Túra: Szent István-napi Péteri-tó kerülő (2022)

   „Rigós erdőben bujdosó nap,
itt a tó, fekszem csöndesen,
a part ring, mintha vinne csónak,
a kék vizet nézegetem,

és most közelről még a fű is,
bármily kicsi és egyszerű is,
éppoly gyönyörű, mint a tónak
vizéből visszakacagó nap.”

(Szabó Lőrinc)

Fenti tóvilág

























forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

KNPI kutatóház - Dong-ér - Péteri-tó - Meizl Ferenc-tanösvény (T) - Péteritói iskola - Petőfiszállás, vá - Pálos Szentkút - Petőfiszállás (Z) - Madárvárta - Fekete-halom - Vöcsök tanösvény - Kasza-kereszt - KNPI kutatóház


Táv és szintemelkedés:

26,8 km/ 91 m


Kasza-kereszt


Tanösvénytúrák: Vöcsök tanösvény (2022)


2015 újult meg a Péteri tavat bemutató Vöcsök tanösvény, amely a tó történetét és élővilágát, továbbá a környező szikes puszták növényeit és állatait mutatja be.

A Monostori csárda szomszédságában található, a Kiskunsági Nemzeti Park Vöcsök kutatóháza, innen indul a tanösvény. A 3,5 kilométer hosszan kanyargó és 10 információs táblával rendelkező sétaút fénypontja egy kilátót, amelyből a tavon élő madarak figyelhetők meg.

A tanösvény adatai
Táv: 3,5 km
Állomások: 10
Üzemeltető: KNPI
Füzet: van

Fekete-halom (2022)




Csengele határában, a Péter-tó közelében található a Fekete-halom, amely egy avarkori kunhalom.

Az 1733-ban már említett mesterségesen összehordott dombot az avarok a 600-as évek elejétől már temetőnek használták. Ezt alátámasztja a szegedi múzeum 1936-os leletmentő ásatásai, amelyek 105 avarkori sírt tártak fel. Emellett nagyszámú sírmellék (kengyel, zabla, lándzsa, csat stb.) került napvilágra a halomból.

Régi csengeleiek körében többféle monda terjedt el a kunhalom keletkezéséről, az egyik szerint Hunyadi János emeltette egy török elleni győztes csata emlékére. A másik szerint Rózsa Sándor, a betyár hordatta össze, sőt létezik egy harmadik is, amely szerint Attila hun fejedelmet temették el ide.

Temetői kálvária (2022)

A petőfiszállási temetőben egy különös kálvária található, amelyet Lantos Györgyi és Máté István hódmezővásárhelyi művészek. Az 1993-ban készült mű hét stáció képből áll, és a mészkő talapzaton álló bronzszobrok pedig drámai jeleneteket ábrázolnak Jézus életéből.

Péteri-tó (2022)

A Péteri-tó egy természetes szikes tó, amely homoki ligeterdős, és szikes pusztai környezetben fekszik a Kiskunság egyik szegletében.

A Petőfiszállás határában, az E5-ös főútvonal mellett található három egységből álló tórendszert egykoron halastóként hasznosították. A tavak vízutánpótlását eleinte a Dong-ér csatorna biztosította, de így is a tó gyakran kiszárad, mert nem jön elegendő víz a csatornából. A halászati tevékenység a 60-as évek közepéig folyt a tavakon, de 1976 óta a természetvédelmi oltalom alatt áll a Péter-tó a körülötte található rétekkel és legelőkkel együtt. Ugyanis a tóparti nagy kiterjedésű nádasokban gazdag madárvilág talált otthonra az elmúlt évtizedekben.

A Petőfiszálláshoz tartozó 220 hektáros szikes tavon 2018-ban a helyi önkormányzat és a Kiskunsági Nemzeti Park rekonstrukciót hajtott végre, és a mederben lévő kereszttöltések elbontották. 2021-ben pedig a területen található kilátók és tanösvények megújultak, tovább újabb madármegfigyelők és turistautak létesültek.


