A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Ásotthalom. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Ásotthalom. Összes bejegyzés megjelenítése

Dínópark (2026)



Az ásotthalmi Dínópark a Gárgyán-erdő szomszédságában húzódik, ahol az életnagyságú dínó szobrok között barangolhatunk. A 6000 m2-es parkban a 8 darab őslény kívül egy aranymosó bázis és egy dinócsont lelőhely várja látogatókat. De ezek mellet az ide érkező kalandor úton-útfélen sok más játékot is talál.

Tömörkény-ház (Bűbáj birtok) (2026)



Az egykor balástyai határban álló épületet, Tömörkény István író szüleinek tanyáját az ásotthalmi önkormányzat építette újjá ezen az új helyen az eredeti anyagok felhasználásával. A Tömörkény-ház napjainkban múzeum, ahol a két világháború közötti paraszti életforma tárgyi emlékeivel ismerkedhetünk meg. A múzeum a Harkály Vendégház közvetlen szomszédságában található, és része a Bűbáj Birtoknak is.

Rózsa Sándor Élményház (Bűbáj birtok) (2026)



A Rózsa Sándor Élményház Ásotthalom kiemelkedő turisztikai látványosságai közé tartozik, amely 2014 óta várja a látogatókat.

A múzeum az Alföld legnagyobb betyárjának életével és a hozzákapcsolódó történelmi korszakkal foglakozik. A házban helyet kapott egy börtöncella is, amely panoptikumként funkcionál.

Rózsa Sándor Élményház szobrai (2026)

A Rózsa Sándor Élményház előtt áll négy darab fából készült szobor, amelyek az Ásotthalomhoz köthető legendás embereket vagy őslakosokat ábrázolnak. Rózsa Sándor, Pipás Pista és a Szöged-vidéki boszorkány szobra 2014-ben került felavatásra. 2015-ben pedig az ásotthalmi pásztort ábrázoló alkotás csatlakozott a többihez. A szobrok Lőrincz Ferenc és Márki József helybéli fafaragó munkái.

Ásotthalmi pászzor
Rózsa Sándor


Pipás Pista

Szöged-vidéki boszorkány

 

Ásotthalmi szőlők és a Tóth Pincészet (2026)



A múlt század utolsó évtizedeiben kezdték meg a szeged környéki futóhomok megkötését. Ez a folyományaként kezdődőt meg az itteni homokbuckák szőlővel való betelepítése. A 19. század végén a homoki szőlő gyors térhódítása meghozta a hírnevet Ásotthalomnak és a környező kisebb településeknek.

Az ásotthalmi szőlők ma már a Csongrádi borvidékhez tartoznak. A borvidék legdélibb csücskében fekvő területek a napsütéses órák kiemelkedően magas számának és a löszös homoktalaj egyedi összetételének köszönhetőnek kiváló minőségű szőlők teremnek itt. A legismertebb helyi bortermelő a Tóth Pincészet, amely 38 hektáron gazdálkodik, és olyan fajtákat termeszt, mint a Rajnai rizling, Zöld veltelini vagy Cserszegi fűszeres.

Ásotthalmi keresztek (2026)

Gátsarki kereszt, 1910
Gárgyán-erdei kereszt

 


Templom előtti kereszt

Back-kápolna előtti kereszt

Gárgyán-erdő (2026)



Ásotthalom talán legkisebb parkeredje, a Gárgyán-erdő már több mint tíz éve várja a kirándulókat.  

Az erdőben évszázados fák alatt sétálhatunk a piros jelzésű turistaúton vagy környéket behálózó „sétabotos” útvonalakon. Az árnyasban tájékoztató táblák, asztalok, padok találhatók, emellett két nagyméretű esőbeálló és kiépített tűzrakó helyek teszi kényelmessé az itteni túrázást.

Tanösvény túrák: Csoda-rét (2026)

A Duna–Tisza közi homokhátság leggazdagabb természeti értékei a Körös-éri Tájvédelmi Körzetben mozaikosan szétszóródva találhatóak. Ezek közül kiemelkedik az Ásotthalmi láprét, amelyet Csoda-rétként is szoktak emlegetni. A homokháti tisztáson tavasztól egészen a nyárelejéig különleges virág fajokkal találkozhatunk. Például itt a lápréten virít minden év tavaszán az egyhajúvirág, amely egy rózsaszínes-ibolyás színű virággal rendelkező fokozottan védett növény.

