Feketenyakú szúfarkas (Pseudoclerops mutillarius)


A feketenyakú szúfarkas az egyik leggyakoribb szúfarkas fajunk, amely főként tölgyesekben fordul elő.
A bogár hasa piros a többi része fekete, a szárnyfedői peidig színesek.

Dörgicsei Levendula Major (2023)


A közel 7 hektáros dörgicsei Levendula Major vagy más néven Levendárium festői környezetben található, ugyanis egy Árpád-kori templomrom szomszédságában húzódik a birtok.

A major Dr. Demján Ildikó ötlete nyomán, a Pannonhalmi Apátság akkori főkertésze támogatásával létesült Felsődörgicsén. 2003-ban elültetett levendulabokrok hamar bemutatókerté növekedtek, és ma már harminc különböző levendulafajta virágzik itt. Kezdetben csak olaj készítéséhez termesztették a híres növényt, de pár évre rá más gyógynövényekkel is kiegészítették a kertet. Így napjainkban 15 termékkategóriában készül illatos permet és illóolaj a Levendárium lepárlóüzemében.

Felsődörgicsei Szent Péter apostol templom romja


A dörgicsei három templomromok közül a legrégebbi a felsődörgicsei Szent Péter-templom romja. A rom különleges építészeti értéket képvisel, ugyanis egy római kori szentély köveit használták fel az építése során.

A környék első keresztény templomát valószínűleg a 11. század végén emelte a Bogát-Radvány nemzetség Szentpéterdörgicsén. A római korból való köveket tartalmazó építményt később egy másik templommal toldották meg, amely így akkoriban két hajóval és szentéllyel rendelkezett.
A felsődörgicsei ikertemplom állagmegóvására 1959-ben került sor, amely során az épületet régészetileg is feltárták. Ekkor bizonyosodott be, hogy ilyen jellegű építési megoldás hazánkban máshol, sőt a környező országokban sem  található.

Regős (2023)


A felsődörgicsei templomrom mellett áll egy jókora szobor, amely egy egész alakos férfit ábrázol kobozzal a kezében. A „Regős” névre keresztelt szobrot Nagy István szobrászművész készítette, és 2001-ben avatták fel a Millenniumi emlékpark egyik alkotásaként.

Felsődörgicsei evangélikus templom (2023)


A felsődörgicsei templom hajóját 1832-ben építették, a torony csak később, 1863-ra készült el. A barokk stílusú épület belsejében kétoldalú fakarzat, és egy orgonakarzat található.

Alsódörgicsei evangélikus templom (2023)


Az alsódörgicsei evangélikus templom 1771 és 1794 között épült késő barokk stílusban. A régies stílusú, boltíves kiképzésű épületet többször renoválták, illetve bővítették, de mindmáig megőrizte klasszikus formáját. A templom belsejében található orgonáját 1903-ban Szalay Gyula készítette.

Szent Imre templom (2023)



Dörgicse katolikus temploma 1820-ban épült későbarokk stílusban. A templom belsejinek érdekessége, hogy szecessziós-népies stílusban van kifestve.

A templom előtt álló kereszt 1890-ben készült Keller József és neje,
Vas Anna adományából.

Alsódörgicsei Boldogasszony templomrom (2023)






Dörgicse legszebb környezetben fekvő templomromja a Boldogasszony-templom maradványai, ugyanis a patinás középkori rom mellől remek a kilátás nyílik a Balatonra.

Alsódörgicse templomát először 1268-ban említik az írásos források, a Boldogasszony tiszteletére felszentelt épület ekkor a fehérvári őrkanonokság birtokán állt. A keletelt templomot nagy valószínűséggel a 13. század közepén építették román silósban, erre enged következtetni a rekonstruált ikerablakok. A 14. század végén a templomot támpillérekkel megerősítették, és egy kerítőfallal vették körül. 1548-ban a falut a templommal együtt a török felégették. A birtokot az 1600-as években az evangélikusok kapták meg, ekkor a romokat is helyre állították. A korabeli dokumentumok 1816-ban már csak romként említik a templomot, amelyet 1967-68 között tártak fel.

