Túra: Homokháti keresztút (2015)

„No eljöttél valahára,

Gyászos tél, a főld nyakára,

És az erszényt oldozod:

Együk most már munkánk bérét,

Igyuk saját testünk vérét,

Már az inséget hozod.

Igazán, hogy minél rosszabb

A te részed, annál hosszabb,

Életünkből majd fél rész

A te napjaidba vész.

Elrablod a kikeletnek

Tején hízott természetnek”

(Csokonai Vitéz Mihály)

Magányos kereszt

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Szeged - Vadaspark - Maty-ér - Zöldfás - Rúzsa - Öttömös - Petróczy-iskola - Kelebia - Gátsor - Ásotthalom (K+) - Kiss Ferenc emlékerdő - Mórahalom - Domaszék – Szeged

Táv és szintemelkedés:

101,5 km/ 185 m

---

Lidércek

Pálinkaház (2015)

“Adjon az Isten szerencsét, szerelmet, forró kemencét. Üres vékámba gabonát, árva kezembe parolát, butellámba pálinkát!”

Ezzel a népi mondókával köszönti a helyi vállalkozók által üzemeltet Pálinkaház a látogatóit. A Domaszék külterületen működő szeszfőzdében nem csak bérfőzést vállalnak, hanem akár egy komplett pálinka kóstolással egybekötött technológiai bemutatót is le tudnak bonyolítani.

Kiss Ferenc emlékerdő (2015)

Az Ásotthalom környéki erdők talán legnevezetesebb foltja a Kiss Ferencről elnevezett liget.

A55. számú út mellett elterülő erdőrezervátumban zömében fehérnyár óriások találhatóak, de az egybibés galagonya is gyakori cserje a területen. 

Az Emlékerdőt 1944-ben Csongrád megyében másodikként védett területté nyilvánították, napjainkban a Körös-éri tájvédelmi körzet egyik leghíresebb részterülete. 1976-ban itt állították fel Kiss Ferencnek, a szegedi erdők atyjának az emlékoszlopát az érintetlen árnyasban.

Hírhozó Angyal (2015)

A Jézus Szíve-templom kertjének Fő út felőli szegletében látható a Hírhozó Angyal szobrot, amely Gábriel arkangyalt ábrázolja. A bronzszobrot Tóbiás Klára szobrászművész készítette, és 2015 decemberében Toroczkai László, Ásotthalom polgármestere avatta fel.

Átokháza (2015)

Ásotthalom legrégebbi területrészére Átokháza, amely a monda szerint azért kapta mai nevét, mert egykoron itt volt az országban a legmagasabb az öngyilkosságok száma. A határ menti tanyavilágot a múlt században amnesztiát kapó rabokkal telepítették be. Így népesült be a Szegedtől északra fekvő, akkor még lakatlan terület. Persze egy másik folklór szerint inkább a több évi terméketlenség miatt nevezték el a területet Átokházának. A tanyaközpont egykori iskolája és keresztje szépen rendben tartott.

Kelebiai halastavak és erdők (2015)

A Körös-ér tájvédelmi körzet legnyugatibb, és egyben a legnagyobb része a Kelebiai halastavak és erdők. A fenyő erdőfoltokkal körül ölelt mocsaras területet vízpótlása igen rendszertelen, csak csapadékosabb időszakokban jelent táplálékforrást a gém- és kócsagfélék részére. Viszont a halastavakat környező puszták olyan védett és fokozottan védett értékeket rejtenek, mint a homoki kikerics, az egyhajúvirág, a tarka sáfrány, a kabasólyom és a szalakóta vagy az Európa legritkább emlősállata a délvidéki földikutya.

A Kelebiai önkormányzat a határ melletti szinte teljesen érintetlen természeti környezet idegenforgalmi népszerűsítésen évek óta fáradozik, ezért a természetvédelmi részterület több pontjára kikerültek információs táblák a fontosabb természeti kincsekről.

Móra-túrák (2015)

A Mórahalmi városvezetés az Erzsébet fürdő mellé pótprogram lehetőségként alakította ki a Móra-túrát 1999-ben. A létrehozott útvonal olyan komplex programcsomagot alkotozz, amelyek nem csak környék településeit (Ásotthalom, Domaszék, Mórahalom, Röszke, Zákányszék) mutatják be, hanem átfogó képeket ad a környék természetvédelmi területéről, a Körös-ér völgyéről. A túraútvonalak kiinduló állomásai a Zöld Közösségi Ház és Nagyszéksósi Iskola lett, amelyek turistaszálláskén is funkciónálnak és több a túrához kapcsolódó kiadvány beszerezhető ezekben az turisztikai központokban.

