Levendula ház (2023)

Tihanyban a Belső-tó partján, Vulkáni Képződményei Európa Diplomás területén található a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság által működtett Levendula Ház Látogatóközpont.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park és a Bakony–Balaton Geopark területén fekvő ultra modern épületben, interaktív kiállításokkal várja a látogatókat. A 2011-ben „Az év ökoturisztikai látogatóközpontja 2011” díjjal kitüntetett épületben minden korosztály számára élményt nyújtó módon mutatja be az egykori vulkánok szigetét és környék egyik érdekes kultúráját, a levendulatermesztést. 

A látogatóközpont tanösvényén pedig a Belső-tó vízfelületére sétálhatunk be egy pallósoron keresztül.

Kis-Balaton Bemutatóház (2023)

A zalavári bemutatóház a Kis-Balaton természeti értékeit, a térség történeti és néprajzi vonatkozásait mutatja be.

A bemutatóház a Zalavár-Zalaszabar összekötő út mellett található, amely 2000. augusztus 20-án nyitotta meg kapuit. A többfunkciós létesítményben a szomszédságában elterülő természetvédelmi terület, a Kis-Balaton bemutatása kapott itt helyet. De a Kis-Balatontól elválaszthatatlan író, Fekete István és a Tüskevár is helyet kapott a bemutatóházban.

A modern épület szomszédságában található a Szent István-kápolna, a Szent Adorján-bazilika romjai, a Cirill-Metód emlékmű, és helyi kulturális értékeket bemutató Makovecz-templom.

Árpád-kori falu rekonstrukció (2021)

Tiszaalpár és környéke már bizonyítottan a bronzkorban is lakott volt. A területen folyó ásatások során előkerült, és rekonstruált faluszerkezet jelenik meg az itteni bemutatóhelyen. A település házait és azok berendezéseit a Millennium alkalmából építették fel és a Templomdomb oldalában található. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság falurekonstrukciójának az állapota az évek során nagyon leromlott, ezért 2017-ben szükségessé vált a felújítása.

A felépített Árpád-kori faluban megtekinthetőek a korabeli mindennapi élet és az állattartás épületei: pl. a veremház, a külső kemence, a vesszőfonatos karámok, a vesszőbéléses kút és a gabonatároló vermek. Az egyes objektumok kialakításába és a tájékoztató táblák információs anyagának összeállításába a Kecskeméti Katona József Múzeum szakembereit is részt vettek.

Hortobágyi Madárpark (Madárkórház Alapítvány) (2020)

 

Hortobágy település egyik legérdekesebb látványossága az országban is egyedül álló madárpark és kórház. 

A Kilenclyukú híd közelében húzódó park nagyröpdével, tavakkal, játszótérrel felszerelt pihenőpark szeretettel várja kedves látogatóit. A madárpark központi épületében pedig egy kiállítás is található, amely a madarakat fenyegető veszélyekre hívja fel a látogatók figyelmét. 

Az épületben található még egy  úgynevezett látványkórház is, ahol bárki megnézheti a sérült, beteg, gyógyulófélben lévő madarakat, vagy a vállalkozóbb kedvűek egy-egy műtét lebonyolításába is belepillanthatnak. 

Az évente ide beérkező 800-1000 beteg közül csak 35-40 % visszakerül a természetbe, sajnos a többiek életük végéig a kórház vendégiei maradnak.

Pusztai Állatpark (2020)

A Pusztai Állatparkot 1997-ben azért hozták létre, hogy bemutassa régi magyar háziállatainkat. De az itt élő fajoknak nem csak ez a szerepe, hanem a génmegőrzés is, hogy elősegítse őshonos állataink fennmaradását az utókor számára.

A park területén található állatok szinte mindegyikét lehetőség van megetetni és megsimogatni, ezenkívül a hortobágyi pásztornép mindennapjait is megismerhetjük itt. A régmúlt ízeit, illatait, viseleteit és szokásait bemutató programok egymást váltják hétvégenként. Az Pusztai Állatpark egyik az Országos Gulyásverseny és Pásztortalálkozó, de fontos ünnep még a Szent Iván éje is, amikor „A pusztáról sző mesét az éj”.

