Svábhegyi víztorony (2026)

A svábhegyi víztorony, 1923 óta a magasabban fekvő budai házakat látja el vízzel. A 30 méter magas ipari műemlék tornyot Zielenszky Szilárd tervezte, a kivitelező pedig a Fodor és Reisinger cég volt.

Normafa (2026)

A Normafa már az 1800-as években kedvelt kiránduló hely volt, de akkor még Viharbükk volt a neve . Egy régi monda is kapcsolódik, miszerint a hegység keleti lejtőjének tetején állt egy vén bükkfa, amely Mátyás király születésekor sarjadt. Ezt a méretes óriást több ízben  isvillámcsapás érte, míg 1927. június 19-én ki nem dőlt. A kidőlt fatörzset a margitszigeti artézi forrás medencéjében helyezték el, de nem éppen azt hatást érték el amit szerettek volna, ugyanis a vastag mészbevonat örökre odakötötte a teknő falához a törzset.

Normafa arról híres még, hogy 1840-ben itt énekelte Bellini: Norma című operájának nagyáriáját Schódelné Klein Rozália, európai hírű énekesnő. Ettől kezdve Viharbükk Normafaként lett tovább emlegetve. Egyébként a Norma című opera főhőse egy druida papnő, aki Galliában, sötét sűrű rengeteg mélyén a holdistennőhöz küldi fel imáját.

„Normafa,

Hajdanidőn itt lengett lombod a szélben,

Ünnepi hegymászók vig dala szállt körüled,

Normafa,

Majdanidőn lombod közt éled az ének,

Győzve sivár közönyön, győzve dühös viharon.”

Devecseri Gábor

Engesztelő Kápolna (2026)

2023-ban készült el Normafa legújabb kápolnája az Anna-réten, amely az Engesztelő Kápolna nevet kapta.

A kápolna Márkus Péter és Koczka Kristóf tervei alapján készült. A hívek adományából felépült, kb. 30 négyzetméteres kápolna méretei elenyésző, de mivel az oldala kinyitható, így szabadtéri szertartások megtartására is alkalmas.

Szent Anna-kápolna (2026)

Normafa régebbi kápolnája 1825 és 1830 között épült az Anna-rét szélére. A kis erdei kápolnát Szent Anna tiszteletére szentelték fel, és később népszerű zarándokhellyé vált. Akkoriban Anna-napokon az emberek Budakesziről és az angol kisasszonyok Zugligeti zárdájától zarándokoltak ide. 1952-53 körül a kommunista munkásszervezetek lerombolták kápolnát, amely emlékét jó néhány esztendeig csak egy vadgesztenyefára akasztott Szent Anna-kép őrizte. A kápolna újjáépítése csak a rendszerváltás után, 1992-ben került sor.

A Budapest-Zugliget egyesület megalakulásának 100. évfordulójára a Salamin család segítségével, széleskörű társadalmi összefogás épült újjá a népszerű kápolna.

Három katona sírja (2026)

A Makkosmáriáról Normafára vezető turistaút mentén, a Csacsi-réttől nem messze található egy kövekkel körberakott sírkereszt. A „Három katona sírja” viselő emlékhelyen lévő sírban II. világháborúban elesett honvédek nyugszanak.

Angyalok királynéja római katolikus templom (2026)

A legenda szerint 1731-ben egy Traub János nevű legény a budakeszi határában fekvő szőlőkbe igyekezett, amikor egy útszéli tölgyfánál a szenvedő Krisztus arca jelent meg előtte. Traub később vásárolt egy Gyermekét tápláló Szűzanyát olajfestményt, amelyet arra a tölgyfára függesztett.

1737-ben a zarándokok adományaiból kicsi kápolna épült a makkosmáriai Máriakép fölé, amelyet a fogolykiváltó trinitárius szerzetesek gondoztak. A rend 1783-as feloszlatása után az épület rommá vált. 

1938-ban szervita szerzetesek szervezték újjá a kegyhelyet, a romos kápolna helyére pedig új templomot építettek 1947-ben. A barokk istenházban megőrizték a fatörzset és kegyképet is, amelyek ma a kegyoltár mögött illetve felett láthatóak.

Magaskő-kőfejtő (BTSSZ emlékhely) (2026)

A Magaskő-kőfejtő a Budai-hegységben, Makkosmária környékén található, amely napjainkban a Budapesti Természetbarát Sportszövetség emlékhelyének ad otthont. 

A békés, természeti környezetben elhelyezkedő pihenőhely nem csak a természetjárók kedvelt találkozási pontja, hanem a szövetség elhunyt tagjainak is itt állnak kopjafái vagy emléktáblái.

Piktortégla üregek (2026)

A Budai-hegységben, Budaörsi környékének egyik legérdekesebb látnivalója a Piktortégla üregek, a jellegzetes, barlangszerű üregek valójában ipartörténeti emlékek.

