Túra: Homokháti keresztút (2015)

„No eljöttél valahára,
Gyászos tél, a főld nyakára,
És az erszényt oldozod:
Együk most már munkánk bérét,
Igyuk saját testünk vérét,
Már az inséget hozod.

Igazán, hogy minél rosszabb
A te részed, annál hosszabb,
Életünkből majd fél rész
A te napjaidba vész.
Elrablod a kikeletnek
Tején hízott természetnek

(Csokonai Vitéz Mihály)

Vének sora




















forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Szeged - Vadaspark - Maty-ér - Zöldfás - Rúzsa - Öttömös - Petróczy-iskola - Kelebia - Gátsor - Ásotthalom (K+) - Kiss Ferenc emlékerdő - Mórahalom - Domaszék – Szeged

Táv és szintemelkedés:

101,5 km/ 185 m


Lidércek

Pálinkaház (2015)

“Adjon az Isten szerencsét, szerelmet, forró kemencét. Üres vékámba gabonát, árva kezembe parolát, butellámba pálinkát!”

Ezzel a népi mondókával köszönti a helyi vállalkozók által üzemeltet Pálinkaház a látogatóit. A Domaszék külterületen működő szeszfőzdében nem csak bérfőzést vállalnak, hanem akár egy komplett pálinka kóstolással egybekötött technológiai bemutatót is le tudnak bonyolítani.

Kossuth-kút (2015)


A Kossuth-kút a Bajai országúton, Domaszék határában található, amely a nevét onnan kapta, hogy Kossuth Lajos 48-as toborzó útján megáll megpihenni az ivó kútnál. Bár ez csak egy legenda, de az biztos, hogy a mai kút elődjét 1898-ban fúratta az akkori kocsmáros, Ördögh József. Később ártézi kutat furatattak a régi kút helyére, amely az évtizedek alatt fontos találkozási pontja lett a helyi paraszt embereknek. A megkopott felépítményű kút ma is ott áll egy viharharang szomszédságában, de ma már a kocsma helyén egy szeszfőzde üzemel.

Kiss Ferenc emlékerdő (2015)



Az Ásotthalom környéki erdők talán legnevezetesebb foltja a Kiss Ferencről elnevezett liget.

Az 55. számú út mellett elterülő erdőrezervátumban zömében fehérnyár óriások találhatóak, de az egybibés galagonya is gyakori cserje a területen. 
Az Emlékerdőt 1944-ben Csongrád megyében másodikként védett területté nyilvánították, napjainkban a Körös-éri tájvédelmi körzet egyik leghíresebb részterülete. 1976-ban itt állították fel Kiss Ferencnek, a szegedi erdők atyjának az emlékoszlopát az érintetlen árnyasban.

Hírhozó Angyal (2015)


A Jézus Szíve-templom kertjének Fő út felőli szegletében látható a Hírhozó Angyal szobrot, amely Gábriel arkangyalt ábrázolja. A bronzszobrot Tóbiás Klára szobrászművész készítette, és 2015 decemberében Toroczkai László, Ásotthalom polgármestere avatta fel.

Átokháza (2015)


Ásotthalom legrégebbi területrészére Átokháza, amely a monda szerint azért kapta mai nevét, mert egykoron itt volt az országban a legmagasabb az öngyilkosságok száma. A határ menti tanyavilágot a múlt században amnesztiát kapó rabokkal telepítették be. Így népesült be a Szegedtől északra fekvő, akkor még lakatlan terület. Persze egy másik folklór szerint inkább a több évi terméketlenség miatt nevezték el a területet Átokházának. A tanyaközpont egykori iskolája és keresztje szépen rendben tartott.

Kelebiai halastavak és erdők (2015)


A Körös-ér tájvédelmi körzet legnyugatibb, és egyben a legnagyobb része a Kelebiai halastavak és erdők. A fenyő erdőfoltokkal körül ölelt mocsaras területet vízpótlása igen rendszertelen, csak csapadékosabb időszakokban jelent táplálékforrást a gém- és kócsagfélék részére. Viszont a halastavakat környező puszták olyan védett és fokozottan védett értékeket rejtenek, mint a homoki kikerics, az egyhajúvirág, a tarka sáfrány, a kabasólyom és a szalakóta vagy az Európa legritkább emlősállata a délvidéki földikutya.



A Kelebiai önkormányzat a határ melletti szinte teljesen érintetlen természeti környezet idegenforgalmi népszerűsítésen évek óta fáradozik, ezért a természetvédelmi részterület több pontjára kikerültek információs táblák a fontosabb természeti kincsekről.

Móra-túrák (2015)



A Mórahalmi városvezetés az Erzsébet fürdő mellé pótprogram lehetőségként alakította ki a Móra-túrát 1999-ben. Az így létrehozott útvonal olyan komplex programcsomagot alkotott, amely nem csak környék településeit (Ásotthalom, Domaszék, Mórahalom, Röszke, Zákányszék) mutatják be, hanem átfogó képeket ad a környék természetvédelmi területéről, a Körös-ér völgyéről. A túraútvonalak kiinduló állomásai a Zöld Közösségi Ház és a Nagyszéksósi Iskola lett, amelyek turistaszálláskén is funkciónálnak, és több a túrához kapcsolódó kiadvány beszerezhető ezekben az turisztikai központokban.

A követő 10 év során a látogatási kedv nem csökkent ezért az üzemeltető egy komplexebb útvonalsorozatot állítottak fel. Ebből kifolyólag 7-féle, különböző nehézségi szintű útvonal vált bejárhatóvá, és közel 60 új tájékozódást segítő tábla lett kihelyezve.

A Móra-túrákat üzemeltetők kérésére a Csongrád Megyei Természetbarát Szövetség 2017-ben úgy döntött, hogy a szerteágazó útvonalak helyet létrehoz egy Szeged-Szentmihály Ásotthalommal összekötő nyomvonalat. A bonyolult útvonalsorozatot a helyi természetjárók leegyszerűsítették, és a környék fő értékeire koncentráltak, így a Csipak-semlyék, a Madarász-tó, a Nagyszéksósi bivalygulya és az Ásotthalmi Csoda-rét is helyet kapott az új útvonalon.



Repülőtér (2015)


Szeged repülőtere közvetlenül a város nyugati határában, a Bajai út mellett helyezkedik el. A napjainkban II. kategóriájú repülőtérkén működő létesítmény nem csak 1915 óta íródó történelme miatt híres, hanem természetvédelmi szempontból is értékes terület.
A felszállópályát az I. világháború idején létesítették Ferenc Ferdinánd főherceg javaslatára. A világégések során megkapta a maga „hadászati”záporát, még ma is lehet bombát vagy géppuska töltényt találni a környéken. A II. világháború után azonban már a polgári repülést, és a sport céljait szolgálta a repülőtér. Az 50-es évektől szegedről is indultak belföldi járatok, majd később nyaranta az Adriára is ellehetett innen jutni. 2001 óta az önkormányzat (SZKT) üzemelteti a repülőteret, így több felújítás végeztek már területen, hogy szigorú repülési feltételeken is megfeleljen.

A repülőtér gyepeit pár évtizeddel korábban birkákkal legeltették, ez kedvezett az alacsony füvet kedvelő állatok számara is., később pedig az ürgék lepték el a teróletet. Bár az üzemeltetők napjainkra áttértek a kaszálásra, de az emlős szempontjából ez még mindig kedvező feltétel az élettér kialakításra. A Kiskunsági Nemzeti park jelentős erőfeszítéseket tesz a terület megóvásra, hogy az állatok és repülés kiszolgálása szimbiózisban maradjon.