Túra: Szatymazi határ I. (2019)

„Az utazásban időnként a helyváltoztatás a legjobb élmény. Ahogy megy a táj, ahogy együtt vagy a helyiekkel, ahogy múlik az idő. Igazából mindegy, milyen körülmények között, csak haladj. Minél lerobbantabb és fárasztóbb, annál szebb emlék lesz belőle”

(Berzsényi Dániel)

Szatymazi Óriás
























forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

  Szatymaz, vá - Zsombó - Forráskút - Nadfalva - Őszeszéki út - Külsőőszeszéki iskola - Enyigi-féle malom - Szatymaz, vá



Táv és szintemelkedés:

37 km/ 40 m



Élet a csatornán

Háziméh (Apis mellifera)


A mézelő méh vagy háziméh a mézet termelő méhfajok egyike, amely háziasítsa 6000 évvel ezelőtt kezdődött.
Az állat a középső lábakon lévő sörtékkel sepri a hátsó lábakon található pollenzacskóba a virágport. Majd az összegyűjtött pollenből a mirigyek választják ki a méhviaszt, amelyet lépsejtek felépítésére használnak.

Balkáni gerle (Streptopelia decaocto)


A balkáni gerle az egyik legközismertebb madarunk, mellyel főként a településeken találkozhatunk. A madár többségben gabonamagvakkal és gyommagvakkal táplálkozik, de csigákat, és elenyésző mennyiségben rovarokat is fogyaszt.

Házi veréb (Passer domesticus)



A házi veréb az egyik leggyakoribb madarunk, amely a szövőmadarak közeli rokona.

A madarak többnyire állati eredetű élelmet, főleg rovarokat fogyasztanak, míg az öregebbeknél a növényi táplálékok vannak túlsúlyban. A faj fákon, bokrokon, állattartó telepek közelében, gólyafészkek alsó részeiben, településeken a házak ereszeiben, tetőtereiben, sokszor csoportosan költ.

Nagy kócsag (Egretta alba)

A nagy kócsag a magyar természetvédelem címermadara, és az 5 forintos érme hátulján is ez a kecses madár látható. A 19. században egész Európában divat volt a kócsagtollas viselet.ezért a nászruhájának dísztollai miatt szinte teljesen kipusztították a fajt Magyarországról. A hetvenes években, mi után természetvédelmi státusz kapott az állománya folyamatosan növekedni kezdett. 
Címer madarunk világszerte elterjedt faj, a nagy kiterjedésű, összefüggő nádasokat és ősmocsarakat kedveli, de napjaikban már megtelepedik a kisebb kiterjedésű nádasokban is, és előszeretettel fordul elő halastavak környékén is. Elsősorban halakat, kisebb mértékben csíkbogarakat, csíborokat, szitakötőlárvákat fogyasztanak, de békákat, gyíkokat, lótücsköt és kisemlősöket is fognak. Az ősszel vonuló, és a növekvő számban áttelelő példányok gyakran szürke gémekkel együtt egerésznek, pockoznak a tarlókon és lucernásokban.

Külsőőszeszéki iskola (2019)

A Külsőőszeszéki iskola Balástya és Szatymaz közötti út mentén található, a madárvilágról híres tó szomszédságában. A tanyasi iskola 1913-ban nyílt meg és első tanítója pedig Senkovich Gyula volt.

Nandafalvai Hindu templom (2019)





A balástyai Nandafalva 1979-ben alakult és kezdetben a szomszédos tanya egyik szobáját rendezték be kápolnának. A mai is látható hagyományos hindu és magyar elemeket ötvöző új templom 2000-ben épült, Szigeti Gyula építész tervei alapján.


A tájba illeszkedő, alföldi épületeket idéző templom tornáca, cseréppel díszített orisszai templomtornyot ölel körbe. A torony tetején pedig az úgynevezett csakra látható. Az épület belsejében látható freskó alkotója Krasznai Barbara festőművész, aki a hindu hitvilág legfontosabb szereplőit ábrázolta festményén. 