A 19. század második felében kezdték el bányászni a különleges „festékföldet” a Csiki-hegyekben és a Frank-hegyen. A hőforrások működése révén kialakult, tűzálló agyagot többnyire a budaörsi német családok bányászták és exportálták. Az itt bányászott fehéragyagból úgynevezett piktortéglát vagy más néven festőtéglát készítettek, amelyet a szobafestők vízzel elkeverve a mészfestékhez adtak, és alapozó fedőanyagként használtak. A II. világháború után a német lakosságot kitelepítették, és a gyártás leállt.

A budai turistautak mentén napjainkban még találhatóak ezek a barlangszerű kürtők és tárnák, amely egy részét mára betömték vagy lezárták, de még találunk olyat is, ami nyitva maradt. Figyelem ezek a barlangok omlásveszélyesek, megközelítésük életveszélyes!

Nepomuki Szent János római katolikus templom (2026)

Budaörsnek már a középkorban is volt egy temploma, amely a török hódoltság alatt elpusztult. A mai templom elődjét a 18. században ide érkező német katolikus telepesek építették fel 1738 és 1752 között. A Nepomuki Szent János tiszteletére felszentelt késő barokk és kora klasszicista stílusú templomot Mayerhoffer Ádám és Medhammer György építészek tervezték. A növekvő népesség miatt 1802 és 1810 között Lösch János tervei alapján kibővítették és átépítették az épületet, amely így nyerte el mai formáját.

Szeplőtelen Fogantatás-kápolna (2026)

Budaörs leghíresebb látványossága az Ófalu fölé magasodó sziklán álló Szeplőtelen Fogantatás-kápolna.

A barokk kápolnát Wendler Ferenc budaörsi földműves építette 1855-ben. A legenda szerint Wendler Ferencnek több alkalommal is megjelent Szűz Mária, egyszer egy kő-hegyi rózsabokor mellett, ezért építtetett a kápolnát a hegyre. 1857 után az özvegy Wendler barlangot vájt a kápolna melletti sziklába, és ebbe a barlanglakásába költözött, hogy a hátralevő életét a kápolna gondozásának szentelje. Wendler Ferenc1897-es halálát követően a kápolnát továbbra is a család gondozta 1931-ig, ezután az egyházé lett az épület.

Az épületet második világháborúban kifosztották, azután pedig kezdetét vette a kápolna folyamatos pusztulása. A IX. Pius pápa által adományozott Szűz Mária-szobrot azonban a családnak sikerült kimenekítenie.  Az 1950-es évekre a kápolna, a kereszt és Wendler sírja szinte teljesen eltűnt a Kőhegy tetejéről. 2003-ban a Budaörs Német Nemzetiségi Önkormányzat kezdeményezésére közadakozásából újjáépíttették a kápolnát, és a Mária-szobor is visszakerült ide.

Kő-hegy (2026)

A budaörsi Kő-hegy egy markánsan kiemelkedő sasbérc, amely nemcsak földtudományi, tájképi és kultúrtörténeti értékek, hanem fontos élőhelyi védett növényeknek és állatoknak. A tetején álló Szeplőtelen Fogadtatás kápolna pedig híres keresztény zarándokhely.

A Budaörsi-kopárok keleti tagja egy 235 méter magasságú dolomitrög, amely tagjai különleges sziklaformációt alkotnak. A hegy fő tömegét a térség legidősebb felszíni kőzete, a középső és késő triász korú alkotja, amelynek kora kb. 240-235 millió év. A csúcsot a város fogja körbe, és az így elszűkült terület ad otthont az itteni páratlan növény- és állatvilágának. A sziklaplatót érdemes körüljárni, ugyanis innen fantasztikus kilátás tárul elénk a városra, és a Budaörsöt körülölelő Csíki-hegyek koszorújára.

Szentháromság-szobor (2026)

Budaörsön, a Kő-hegyen található Szentháromság szobrot Rákos Péter szobrászművész alkotta, és 2004-ben avatták fel. A kő-hegyi oszlop tetején az Atya ül, fénysugaraktól övezve, kezében tartva a keresztet, amelyre Jézust feszítették, feje felett pedig a Szentlélek látható galambként ábrázolva.

Kálvária-domb és kápolna (2026)

Budaörs legszebb pontján magasodik a Kálvári-domb, amely geológiailag egy szabályos alakú gejzírkúp.

A domb aljában áll egy kis kápolna, ahonnan egy szerpentin úton lehet feljutni a kálvária tetején álló kereszthez, valamint Szűz Mária és Szent János evangélista fehér mészkőből faragott szobrához.