Tanösvénytúrák: Meizl Ferenc-tanösvény (2022)



A Péteri-tó legújabb tanösvényén játékos feladatok várnak az ide érkező kirándulókra, és a végpontján pedig egy nem mindennapi madárlesből szemlélhetjük a tó életét.

A Kiskunsági Nemzeti Park legfrissebb attrakcióját 2021-ben adták át, és a kiváló helyi természetvédő aktivista, pedagógus Meizl Ferenc nevét viseli. A sétaút mentén négy darab állomás áll, és az elsőnél egy parkoló is található. A zöld T betűt követve az útba eső táblákon Meizl Ferenc munkásságáról, mocsári élőhelyekről, a homoki őshonos és tájidegen fás szárú növényeiről olvashatunk bővebben. Minden információstáblán egy Qr-kódot is találunk, itt bővebb tartalmak tölthetők le, és játékos feladatokat oldhatunk meg a segítségével. 



A tanösvény végét egy madármegfigyelő jelzi, ahonnan a zöld sávon is visszajuthatunk a parkolóhoz.

A tanösvény adatai
Táv: 2,1 km
Állomások: 5
Üzemeltető: KNPI
Füzet: nincs

Bilea-tó és a Ceausescu-villa (2022)

A 2034 méter magasságban található Bilea-tó a Fogarasi-havasok legnagyobb tengerszeme, amely egész Erdély különleges gyöngyszeme.

A jégkorszakban formálódott sziklavölgyek között megbújó tóban pisztrángok is élnek. Az évtizedek óta felkapott tó és környéke a nagy turistaforgalom miatt sajnos erősen szennyeződött.
A tó partján áll a romantikus kinézetű, szürke kövekből és gerendákból épített Ceausescu üdülő, a Paltinu Villa.

Transzfogaras (2022)


A Transzfogarasi út a Fogarasi-havasok központi részén halad át, amelyet még Ceaușescu a román diktátor kezdett el megépíttetni. Az 1980-ra elkészült út 2042 méter magasságig vezet fel, s közben 5 alagúton, és 578 hídon és viadukton halad át. A Transzfogarasi út világ legveszélyesebb útjai között is számon tartják, mert már azzal is kivívta ezt a titulust, hogy a hivatalos adatok szerint az építkezés alatt 40 ember veszítette életét.


Az út a hóveszély miatt év nagyobb részében sajnos zárva tart, általában június és október között lehet használni. 2042 méteres magasságban pakolós és bazársor fogadja a látogatókat, de innen közelíthetőek meg Románia legmagasabb hegycsúcsai is.


Felsőcsernátoni Református templom (2022)


Az Ika vára alatti Felsőcsernáton települést a reformáció előtt búcsújáróhelyként tartották számon, csodatevő gyógyforrása és kápolnája is volt, ahová a hívők zarándokoltak. Azonban a reformáció idején a romokat elbontották, és helyére 1836-ban felépül a ma is álló barokk templom.

A templom belsejét a reformátusoknál megszokott egyszerűség jellemezi, de festésében azonban megjelennek a székely szimbólumok és színek, mint a NAP, HOLD, KÉK, ARANY és az EZÜST.

Alsócsernátoni Református erődtemplom (2022)

Alsócsernáton református vártemploma egy 15. század végén épült gótikus stílusú középkori templom alapjain nyugszik. Ez időtájt készülhetett a várfal is, amely maradványai mintegy 35 méter hosszúságban ma is állnak. Az épület kiállta az 17. századi török ostromokat is, de 1680 és 1700 között teljesen újjáépítették barokk stílusban. Ekkor a régi falakat is felhasználták, ugyanis a 1904-es javítások alkalmával freskótöredékekre bukkantak az épület belsejében. 1830-ban egy 66 méteres toronnyal toldották meg az épületet, amely a 1836 évi tűzvészben leégett, mai tornya 1836-ban készült.
A templombelsőjében további érdekességek találhatóak, ugyanis egy késő-reneszánsz kori faragott kő szószék, egy carrarai márványból készült úrasztala áll a szentélyben. A faragott csillárokat pedig a Haszmann testvérek készítették.

