Szent László római katolikus templom (2026)

A település központjában áll a 2009 és 2010 között épült, Szent László tiszteletére felszentelt templom.

A modern istenház és a 24 méter magas torony hamar elkészült, amely megépítését egy alapítvány szorgalmazta. A templom 3 haranggal rendelkezik: a Szlezák haranggal és 2 újabb harang, az utóbbiakat Marek Kawiński öntötte 2016-ban.

Szent István és Szent László (2026)

A csanádpalotai Nepomuki Szent János-templom homlokzatán látható Szent Istvánt és Szent László szobrokat 1939-ban helyezték el a főhomlokzati szoborfülkékbe.

Szent László (2025)

A mártélyi polgármesteri hivatal előtt látható „A leányszabadító Szent László legendája” című alkotás, amely 200-ben került felállításra. Mihály Árpád szobrászművész alkotása Szent László király azt a hős tetté jeleníti meg, amikor László herceg egy magyar lányt szabadít ki a pogány karmai közül.

Szent László (2025)

Bárna központjában, a templom mellet áll Szent László fából faragott szobra.

Az ismeretlen alkotó a Lovagkirályt pajzzsal és kardal ábrázolta.

Szent László (2025)

A kisteleki Aqua Hotel parkjában található Tóbiás Klára szobrászművész Szent László szobra. A művész a mészkő talapzaton álló királyt koronával, országalmával és karddal ábrázolta, amelyet 2006-ban állították fel.

Szent László (2025)

A hódmezővásárhelyi Szentháromság-templom szomszédságában áll Szent László király mellszobra, amelyet 2017-ben, a Szent László-emlékévben avattak fel. Szent László-szobor adományozója Kenéz Heka Etelka volt, magalkotója pedig Lantos Györgyi szobrászművész.

Szent István és Szent László (2025)

Az Alsónémediben álló Szent Kereszt felmagasztalása-templom homlokzatának barokk szobrai a 18. század közepén készültek, amelyek Szent Istvánt és Szent Lászlót ábrázolják.

Szent István és Szent László (2024)

Szent István és Szent László szobrai eredetileg a Szent Demeter-templom homlokzatán volt látható. A Dóm megépítésekor azonban a szobrok átkerültek a Fekete-ház folyósójára. Az erősen kopott szobrok valószínűsíthetően az alsóvárosi templom kőszobrászainak műhelyéből kerültek ki.

Szent István és Szent László (2023)

A szegedi Fogadalmi templom főbejáratának baldachinja felett, a homlokzati fülkékben Szent István és Szent László szobrai állnak. Az 1930-ban készült Dávid István alkotások István királyt hatalmi attribútumaival a kezében jeleníti meg, még Lászlót királyi csatabárddal látható.

Szent László király római katolikus templom (2023)

Szeged-Alsóközponton (ma Mórahalom) már 1892-ben állt egy kápolna a „Kenyérváró” dombon, amelyet a Szent Őrzőangyalok tiszteletére szenteltek fel. Eleinte a szegedi Havasboldogasszony-templom ferences szerzetesei jártak ki misézni Mórahalomra. A lakosok vallásos buzgósága miatt a kápolna hamarosan szűknek bizonyult, ezért 1903-ban templom építésbe fogtak. Az elkészült klasszicista stílusú épület Szent László királyt kapta védőszentjéül.

A templom oltárképe Bart Ferenc alkotása, amely Szent László királyt ábrázolja, amint a katonáinak a sziklából vizet fakaszt.

Szent László (2023)

A Szent László-parkban áll a mórahalmi templom védőszentjének mellszobora. A Szent László királyt ábrázoló alkotást Serban Bonaventura erdélyi szobrász készítette, és 2007-ben lett felállítva.

Szent László király római katolikus templom (2023)

Zalalövő első temploma az Árpád-korban épült, és 1366-ban említik először. A középkorban a templom már romokban állt, csak a 18. században építették újjá. A Keresztelő Szent János tiszteletére felszentelt templom téglából épült, és tornyot csak később kapott. 1925-ben az erősen leromlott állapotú templomot lebontották, és a helyére 1924-27 között egy új istenház épült Metzner József tervei szerint. A neogótikus templom oltárképe Keresztelő Szent János fejvételét mutatja be, amely a régi istenházból került át.

Szent László (2023)

A máriaremetei kegytemplom bejáratától jobbra áll a Magyar vitéz király, Szent László szobra. A Krasznai (Krausz) Lajos által készített szobrot Szent István király 900. éves jubileum emlékére a hívek adományából állíttatta a szervita egyház.