A tanösvény adatai
Táv: 4 km
Állomások: 10
Üzemeltető: KNPI
Füzet: van

Dugonics-erdő (2024)




A Kőrös-ér völgyére jellemző szél fújta homokbuckákat a 19. század eleje óta erdő telepítésével kötötték meg. Az egyik ilyen rengeteg az Ásotthalmot körülölelő erdőség, a Dugonics-erdő. Ez az árnyas egyébként egy természetvédelmi terület, amely már a madárvilága miatt is megéri a figyelmet.

Ha az erdő legszebb részét szeretnék birtokba venni akkor érdemes a Szegedet Bajával összekötő 55-ös út mentén álló Back-kápolnától kezdeni a sétát.

Szilágyi Mihály (2022)

Polgármesteri Hivatal épülete előtt áll Szilágyi Mihály egészalakos bronzszobra. A 2019-ben Megyeri János által készített szobrot adományokból állíttatta a település vezetése. Horogszegi Szilágyi Mihály magyar gróf, kormányzó, Hunyadi Mátyás nagybátyja volt, aki a Nándorfehérvári csatakor kapitányként védte a várat.

Szent István (2022)


A település szívében 2002-ben felállított fehér márványból kifaragott Szent István szobrot látható.
Serban Bonaventura erdélyi szobrász alkotása egy földhalomra épített, négy magas oszloppal határolt, lefedett, felette kereszt "szentélyben" van elhelyezve.

Rongyos Gárda-emlékmű (2022)

A Szent István tér legújabb alkotása, a Rongyos Gárda-emlékmű 2022-ben lett kihelyezve a tér sarkára. A Rongyos Gárda egyébként egy önszerveződő fegyveres csoport volt, akik az első világháborút megjárt hazafias érzelmű jobbára tisztek és katonák voltak. De akad köztük szegény honi napszámosok és székely katonák is. A Megyeri János és Kelemen György által készített emlékmű főalakja nem más, mint a Rongyos Gárda vezetője, Prónay Pál.

Jézus Szíve római katolikus templom (2022)


Az ásotthalmi Jézus Szíve templom a község a központjában található, amelyet 1930-ban építettek neoromán stílusban. Az egyhajós, reneszánsz elemeket is fölmutató, neoromán stílusú épület terveit Kövér Tibor és Szojka Jenő szegedi mérnökök készítették. 

A templom belsejében látható bútorzatot az 1920-ban lebontott szeged Szent Demeter-templomból kapta. A mennyezet freskóit Parobek Alajos festette, amelyek érdekessége, hogy a művész az akkori szegedi közélet és egyházi élet vezető személyiségeit is ráfestette a képekre.

Csodatévő Hét Tölgy (2022)



Az ásotthalmi Rívó-erdőben található egy hét kocsányostölgyből álló facsoport, amelyet csak „Csodatévő Hét Tölgy” néven emlegetnek a helyiek.

Az országhatár közelében fekvő Rívó-erdőt a híres szegedi mérnök Vedres István kezdte el telepíteni 1807-ben. Az erdő legszebb része kétség kívül a kör alakban növő több mint száz éves kocsányos tölgy csoport, amelynek különleges energiát is tulajdonítanak, ezért kapta a csodatévő jelzőt. 

A néphagyomány szerint mondája is van híres tölgyeknek, ugyanis egykoron egyik helyi család a szabadkai piacra menvén gyerek sírására lett figyelmes a tölgyek közelében. Ekkor még nem tulajdonítottak neki nagy ügyet, viszont visszafelé jövet újra hallották a baba sírását, és ekkor magukkal is vitték. A helyiek persze faggatták a családot, hogy hol találták a csecsemőt, erre a szülők azt válaszolták: „Itt ebben Rívóerdőben, ott rítt a gyerök.”


Napjainkban a Rívó-erdő a Délalföld Erdészeti Zrt. kezelésében van, és a Kőrös-éri Tájvédelmi körzet része.

