Magyar szürke szarvasmarha (Bos p. hungaricus)

A magyar szürke szarvasmarha a hazánkban őshonos, törvényileg védett háziállatok egyike. Az állat valódi hungarikum, amely szépségével és szilajságával az őserőt szimbolizálja. Az Alföld jelképének tartott állatot a honfoglalás óta tenyésztették, hosszú időn keresztül Közép-Európa legkeresettebb marhája volt. A szürke marhára jellemző, hogy az igénytelen tartási körülményhez jól alkalmazkodik és ez mellett kiváló igavonó, a húsának minősége pedig elsőrangú. 

A századforduló után a legeltetés visszaszorítása véget a tartása egyre csökkent a második világháborút követően szinte el is tűnt a faj. Mára viszont a szakmai beavatkozással és állami támogatással sikerült a szürke marhát megmenteni a kipusztulástól, és a tenyésztése újra fellendülőben van.

Túzok (Otis tarda)




A túzok Európa legnagyobb testű madara, amely repülésre is képes.
Egykori hatalmas Kárpát-medencei populációból napjainkban csak hazánkban maradt hírmondója. A pusztai táj szimbólumának veszélyeztetőjévé az élőhelyeiket felszámoló intenzív agrárgazdálkodás bizonyult.

Mini Magyarország (2018)



A Szarvasi arborétum egyik szegletében kapott helyet az ország számos épített csodájának kicsinyített mása, a Mini Magyarország kiállítás.

A bemutató napjainkban már közel száz híres magyar, és egykori történelmi magyarországi épületből áll. A gyerekek számára pedig a park legújabb látványossága, az interaktívan kezelhető kisvonatok pályája nyújthat örömteli szórakozást.

Bolza-kastély (2018)


A Holt-Körös rendkívüli látványát még inkább kiemeli a partján álló festői szépségű Bolza-kastély. A kastélyt az olasz származású, Bécsben testőrködő Bolza József építtette 1810 és 1820 között, s ezt az épületet a 19. század közepén átépítették klasszicista, romantikus, valamint eklektikus stílusban. A kibővített épületben lakó- és fogadószobák találhatóak, valamint egy házi kápolnát is kialakítottak benne. Napjainkban sajnos az épület nem látogatható, a műemlék állami tulajdonban van.

Az épület előtti lépcsősor végén áll a város egyik legérdekesebb szobra, amely a capitoliumi farkasszobor másolata, ezzel is utalva a család itáliai mivoltára.

Ezredéves emlék (2018)


Az ezred forduló évében avatták fel a Körös medréből kiemelkedő Mihály Gábor Ezredéves Emlék című alkotását. A mű azt a legendabeli pillanatot jeleníti meg, amikor Mihály és Gábriel arkangyalok meghozzák a Magyar Szent Koronát.

Boglár Sétahajó (2018)


A Holt-Körös nyugodtsága és gazdag élővilága sétahajózásra hívogatja az ide látogatót. Az egyik ilyen kikapcsolódási lehetőség az Boglár, amely egy 83 éves hajó és 70 embert képes egyszerre utaztatni.
A vízi jármű különféle programokkal, meglepetésekkel és rengeteg érdekességgel várják a vendégeit.

Éticsiga (Helix pomatia)


Az éti csiga a legnagyobb méretű európai házas csigafaj a Magyarországon élő csigafajok közül. Szinte bárhol elfordul az országban, de egyes területeken kipusztulóban van, a nagyszámú begyűjtés miatt. Hazánkban 12 védett csigafaj él, közöttük van az éti csiga is.

Holt-Körös (2018)

A Körös folyó Békésszentandrást és Szarvast is körülölelő holtágát a 19. századi folyószabályozás során alakították ki.


Az állóvíz szervesen hozzátartozik a két település városképéhez. A holtág környezetéhez szigorúan védett természetvédelmi területek tartoznak, sok botanikai és zoológiái ritkasággal.A Holt-Körös nyugodtsága és gazdag halfaunája az 1930-as évek óta nagy népszerűségnek örvend, ugyanis ekkor indult meg a hétvégi házépítésiláz a helyi módosabb polgári családok körében. Azóta is több nyaraló, hotel és vendégház nyitott kapukkal várja az ide érkező pihenni vágyókat a partsávban.

Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark (2018)

Az Anna-ligetben található a Körös-Maros Nemzeti Park Körösvölgyi Látogatóközpontja.

Az igazgatóság központjának szomszédságában álló bemutatóház két szintet elfoglaló termeiben interaktív kiállítások láthatóak, többek között a Dél-Tiszántúl természeti értékeiről. A látogatóközpont halljában pedig egy 7000 literes akváriumrendszer ad otthont a részben különböző fajvédelmi programokban résztvevő állatfajoknak.