Csólyospálosi földtani feltárás és Varangykő tanösvény (2020)

Csólyospálos határában világviszonylatban is jelentős természeti értékén nyilvánított feltárás a Duna–Tisza közi réti mészkő előfordulását mutatja be egy tanösvény segítségével.

Az évmilliók során a homokbuckák között található mélyedésekben, az időszakos vízállások miatt édesvízi karbonát képződés kezdődött el. Az itt fellehető vasoxidtól barnásfehér kőzetet a Homokhátság népe csak „darázskőnek” nevezi, amit a darázsfészekre emlékeztető lyukacsos szerkezete miatt kapott. A kőzet a Kiskunság egyetlen jó minőségű, ugyanakkor könnyen megmunkálható szilárd építőanyaga, az Árpád-kortól napjainkig is használták. Számos tatárjárás idején elromosodott vagy késő középkori templom alapfalában megtalálható a darázskő.

Csólyospálos község határában a kőzet nagy kiterjedésű természetes előfordulásával találkozhatunk. A falutól mintegy 1,5 km-re látható felhagyott kőbánya 1978-ban kapott természetvédelmi oltalmat. A helyszín tulajdonképp olyan kőzettani típusszelvény, amely a Duna-Tisza közén gyakori jelenség, de ehhez hasonlót világviszonylatban is csak néhány helyen találhatunk. A csólyospálosi feltárás nemcsak geológiai és természetvédelmi szempontból jelentős, hanem kultúrtörténeti értéket is képvisel, hiszen a Duna-Tisza közi kőbányászat emlékhelye.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Csólyospálos Község Önkormányzatával és a Szegedi Tudományegyetem Földtani és Őslénytani Tanszékének együttműködésével alakította látogathatóvá a területet 2008-ban. A legutóbbi felújítást követően a Duna-Tisza Közi pásztorépítményekkel rendezte be a tanösvényként funkciónál ó feltárás környékén.

Űrhajózási kiállítás (2019)

Különleges űrhajózástörténeti kiállítás nyílt Farkas Bertalan szülőhelyén, Gyulaházán. Az évek alatt teljesen átépített, ma könyvtárként és népművészeti bemutatóhelyként használt szülőházában kapott helyet az emlékszoba, amely Farkas Bertalan kiviteles életútját hívatott bemutatni.

A tágas épületbe belépve két fő részre osztva találjuk a kiállítást. A vitrinbe zárt, tucatnyi, részletesen kidolgozott repülőgépmodell, amelyek a levegőnél nehezebb repülő szerkezetek százéves történetén vezetik végig a látogatót – némi hazai, illetve katonai fókusszal látható. A kiállítás másik fő témája természetesen az űrrepülés: ezt illusztrálják a kiállított űrruhák, a Szaljut-6 űrállomás hatalmas, 1:6 méretarányú modellje, és számos érdekes, űrbéli apróság.

A kiállítást Pénzes Ilonának, a falu egykori óvodavezetőjének terítői, és egyéb, gondosan hímzett munkái díszítik. Sok más, nagyobb alkotása, és példás munkásságának emlékei a szomszédos könyvtárból nyíló kiállításon tekinthetők meg.

Erdőspusztai Bemutatóház és Arborétum (2019)

 Bánk (Debrecen) főnevezetessége a környéket uraló Erdőspusztákat Bemutatóház és Arborétum.

A Pihenőcentrum központi épületében egy modern konferenciatermet és 3 bemutatótermet is megcsodálhatunk. Az ide látogató betekintést nyerhet többek között dr. Szemerédi Miklós nyugdíjas erdőmérnök gyűjteményébe, valamint megismerhetjük az Erdőspusztákat korabeli fotókból, illetve a tájra jellemző használati tárgyakból összeállított kiállításban is gyönyörködhetünk.