Rívó iskola (2022)


Az ásotthalmi erdők ölelésében fekvő rívói iskolát 1910-ben adták át a nagyérdeműnek. Az iskolát a környékbeli társaihoz hasonlóan az I. világháború végén a szerb katonák megszállták. A tanítás csak a területen portyázó ellenséges katonák kiűzése után kezdődött meg újra. A gyermekek létszáma a 70-es évek közepétől lecsökkent, ezért az iskolát bezárták. A jobb sorsra érdemes épület ma magánkézben van.

Délvidéki Emlékpark (2022)


















Ásotthalom királyhalmi határátkelőjének szomszédságában került kialakításra a Délvidéki Emlékpark 2012-ben. A parkot az 1944-45-ös délvidéki mészárlás emlékére alakíttatta ki a Hatvannégy Vármegye Alapítvány. 

A Délvidéki Emlékparkban látható többek között az egykoron itt élő családokat bemutató Emlékek Fala, a Nándorfehérvár várának üvegvitrinbe zárt makettje és Tóbiás Klára Magyar Mártíromság Emlékműve.


Bedő Albert Erdészeti Szakképző Iskola (2020)



Az ásotthalmi Bedő Albert Erdészeti Szakképző Iskola, mint egy 130 éve képzi és neveli ki hazánk erdészeit. A tanintézmény magas szintű és természet közeli oktatásával kiemelkedő agrár-kultúrtörténeti értéket képvisel.

Az iskola fontosságát jelzi, hogy az 1883-as megnyitását követően Ferenc József király is tiszteletét tette Ásotthalmon. 1905-ben új főépülettel bővült az iskola, így Magyarország egyetlen olyan erdészképző középfokú tanintézménye, amely ma is első, eredeti épületegyüttesében működik.

A intézmény életében fontos szerepet játszik az oktatás mellett az erdészet és a vadászat hagyományainak őrzése, így nem meglepő, hogy a falak között egy kiállítás is helyet kapott. A négy helyiségből áll múzeumban az iskola alapításának történelme és azok dokumentumai láthatóak. Ezen kívül egy nagy terem ad otthont egy korabeli, erdészeti és vadászati kiállításnak. Természetesen egy részleg külön foglalkozik, Ásotthalom környékének természeti értékeivel.
A kiállítás csak előre egyeztetett időpontban tekinthető meg.

Ásotthalmi Bogárzó (2018)


Közigazgatásilag még Ásotthalomhoz tartozó, de már szinte Ruzsa község határában található eme viszonylag mély fekvésű ősgyep. A Bogárzóként is ismert természetvédelmi terület jellemző növényei a mocsári, a poloskaszagú kosbor és egy kökénnyel benőtt homokdomb oldalán található az Alföldről már kipusztultnak tartott csipkés gyöngyvessző.

Ruzsa Sándor fája (2017)


A Bedő Albert Erdészeti Szakképző Iskola által kezelt Tanulmányi-erdő rejti a környék legidősebb és legméretesebb óriását, a Rúzsa-fát.

Csongrád-Csanád vármegye legismertebb matuzsáleméhez több monda is fűződik. Az egyik szerint Rózsa Sándor menekülés közben elvágtatott a fa alatt, annak út fölé nyúló ágára kapaszkodva elbújt, és üldözői a lovas nélküli lovat üldözték tovább.

Gátsori Tanyamúzeum (2017)

Ásotthalom központjától mintegy 10 km-re található Gátsor, ez az apró településrész ad otthont a környéken egyedülálló és tájjellegében a tanyai hagyományokat őrző Gátsori Tanyamúzeumnak. 

A helyi felajánlások után, 2009-ben nyitotta meg kapuit a tájház jellegű épület, amelyben helyet kaptak az 50 évnél régebbi bútorok és eszközök, melyeket elődeink nap, mint nap használtak. (A kiállítás csak előre egyeztetett időpontban tekinthető meg.)


Az itteni közösségi ház pedig a tanyasor társasági életének ad otthont, családi összejövetelek, bálok, kulturális programok és szentmisék váltják egymást a modern épületben.