A templomot szentélypark veszi körül, amelynek építményeit indiai mesterek vörös homokkőből faragták.

Urunk mennybemenetele templom (2019)


A település központjában található katolikus templom 1906-ban épült neoromán stílusban. Az épületet 1913-ban megtoldották és sekrestyével egészítették ki. 

Királyszéki iskola (2019)


Forráskutat Zsombóval összekötő műút mellett áll a Királyszéki iskola klasszicista épülete.
A Ménesjárás puszta területén 1899-től megnövekedett a népesedés és az itt élő gyermekeknek sokat kellet gyalogolni, így egy új iskola építése vált szükségessé. 1906-ban készült el a mai is álló iskola, amely első tanítója Radó Ferenc volt. Az iskola életében az 1974/75. tanév volt az utolsó évfolyam. Az épületet varrodaként hasznosították, de az önkormányzat visszavásárolta közművelődési és idegenforgalmi célra. Egy sikeres pályázat után az iskola épülete külsőleg már megújulva fogadja az ara járókat.

Nagy-erdő és az ősláp (2019)



A Zsombói ősláp az Alföldünk egykori nagy kiterjedésű ősi lápvilágának egyik utolsó hírmondója.

A település határában elnyúló Nagy-erdő a hajdani pusztai tölgyeseinek, a gyöngyvirágos tölgyligeteknek kis maradványa. Az erdőben fennmaradt zsombéksásos terület a lápok lecsapolása óta igazi ritka kincs, amely növényzete főleg gyékényből, sásfélékből és füvekből áll. A Zsombói őslápot 1974-ben nyilvánították védetté, a területen az óta már 113 madárfajt figyeltek meg.

Wesselényi Népfőiskola (2019)


Zsombó és Szatymaz között, körülbelül félúton található a Wesselényi tanyasi iskola. Az itteni iskolát 1972-ben a helyi Kertbarát Kör kapta meg, és 10 évig használták a környéken élő parasztemberek. 1982-ben találta ki Horváth Dezső újságíró, hogy új témákat, új előadókat kellene hozni a gazdák számára, például tudósokat, kutatókat, akiktől élőben hallhatnak olyan információkat, amelyekhez közvetítővel sem juthatnának hozzá. Húsz év alatt 130 előadó járt a Wesselényi Népfőiskolán, amely messze földön egyedüliként őrzi a tanyai iskola egykori örökségét, s a népművelést a mai napig is.

Közönséges ürge (Spermophilus citellus)


Az „Év emlőse” választását 2015-ben az ürge nyerte, hiszen az egyik legismertebb és természetvédelmi szempontból is kiemelten fontos hazai emlősünk.
A közönséges ürge Magyarországon, általában a füves pusztákon van jelen, ahol nappal gyakran látni járatai mellett. A rágcsáló néha speciális élőhelyet választ magának, ilyen lehet például a repülőterek füves kifutópályái, ahol rendszeresen vágják a füvet.

Déri Múzeum (2019)


Déri Frigyes, a gazdag selyemgyáros és műgyűjtő jelentős gyűjteményt adományozott a magyar államnak, méghozzá azzal a kikötéssel, hogy Debrecenben állítsanak múzeumot a bemutatására.

A gyűjteménynek otthont adó épület a hajdani Füvészkert tómedre helyére épült fel 1930-ra, Györgyi Dénes és Münnich Aladár tervei alapján. A neobarokk (empire) épületet kifejezetten úgy tervezték, hogy az egyik legnagyobb becsben tartott festményt, Munkácsy Ecce homo! művét egy külön tetővilágítású teremben tudják bemutatni. Az idők során a trilógia másik két darabja is idekerült, és a látogatók nagy örömére, 2017 júliusától mindhárom mestermű együtt látható. 


