A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kelet-Mecsek TK. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kelet-Mecsek TK. Összes bejegyzés megjelenítése

Túra: Új és régi utakon Óbánya környékén (2026)

„Bejárja az iciri piciri kis erdőt,
s nem leli az iciri piciri tekergőt.

Bejárja az iciri piciri kaszálót,
s nem látja az iciri piciri kószálót.”

(Móricz Zsigmond)

Iciri piciri kószáló
























forrás: ww.openstretmap.org

Útvonal:

Óbánya (Z+) – Döngölt-árok – Hidegkúti –forrás – Ötös úti kunyhó –  Forrásmező – Kedves-forrás – Disznó-kút (P+) – Öreg-halász-patak – Réka-kunyhó (KN) – Somos-hegy – Kisújbánya (K) – Óbányai-völgy – Óbánya



Táv és szintemelkedés:

13,6 km/ 350 m





A megunhatalan: Óbányai-völgy

Üvegesek útja (2026)




2012-ben került átadásra a „Kisújbányai Baráti Kör” Alapítvány által létrehozott Üvegesek útja „tanösvény”, amely 26 szép táblából áll és a 17. század végén betelepült német iparosoknak állít emléket. 

A 23 km hosszú sétaút kiinduló és végállomása is a hosszúhetényi Üvegkiállítás.  

Disznós-kút (2026)

A Disznós-kút a Halász-patak mentén található a Réka-völgyben. A vízkilépést 2006-ban a Baumann József, Biki Endre Gábor és Kriston Barnabás foglalta. A kifolyós rendszerű vizet Katica-forrásként is említik a szakirodalmak.

Vadszeder (Rubus fruticosus)


A vadszeder a nyári erdők egyik legbiztosabb gyümölcs forrása, igényten mivolta miatt. A növény kedvenc termőhelyei az erdők, erdőszélek, cserjések, tisztások, ahol gyakran áthatolhatatlan bozóttömeget alkot.

Kedves-forrás (2026)


A Kedves-forrás a Keleti-Mecsekben, a Réka-völgyben futó piros kereszt jelzés mentén találhat. A kifolyócsővel ellátott forrást Csokonay Sándor foglalta és ő adta a nevét is, ugyanis neki ez volt a legkedvesebb forrása.

Ötös úti kunyhó (2026)


Ötös úti kunyhó Óbányától délre, a zöld sáv és zöld kereszt jelzésű turistautak találkozásánál található.
A blokkháznak kinéző erdei kis házat Óbányai vadászházként is szokták emlegetni, amely mellett pihenőpad és asztal található.

Hidegkúti-forrás (2026)




A Hidegkúti-forrás a Döngölt-árok északi oldalában, Óbánya közelében található. A mészkőből felépített csőkifolyós forrást a Pécsváradi Erdészet foglalta 2003-ban. A vízkilépés nevét az óbányai németek adták, akik Kaltes Brünnlein-nak, azaz hidegvizű kutat nevezték el.

Döngölt-árok (2026)


A Döngölt-árok a Kelet-Mecsek egyik vadregényes szurdokvölgye, amelyen az Óbányától induló zöld kereszt jelzésű turistaút és az Üvegesek útja vezet keresztül.

Miniarborétum (2024)



Az óbányai különleges nevezeteségekből kiemelkedik egyediségével az a csodakert, amelyet Heim Márta és Szibelle Jenő helyi lakosok hoztak létre 2000-ben. 

A 700 négyzetméteres kert ma többnyire árnyékkedvelő növényekkel van tele, de egy kerti tó is helyet kapott benne. A miniarborétum minden hónapban más arcát mutatja, ahol tavirózsákat, japán juharokat, fenyőféléket, azáleákat, hortenziákat, magnóliákat, és különböző páfrányokat csodálhatunk meg.

Óbányai keresztek (2024)

Rékavölgyi út kereszt, 1862
Közösségi kereszt

Stein-malom (2024)


Stein-malom a 20. század elején Mecseknádasd és Óbánya között működő 27 vízimalom egyike volt. A malom feltehetően már a középkorban is állt, és a mellette levő kőhegyről, a Stein-kőről kapta a nevét. Az épület eredeti tevékenységét 1948-ig végezte, az utolsó molnára pedig egy Nübl nevezetű férfi volt. A Réka-völgy elágazásánál fekvő épületet mára átalakították, és sajnos berendezései nincsenek már meg.