Szent László (2022)

A Jézus Szíve katolikus templom bejáratától balra látható egy fából faragott szobor, amely Szent László királyunkat ábrázolja. A szobrot Nagy András fafaragó 2006-ban, a nagy árvíz után ajánlott fel a községnek.

Szent László király római katolikus templom (2022)

Tiszajenőn eleinte egy kis iskolakápolnában tartották a szentmiséket, csak 2007-ben határozták el egy templom megépítést. A Kossuth utcában található épület 2011 őszére készült el, amely terveit Kovács Béla készítette, a belsőterek pedig Félegyházi András munkája.

Szent László király római katolikus templom (2021)

A falu közepén áll a Szent László templom, amely megépülésében a bokrosi hívek is kivették a részüket.

A Csongrádhoz tartozó apró település katolikus hívei mindig is vágytak a saját templomra, ezért a közösség 1895-ben fel is emeltetett egy vályogfalú, fatornyos kis kápolnát, amit Jézus Szíve tiszteletére szenteltek fel. Mivel a környék igen csak belvizes volt abban az időben az épület 1941-ben egy vihar segédletével összedőlt. Az itteni gazdák 1949-ben már kérvényezték az új templom megépítését, de a túlságosan is nagyra terveztet épület kivitelezését nem engedélyezték. A ma is látható templom megépítését a Bokrosi Baráti Kör kezdeményezte, akik élénk szervezőmunkába kezdtek. A Bokrosi Templomért Alapítványnak által ki írt pályázatot végül Tulok István terve nyerte, amelynek alapján 1993-ban elindult az épület kivitelezése. Végül a templomot 2001-ben fejezték be, és szentelték fel Szent László tiszteletére.

A templombelső különlegessége a Szent fából faragott szobra, amely Simmer Sándor alkotása.

Szent László király római katolikus templom (2021)

Jászszentlászlónak valószínűsíthetően már középkorban állt egy templom, amelyet Szent László tiszteletére szentelték, és ennek az épületnek a maradványait a település határában álló Templom-halom rejti.

A mai templom építését a helyi a községet újranépesítő lakosság szorgalmazta, és a XIX. század végén létrejött mozgalom meg hozta vár-várt sikert. 1902. július 27-én szentelték fel az eklektikus stílusú Szent László templomot, amelyet Ranszky Mihály kiskunfélegyházi vállalkozó építettet. 1929-ben szükségessé vált az épület bővítése, ezért a torony kivételével az egész épületet megnagyobbították.

A templom homlokzatát Szent László és Nepomuki Szent János barokk szobra díszíti.

Szent László király római katolikus templom (2020)

A Szent László tér középpontjában álló műemléki védettségű egytornyos barokk épület a város büszkesége, amely történelme az Anjouk korába nyúlik vissza. 

A mezőkövesdi Szent László plébániatemplom város ősi gótikus stílusú templomának maradványaiból épült fel 1770-ben. Az épület megterveztetésében és építtetésében Grassalkovich Antal kamarai elnök és Répássy András plébános is részt vett. Bár az épület falait az építőmesterei kiválóan építették meg, az azóta eltelt időszakban, több ízben is renoválni kellett. 

A templom belsejében látható főoltárképen Szent László kitárt karral mutatja be hódolatát a felhőn trónoló Máriának, a képet Kovács Mihály festette 1868-ban. A belsőterek freskóit Korényi József egri akadémiai festőművész készítette. Az ótemplomból megmaradt és beépített gótikus Mária-kápolnában Takács István festőművész 1932-ben.készült színpompás matyó körmenetet ábrázoló festetménye látható.

Szent László és Szent Imre herceg (2020)

A mezőkövesdi római katolikus templom előtt álló szobor 1911-ben készült, az alkotója ismeretlen.

Szent Imre magas talapzaton álló szobra 2001 került a templom elé, amely alkotója Márkus Péter.

Magyar Szentek Szoborsétány (2020)

Szent István

A Magyar szentek szoborsétány a kecskeméti Arborétumban keleti bejáratánál található. 

Az Árpád-házi szentek szobrát Kisfaludi Strobl Zsigmond készítette 1912-ben, és eredetileg a Lordok háza helyén álló egykori katolikus bérház falait díszítették. Szent István, Szent Imre, Szent Erzsébet, Szent Margit és Szent Miklós (aki nem Árpád-házi, de a város védőszentje) szobrai 1999-ben kerültek a Mária kápolnához.

Szent Margit

Szent László

Szent Miklós

Szent Erzsébet