Napjainkban a rom területe szabadon látogatható, körülötte a tisztáson szalonnasütő és piknikező helyek találhatóak.

Csarab (Calluna vulgaris)


A csarab vagy más néven közönséges csarab egy szép, lila virágú félcserje, amely a mészben szegény, kilúgozott, kavicsos vagy lápos talajt kedveli. A védett növény virágai lilás rózsaszínűek, és júliustól szeptember végéig nyílnak. 

A csarab hazánkban az Őrség, a Bakony és a Balaton-felvidék területén fordul elő természetes környezetben.

Tanösvénytúrák: Csarabos tanösvény (2023)


A Csönge-hegy oldalában kanyarog a Csarabos tanösvény, amely a különleges és védett növénnyel ismerteti meg a látogatót. A 2 kilométer hosszú sétaúton információs tábálák és egy kilátó is található. A 2015-ben létesített építmény tetejéről Salföld és a Káli-medence egésze látható.

A tanösvény adatai:

Táv: 2 km
Állomások: 2
Üzemeltető: BFNI
Füzet: van

Kis ökörszemlepke (Pyronia tithonus)


A kis ökörszemlepke magasan növő füves ligeterdőkben és erdőszéleken gyakori. A főleg a Dunántúlon előforduló lepkefaj hasonlít a nagy ökörszemlepkére, azonban jóval kisebb annál.

Szent Máté apostol templom (2023)


A salföldi templom 1769-ben épült Szent Máté apostol és evangélista tiszteletére egy régebbi istenház helyére. Ekkor még sekrestye és torony nélkül állt az épület. A barokk stílusút emplom kibővítése 1818-ra készült el a hívek buzgóságából. A templom belsejében látható oltárkép Szent Mátét ábrázolja, amelyet az újjáépítés alkalmából festett Jakobey Károly.

Magyar lófajták: Gidrán (2023)


Nemzeti kincsünket, a gidránt a mezőhegyesi ménesben tenyésztették ki egykoron, hogy nemes küllemű huszárlóként hasznosítsák.
A lófajta eredete 1816-ra nyúlik vissza, amikor Fechtig báró Egyiptomban megvásárolta a Gidran Senior névre keresztelt arab telivér mént. A kis sárga ló egyik csikója került át Mezőhegyesre az 1840-es években. A lófajta nemesítésére angol telivér méneket használtak, így jött létra az angol-arab populáció. A gidránt 1885-ben ismerték el önálló fajtaként, amely később sport világában is kiváló teljesítményeket ért el.

Salföldi Major (2023)






A Salföldi Major a Balaton-felvidék legnagyobb állatparkja, amelyet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park működtet. A Káli-medencében található bemutatóhelyen az őshonos magyar háziállatokkal ismerkedhetünk meg, a major fűszer-és gyógynövénykertje pedig illatos élményeket kínál az ide látogatónak.

A falu határában található Salföldi Major 1997-ben kezdte meg működését, és elsősorban az őshonos magyar háziállatfajták bemutatását tűzte ki céljául a nemzeti park. A geológiai, botanikai és népi építészeti emlékekkel rendelkező birtokon napjainkban rackajuhot, mangalicát, bivalyt, szürkemarhát, baromfit, pásztorkutyákat, mint például pulit, pumit és mudikat valamint lovakat, köztük a nemzeti kincsként számon tartott, kalandos történetű gidránt láthatja az ide érkező vendég.


A Majorban található egy folyamatosan megújuló fűszer-és gyógynövénykert, és egy mezőgazdasági gépkiállítás is. 

A bemutatóhely fogadóépületében kiadványok, ajándéktárgyak, és itt készült áruk is megvásárolhatóaik. 

A gyermekeket pedig egy tájba illeszkedő játszótér várja.