Óriás énekeskabóca (Tibicina haematodes)


Az óriás énekeskabóca a Meleg domb- és hegyvidéki erdők lakója, hiszen lárváinak kedvelt tápnövénye a tűlevelűek. A rovar az énekeskabócák családjának legnagyobb termetű képviselője, amely a nevét a hímek hangadásra való képessége után kapta. A hímek „énekét” július-augusztus hónapokban lehet hallani, ilyenkor nagyobb kórust is alkothatnak.

Kőmorzsoló óriás (2024)



Hosszúhetény külterületén a Püspökszentlászlói út mentén található Mecseki Óriás Kaland kincskereső játék egyik nagyméretű alkotása, a Kőmorzsoló óriás. A Kelet-Mecseki település összefogásával, Baráth Gábor képzőművész által elkészített szobor Kőmorzsolót ábrázolja, aki éppen a földből mászik elő.

Hosszúhetényi keresztek (2024)

Templom előtti kereszt
Közösségi kerereszt, 1993
 
Kövestetői kereszt, 2021

Kossuth utcai kereszt, 1874



Rockenbauer Pál sírja (2024)


Rockenbauer Pált, a magyar televíziós természetfilmezés megteremtőjét legtöbben az országjáró „kéktúrafilmjeiről”, a Másfélmillió lépés Magyarországon című sorozat által ismerték meg sokan.
Sajnos „Roki” már nincs közöttünk, mert egy kirándulása alkalmával, a Naszály tövében, véget vetett életének. Az utolsó kívánsága pedig az volt, a Mecsekben, a Zengő oldalában, Zengővárkony több százéves szelídgesztenyésében temessék el. Ennek megfelelően a nagy, nyers vörösmárvány kőtömb alatt nyugszik a község északi határában. Sírja ma a természetjárók zarándokhelye lett, a nevét pedig több túramozgalom és egyesület viszi tovább.

Kis hegyisáska (Pezotettix giornae)

A kis hegyisáska síkvidéki réteken, erdőszéleken, síkságok és köves hegyek déli lejtőin gyakori, nálunk ország középső részén sokfelé előfordul. Az apró, nem feltűnő szöcskefaj alapszíne világosbarna és szürke közötti összes árnyalatban előfordul.

Túra: Óbánya kevésbé ismert szurdoka (2021)

„Futtam, mint a szarvasok,
lágy bánat a szememben.
Famardosó farkasok
űznek vala szivemben.

Aggancsom rég elhagyám,
törötten ing az ágon.
Szarvas voltam hajdanán,
farkas leszek, azt bánom.”

(József Attila)

Árokparton

























forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Óbánya (K) - Pisztrángos-tavak (Z+) - Vadvirág-forrás (K+) - Farkas-árok - Jágerok-kútja - Váraljai-erdészház (KN) - Óbánya



Táv és szintemelkedés:

8,5 km/ 350 m




Kilátás Tolnára

Váraljai-erdészház (2021)


A Farkas-árokban található a napjainkban igen csak romos Váraljai-erdészház. A századfordulón környékén készült épület eredetileg erdészeti istálló volt, csak az 1970-es évektől működik erdészházként.

Jelenleg az épület a Mecsekerdő Zrt. kezelésében áll, de erdei szálláshelyként nem használják. Viszont a szomszédságában áll a Vörös-Cser Vendégház, amely már inkáb a mai szállások hangulatát kelti.

Farkas-árok (2021)


A Farkas-árok a Mecsek egyetlen Tolna-megyéhez tartozó szurdoka, amely Hárs-hegy és Váralja között húzódik. 

A romantikus völgyben a kék kereszt jelzés vezet, ahol számos zúgó és kisebb vízesés kápráztatja a túrázókat. De emellett pihenőhely és vadászház is akad az árokban.

Jágerok-kútja (2021)


A Jágerok-kútja a Farkas-árok déli oldalában, a kék kereszt jelzésű út mellet található. A patakmeder felett 1 m-rel fakadó víz első neve Marika-Béla-forrás volt. A forrás mai nevét a 2005-ös újrafoglalása után kapta.