A Kálvári-domb aljában álló eredeti Kálvária kápolnát Kreisz Jakab építtette 1817-ben. 1821-ben kezdte el a római katolikus egyházközség a keresztút megépítését a 174 méter magas dombon, amelyet végül 1851-ben fejeztek be. Ekkor még a nyolc stációból álló, csigavonalban vezető keresztút készült el, amely „koronája” Szűz Mária, Szent János és Mária Magdolna szobrai voltak. A Jézus Krisztus kínszenvedését és kereszthalálát megörökítő stációk fülkéiben pedig egy-egy reliefek voltak láthatóak. 1945 után a kápolna köveit széthordták, csak csupán a fakereszt menekült meg, amely darabjai mostani kálváriakápolnában láthatóak.

2000-ben széles városi összefogás eredményeként a kálváriát felújították, a stációk fülkékbe pedig Molnár Göb Zoltán budaörsi művész ólomüvegképei kerültek. 2002-ben a kápolnát is újjáépítették Orbán Tibor építész tervei és az eredeti kápolnáról készült fotók és rajzok alapján. Szűz Mária és Szent János apostol szobrai pedig 2011-ben kerültek vissza az eredeti helyükre, amelyek Kőrösi Antal alkotásai.

Fájdalmas Krisztus (2026)

Budaörsön, a Kálvária utca főút felőli oldalán az első ház falában található falifülke, amelyben egy faragott Jézus szobor látható. A fülke szép és rendebe is van tartva, de olyan sűrű a rács szinte alig lehet látni a Fájdalmas Krisztus alakját.

Túra: Turista Kékszalag Máriaremete (2023)

„Szűz Máriát dícsérni, hívek, jöjjetek!

Remetei kegyhelyen hálát zengjetek!

Amennyi szép virág van nyíló tavaszkor,

Annyiszor légy dicsérve, Anyánk, mindenkor.”

(ima)

Kiskunságiak Máriaretében

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

 Üröm vmh. – Csúcshegyi tanösvény – Rozália téglagyár (K) – Virágos-nyereg (S) – Szívbarát tanösvény – Újlaki-hegy – Nagyfejű csajkó tanösvény – Határ-nyereg (K) – Vadas-kert – Hűvös-völgy – Munkásmozgalmi sétány – Nagy-rét – Máriaremetei kegytemplom

Táv és szintemelkedés:

16,4 km/ 400 m

---

Döme mentőcsapatok

Kisboldogasszony római katolikus templom (2023)

Máriaremete kegyhely története a 18. századra nyúlik vissza, ugyanis az einsiedelni származású Thalwieser Katalin ekkor függesztette ki egy itteni tölgyfára a Boldogságos Szűz képét. 

Az erdőt járó emberek és a pásztorok századforduló tájékán sokat ájtatoskodtak a kép előtt, amikor is egy budai polgárasszony visszanyerte szeme világát imádság közben. Ennek hírére a 19. század első felében indult meg a máriaremeti búcsújárás, és ekkor a falu földesura, Terstyánszky Ignác kápolnaépítésbe kezdett. A kis kő építmény építését 1808-ban kezdték el, és 1809-ben szentelték fel a Szűz Mária tiszteletére.

A zarándokok számának növekedése miatt 1879-ben Dr. Pauer János püspök kezdeményezte a helyi templom megépítését. A neogótikus stílusban elkészült a kegytemplom Schömer Ferenc építette, és 1899. október 1-jén szentelték fel Kisboldogasszony tiszteletére. A kegyhely tekintélye tovább erősödött, amikor 1907-ben X. Piusz pápa búcsújáróhellyé nyilvánította Máriaremetét. 1928-ban pedig Shvoy Lajos, az akkori megyéspüspök servitákat kérte fel a kegyhely gondozására és fejlesztésére.

A máriaremetei templom különlegessége, hogy szentélyében, az oltár mögött megőrizték azt a fatörzset, amelyen egykoron a kegykép függött.

Szervita rendház (2023)

A szervita rendet Shvoy Lajos megyéspüspök 1928-ban hívta Máriaremetére a kegyhely gondozására, akik a kegytemplom mögé felépítették reprezentatív rendházukat. Az 1930-ban épült neogótikus stílusú rendházban ma nyugdíjas otthon működik.

Kálvária (2023)

A máriaremetei kegyhely kertjében található a „Szűzanya hét fájdalmas stációja” nevet viselő kálvária.

A stáció domborműveit Krasznai Lajos 1933-ban készítettet el.

Mindszenty József (2023)

A máriaremetei kegytemplomhoz vezető út mentén áll Mindszenty József a 20. századi katolikus egyház egyik legnagyobb alakjának szobra. A jórészt közadakozásból készített szobrot Rieger Tibor formázta meg 2017-ben.

Szent Imre (2023)

A máriaremetei kegytemplom bejáratától balra látható egy Szent Imre ábrázolás, amely a szervita rendház átadására készült. A klasszikus mészkő alkotást 1930-ban készítette Krasznai (Krausz ) Lajos.