A régi képtárban barokk és klasszicista festmények mutatják be eme gazdag művészi időszakot. A kiállított közel hetven festmény tematikai csoportba rendezve jelenik meg. Emellett interaktív helytörténeti kiállítások, kelet-ázsiai és egyiptomi gyűjtemények kaptak helyet a múzeumba.

Református kollégium (2019)




Magyarország talán leghíresebb iskolája, az 1538-ban alapított debreceni Református Kollégium, hiszen számos híres növendék került ki innen. Ugyanis falai között nevelkedett például Csokonai Vitéz Mihály, Kazinczy Ferenc, Arany János, Kölcsey Ferenc és Móricz Zsigmond is. Ezenkívül történelmi jelentőséggel büszkélkedhet az iskola. 

A jelenlegi korai klasszicista stílusú oktatási intézmény a nagy tűzvész után 1803 és 1816 között épült, Péchy Mihály tervei alapján. Az épület falán Nagy Sándor János reliefjei láthatók, melyek a két nagy hitújítót, Zwinglit és Kálvint, valamint a Kollégium leghíresebb diákjait ábrázolják.


A ma is aktív tanintézmény látogatható, az itt található állandó kiállításokon az iskola történetével, a diákok életével, a Tiszántúli Református Egyházkerület kincseivel ismerkedhetünk meg. Az épületben kapott helyet a világ legszebb könyvtárai közé választott, több mint hatszázezer kötettel rendelkező Nagykönyvtár is. Emellett egy Csokonai emlékszoba, és az 1849-ben az országgyűlésnek otthont adó Oratórium is része a megtekinthető kiállításnak.

Püspöki palota (2019)


A Kossuth tér sarkán áll az 1913-ban szecessziós stílusban épült Püspöki palota. A palota Piac utcára néző homlokzatára egy 40 méter magas tornyot emeltek, melyet a ház víztornyának használtak Az épület szobrászati díszítőmunkáit pedig a költő Tóth Árpád édesapja, Tóth András készítette.
E ház helyén a középkortól kezdve parókiás épületek álltak, köztük Méliusz Juhász Péter háza is, akinek vezetésével a reformáció kálvini ága győzedelmeskedett a városban.

Emlékkert (2019)



A Nagytemplom és a Református Kollégium közötti területet a régi házak lebontása után építési törmelékek csúfította. Az 1861-ben alakult Emlékkert Társulat vetette fel a tervet, hogy fákkal, virágokkal és bokrokkal ültessék be a területet. A társulat a parkot különleges fajtájú fákkal ültette be, kutat fúratott és kovácsoltvas kerítéssel vette körül. Itt kapott helyet Bocskai István bronzszobra és a Gályarabok emlékoszlopa, amelyet II. János Pál pápa 1991-ben megkoszorúzott. A tér közepén található pavilonban pedig állandó várostörténeti kiállítás látható.

Református nagytemplom (2019)

grafika: nagytemplom.hu





Debrecennek már az 1300-as években is volt temploma, amelyet a Dósa család építettet. A templom védőszentje Szent András volt, de a 16. században egy tűzvész pusztítása után újabbat kellet építeni a helyére. Az egyhajós, gótikus stílusban épült templomnak szintén nem voltszerencséje és az 1802-es nagy debreceni tűzvészben teljesen leégett. A ma is látható épületet Péchy Mihály tervei alapján 1805-ben kezdték meg építeni a város református hívei számára.

A neoklasszicista stílusban épült templom alapterület szerint hazánk legnagyobb református temploma, illetve a város és a Magyar Református Egyház ikonikus épülete. 1849. április 14-én itt olvasta fel Kossuth Lajos a Függetlenségi Nyilatkozatot, mely esemény folytán hazánk egyik legfontosabb Nemzeti Emlékhelyévé vált.
A földszinti templomtér egyik legszebb látnivalója az orgona, melyet Jacob Deutschmann bécsi orgonakészítő mester készített 1838-ban.