A Nemzeti park legújabb attrakciója a 2014-ben megnyílt állatpark, amely az Anna-völgyi tanösvény mentén került kialakításra. A sétaúton a vendégek természetes élőhelyükön, szinte testközelből ismerhetik meg a Körös-vidék egykor és ma is honos állatfajait.
Európai mókus (Sciurus vulgaris)

Holló vagy közönséges holló (Corvus corax)

Róka (Carnivora)

Európai bölény (Bison bonasus)

Tanösvény túrák: Anna-ligeti tanösvény (2018)



A Pepi gróf feleségéről elnevezett Anna-liget az elmúlt évtizedek alatt Szarvas egyik ékességévé vált. Az egykori Körös ág árterében egy különleges tanösvény került kialakításra, amely az itteni vidék természeti és történelmi értékeit mutatja be. 

A 19. századi folyószabályozás során lemetszett Kákafoki Holt-Körös öleli körül azt az érintetlen puhafa-ligeterdőt, ahol Bolza József és felesége Batthyány Anna kezdte el kialakítani kertjüket. Az óriás fákban és lágyszárúkban gazdag 26 hektáros park eredeti elképzelésekhez igazodó rekonstrukcióját napjainkban a Körös-Maros Nemzeti Park végzi. Emellett a látogatókról sem feledkeztek meg a park munkatársai, ugyanis egy interaktív sétautat alakítottak ki a holtág mentén, amely a gyermekes családok számára kihagyhatatlan turista célpont. 



A tanösvény végigjárása közben megismerhetjük az Anna-liget változatos élővilágát, ezen kívül a kihelyezett táblák felhívják a figyelmet a gazdálkodás és a természetvédelem közös feladataira.

tanösvény adatai
Táv: 2 km
Állomások: 8
Üzemeltető: KMNPI
Füzet: nincs

Csáky-kastély (2018)

Az Anna-ligeti tanösvény egyik állomása a 19. század elején épült Csáky-kastély, amely ma is a Pepi gróf (Bolza József) feleségéről elnevezett liget ékessége. A műemlék épületben jelenleg a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság irodái kaptak helyet.

Túra: Mendei Pünkösd (2018)

„A tápiósági dombtetőn, integet a szeretőm
Selyem kendőt lobogtat, engem oda csalogat
Tápió vize de széles, a babám csókja,de édes
Egyet kaptam belőle, szerelmes lettem te tőled”

(népdal)


Vadvirágok









forrás: turistautak.hu

Útvonal:

Sülysáp - Csillagvizsgáló - Sűrűpuszta - Mária-völgy - Tabán-hegy - Mende



Táv és szintemelkedés:

12,4 km/ 23 m


Tavasz a Gödöllői-dombságban

Kis-Szurdik (2018)


A település egyik legkülönlegesebb látnivalója a Kis-Szurdik, amely egy meredek löszfallal kísért löszmélyút. A kialakulása során fontos szerepet játszott az erózió, de rengeteg használat miatt is egyre mélyült.
A szurdikon keresztülhaladást megkönnyíti, hogy kibetonozott sétautat alakítottak ki benne.
Az indító tábla a malomi elágazásnál áll, ahol malmot ugyan már nem találunk

Patay-kastély (2018)


Gomba település piciny szurdokának bejárata mellett áll a Patay-kastély, amely a 18. sz. végén épült klasszicista stílusban. Eredetileg birtok- és gazdasági központ (majorság) volt, de 1795-ben kastéllyá bővítette Patay József.
A II. világháború után egy ideig művelődési ház és autós kertmozi volt a ház mögötti parkban, melynek nyomai még ma is fellelhetők. A műemlék jelenleg felújításra vár, nem látogatható.

Fogolykiváltó Boldogasszony templom (2018)


Gomba községnek már a középkorban állt egy katolikus temploma, amelyet a nép „rácz” templomnak nevezett, védőszentjei pedig Szent Simon és Júdás apostolok voltak. Miután a falu teljes lakossága református hitre tért át, a templomot is protestánsok vették birtokba.
A jelenlegi templom építését Scitovszky Béla belügyminiszter, helybéli földbirtokos kezdeményezte, és 1928-ban készült el az eklektikus stílusú, egytornyos épület. A szentély oltárképe Raffaelo Sixtusi Madonnájának másolata, a mellékalakok nélkül.

A templom védőszentjének, a Fogolykiváltó Boldogasszonynak a története 1218-ra nyúlik vissza, amikor is a Boldogságos Szűz látomásban buzdított Nolascói Szent Pétert a fogolykiváltó rend megalapítására. Magyarországon, a török idők óta ünneplik mítoszt, hiszen egy helyi történet szerint Bécs török uralom alóli felszabadítása után, a török rabsága alól több mint 3000 fogoly szabadult ki.