A főépülethez tartozik egy 15 hektáros füvészkert is, amely elsősorban fagyűjteményből, lombos, fenyő- és cserjefélékből áll. Az arborétum védett környezetének köszönhetően nem csak gondosan ápolt változatos növényzettel, hanem gazdag rovar- és madárvilággal, kisebb gerinces állatokkal, emlősökkel, kétéltűekkel is találkozhatunk.

Az Arborétum területén is számos felfedezi való vár, úgy mint az Év fái tanösvény, a fából készült játszótér, a kilátó vagy a környezetbe jól illeszkedő szabadtéri foglalkoztatóház, melyek az erdei iskolás foglalkozások kedvelt helyszínei. A vákáncsos kunyhó, valamint az abban található használati tárgyak megtekintésével pedig megismerkedhetünk a debreceni erdőtelepítők életmódjával is.

Szalajka-völgyi információs ház (2018)

A Információs ház a Szalajka-völgyben, a parkoló és a kisvasút első megállóhelye között, a vadaskert szomszédságában található. Az itt berendezett kiállításon a Szalajka-völgy természeti értékeit és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi tevékenységét tekinthetjük meg. Emellett információs pont és kiadványbolt kapott helyet, ahol térképek, ismertető kiadványok, tanösvény-vezető füzetek és könyvek mellett nemzeti park emblémás ajándékcikkek is kaphatóak.

Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark (2018)

Az Anna-ligetben található a Körös-Maros Nemzeti Park Körösvölgyi Látogatóközpontja.

Az igazgatóság központjának szomszédságában álló bemutatóház két szintet elfoglaló termeiben interaktív kiállítások láthatóak, többek között a Dél-Tiszántúl természeti értékeiről. A látogatóközpont halljában pedig egy 7000 literes akváriumrendszer ad otthont a részben különböző fajvédelmi programokban résztvevő állatfajoknak.

A Nemzeti park legújabb attrakciója a 2014-ben megnyílt állatpark, amely az Anna-völgyi tanösvény mentén került kialakításra. A sétaúton a vendégek természetes élőhelyükön, szinte testközelből ismerhetik meg a Körös-vidék egykor és ma is honos állatfajait.

Európai mókus (Sciurus vulgaris)

Holló vagy közönséges holló (Corvus corax)

Róka (Carnivora)

Európai bölény (Bison bonasus)

Természet Háza (2018)

 A Természet Háza, az a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának látogatóközpontja Kecskemét egyik külvárosában található. Az épületben megtekinthetjük a hazai természetvédelem történetét, a magyar nemzeti parkokat, a Duna-Tisza köze jellemző élőhelyeit és a múltbeli mesterségeket bemutató állandó kiállítások keretében. Ezen kívül még természetismereti szakkörök, csoportfoglalkozások, előadások és időszaki kiállítások is alkalmanként helyet kapnak a nemzeti park programfüzetében.

Kőtár (2017)

 2014-ben az andezit kőömlés lábánál egy kőtárat is átadtak a túrázóknak az andezit oszlopokhoz vezető út mellett, amely a Novohrad-Nógrád Geopark területén előforduló kőzeteket mutatja be, és az itt kihelyezett információs táblák segítségével pedig megismerhetjük a környék földtörténetét.

Függő-Kői Bemutatóhely (2017)

Az egykor bányaudvarban lett kialakítva egy érdekes kőzettani bemutatóhely, amely tájékoztató táblák segítségével igyekszik megismerni a Vörös bánya titkait

A „tanösvény” fő attrakciója természeten a labilisnak tűnő Függő-kő. Az andezit szikla 16 millió évvel ezelőtt a Cserhátot létrehozó vulkáni működés első szakaszában vizaalatti kitörés eredményeképpen jött létre. A vöröses színét és szivacsos állagát akkor kapta, amikor vízzel érintkező láva és felszabaduló gőzök, gázok feloxidálták, majd átkovásították.

Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok (2015)

A Dunakanyar szívében elterülő város leginkább azzal tűnik ki a Magyarország ősi települései közül, hogy itt tényleg érezhetően megragadt a középkor. Természetesen egy ilyen régi hangulatú városhoz dukál egy nyári szabadtéri történelmi fesztivál is, amely 3 évtizedes múltra tekint vissza. 

Ha már Visegrád, akkor Nemzetközi Palotajátékok, amely egy 3 napos rendezvény, és az 1335-ös visegrádi királytalálkozó korszakát idézi fel, lovagi tornákkal, várostrommal, és különböző korszakokra jellemző bemutatókkal fűszerezve. Európa nyolc országából, közel 1000 fellépő érkezik ilyenkor a városba, hogy méltóképpen elevenítse fel az ország középkori történéseit. A látványos bemutatók és programok mellett az ide érkezőket egy hangulatos vásári forgatag várja.

Királyréti Erdei Iskola és Látogatóközpont (2015)

A Királyréti kisvasút végállomástól pár száz méterre található a Duna-Ipoly Nemzeti Park látogatóközpontja. 

A korszerű épület a "Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program" keretében készülhetett el.  Az épületben helyet kapott a „Börzsöny lakói” című interaktív kiállítás, smely ízelítőt ad az itt honos növényekről és állatokról. A látogatóközpont egyik újdonsága egy információs pont, amelyet túraútvonal tervezését digitálisan.segíti  

A létesítménynen helyett kapott egy minősített erdei iskola is, amely szolgáltatást az iskolai és óvodai csoportok vehetik igénybe. De lehetőség van magánszemélynek is itt megszállni, vagy kibérelni az egész oktatóközpontot.

A Látogatóközpont mellöl indul a Királyrét tanösvényen, amely egy 3 kilométeres séta kertedében az itt található erdők és a tavak élővilágát mutatja be, ezen kívül még a kisvasutak és a vasbányászat történetével is megismerkedhetünk.

Baglyaskő-vár és Látogatóközpont (2014)

grafika:baglyasalja.hu

A Baglyaskői vár és Látogatóközpont Salgótarján belterületén a városközponttól nyugatra, mintegy 10 percnyi sétára található.

A völgykatlanban látható kettős vulkáni kúp érdekes látványt nyújt a kertvárosi idill között. Ezért is döntöttek 1975-ben védetté nyilvánításáról. Nem oly rég pedig a Nemzeti Park Igazgatósága geológiai bemutatóhelyet hozott létre a területet lezárása miatt. A látványos bazalt formáció a harmadkor végén keletkezett a kimosódott a lazább kőzet felhalmozódásával.

Az itteni vár történeleméről csak annyi maradt fent, hogy valószínűsíthetően a Kacsics nemzetség emeltette a 13. század közepén. Az erődítmény fontos útellenőrző pont volt, míg nem a rozgonyi csata után Baglyaskő várát I. Károly leromboltatta. 1800-as évek végéig még látszott boltíves kapuja, de ezt elbontották és a környező épületek építésénél használták fel.

A fogadó épület belsőtérben a Novohrad-Nógrád Geopark természeti és kultúrtörténeti értékeit bemutató kiállítása tekinthető meg.

Ipolytarnóci Ősmaradványok és tanösvényei (2014)

A Cserhát-hegység északi részén a szlovák határ mellett található a hazánkban egyedülálló földtani örökségünk, az Ipolytarnóci Ősmaradványok. Az Európa Diplomás és világörökségi nevezés alatt álló területet előszeretettel szokták az Ősvilági Pompejiként emlegetni.

Ipolytarnóc hírnevét elsősorban a környéken megtalált közel 100 méter hosszúságú óriási megkövesült fának köszönheti. Ezt a tetemet mosta ki anno a vulkáni kőzetek halotti lepléből a Bórókás-patak. A helybéliek "Gyurtyánkő-lóczának" nevezték el, és a kővé válásáról varázslatos meséket szőttek.