Tájház (2023)


Kékkúton található a tájegység legrégibb népi műemlék épülete, amely ma a falu Tájháza. A füstöskonyhás, nádfedeles lakóházat az Egyed család építtette 1799-ben. Az épület érdekessége, hogy a tetőt, a tornác födémét két vaskos, kőből falazott oszlopa tartja.

 Napjainkban a ház belsejében a 20. század elejének paraszti háztartását, tárgyi kultúráját, és gazdálkodását bemutató kiállítás tekinthető meg.

Kisörsi templomrom (2023)


Kisörs egyhajós, egyenes záródású falusi temploma feltételezhetően a 13. században épült, és a 17-18. században már csak egy rom volt. Kisörs település egykori templomának helyén ma már csak egy csekély falmaradvány és egymásra hányt kövek jelzik.

Sárgafoltos díszbogár (Ptosima undecimmaculata)


A sárgafoltos díszbogár egyik gyakori díszbogár fajunk, amely lárvái a sajmeggy és a szilvafákban fejlődnek.
A sárga pettyes imágót május–júniusban a tápnövényein láthatjuk.

Márványos keresztespók (Araneus marmoreus)


A márványos keresztespók a síkságtól a hegyvidékig nedves réteken, mezőkön, erdőszéleken, és vízparti területeken gyakori. A pókfaj potrohának alapszíne nagyon változó, a világosszürke, sárga, de zöldes is lehet. A keresztespókot a háti oldalon látható terebélyes tölgylevélre emlékeztető címerfoltról lehet felismerni.

Töttöskáli templomrom (2023)


A töttöskáli templomrom Szentbékkállától nem messze, a Fekete-hegy oldalában található, amelyhez a festői hátteret a Káli-medence biztosítja.
Töttöskál település középkori templomát a 12-13 század tájékán építették román stílusban. A királyi udvarnokok által lakott falu temploma egy egyhajós, keletelt egyenes szentélyzáródású épület volt, amely a környéken nagyszámban fellelhető terméskőből készült. A templom és a falu sorsát is törökök pusztítás pecsételte meg 1531-ben. A templomot később újjáépítették, és a 19. század elején még miséztek benne. A romossá vált épületből napjainkra csak a hajó egy része maradt meg.
Bár a rom területe elhanyagolt, de a falmaradványok mellől csodás panoráma nyílik a Káli-medencére és a távolban a Balaton-felvidék tanúhegyeire.

Gyümölcsoltó Boldogasszony templom (2023)


A szentbékkállai római katolikus templomot gróf Eszterházy Károly egri püspök építtette 1790-1799 között, késő barokk stílusban. Az épület terveit egyes feltételezés szerint Fellner Jakab készítette. A templom belsejében látható oltárkép, az épület védőszentjét Gyümölcsoltó Boldogasszonyt ábrázolja, mellette Szent István és Szent Imre szobrai állnak. A templom különleges belső értéke még egy román korból való vöröskő szenteltvíztartó.

Falumúzeum (2023)

Szentbékkállán a Kossuth utcában található a település helytörténeti gyűjteménye. A páratlan gondossággal összegyűjtött helytörténeti emlékanyag létrehozója Oltárczi Ferenc tanár volt. A gyűjtemény római kortól kezdve egészen a szocializmus időszakáig tárja fel a település múltját, pl. egy római sírkőtöredék, egy Karády Katalinnak címzett levél, és a helyi strand 1935-ös megnyitásáról hírt adó szórólap is része a tárlatnak.

Szentbékkállai kőtenger (2023)



A Káli-medence leglátványosabb természeti nevezetessége a Szentbékkálla község melletti kőtenger, amely a Balaton-felvidék egyik legfontosabb geológiai kincse.


A ligetes erdőben található sziklák a Pannon-tengerben lerakódott homokból képződtek, amelyeket a kovasavas oldatok cementáltak össze. A kemény kőzetekből az évmilliók alatt az erózió kimarta a puhább részeket, és így jöttek létre a ma is látható formák.

