Kaukázusi nadálytő (Symphytum caucasicum)

A nadálytőkre együttesen jellemző, hogy mocsárrétek, vízpartok, nedves rétek igen gyakori, néhol tömeges faja. A növény kékszínű vagy más néven kaukázusi alfaja 50-80 cm magas, terjedő tövű, bokros évelő. Kék, csüngő virágait májustól júniusig hozza, elvadult kertekben vagy településhez közeli utak mentén találkozhatunk vele.

Fekete nadálytő (Symphytum officinale)

A fekete nadálytő nedves talajú, tocsogós réteken, és patakok partján virágzik május és június között.

Az akár méteres magasságot is elérő növény virágai harang alakúak, színük pedig fehér, bíbor vagy rózsaszín, ibolya vagy lilásvörös is lehet. A nadálytő sebgyógyító hatása miatt az orvostudomány körében elterjedt növénynek számít.

Gumós nadálytő (Symphytum tuberosum)

„Megjelenésében nagyon hasonlít rokonára, a fekete nadálytőre, levelei, virágzata, termése egyaránt. Virágzó állapotban a virág színe alapján tudjuk elkülöníteni. Nevét gumósan megvastagodott föld alatti kúszó gyöktörzséről kapta. Szára felálló, szőröktől érdes. Levelei szórtan állnak a száron, lándzsa alakúak, ép szélűek, az alsók rövid nyelűek, nyélben keskenyedőek, a felső szárlevelek ülőek. A felületük a szárhoz hasonlóan szőrös. Sárga, harang alakú, bókoló virágai forgóban nyílnak, 1-1,5 cm nagyok. Az összeforrt szirmok vége hasadt, visszahajló. Termése makkocska. Április-május hónapokban találkozhatunk vele tölgyerdőkben, erdőszéleken, tisztásokon.” (novenyhatarozo.info)