Brassó szomszédságában megbúvó Szászhermányon található az UNESCO listáján szereplő hét erdélyi erődtemplom egyike. A község betelepített németek által a 13. században emelték gótikus templom és a jó állapotban fennmaradt erőd az erdélyi szász építészet kiemelkedő remeke.
Szászhermány háromhajós, román stílusú templomát valószínűleg a 13. században kezdték el építeni az itteni Német Lovagrend számára. A lovagrend kiűzését követően a ciszterciek kapták meg templomot, akik tovább építették és gótikus stílusban átalakították. Ekkor a szentély déli falához sekrestyét toldottak, a hajók boltozatot kaptak. A később törökök terjeszkedésének hatására az épületet kör alakban kettős kőfallal vették körül. Ebben a falba alakították ki azt a kétszáz, a belső udvarra néző kis kamrát, amelyek később a lakosok menedékéül szolgáltak. 1658-ban az Ojtozi-szoroson át betörő török csapatok többször ostromolták az erődöt, de bevenni nem tudták, csak a települést gyújtotta fel.
A következő évszádban is többen ostromolták a hermányi templomerőd sikertelenül, s még Báthory-aknak is beletört a foguk a szász fészekbe. Az erősség a 19. század második felétől kezdve fokozatosan elvesztette katonai fontosságát, a vizesárkot feltöltötték, a kamrák egy részét pedig lebontották.
A templomudvar keleti részén áll az erődtemplom legjelentősebb épülete, ugyanis a keleti torony aljában egy keresztboltozatos Mária-kápolna található. A kápolna valószínűleg része volt 13. századi templomnak. Ez az épületrész rejti azokat a jó állapotban fennmaradt középkori freskókar, amelyek 1430–1440 körül készültek.
Napjainkban a Szászerőd látogatható, a benne található néhány szoba úgy van berendezve, mint a múlt századi szászhermányi házak voltak.