Túra: Ősemberkereső (2012)

„Hosszú tél, munka, gond, betegség
úgy meglopta ezt a tavaszt,
hogy most elálmélkodva nézem
a hirtelen megjött vigaszt:
Te vagy, május? Csakugyan itt vagy?
Hogy lettél kész ilyen hamar
Néhány nap alatt mennyi szépség!
A vén föld milyen fiatal!”

(Szabó Lőrinc)

Tavasz a völgyben


forrás: openstreetmap.org
Útvonal:

Szilvásvárad, kisvasút vá.(Z)  Vadaskert  InformációsházErdészeti Múzeum  Piszrángos tavak  Szikla-forrásFátyol-vízesés (Z∆) – Szabadtéri Múzeum  Ősember-barlangIstállós-kő (S∆) – Tányéros-töbör – kilátóhely (S+) – forrás (S) – Szilvásvárad, kisvasút vá.


Táv és szintemelkedés:

15,7 km/ 670 m



Erőlködős

Névtelen-forrás (2012)


A Tótfalu-völgy közepén, egy esőbeállós pihenőnél névtelen,bővizű foglalt forrás található.

Tányéros-töbör (2012)

Istállós-kőtől északra, a sárga háromszögön található a gyönyörű rét, amely tengerszint feletti magassága 958 méter. Az ország hatodik legmagasabb "csúcsa " az itt található érdekes formájú töbörről kapta nevét.

Bogláros szellőrózsa (Anemone ranunculoides)

Üde bükkösök és gyertyános tölgyesek kora tavaszi, lombfakadás előtt virága. A növény a virága miatt nagyon hasonlít a boglárka félékre.

Istállós-kő (2012)



A Bükk legmagasabb pontja stílusosan a hegység ékkövétől, Szilvásváradtól pár 100 méterre található. 
Magyarország ötödik legmagasabb csúcsához meredek emelkedőn, a zöld háromszög korláttal kiegészített turistaútján lehet feljutni. A tetején található a Szent Imre kereszt, de csúcsról a sűrű bozótos miatt kilátás nem igazán van.

Erdei madársóska (Oxalis acetosella)

A gyógynövényként hasznosítható madársóska, április-május során virágzik üde, árnyas lomerdőkben. 
A növény levelei és virágai erős napfényben és éjszaka összecsukódnak.

Istállós-kői-barlang (2012)

Az Istállós-kői barlangban a feltárása során akadtak a hegység leggazdagabb őskori leletanyagára: tundraszarvas, barlangi medve, ősbölény és bivalymamut csontok, az ősember kő és csont eszközei, használati tárgyai kerültek elő.
A több mint 300 ezer éves barlanghoz egy kanyargós, meredek ösvényen lehet feljutni.

Erdei múzeum (2012)


A Szalajka-völgy folytatásában, a Bélapátfalvára vezető Horotna-völgyben található a nemrégiben felújított szabadtéri múzeum, ahol régi, erdei mesterségek elevenednek meg. Az erdő ölelésében található kiállítás egész évben ingyenesen látogatható.

Szikla-forrás (2012)


A Szalajka-völgy egyik ritka kincse egy a barlangon keresztül felszínre törő karsztforrás.
A kristálytiszta víz egy kis tavacskába folyik, megkóstolni vagy megérinteni nem lehet a geológiai csodát.

Szalajka-patak völgy és Tanösvény (2012)

Szilvásváradon található az ország legismertebb kirándulóhelye, a halkan csobogó patakok és vízesések világa, a Szalajka-völgy. A terület természeti szépsége első sorban a különleges mikroklímájú völgynek köszönhető, amely minden évszakban más oldalát mutatja.  a halkan csobogó patakok és vízesések világa.

Különlegességei:

Mocsári gólyahír (Caltha palustris)

A mocsári gólyahírt kecses sárga virága akár a tavasz hírnöke is lehetne. Hazánkban két alfaja is él, egyik az alföldi, másik a hegyvidéki tocsogók, patakpartok, nedves rétek virága.
Április végé és május közepe között tömeges megjelenésével festi aranysárgára a vizenyősebb területeinket.

Szilvásváradi pisztráng (2012)

A Szilvásvárad és a Szalajka-völgy egyet jelent a Pisztránggal. Az itt élők több mint 100 éve tenyésztik a sebes és szivárványos pisztrángot.

Kárpátok őre (2012)


A honfoglalás kori, a Kárpátok hágóit őrző éber katona szobra a Szalajka-völgy szívében található.
A 2,65 méter magas, tölgyfából faragott katona alak egy másolat, a szobor eredetije Kolozsváron található.