A követő 10 év során a látogatási kedv nem csökkent ezért az üzemeltető egy komplexebb útvonalsorozatot állítottak fel. Ebből kifolyólag 7-féle, különböző nehézségi szintű útvonal vált bejárhatóvá és közel 60 új tájékozódást segítő tábla lett kihelyezve.

A Móra-túrákat üzemeltetők kérésére a Csongrád Megyei Természetbarát Szövetség 2017-ben úgy döntött, hogy a szerteágazó útvonalak helyet létrehoz egy Szeged-Szentmihály Ásotthalommal összekötő nyomvonalat. A bonyolult útvonalsorozatot a helyi természetjárók leegyszerűsítették, és a környék fő értékeire koncentráltak, így a Csipak-semlyék, a Madarász-tó, a Nagyszéksósi bivalygulya és az Ásotthalmi Csoda-rét is helyet kapott az új útvonalon.

Domaszéki Kereszt Túra (2015)

A Domaszéki Keresztek Körtúra a Szent Kereszt templomnál kezdődik és a község tanyavilágában található huszonnyolc kereszt közül nyolcat mutat be a látogatónak. A sárga irányított körrel jelzett, 9 kilométeres útvonal először a külterületi építészileg jelentős Zöldfási templomot veszi célban, majd az 5431-es út melletti kereszteket érinti. Végül pedig a dűlők közötti feszületeket gyűjti be és tér vissza településre.

A sárga körtúra végigjárása közben nem csak műemléki szempontból jelentős emlékműveket láthatunk, hanem az alföldi, és azon belül homokhátsági tanyavilágában található régi paraszti gazdálkodás hagyományos építményeire, értékes természetes élőhelyekre és tájképi jelentőségű területekre bukkanhatunk.

Maty-ér (2015)

A Maty-éri versenypálya vagy, ahogy a nagyközönség ismeri a Szegedi Olimpiai Központ a világ egyik legjobb adottságaival rendelkező kajak-kenus és evezős sportlétesítménye. Emellett víztározó tájképi értékei és természeti környezete is kiemelkedő, megóvása érdekében Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata helyi védet területé nyilvánította.

A vízfelület elődje a szabályozás előtt egy a Tiszához tartozó bővizű kanyarulat volt, amelyet az ősi korokban itt megtelepedő emberek is használtak. Erre találtak bizonyítékot 2000-ben egy ásatás során, amikor is egy ősi fahíd maradványait találták meg, amely egykor a Maty legkülső ágának két partját kötötte össze. A lelet igazi szenzációnak számít, hisz ehhez hasonlót korábban a Kárpát-medencében nem találtak még.

A tó vízi pályává vállásásának története 1979-ben kezdődött, ekkor született meg a döntés a víztározó kialakításához. Már a tervezés során felmerült, hogy vízi sport céljaira is alkalmassá tegyék a tározót, amelynek a halászati hasznosításáról is gondoskodni kellett. Ezért a tározó több célú vízi létesítményként elsősorban belvíztározó, másodsorban vízi sportpálya, harmadsorban horgász víz lett. A szegedi példa jól bizonyítja, hogy a horgász és a kajak-kenu sport jól megfér egymás mellet, sőt egy ízben már Horgász Világbajnokságnak is otthont adott a híres komplexum.

Az olimpiai központ Szeged belvárosától nyugati irányban helyezkedik el. Megközelíthető az 55. számú (Szeged-Baja) és az 5. számú (Szeged-Röszke) út felől is.

Repülőtér (2015)

Szeged repülőtere közvetlenül a város nyugati határában, a Bajai út mellett helyezkedik el. A napjainkban II. kategóriájú repülőtérkén működő létesítmény nem csak 1915 óta íródó történelme miatt híres, hanem természetvédelmi szempontból is értékes terület.

A felszállópályát az I. világháború idején létesítették Ferenc Ferdinánd főherceg javaslatára. A világégések során megkapta a maga „hadászati”záporát, még ma is lehet bombát vagy géppuska töltényt találni a környéken. A II. világháború után azonban már a polgári repülést, és a sport céljait szolgálta a repülőtér. Az 50-es évektől szegedről is indultak belföldi járatok, majd később nyaranta az Adriára is ellehetett innen jutni. 2001 óta az önkormányzat (SZKT) üzemelteti a repülőteret, így több felújítás végeztek már területen, hogy szigorú repülési feltételeken is megfeleljen.

A repülőtér gyepeit pár évtizeddel korábban birkákkal legeltették, ez kedvezett az alacsony füvet kedvelő állatok számara is., később pedig az ürgék lepték el a teróletet. Bár az üzemeltetők napjainkra áttértek a kaszálásra, de az emlős szempontjából ez még mindig kedvező feltétel az élettér kialakításra. A Kiskunsági Nemzeti park jelentős erőfeszítéseket tesz a terület megóvásra, hogy az állatok és repülés kiszolgálása szimbiózisban maradjon.