gyalogtőkés művelés a jellemző. A Tófej-hegyen található még egy kiállított műemlék prés is, ilyen famonstrumokat használtak a gazdák a múltszázadban a szőlő préseléséhez.

Harangláb (2023)


Szentpéterfölde központjában áll egy klasszicista stílusú harangláb, amelyet a 19. század elején építettek.
A kétoszlopos, talpgerendákon nyugvó és deszkaborítással fedett zártszoknyás katolikus harangláb érdekessége, hogy a bádoggal fedett harangtetőt mintás fazsindely díszíti.

Szentpéterföldei keresztek (2023)



Poór-kereszt, 1909

Tamás-kereszt, 1909

 

Szentpéterföldei-tó (2023)

A zalai bükkerdők mélyén található a Szentpéterföldei-tó, amely csodálatos környezetben várja a kirándulókat, a horgászokat és a pihenni vágyókat.

A telepélés dél-nyugati határában található tavat a Töröszneki-patak felduzzasztásával hozták létre egykoron haltenyésztésre és récetartásra. A 14,6 hektár nagyságú tó napjainkban kizárólag rekreációs igényeket szolgál, és kiváló horgászhelyként tartják számon. A napi és heti területi jegy birtokában horgászható vízfelület gazdag halállományú, a ragadozó halfajok közül a csuka és a fogassüllő, míg a békés halak közül a compó, a ponty és a keszegfajok fogható benne.

Szentpéterföldei Vadászház (2023)

 
A Szentpéterföldei vadászház a Göcsej egyik festői szépségű völgyében található, békésséget és nyugalmat sugárzó környezetben.

A vadászkastélyt 1924-ben építették és akkoriban része az Esterházy hercegi hitbizomány birtoknak. A vadászházat 2008-ban teljesen felújították, és napjainkban 12 személy részére nyújt szálláshelyet. A szálláshely szomszédságában kisebb-nagyobb tavak találhatóak, amelyek egy részében horgászni is lehet.

Bükkfa-díszbogár (Dicerca berolinensis)


Egyik nagyobb termetű díszbogár fajunk a bükkfa-díszbogár, amely a lombos fákban fejlődik.
A díszbogár több évig fejlődik, és imágó alakban telel át. A kifejlett bogárral csak ritkán találkozhatunk, mert elsősorban a lombkoronaszintjében tartózkodik.

Nagy fenyvesdíszbogár (Chalcophora mariana)


A nagy fenyves díszbogár az idősebb, száradásnak indult erdeifenyőkben és tuskóikban fejlődik.
Egyik legnagyobb díszbogarunk testhossza elérheti a 3 centimétert is.
A bogár a ritkasága és feltűnő szépsége miatt került fel védett fajok listájára.

Göcsej kincsei, az erdő és a fa (2023)





Lentiben, a kisvasút fogadóépületében található a „Göcsej kincsei, az erdő és a fa” címet viselő múzeum, amely egy erdészet-, fűrészipar- és vasúttörténeti kiállítást foglal magában.

A Zalaerdő Zrt. által létrehozott múzeumban dokumentumok, fotó- és tárgyi anyagok segítenek megismertetni az itteni vidékre oly jellemző, értékes göcseji erdők színes világát, és az erdészek munkáját. De az erdei vasút nagy múltú történetével, a világhírű gímszarvas-gazdálkodás eredményeivel, és Lenti híres fűrésziparával is foglalkozik egy-egy tárlat. A múzeum épületének belseje pedig stílusában és hangulatában az herceg Esterházy hitbizomány uradalmi épületeit idézi meg.


A váróteremben is található egy vasúttörténeti kiállítás, ahol a menetrendszerűen közlekedő erdei vasút makettje mellett egy interaktív térképen kaphatunk érdekes információkat az erdei vasút és működtetőjéről.

Csömödéri Állami Erdei Vasút (2023)





A Csömödéri Állami Erdei Vasút Magyarország leghosszabb nyomvonalú kisvasútja, ahol még napjainkban jelen van a teherszállítás és a személyforgalom is. Emellett a kisvasút mesés fenyves és bükkös vidékeket érint, sőt a Kerka-völgyét és a Kistolmácsi-tavat is útba ejti.

