Bukor-hegy (2025)

Csongrád-Csanád vármegye legmagasabb pontját egy geodéziai mérőtorony jelzi, amely egy nagyobb földalom tetején áll.

A Bukor-hegy tetjén lévő toronyba hivatalosan tilos felmenni, de sokan nem tudnak ellenállni a kísértésnek, hiszen az Alföld egyik egyedi panorámája nyílik a magasból. A torony tetejéről Öttömöst, az Öttömösi baromjárást, Ruzsát, a Klauzál-erdőt és a Felső-Ásotthalmi erdőt láthatjuk be. A lábunk alatt egyébként az ország egyik legfiatalabb természetvédelmi területe, a Körös-éri Tájvédelmi Körzet húzódik. A Kőrös-ér völgyére leginkább jellemző erdőket az itteni szél fújta homokbuckák megkötésére telepítették. 

Erzsébet-kilátó (2022)

Az Erzsébet-kilátó a fővárosunk legmagasabb pontján, a János-hegy tetején áll.

Az 527 méteres „hegycsúcs” már több száz éve közismert kirándulóhely. A magaslat nevének eredete a törökverő Hunyadi Jánoshoz köthető, akinek itt Márta, egy szép görög leány megmentette az életét. A mai kilátó építése előtt a hegytetőn már egy fából készült emelvény állt, amelyet 1908-ban bontottak le, hogy helyet kapjon a Schulek Frigyes által megálmodott neoromán épület. Az 1910-re elkészült 23,5 m magas kilátóba 100 lépcső vezet, a legfelső szintjéről tiszta időben a Magas-Tátra csúcsai is kivehetők.

Hollófészek (2022)

A Zselic legmagasabb pontja, 358 méter magas Hollófészek tető. A csúcsról egykoron kitűnő kilátás nyílt le a völgyekbe, de napjainkban a fák miatt nincs kitekintő. A Hollósfészek érdekessége még, hogy 1848-ban, ezen a környéken ütöttek rajta helyi felkelők Jelasics visszavonuló csapatain.

Hoportyó (2019)

A Hoportyó (vagy Koportyok) az Alföld legmagasabb pontja a maga 183 méterével, és a Nyírségben, Nyírbogát közelében található.

A parabolabucka felszínének kialakulása a pliocén kor második felére tehető, amikor is az élő és elhagyott medrek közötti, száraz felszíneket az újpleisztocén szelei megtámadták és futóhomokot fújtak ki belőlük. kb. 4800 évvel ezelőtt még a Nyírség tölgyerdős sztyeppe volt, de a 19. századra a futóhomokot gyümölcsösökkel és akácerdőkel kötötték meg, így megszilárdultak a buckák.

A háromszögelési alapponttal is rendelkező Hoportyó legkönnyebben a kék háromszög turistajelzésen közelíthető meg, mely az Alföldi Kéktúrából ágazik ki.

Kékestető (2017)

Kékestető a Mátra legmagasabb csúcsa (1014 méter) és egyben az ország legmagasabb pontja. Klímája számos légzőszervi betegségekre és stressz oldásra is egyaránt gyógyító hatással van.

Óriási kilátója tetején megtapasztalható a magasság érzése egy szinttel lejjebb pedig a látványa. A 196 m-es TV torony 1981-re készült el és a kiszolgáló épület.alsóbb szintjén egy körpresszó s található, valamint a 8000 darabos minipalack-gyűjtemény is itt látható.

Mátra szinte mindegyik irányából ide futnak be a turistautak és szerteágazó hálózatot hoznak létre.

Zengő (2017)

A Zengő a Mecsek legmagasabb csúcsa, magassága pedig 682 méter. A homokkőből és mészkőből álló hegyre feljutni a lábainál elterülő településekről (Hosszúhetény, Pécsvárad, Püspökszentlászló, Óbánya) lehet legkönnyebben.

A hegyhez népmondák, legendák, népszokások sora fűződik. Nevének egyik magyarázata, hogy a hegy zúgását a belsejében rekedt kincskeresők kiabálása okozza. Egy másik teória szerint a hegy erdein és völgyein zenélő szél hangja lehet névének eredete. 

A Zengő csúcsára 1984-ben az Állami Földmérési Hivatal építtet egy mérőtornyot, amely tetejéről ritka szép panoráma nyílik a Dunántúl déli részére. A kilátó használatát azonban jelenleg életveszélyes!

A Zengő lankáin terül el a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet, amely egyik legékesebb növénye a csúcson igencsak nagy egyed számba előforduló ritka és védett bánáti bazsarózsa (Paeonia officialis ssp. banatica). A növény ritkaságokon kívül a környék egyedi faunával is rendelkezik, több fokozottan védett madarunk (kuvik, darázsölyv és a békászósas) és emlősfajunk (nagy patkósdenevér és a csonkafülű denevér) él és táplálkozik a hegyen.

Meg kell említeni még a Zengő-hegyi csata néven elhíresült civil összefogást, amely 2004-ben megakadályozta, hogy a hegy tetejére NATO rádiólokátor-állomás építsenek. A „csata” emlékére a Civilek a Zengőért Mozgalom az évfordulóhoz legközelebb eső hétvégén minden évben emléktúrát rendez.

Dobogókői nagykilátó (2013)

A Pilisszentkereszthez tartozó Dobogókő a Visegrádi-hegység legmagasabb pontja, a tengerszint feletti magassága 700 méter.

Az apró üdülőtelepülés kilátójából nyílik az egyik legcsodálatosabb kilátás a Dunakanyarra.
Tiszta időben nem csak a szemközti hegység magasabb csúcsai látszanak, hanem a távolban felsejlik néha a Tátra is. 

Egyes vallási nézetek szerint Dobogókőn dobog a föld szíve, ezért tölti fel energiával az erre járókat.

Istállós-kő (2012)

A Bükk legmagasabb pontja stílusosan a hegység ékkövétől, Szilvásváradtól pár 100 méterre található. 

Magyarország ötödik legmagasabb csúcsához meredek emelkedőn, a zöld háromszög korláttal kiegészített turistaútján lehet feljutni. A tetején található a Szent Imre kereszt, de csúcsról a sűrű bozótos miatt kilátás nem igazán van.

Kőris-hegy (2009)

A Kőris-hegy a Bakony legmagasabb csúcsa, amely 709 méterrel magasan emelkedik a tenger szintje fölé.

A hegy az itt honos kőriserdőről kapta a nevét. A tetején álló háromszintes Vajda Péter kilátót 1920-ban állították, mostanság elég rozoga állapotban van. A harmadik szintről csodás panoráma tárul elénk, a távolban a Balaton csillogó víztükrét is megpillanthatjuk. 

A kilátó mellett áll a polgári légtérellenőrző radarállomás fehér kupolás radartornya.

A kilátóhoz számos túraútvonal visz fel, többek között az Országos Kéktúra bakonyi szakasza is érinti.

Egy kis történelem: 1987 október 19-én egy Mi–9-es szovjet helikopter csapódott a hegynek, amelynek következtében öt tábornok vesztette életét.