I. világháborús emlékmű és Országzászló (2022)


Alsocsernátonban, a régi községházával szemben lévő kis parkban áll egy emlékmű, amely 1943-ban került felavatásra és Puskás István alkotása. Akkoriban az I. világháború halottjaira és a Magyar országzászlóra emlékeztett. Sajnos Trianon után az emlékművet megrongálták, a címert és márványtáblákat pedig lefaragták, majd elrejtették a helyiek. 1993-ban az emlékművet felújították, és régi táblákon kívül újak is felkerültek rá, például az I. és II. világháború helyi áldozatainak névsora, vagy az 1848/49-es áldozatok neveivel is.

Urunk színeváltozása templom (2022)

Alsócsernátonnak már 1332-ben volt egy plébániatemploma, amely a reformáció idején a protestánsok kezére került.

A település mai barokk római katolikus temploma 1844-re készült el, addig egy házikápolnában tartottak istentiszteletet. A templom az építtetője Zambler János plébános volt, akinek a szobra a templomkertben látható.

Brassói Állami Múzeum (Városháza) (2022)


Brassó egyik legismertebb látványossága a városháza, amely napjainkban Brassó Megyei Történeti Múzeum kiállítóhelyének ad otthont.
Brassó Főterén már a 14. században egy őrtorony állott, amelyről a városőrség szemmel tartotta a téren tartott vásárokat. A század második felében az őrtorony mellé a szűcsök céhe egy fedett kőgalériát építtetett, ahol a portékáikat árulhatták. 1420-ban erre az épületre egy új szintet emeltek és városházaként kezdték használni. Az épület a mai barok formáját az 1776–1778 közötti átépítés során nyerte el. Miután a városvezetés kiköltözött az épületből a Brassói Állami Múzeum költözött be ide.

Istenszülő elszenderedése román ortodox templom (2022)


A brassói ortodox templom érdekessége, hogy az épületbe a Főtérről felől belépve nem közvetlenül az istenházba jutunk, ugyanis a templom az utcafronti épületen átvezető folyosó után tárul elénk.

A búzasori templom 1894-1899 között épült a korábbi kápolna helyén, Gustav Brus szász építész tervei alapján. A neobizánci stílusú épület különlegesége, hogy nem utcafronton áll, hanem a háromszintes, tornyos parókia udvarában bújuk meg.
A templom belsejében látható ikonosztázt, a szószéket, a püspöki széket, és a beltér egyéb díszítőelemeit Kupcsay János hosszúfalusi fafaragó készítette, az ikonosztáz képeit és a falfestményeket pedig Hans Bulhardt és Alexandru Vemian festetette.

Evangélikus "Fekete" templom (2022)


A brassói Fekete templom Románia legnagyobb temploma, amely az európai gótika egyik legjelentősebb alkotása. Az épület nevét és küllemét is az 1689-es tűznek köszönheti, amikor is a Habsburgokkal dacoló szász lakosság felgyújtotta a várost és a gomolygó füst összekormozta a falait.

Brassó óvárosában áll a szász evangélikus Fekete templom, amely 1383 és 1477 között épült, a tatárok által elpusztított Szent Katalin-templom helyére. A gótikus épületet az elkészülését követően Szűz Mária tiszteletére szentelték fel. A 1542-ben a templom az evangélikusok kapták meg, akik itt tartották az első német nyelvű erdélyi istentiszteletüket. 1689. április 21-én a császári katonaság rendbontása alatt a templom kiégett, és csak évtizedek múltán sikerült felújítani.