A debreceni Nagytemplom kiemelt turisztikai látnivaló is, hiszen az épület földszintjén látható egy Kossuth Emlékkiállítás, valamint a Gyülekezettörténeti Kiállítás, továbbá állandó kiállítások is láthatóak a karzatokon. De megéri felsétálni egészen a nyugati torony kupolájáig a Rákóczi-haranghoz, valamint szemet gyönyörködtető kilátás nyílik a két torony között húzódó panorámajárdáról.



Kossuth-szoborcsoport (2019)


A tér közepén áll Kossuth szobra, amelyet Margó Ede és Pongrácz Szigfrid tervezet. Az általuk tervezett 10 méteres magasságú szoborcsoportot 1914. március 8-án leplezték le.
A kompozíció központjában Kossuth Lajos áll, szónoklat közben körülötte pedig debreceni hírességek állnak.

Simonffy ikerbérházak (2019)


A Kossuth tér és a Piac utca sarkán álló saroktornyos, kétemeletes kettős bérházat 1899-ben, illetve 1900-ban építették Szilágyi János tervei alapján. A földszinten üzletek, az emeleteken nagypolgári lakások kaptak helyet, de emellett vívóterem, szatócsbolt és könyvtár is volt a kölcsönből épített városi bérházban.

Református kistemplom (2019)


forrás: debrecen.hu


A Debreceni Református Kistemplom vagy is csúfnevén, a Csonkatemplom helyén a 18. századig egy fatemplom állt, amely az 1719-es tűzvész áldozatául esett. 1726-ban polgár adományából, Burainer Boldizsár építőmester tervei alapján egy új 1600 férőhelyes barokk kőtemplom épült. De ennek a templomnak se volt szerencséje előbb az 1727-es tűzvészben igen súlyos károkat szenvedett, majd neoromán stílusú átalakítás után a 1909-ben a szelek le is rombolták.
Végül a város vezetői úgy döntöttek, hogy az épület tornyát bástyaszerűvé hagyják meg. A helyiek napjainkban is azt mesélik isteni akarat az, hogy ne legyen a templomnak kupolája.

A templombelső nagyon szépen megmunkál copfstílusú szószéke 1790-ben készült, és ekkor épült az északi karzat is, az orgonáját, pedig a múlt század közepén Kiszely István építette.

Csokonai Színház (2019)


A debreceni Csokonai Színház épületét 1860-as évek elején építették, Szkalnitzky Antal tervei alapján. A mór és bizánci elemeket tartalmazó, romantikus stílusú színház megnyitóján a Bánk bán című drámát adták elő.
Az épület homlokzatát ma Antal József Melpoméné-figurája és Boldogfalvi Farkas Sándor Terpszikhoré-szobra látható. A falfülkék költőszobrai között megcsodálhatjuk Petőfi, Kazinczy, Vörösmarty, Csokonai, Kölcsey és Kisfaludy alakjait.  
A debreceni színház 1915-ben vette fel Csokonai Vitéz Mihály nevét, amelynek 1952 óta operatársulata is van. 1936 és 1939 között a színház felújították, és az ezután bemutatott ember tragédiája nagyon nagy feltűnést keltett a modern előadásával és monumentális díszleteivel.

Pénzügyi Palota (2019)


A színház szomszédságában szürkéllik az eklektikus stílusú Pénzügyi palota „kobakja”.  Az 1912-ben épült földügyi székház, amelyet Bobula János tervezett. Itt ülésezett 1944. december 22. és 1945. április 7. között a 2. világháborúban részben felszabadított ország újjáalakuló kormánya, az Ideiglenes Nemzeti Kormány.