Bárczay-kastély (2018)


A kúria alapját a 17. század elején építtette a Fáy család barokk stílusban. 1773-ban Bárczayiak emeletesre bővítették.1805-től Bárczay Pál alispán, királyi kamarás lakott itt feleségével, valószínűleg ők alakíttatták át az épület homlokzatát klasszicista stílusban.

Egy kis történelem: 1849 januárjában, amikor is Szemere Bertalan és Horváth Mihály kimenekítette a koronát, útjukon egy éjszakát ebben a kastélyában töltöttek.

Református templom (2018)


A gombai reformátusok 1600 körül kapták meg a régi katolikus templomot (rácztemplom). Ezt az épületet többször átépítették, de nem bizonyult elég stabilnak, ezért 1774 Mária Terézia engedélyével, Jung József és Haber József új templomépítésbe kezdet. Így készült el ma is látható, falu közepén álló egyhajós, késő barokk stílusú templom, homlokzat elé épített toronnyal.
A szentélyben látható kőből faragott szószék copf elemeket díszített klasszicizáló alkotás, a műemlék orgonát Komornyik Ferdinánd építette 1859-ben.
A templom előtt álló I. világháborús emlékoszlopot Branczeiz János szobrászművész készítette.

Scitovszky-kúria (2018)

A település központjában álló barokk kastélyt 1773-ban építtette a Bárczay család. Az épületet 1810 körül klasszicista stílusban átalakították, a Fáyok és leszármazottaik 1870-ig éltek itt. A 2. világháború után helyi TSZ tulajdona lett a kúria. Nem régiben ideköltözött a polgármesteri hivatal, a főhomlokzatot felújították.

Pünkösdi templomdíszítés (2018)



A Pünkösd a helyi evangélikusok számára az év egyik legszebb ünnepe. Ugyan is az ünnep szombatjának reggelén a férfiak elindulnak a település határába, és fiatal nyárfahajtásokat vágnak ki. Ezeket az ágakat a templomban a padokhoz rögzítik, a párban lévőkből pedig boltíveket készítenek. Délután a lányok és asszonyok a felállított topolyfák ágaira népi motívumokkal hímzett keszkenőket, színes szalagokat akasztanak, amelyek a Szentlelket szimbolizálják.
A Tápiószelei Természetbarát Klub rendezi az ünnepséghez kapcsolódó Mendei Pünkösd nevű gyalogos teljesítménytúráit, amelyek Sülysápról indulnak Mendére, több különböző távon.

Evangélikus templom (2018)






























Mendére a felvidékről érkezett, első telepesek hozták magukkal az evangélikus hitet. 
A templomuk 1770-es években épült, és Kaglevics Tasziló, a környék földbirtokosa építette. 

A helyi pünkösdi templomdíszítés szokását is Felvidékről hozták magukkal a letelepedők, amely azóta már a Magyar szellemi örökség részét képezi.

Fekete bodza (Sambucus nigra)


A fekete bodza hazánkban a magasabb hegyvidékeken kívül bárhol előfordul. A nagyobb cserjetermetű növény főleg a nitrogénban gazdag talajon érzi jól magát. Fehér virágával és jellegzetes illatával májusban, bolygatott talajon, emberi települések környékén gyakorta találkozhatunk.

Közönséges szeplőlapu (Cerinthe minor)


A közönséges szeplőlaput arról a legkönnyebb felismerni, hogy citromsárga virágai leveles kunkorban fejlődnek. Utak szélén, szántóföldeken és erdők határain találkozhatunk vele májusban.

Kaukázusi nadálytő (Symphytum caucasicum)


A nadálytőkre együttesen jellemző, hogy mocsárrétek, vízpartok, nedves rétek igen gyakori, néhol tömeges faja. A növény kékszínű vagy más néven kaukázusi alfaja 50-80 cm magas, terjedő tövű, bokros évelő. Kék, csüngő virágait májustól júniusig hozza, elvadult kertekben vagy településhez közeli utak mentén találkozhatunk vele.

Csillagvizsgáló (2018)




A Sülysápi Amatőrcsillagász Közhasznú Egyesület (SACSE) egy pályázat útján 2011-ben felépíthette a Tápió mente egyetlen csillagvizsgálóját. Az épület maga egy 45 négyzetméteres megfigyelő állomás, amelyhez tartozik egy ún. Naprendszer túraútvonal. 

A napot szimbolizáló kupolás építmény városhoz közel található a régi „Úri” út mellett.

Hősi emlékmű (2018)


Tápiósüly és Tápiósáp 1970-től egyesült Sülysáp néven. A Kisboldogasszony templom előtt álló obeliszk az I. és a II. világháború helyi áldozatainak állít emléket.