A brassói templom lenyűgöző méreteivel már kívülről is csodálatos látványt nyújt, de igazi értékei a belső terében láthatóak. A háromhajós épület oszlopcsarnokába lépve rögötön láthatóvá válik a több mint száz darabból álló szőnyeggyűjtemény, amelyeket Kis-Ázsia hírneves szőnyegközpontjait készítettek. Emellett különlegesek még az önarcképpel, családi címerrel vagy a céh jelvényével díszített síremlékek, amelyek az oldalhajókban láthatóak. Az egykori céhek tisztségviselőinek 1700-as évekből való, díszesen festett padjait több helyen is láthatjuk a templomban. A torony lakó harang Erdély legnagyobbjaként tartják számon, az 1839-ben készült Buchholz orgona pedig Románia legnagyobb orgonája.

Magyarországi jelképek is több helyen feltűnnek a templombelsőben, a jobb oldali hajó oldalkápolnájának freskója alatt Mátyás és Beatrix címere, valamint a szószékkel szemben a Hunyadi-címer látható.

Szent Anna és Szent Joachim román ortodox templom (2022)


Az alsótömösi román ortodox templom a kornak és az országos hagyományoknak megfelelően neobizánci stílusban épül. A kápolna nagyságú épület jelenleg még nincs befejezve, egyelőre a pincében tartanak istentiszteleteket.

Hétlétra-vízesés (2022)


A Hétlétrák vagy másnéven Hétlétra-vízesés a Brassó szomszédságában található Nagykőhavas egyik különleges hangulatú szurdoka. A benne csordogáló patak a mészkősziklába hét vízesést hozott létre, amelyet különböző dőlés szögű létra megmászásával hódíthatunk meg.

A Brassó megyei Nagykőhavas hegyeiben található a Csűrkőárka, amelyet a Sipoly-patak egyik mellékága hozott létre. Az itteni triász, és a jura korszakban kialakult konglomerátumba a patak egy 160 méter hosszú szurdokot vájt be. Az így létrejött különleges völgyet már régóta ismerték az erdészek, vadászok, és természetjárók, de eleinte fenyőtörzseken keresztül másztak fel ide. Sokáig az első vízesés fölötti világ megközelíthetetlen volt az ottani tízméteres szakadék miatt. 

A kanyont legelőször 1929-ben térképezték fel teljes hosszában, majd ezt követően utat vágtak és fából készült létrákkal tették járhatóvá a hasadékot a turisták számára. Az első vasból készült létrák 1960-ban kerültek a szakadékba, majd 2013-tól horganyzott acélból készült létrákon közlekedhetnek a túrázók. A megnövekedett látogatóforgalom miatt a vízesésen átvezető turistaút egyirányúsították, így csak az alsó bejáratnál lehet belépni a szurdokba. Télen az útvonal nem járható!

A szurdokban összesen 9 létrán ás és 10 gyaloghídon keresztül vezet az út, s közben különböző nagyságú vízesésekben gyönyörködhetünk.


Fecsketárnics (Gentiana asclepiadea)

A fecsketárnics a hegyvidékeken üde lomb- és tűlevelű erdőkben, és nedves réteken gyakori.
A növény kecses lilás harangalakú virágjaival augusztus–október között találkozhatunk az élőhelyén. A fecsketárnics Magyarországon védett, eszmei értéke 10000 forint.

Szász evangélikus erődtemplom (2022)


Brassó szomszédságában megbúvó Szászhermányon található az UNESCO listáján szereplő hét erdélyi erődtemplom egyike. A község betelepített németek által a 13. században emelték gótikus templom és a jó állapotban fennmaradt erőd az erdélyi szász építészet kiemelkedő remeke.

