Székelytámadt vár (2022)

A régi olasz bástyákkal szegélyezett Székelytámadt várat vagy más néven Csonkavárat reneszánsz stílusban építették az egykori székelyudvarhelyi kolostor felhasználásával.

forrás: hrmuzeum.ro

A jelenleg romos állapotban lévő vár valószínűleg a 15. század végén, a volt ferences és domonkos rendházak helyén, annak köveiből épült fel. Az itt élő székelyek a várépítés ellen hevesen tiltakozni kezdtek, ezért II. Ulászló Báthory István vajdától elvette az épületet, és visszaadta a szerzeteseknek. János Zsigmond fejedelem azonban 1561-65 között leverte a székelyek és megerősített az erődöt, amely ekkor nyerte el mai formáját. A Szatmári-békét követően a várfalak egyrészét visszabontották, ezért kapta a mai, Csonkavár nevet.

Végül a Habsburg birodalom idején, 1706-ban az utolsó kuruc vezér, Pekry Lőrinc leromboltatta a várat. 1852-ben a város megvásárolta a romos erődöt és az épületek felhasználásával megépítette a ma is álló neoklasszicista stílusú Állami Főreáliskolát, amely tervezője Meiner Károly budapesti műépítész volt.

 

Szent László király domonkos templom (2019)

A domonkos szerzetesek a 13. században érkeztek Debrecenbe, hogy az ország keleti végében élő kunokat és a mongolokat megtérítések. A rend kolostora valószínűleg a mai Református Kollégium helyén állt és a Szent András templom is ők építették. 

A szerzetesrend 1326 után távozott a városból, kolostorukat a ferences szerzetesek vették át. A domonkosok 1942-ben a ferencesekkel telepedtek vissza városba. Miután a rendházukban csak egy szoba-kápolna volt, ezért 1947-ben elkezdték egy monumentális templom és kolostor építését. Sajnos ezt az épületet az Elnöki Tanács rendelete alapján nem fejezhették be, mert a domonkos rend működése megszűnt. Az ezt követő évtizedek alatt a már meglévő falakat szét is hordták. 1982–1983 között Kálmán Ernő mérnök tervei alapján, Zsuga Miklós építész építette fel a Füredi utcában a mai  templomot a régi alapjaira. 

A domonkosok 1990. szeptember 1-jén tértek vissza Debrecenbe és közösségi- és rendház építésébe fogtak. Az újonnan felépített épületegyesületben kapott helyet az újonnan alapított II. János Pál Intézetet is.

Angyalok királynéja kegytemplom (2016)

Pesthidegkúton már a 18. században egy einsiedelni Mária kép előtt imádkoztak az erdőben az arra járó pásztorok.
Egy monda szerint egy budai polgárasszony a kép előtt ájtatoskodva visszanyerte szeme világát. Ennek hírére a 19. század első felében indult meg a búcsújárás a képhez. Eme népszerűség miatt a falu földesura egy kőkápolnát építtetett ide.

A mai nagyméretű templomot, neogótikus stílusban Schömer Ferenc építette 1899-ben. Így lett Máriaremete a főváros lakosságának máig kedves és látogatott búcsújáró helye. Az Angyalok királynéja tiszteletére felszentelt templom jellegzetessége, hogy szentélyében, az oltár mögött megőrizték azt a fatörzset, amelyen a kegykép függött.