Szilvásváradi Erdei Vasút (2012)


A Szilvi nevű gőzmozdony egy korabeli vasúti szalonkocsival együtt kanyarog a festői Szalajka-völgyben. 
A közel 5 kilométeres vonal a Fatelep állomásról indul, a végállomása pedig a Gloriett tisztás, ahol a Fátyol-vízesés is található.
További megállók a Tótfalusi-völgy bejárata és a Szalajka-Halastó, az Erdészeti múzeumnál.

Vadbemutató kert (2012)

A Szilvásváradon a Szalajka-völgy első felében található egy kisebb vadaskert, amely a fő látnivalói a dámszarvas és a hazánkba betelepített muflon családok.

Archeopark (2012)


A szilvásváradi interaktív park a Bükk hegység ősi múltját, az őskori ember mindennapjait tárja a látogató elé. Megtalálható itt ősemberbarlang, kelta rönkház, bronzkori paticsház, szkíta jurta, és egy új kőkori fűkunyhó hű makettjai is.

Lovas stadion (2012)


Szilvásvárad központjában 1976-ban épített lovas stadiont áll. A fedett lovarda megépítése után minden évben lovasversenyeket rendeznek itt. Sőt 1984-ben Szilvásvárad adott otthon a Négyesfogat-hajtó világbajnokságnak.


2013 és 2018 között összesen 6,8 milliárd forintból, Kincsem Nemzeti Lovas Program legnagyobb vidéki beruházása Szilvásváradon valósult meg. Mészáros Lőrinc és partnere megépítette Magyarország legnagyobb fedeles lovardáját és egy 6000 férőhelyes lovasstadiont.

Túra: Rocska-patak völgye (2012)

Bába asszony

„Szent Anna! Máriának Szülője, gyámola, Feléd száll az anyáknak Kérése, óhaja. A kit követniök kell, Te vagy a példakép, Óh áldd meg gyermekökkel Az anyák seregét. Kérj mennyben szent kegyelmet, - Ha kéred megleszen -, Hogy éljen minden gyermek Szentül, erényesen. 

Lőrinczi dicsőséges Szent Anna,
könyörögj érettünk most és halálunk
óráján!
Amen.”

(ima)











forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Szarvaskő (K) – Szarvaskői várVeres-oldal – Rocska-völgy – Gilitka-kápolna (ZO, Z) – Bába-fa – Szén-hegy - Szarvaskő



Táv és szintemelkedés:

11 km/ 510 m











A merengő

Bábafa (2012)

A Bábafa, a Bükk hegységben, a Szarvaskő közelében fekvő Gilitka-völgyben található esőbeálló-házikó. Az emlékhely elnevezése, mind az anyává válás és az anyaság témájára utalnak.

Gilitka-forrás (2012)

A Gilitka-forrás a Rocska-völgy szépséget meghatározó Gilitka-patak fakadó forrása. A két foglalással is rendelkező vízfeltörés a kápolnától nem messze található egy fakereszt tövében.

Gilitkai Szent Anna-kápolna (2012)




Szűz Mária édesanyjának emlékére épült barokk stílusú kápolna ékesíti a szintén a szentről elnevezett patak völgyét.
A kápolnát Baranyi István remete épített azon a helyen, ahol a legenda szerint Szent Anna megjelent. 

Veres-oldal (2012)

Ha a szarvaskői vártól tovább indulunk Bélapátfalva felé a kék jelzésen egy érdekes kilátóhelyre érkezünk. A különleges párnaláva sziklarámpáról beláthatjuk a falut és gyönyörű völgyét.

Szarvaskői kilátó (2012)

A falu nevezetes kilátója 2004-ben készület el, a kivitelezője pedig az a mobilszolgáltató volt akinek az adótornyával osztozik a hegyen az építmény.
A toronyba felérvén egy gyönyörű körpanoráma fogad minket, ahonnan nem csak Szarvaskőt és a szarvaskői várat csodálhatjuk meg, de a Bükki Nemzeti Park délnyugati részét, sőt Eger városát is megpillanthatjuk.

Bükki Szarvaskő vára (2012)

A falu feletti égbenyúló, meredek sziklaszirt tetején áll szarvaskő ősi várának romja. A falmaradványról gyönyörű kilátás nyílik, körülötte lévő agyagpala szikla rész pedig kiemelt természetvédelmi terület.
A vár valamikor Eger tarisznyavára (Az őrség egy hétre való elemózsiát kapott a tarisznyájába.) volt, egészen a szabadságharc utánig. amikortól már a karbantartásával nem törődtek, így teljesen lepusztult.