Loyolai Szent Ignác templom és kálvária (2018)



Mende központi részén, egy kisebb dobon áll az egytornyos falusi templom, amely védőszentje Loyolai Szent Ignác. A későbarokk templom 1831-ben épült gróf Keglevich István felajánlásából.
A szentély főoltár képe Szent Annát és Szent Vendelt ábrázolja, ezen kívül egy Mária szobor is található itt.

Túra: Keresztül a Bihari-síkon (2018)

„Ég a napmelegtől a kopár szík sarja,
Tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta;
Nincs egy árva fűszál a tors közt kelőben,
Nincs tenyérnyi zöld hely nagy határ mezőben.”

(Arany János)

A Bihari-síkon










AK-06/1.

A Bihari-sík megint csak egy változatos tájegysége a Körös-vidéknek, hiszen az itt húzódó természetvédelmi területen érdekes állat- és növényfajokra bukkanhatunk. A legelők, szikesek közé beépült iker települések (Zsáka és Furta) kultúrtörténete és néprajza egyaránt igen gazdag, és ezeket szemlélteti is az útvonal. Végül meg kell említeni, hogy Furta határában, a pusztában álló vadkörtefa, az egész terület, azaz „Biharország” jelképének is beillik.



forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Bakonszeg, emlékház (K) – Nadányi-Miskolci-kúriaBerettyó – Furta – Zsáka –Rhédey-kastély – Bihari-legelő – Körösszakál



Táv és szintemelkedés:

30 km/ 23 m


Vadvirágos utakon

Református templom (2018)


A körösszakáli református gyülekezet igen nagy múltra tekint vissza. Nem csoda, hogy már 1742-ben a hívők közös összefogással sárból, fából felépítették első nádtetős templomukat. Mellé fából tornyot állítottak, amely 1819-ben leégett. A ma is látható klasszicista kőtemplomot 1891-ben építették fel elődje helyén.
A templombelső érdekessége az 1787-ből fennmaradt szószék, melyet ma is használnak a lelkészek. Még egy 19. század elejéből fennmaradt és máig is működő pianínó is a gyülekezet rendelkezésére áll, amely a bécsi mesterek kézügyességét dicséri.

Magyar tarsza (Isophya costata)

A magyar tarsza mintegy 10.000 éve él a Kárpát-medencében, mint a hajdani sztyeppi életközösség egyik utolsó hírmondója. A fokozottan védett, lassú mozgású szöcskeféle Magyarországon, a Mecsekben és a Budai-hegységben illetve az Alföld löszgyepein fordul elő. Kedveli a kétszikűekben gazdag, középszáraz sztyeppréteket és a nedvesebb magaskórós társulásokat is.

Fűzfa-zsákhordóbogár (Clytra laeviuscula)

 A hazánkban is több nemzetségben élő zsákhordóbogárfajt a sárgásvörös szárnyfedőkön látható 4 fekete foltról lehet megismerni. A fajok kinézetük alapján teljesen azonosak, ökológiai életterük alapján azonban könnyen megkülönböztethetők: a fűzfa-zsákhordóbogár (Clytra laeviuscula) például fűz- és nyárféléken, míg a tölgy-zsákhordóbogár főleg nyír- és tölgyfákon él.

Református templom (2018)



A 37 méter magas neoromán stílusú, tornyos templom a falu nyugati részén a községháza és az iskolák szomszédságában áll.

A furtai református egyház 1727-ben helyreállította a török dúlás után megmaradt régi templomukat, amely mellé még egy kis fából készült haranglábat is felállítottak. Eme régi épület helyén 1815 és 1827 között épült a mai templom, amelyhez 1872-ben készült az impozáns torony.

1896-ban három harangokat öntettek, azonban ezeket az első világháború kitörése után elvitték háborús célokra. Az egyik harangot viszont nem használták fel, de mivel ezt már akkora pótolták, így az aradi várban maradt.

Szent László király templom (2018)



A falu első templomát valamikor a középkor folyamán építették a római katolikusok, de a reformáció előretörésével áttért jobbágyok használták az épületet. A templom a török hódoltság alatt elpusztult, a falu pedig szinte teljesen elnéptelenedett.

A Furtára betelepített idegen nemzetiségű, utóbb „megmagyarosodott” katolikus lakosok számára barokk stílusú, provinciális templomot építtetett, Fáy Ferenc és Kende László kisprépostok 1782 és 1786 között. A mai katolikus templom, kora építészetének egyik remeke. Az egyhajós, nyugati főhomlokzati középtornyos épület copf stíluselemeket is tartalmaz.

A szentélyben található barokk főoltárát és szószékét egy olasz mester készítette, míg klasszicista Szentsír mellékoltára a 19. század elejéről való. A gazdagon tagozott templom orgonáját Kiszel István debreceni mester építette 1877-ben.