A zalai dombok között húzódó erdei vasúthálózat kiépítése 1918-ban kezdődött a Csömödér és Szentpéterfölde közötti vonallal. Ez a pálya kötötte akkoriban össze a csömödéri fűrészüzemet az Esterházy Hitbizomány erdőterületeivel. Az időközben gőzvontatásra váltó erdei vasútvonal 1920 és 1930 között nyerte el mai, 110 kilométeres hosszúságát. A kisvasúton a menetrendszerű személyszállítás 1954-ben kezdődött meg a Csömödér–Kistolmács között 

 2000 szeptemberében pedig felavatták a Lenti–Csömödér között lévő szakaszt, ezzel érte el nagyjából a ma is használt pályahosszt.

Menetrendszerűen április végétől kezdődik az itteni utas szállítás, és szeptember végéig közlekednek a kocsik. 

Az utasok nagy kedvence az Ábel névre keresztelt erdélyi gőzmozdony, amely a Tamási Áron regényhősről kapta a nevét.

Túra: A Göcsej legszebb útjain (2023)

vannak vidékek gyönyörű
tájak ahol a keserű
számban édessé ízesül
vannak vidékek legbelül
szavak sarjadnak rétjein 
gyopárként sziklás bércein”

(Kányádi Sándor)

A göcseji lankák

























forrás: openstreetmap.org
Útvonal:

Bánokszentgyörgy, templom (P∆) – Széll-kilátó (P) – Alsó-Válcika-völgy (K+) – Kámaházi Erdészlak (K) – Lasztonya, haranglábTorhai-forrás – Lispeszentadorján, templom Lispei kilátó – Bázakerettye, templomKozár-forrás  Kistolmácsi-tó – Kistolmácsi, kápolna – Szent Donát-szobor – Borsfa, templomBerg-kúria


Táv és szintemelkedés:

29,8 km/ 620 m


Egyedül

Berg-kúria (2023)


A borsfai Berg-kúria család régebbi házának felhasználásával épült a 19. század elején az a klasszicista stílusban. A műemléki védelem alatt álló épület a következő években többször is gazdát cserélt, utolsó tulajdonosa Mogyoróssy József volt, akitől 1940-ben az egyházmegye. Az épületben később paplakot és imaházat alakítottak ki, amelyeket mai napig ebben funkcióban használnak.

Szentháromság templom (2023)


Borsfa első temploma 1896-ban, a millennium évében készült, amelyet A Szentháromság tiszteletére szenteltek fel. Az Ady és Petőfi utca találkozásánál álló épület azonban hamarosan kicsinek bizonyult, ezért a misék átkerültek a Berg-kúriában kialakított imaterembe, az istenházat pedig magára hagyták. 

A templomot végül 2002-ben újították fel, de az azóta eltelt években az épület állaga megint leromlott.

Szent Donát (2023)


Arezzói Szent Donát, a borvidékek védőszentjének a szobra áll Kistolmács Szőlő-hegyén, a kéktúra útvonalán. Az 1784-ben állított barokk szobor legutóbbi felújítását Szörfi Ferenc végezte 2021-ben.

Kisboldogasszony-kápolna (2023)


Kistolmács központjában áll a Kisboldogasszony-kápolna, amely 1938-ban épült barokk stílusban.

Kistolmácsi-tó (2023)


A Kistolmácstól északra, Bázakerettye felé fekvő víztározó a környék legnépszerűbb pihenőhelye, hiszen halállománya miatt nem csak élménydús horgászatot tesz lehetővé, de partján kellemeset kirándulhatunk is.



A 11,2 hektár nagyságú völgyzárógátas tározót 1989-ben létesítette a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. A tavat Béci-patak és a Kozár-forrás táplája, az utóbbi az 1980-as évek történt olaj- és szénhidrogén-kutatás során tört felszínre. A tó az azóta eltelt évtizedekben jelentősen megnövelte a település és környékének idegenforgalmát.




A tavon napi és heti területi jeggyel lehet horgászni, az itt fogható halak pedig a balin, a csuka, a fogassüllő, a compó, a ponty és a keszegfajok. A családdal érkezők kényelmét pedig büfé, szabadstrand és játszótér szolgálja. A tóhoz érkezhetünk még a Lenti és Kistolmács között közlekedő erdei kisvasúttal, sőt a környéken halad a Dél-dunántúli Kéktúra útvonala is.