Keresztelő Szent János templom (2012)

A domboldalon álló, egyhajós templomot a 19. század közepén építette Pyrker János érsek. Az épület stílusát tekintve klasszicista és Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték fel.

Eger-patak (2012)




Az Eger-patak a leghosszabb vízfolyás kistérségben, amely Balaton község területén, a Vajda-kútnál ered. 

A kis patakocska a Bükk-hegység nyugati felén halad át egészen az Alföldig, ahol a Kiskörei-víztározóba torkollik. Többnyire nyugodtan csörgedező, szelíd vízfolyásban hihetetlen erő lakozik, több pusztító árvíz emlékeit kis vörös márványtáblák is őrzik. A patak élővilága temérdek rejtett kincseit és szépséget rejt.

Túra: Petres (2012)

„Pár nap mulva fél szendergésemből
Félrevert harang zugása vert föl.
Jön az árvíz! jön az árvíz! hangzék,
S tengert láttam, ahogy kitekinték.

Mint az őrült, ki letépte láncát,
Vágtatott a Tisza a rónán át,
Zúgva, bőgve törte át a gátot,
El akarta nyelni a világot!”

(Petőfi Sándor)


Kameraman


forrás: turistautak.hu

Útvonal:

Szeged, Kálvária tér – Tápé (Tisza töltés) – Algyői hídfő (S) – Petresi gátszakadás – Dóc – Sándorfalva – Szeged, Szekeres u.



Táv és szintemelkedés:

63,6 km / 80 m










Tavaszi díszben

Szent Kereszt Felmagasztalása templom (2012)

forrás: kisalfold.hu

A régi időkben jószerivel munkások lakta szegedi városrész  a pestisjárvány utána az áldozatok emlékére kápolnát építettet Szent Kereszt tiszteletére. Az 1879-es „Nagy Árvíz” ezt az épületet is megsemmisítette, de az 1800-as évek végére a Móravárosiak elszántságának köszönhetően újra életre kelt a kápolna, amelyet neobarokk stílusban építettek meg és sokkal szebb lett, mint elődje. Sajnos a II. világháborúban ez az épület megsérült és érthetetlen okokból inkább porrá lövették tankokkal, mint hogy újjá építették volna.




1932-33 között felépítették a mai Szent Kereszt templomot néhány háznyira a régitől, ekkor még a régi kápolna romos fala még állott. Az új épület kivitelezésekor az egyszerű vonalvezetésre törekedtek az építők, viszont a templom melletti parkban 1997-ben felállított stációk igazi remekművek. A kálvária Domborművei a zebegényi reliefek másolatai.

Atkai Holt-Tisza (2012)


A hatalmas patkó alakú holtág egy országos jelentőségű természetvédelmi terület, amely a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet fontos része.

A levágott kanyar a Tisza szabályozásakor 1862-1889 között átmetszéssel alakult ki. Jelenleg a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársai fáradoznak a terület értékei megőrzésén, amelyhez alapvető feltétele a parti sáv természetes állapotának megőrzése és zavartalansága. Az állóvíz igen kedvelt horgászhely is, a rekordfogások éllovasa is a szúnyogos néven emlegettet holtág.

Az Atkai-holtág a Tisza alsó szakaszán található, közigazgatásilag Sándorfalvához tartozik.

Sasér (2012)



A  Dél-Tisza-völgy egyik ártérben terül el a szigorúan védett és csak engedéllyel látogatható Sasér. 

A 87 ha kiterjedésű védett terület egy a folyó szabályozásakor átvágott Tisza-kanyar, és az ásott folyómeder által körülvett félsziget. A terület túlnyomó része füzes, szürkenyáras természetes erdőtársulás, amelyet elszórtan korhadó vén óriásfüzekkel tarkított, festői szépségű rét övez. Itt alakult ki egy kiskócsag, üstökös gém, bakcsó, és szürke gém párokból álló hatalmas gémtelep, amelynek elsősorban gazdag kiskócsag állománya képezi különleges természetvédelmi értékét.

Algyői vasúti Tisza-híd (2012)

Az első algyői Tisza-hidat az Alföld–Fiumei Vasút építette az 1860-as évek második felében, amelynek 104 méteres nyílása akkoriban hazai rekordnak számított. 1902-ben az elkorhadt faszerkezet és a szétmálló téglapillérek miatt a hídat újjáépítették, és ekkor 25 méterrel délebbre került át. A megnövekedett szállítás miatt 1935-ben a vasúti hidat közös használatú híddá alakították át. A II. világháború vége felé az építményt a visszavonuló német csapatok felrobbantották. A híd helyreállítását 1945-ben kezdték, és a feszített munkával 1947-re készült el.