A hatalmas kőtömbökkel borított területen az Országos Kéktúra vezet keresztül, de az itt kanyargó Theodora-Kékkő tanösvény is mesél a sziklaalakzatokról.



Kálvária (2023)

Szentbékkállán Jókai Mór utca végén található a falu kálváriája, amely 2019-ben a millenniumra készült el.


A keresztutat családi felajánlásokból építették, és a terv az volt, hogy minden stációképet más-más művész készítsen. De jelenleg még csak 3 dombormű készült el.

A kálváriához tartozik egy régebbi kőkereszt, amely megléte adta a kálvária építés ötletét. A feszületen a megfeszített Jézus szobron kívül Mária, Mária Magdolna és János apostol szobra látható. A kereszt érdekessége még, hogy nyolcszög keresztmetszetű.


Szent Benedek (2023)


Szentbékkállán a Jókai Mór utca és a Bem József utca sarkán áll Szent Benedek egész alakos szobra.
A Nursiai Szent Benedek az általa alapított bencés rend szerzetesi ruhájában látható, amint egyik kezében pásztorbotot, míg a másik kezében egy könyvet tart. A díszes fülke álló 
szobrot Bíró Lajos készítette, a tervezésben pedig Szűcs Endre is közreműködött.

Tanösvénytúrák: Kopasz-hegyi tanösvény (2023)


Mindszentkálla központjából indul a Kopasz-hegyet felfedező 3 kilométeres tanösvény, amely piros „T” betűvel van jelezve. A Kopasz-hegy lapos, füves, hullámos tetejére felvezető ösvény legérdekesebb része a mintegy 300 bazaltlépcsőfok megmászása

A tanösvényről még több információ tudható meg a letölthető E-könyvéből.

Kopasz-hegy (2023)

A balaton-felvidéki Kopasz-hegy a kistáj legfiatalabb kihűlt vulkánja, amely kb. 3 millió évvel ezelőtt hatalmas tört ki utoljára. Az itteni csúcson található kőzet az utó vulkáni működés során alakult ki, amikor is gáz buborékok sokasága „felhabosította” a lávát, és ez megszilárdulva salakos bazalttá vált.

Egy évszázaddal ezelőtt még cserjések uralták a hegyet, azonban 2013 és 2015 között a Balaton-felvidéki Nemzeti Park gyérítéssel és kaszálással segítette elő a lágyszárú növényfajok visszatelepülését.

Napjainkban a Káli-medence egyik legszebb kilátása nyílik a Mindszentkálla feletti kopár tetejű hegyről.

Tanösvénytúrák: Theodora-Kékkő tanösvény (2023)




A Theodora-Kékkő tanösvény, a Theodora tanösvény látványosabb testvére, amely 2006-ban készült el egy fejlesztés során.

A Káli-medence északnyugati részét bemutató tanösvény a környék geológiai kincseire koncentrál, és mintegy 8 kilométer hosszú. A 15 állomásból álló körséta felvezet a Kereki-dombra és a Kopasz-hegyre, de a Szentbékkállai Kőtengert is érinti. 

A kialudt tűzhányók között kacskaringó túrautat kék színre festett „bogarak” (kavicsok) jelzik, de a kék T jelzés is mutatja az irányt.

A tanösvény adatai:

Táv: 8 km
Állomások: 15
Üzemeltető: Kékkúti Ásványvíz Zrt.
Füzet: nincs

Kisfaludi templomrom (2023)


A Garanya-tetőn lévő középkori rom feltételezhetően az egykori Kisfalud település temploma volt, amelyet már 1335-ben említenek az okiratok. A keletelt templom hajója a román korban készült, viszont szentélye gótikus volt. Az itteni építményt a Balaton-felvidék legtöbb templomával egyetemben a törökök 1548-ban felégették, és a falu is ekkor pusztult el.

A templomnak napjainkban az egykori szentély és hajó falcsonkja látható.