Tarcali tengerszem (2026)

A Tokaj-Hegyalja egyik rejtett kincse a Tarcali tengerszem, amely egy a forrásvizek által feltöltött, türkizkék vizű bányató.

A Kopasz-hegy lábánál található tó környékét vulkanikus eredetű andezit sziklák veszik körül, amelyet sokáig bányászat itt. A bányaművelés után azonban a csapadék- és forrásvizek töltötték fel krátert. A tó és környéke napjainkra népszerű kirándulóhellyé vált, szomszédságában pedig ott találjuk az Áldó Krisztus szobrot is.

Apci tengerszem (2025)

Az apci Tengerszem, vagy másnéven Széleskő-bányató a Mátra délnyugati részének egyik természeti csodája, amely egy andezitbánya gödrében keletkezett kristálytiszta vizű tó.

Apc községtől nem messze található a Nagyhársasi Andezit Formáció, amely mai formája a tektonikai és az eróziós folyamatok hatására alakult ki. Az itteni jó minőségű miocén andezites kőzeteket 1875-től kezdték el bányászni, majd innen egy keskeny nyomközű vasút szállította le a falu határában lévő rakodóhoz. Az apci bányászati tevékenység 1960-ban fejeződött be, amely után a felszín alatti vizek, valamint a csapadék lassan feltöltötte az időközben keletkezett mélyedést, így létrehozva a napjainkban is látható bányatavat.

Az apci geoturisztikai attrakció partja napjainkban népszerű kirándulóhely, amely helyi természetvédelmi oltalom alatt. Ezért csak a tó környékén található turistautak mentén látogatható, a fürdőzés pedig tilos!

Bilea-tó és a Ceausescu-villa (2022)

A 2034 méter magasságban található Bilea-tó a Fogarasi-havasok legnagyobb tengerszeme, amely egész Erdély különleges gyöngyszeme.

A jégkorszakban formálódott sziklavölgyek között megbújó tóban pisztrángok is élnek. Az évtizedek óta felkapott tó és környéke a nagy turistaforgalom miatt sajnos erősen szennyeződött.

A tó partján áll a romantikus kinézetű, szürke kövekből és gerendákból épített Ceausescu üdülő, a Paltinu Villa.

Megyer-hegyi Tengerszem (2019)

Hazánk egyik legszebb természeti csodája a Sárospatak közelében lévő Megyer-hegyi Tengerszem. A hegyen fekvő tavat az emberi kéz alakította ki, de mára a hajdani malomkőbánya és a természet lenyűgözően harmonikus egységet alkot.

A 303 m magas Megyer-hegy vulkáni eredetű, kemény kőzete kiválóan alkalmas malomkőgyártásra, ezért már a 15. században elkezdték a kibányászását. A bányában felgyülemlett víz eltávolítására vízlevezető vágatot hoztak létre, amely a bányászat felhagyása után átalakult tóvá, azaz tengerszemmé.

A lélegzetelállító szépségű tavacskát a Malomkő tanösvényen keresztül közelíthetjük meg és az itt található tájékoztató táblák részletes ismertetést adnak a természeti jelenség kialakulásáról, a malomkőbánya történetéről, a bányászatról és a terület élővilágáról. A botanikai, zoológiai és földtani értékeivel egyedülálló jelentőségű, védett tengerszemet Károlyfalva felől is elérhetjük a piros jelzésű turistaúton.

Köves-tetői felhagyott szénbánya (2010)

A Mecsek-hegységben több helyen (Pécs, Komló, Magyaregregy, Szászvár, Máza, Hidas, Mecseknádasd, Pécsvárad, Hird) előforduló fekete kőszén felszínre hozatala már a 18. században megkezdődött. Az Első Dunagőzhajózási Társaság közel 100 éven át termelte ki és forgalmazta a hegység fekete kincsét.

A Köves-tetői hoteltől nyugatra, a kéken egy nagyobb bánya található, de a kiváncsi szem elől le van zárva!