Dóczy Gedeon Református Gimnázium (2019)


A mai gimnáziumnak otthont adó épületet 1914-ben tervezte Nagy Károly műegyetemi tanár. Az építkezés egy jó évtized múltán fejeződött be Dóczy Gedeon irányításával. A Kossuth utca 35-37. szám alatt fekvő telken álló épület neoromán stílusához késő eklektikus, magyaros-szecessziós formaelemek társulnak.
Az intézet a két világháború közötti időszakban élte a fénykorát, ekkor még Debreceni Református Dóczi Leánynevelő Intézetként működött, egészen az államosításig. Napjainkban a Debreceni Református Kollégium keretein belül működő két középiskola egyike.

Református "Veres" templom (2019)


A Méliusz tér közepén álló református templom vakolatlan vörös klinkertéglából épült, innen kapta köznapi nevét. A templom a főbíró Szombathy István és felesége adományából épült 1887-ben, Petz Samu tervei szerint. A neogótikus stílusú épület különleges értéke a református templomok esetében szokatlan seccók díszítette belső tér, amelyeket 1937-ben Haranghy Jenő festett.

Istenszülő oltalma görög katolikus templom (2019)


Magyarország első görögkatolikus metropóliájájának székhelye Debrecenben található. A templmok a hívek adományaiból épült 1910-ben neoromán-bizánci stílusban. A Bobula János tervei alapján készült templom különlegessége a görögkereszt alakú alaprajz, az értékes seccók és színes üvegablakok, amelyek ékesítik a templomot.

A templombelső hangsúlyos részei Szegedi Molnár Géza festőművész 1950 – 1958 között alkotott festményei: a Kánai menyegző, az Örömhír vétele, a Szentlélek eljövetele, Szent József halála láthatóak. A szentély Lohr Ferenc által alkotott freskója az Istenszülő oltalmát jeleníti meg. A katedrális egyediségét növeli meg, hogy – eltérően más görögkatolikus templomoktól – itt nincs ikonosztáza.

Svetits Római Katolikus Gimnázium (2019)

Egy nagy hírű debreceni „fűszerszámkereskedő”, Svetits Mátyás özvegye révén 1896-ban nyílt meg a Római Katolikus Polgári Leányiskola. A épület barokk homlokzatát a 19. század második felében romantikus stílusban átalakították.
A körút és a Szent Anna utca sarkán lévő műemléképületben jelenleg a Svetits Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon működik.

Szent Anna székesegyház (2019)


Már a középkorban Debrecen vallásos katolikus település volt, több nagy templommal. Sajnos ezen épületek nagy része eltűnt az évszázadok viharában.

1551-től a város kálvinista vezetése megtiltotta a katolikusok letelepedését a városban, templomaikat pedig a reformátusok foglalták el. A debreceni katolikus egyházi élet újraalapítója gróf Csáky Imre váradi püspök, bíboros volt.  Az 1693-ban kiadott Lipót-diploma végre visszaengedte a katolikusokat és számukra templomhely „kimutatásához” kötötte a törvényhozás.

A Szent Anna templom megtervezésével a milánói születésű Giovanni Battista Carlonétbízta meg a Bíboros. A nyugodt homlokzatú, torony nélküli barokk templom 1721-1746 között készült el és a plébánia vezetését pedig a piarista atyák vállalták el. A Szűz Mária édesanyja, Szent Anna tiszteletére felszentelt katedrális 1811-ben megrongálódott a tűzvészben, s ezért 1834-ben felkérték Povolny Ferencet, hogy a templomot újítsa meg és tornyokat építsen hozzá. A sisakos tornyai már copfstílusban készültek le, de az épület homlokzatán megmaradtak a Carlone család tagjai faragta, szenteket ábrázoló mészkőszobrai.

Killer-ház (2019)


A Piac utca 68. szám alatti ház 1909-ben épült, a nevét építtetőjéről, azaz Killer Ede bútorgyárosról kapta. A palotának is beillő házat igazán mutatós szecessziós motívumok díszítik, a kapubejáróját pedig Tóth András szobrászművész munkái díszítik. Killer-házat 2003-ban átalakították és itt kapott helyet a Benedek Elek Könyvtár és a Városi Könyvtár igazgatási központja.