A területet 1836-tól kezdve napinkban is vizsgálják, az első felfedezője Kubinyi Ferenc volt, ő világított rá az itteni vulkáni hamu alatt megbújó tökéletesen konzerválódott 23-17 millió éves képződmények értékére. Ez idáig közel 11 gerinces állatfaj több mint háromezer lábnyomát, és 15 ezer levéllenyomatot sikerült beazonosítani a területen.

A Borókás-árok mentén kialakított kiállítótermek bejárása különleges időutazásnak is tekinthető, hiszen a cápafogakat rejtő ősi tengerfenekétől, a trópusi esőerdő maradványain keresztül, a vulkánok tetejéig ívelő utazásnak lehetünk részesei. Ipolytarnóc a világ egyik leggazdagabb és legkomplexebb őslábnyomos lelőhelye!

A területre kiinduló állomása az Ősfenyő Belépő fogadóépület, amely közlekedő folyosója a Bükkábrányi gigantikus fa belső részét ábrázolja. Az épület környékén kialakított pihenőhelyek pedig az itteni tanösvény-hálózat kiinduló és végpontjai.

Tanösvények:

• Geológiai tanösvény - Csak szakvezetéssel látogatható az egész terület szíve.
• Miocén erdő - Az ősnövényeket és állatokat bemutató sétaösvény.
• Kőzetparki Ösvény - Különböző időszakok jellegzetes kőzet típusait bemutató sétaút.
• Biológiai ösvények - A Geológiai ösvény bejárata mellől induló hosszabb gyalogút a helyi kőbányászat tájba simuló emlékhelyeit érinti.
• Kőszikla ösvény - A 4 km hosszú tanösvény vízmosások, tanyaromok, kőzetkibúvások és felhagyott kőbányák mentén vezeti látogatóit.
• Lombkorona sétány és erdei játszótér

Érseki pincerendszer (2013)

Eger egyik főlátványossága a érseki pincerendszer vagy más néven „Város a város alatt”. A 17. századi nagy palotaépítések korában a püspöki rezidenciához felhasznált falanyag kitermelése után több terjedelmes vágat maradt meg az itteni riolittufában. Így keletkezett a négy kilométer hosszú pincerendszer, amelyben a Gyöngyöstől Munkácsig terjedő borvidékek borainak dézsmáját tárolták. Az évszázadok során beszivárgó talajvíz ellen védekezvén több járatot megerősítettek vagy falaztak be végleg.

Így manapság már csak parányi része barangolható be az ország hét csodájának is választott nevezetességnek. Viszont meg maradt talán a legszebb része, az Oszlopos terem, ahol 7 x 7 pinceág sakktáblaszerűen hálózza be a teret és az erózió által fejlődött különleges mészkő képződmények.

A bejárata a bazilika előtti lépcsősornál, a Szt. László szobor alatt van. A pince hőmérséklete állandóan 12°C, ezért meleg ruha, pulóver ajánlott. 

Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpont (2013)

A felsőtárkányi-tó szomszédságában található a Nyugati kapu névre is hallgató oktató- és látogatóközpont. A modern épület fő attrakciója természetesen a környéken elterülő Bükki nemzeti park bemutatása, de emellett családi programokkal és szálláshellyel várják a kikapcsolódni vágyókat. A park munkatársai a főépületben rendezték be "Karszt és élővilága" című kiállítást, amely feltárja a Bükk hegység geológiai, zoológiai és botanikai értékeit.

Szárazmalom (2013)

A Szarvason található „szárazmalom” az ókori malomtípus egyik utolsó környékbeli képviselője. Az építmény nevében a száraz arra utal, hogy az őrlés igaerővel végezték akkoriban. Az épület keletkezése, mint többi helyi érdekesség is a Bolza-család nevéhez fűződik, ők készíttették a század fordulón szlavóniai ácsokkal, indiai rendszer szerint. A malom 2010 óta tart nyitva, ahol bemutató őrléseket is végeznek.