Szászhermány háromhajós, román stílusú templomát valószínűleg a 13. században kezdték el építeni az itteni Német Lovagrend számára. A lovagrend kiűzését követően a ciszterciek kapták meg templomot, akik tovább építették és gótikus stílusban átalakították. Ekkor a szentély déli falához sekrestyét toldottak, a hajók boltozatot kaptak. A később törökök terjeszkedésének hatására az épületet kör alakban kettős kőfallal vették körül. Ebben a falba alakították ki azt a kétszáz, a belső udvarra néző kis kamrát, amelyek később a lakosok menedékéül szolgáltak. 1658-ban az Ojtozi-szoroson át betörő török csapatok többször ostromolták az erődöt, de bevenni nem tudták, csak a települést gyújtotta fel. 
A következő évszádban is többen ostromolták a hermányi templomerőd sikertelenül, s még Báthory-aknak is beletört a foguk a szász fészekbe. Az erősség a 19. század második felétől kezdve fokozatosan elvesztette katonai fontosságát, a vizesárkot feltöltötték, a kamrák egy részét pedig lebontották.
A templomudvar keleti részén áll az erődtemplom legjelentősebb épülete, ugyanis a keleti torony aljában egy keresztboltozatos Mária-kápolna található. A kápolna valószínűleg része volt 13. századi templomnak. Ez az épületrész rejti azokat a jó állapotban fennmaradt középkori freskókar, amelyek 1430–1440 körül készültek. 

Napjainkban a Szászerőd látogatható, a benne található néhány szoba úgy van berendezve, mint a múlt századi szászhermányi házak voltak.

Gábor Áron (2022)


Gábor Áron szobra 1942 óta áll a róla elnevezett téren, Kézdivásárhelyen. Oláh Sándor alkotása a magyar nemzeti hőst az 1848-as forradalomban használt ágyújával ábrázolta.

Incze László Céhtörténeti Múzeum (2022)


Kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum 1972-ben az akkori Tanácsházban nyílt meg a Székely Nemzeti Múzeum részlegeként. A hagyományos mesterségek szerszámait és berendezéseit felvonultató kiállítás a város gazdasági és szociális fejlődését hívatott bemutatni. Emellett az 1848-49-es forradalom dokumentumait is megtekinthetjük itt egy külön terembe. 


A múzeumban egy másik különleges gyűjtemény is helyet kapott, ugyanis az erdélyi és magyar népviselettel egyaránt foglakozó részleg is a kiállítás részét képezi. Az 1995-ben a múzeumba került a teljes gyűjtemény három teremen keresztül, a 352 ismert viseletből 247 tekinthető meg.

Vigadó Művelődési Ház (2022)

A Főtér északnyugati sarkán álló mai Vigadó 1902–1904 között épült historizáló stílusban. A város vezetése az építkezés kivitelezésére a szegedi születésű Nagymihály Sándort kérte fel. A Vigadó megépülte után olyan neves színésznőket fogadott, mint a nemzet csalogánya, Blaha Lujza. 

A Vigadó épülete napjainkban a városi művelődési ház szerepét tölti be. Egy 230 férőhelyes színházterem, egy 70 személyt befogadó díszterem és galéria található benne.

Udvarterek (2022)

Kézdivásárhely város arról nevezetes, hogy Európában egyedülálló, jellegzetes stílusú városszerkezettel rendelkezik. Ugyanis a főtér felől indulnak napsugarak formáját öltve az úgynevezett udvarterek, amelyek a főtérre néző főépületek mögül nyíló udvarok, ahol a mesterek házai álltak egykoron. Ezekből napjainkban még több mint 70 megmaradt.

Kézdivásárhely történelmi központjában található egy trapéz alakú főtér, amely a város piactere volt egykoron. Innen indulnak ki a napsugár alakban az úgynevezett udvarterek, amelyek akkor jöttek létre amikor a mesterek vásártér négy oldalán elkezdek házakat építeni. Így az iparosok a vásárok alkalmával áruikkal könnyebben megközelíthették a piacot. Az 1880-as évektől a kis faházak helyébe a kereskedők emeletes kőházakat emeltek és kovácsoltvas erkélyeket létesítettek.