Megyeháza (2019)


A Megyeháza Debrecen legszebb szecessziós épülete, amelynek helyén sokáig a város első vendégfogadója, a Fehérló Szálló állt. 
A Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervei alapján, 1911-1912-ben épület műemlék homlokzatát Zsolnay-majolikák díszítik. Az épület frontjának középen Hajdú vármegye címere látható, a huszártorony csúcsán pedig Árpád fejedelem bronzszobra áll. A Megyeháza legértékesebb díszei a színes ablaküvegek, amelyek a hét honfoglaló vezért ábrázolják.
A szálló udvarán a Wesselényi Miklós Nemzeti Játékszín Társasága tartotta a város első hivatalos magyar nyelvű színielőadását

Evangélikus templom (2019)


A város első evangélikus gyülekezet 1810-ben a kezdte meg működését, az imatermük pedig a „Miklós utca sarkán” állott. 1849-ben, a szabadságharc végzetes debreceni csatáját követően a győztes cári és császári csapatok kirabolták az imatermet, és a berendezését tönkretették.

1888-ban alakult meg az egyház tagjaiból a templomépítő bizottság, amely felkérte Szikszay Lajos helybeli építőmestert a tervek elkészítésére. A kivitelezés 1889 májusában kezdődött, először a Miklós utcával párhuzamos templomhajót az készült el, majd az északi oldalra a sekrestye épült fel.

A templombelsőben négy dór oszlopos klasszicista, timpanonnal záródó oltár helyeztek el, fölé Haranghy Jenő sötét tónusú oltárképe került. A szájhagyomány szerint a művész az adományozó Nagy Józsefet festette az oltárképre (Jézus ként), és a két mellékalak, az angyalkák arca pedig Nagy József leányainak arcvonásait őrzik.

Túra: Tavasz a bánki erdőkben (2019)

„A tél elhúzódott. Ami kis hó maradt,
felszívta a nap, meg beitta a föld.
Csak itt-ott az árok mélyén egy rongydarab,
mely a fehér király palástjából szakadt.
A partokon immár kizsendül a zöld.”

(Gárdonyi Géza)

Fenyő illat


AK-10/3.

A Dél-Nyírség őrzi a történelem előtti idők tájképének egy részét, hiszen itt találhatóak a festői szépségű Fancsikai-tavak. Az emberi civilizációtól kissé távolabb eső vidék még napjainkban is kora tavasztól késő őszig számos botanikai élményt rejt. A nagy múltú, romos csárdától indulva a téli álmából ébredő Bánki erdőkben volt szerencsénk bandukolni, történelmi nevezettessége és arborétuma pedig kitérőre ingerelt.





forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

  Halápi csárda (K) - Bodzás-víztározó - Fancsika-víztározók - Erdőspusztai Bemutatóház - Fancsikai Templomrom - Vekeri-tó - Bánki-erdő


Táv és szintemelkedés:

25 km/ 109 m



Távolba néző világbajnokság

Vekeri-tó (2019)

A Vekeri-tó Debrecentől mindössze 8 km-re található, a Hosszúpályi felé vezető út mellett.
A 12 hektár vízfelületű tó az utóbbi években sokat veszített varázsából a feliszapolódás és az elnádasodás miatt, de növény- és állatvilága így is páratlan. A pihenő- és kirándulóhely jelenleg gyalogos és kerékpáros túraútvonalakkal, játszóterekkel, piknikezési és horgászási lehetőséggel várja a természet kedvelőit. 

Fancsikai templomrom (2019)

A Fancsikai romkert a Bánki úton lévő Vekeri-elágazásnál bújik meg, egy apró dombon az amatőr-rádióállomás szomszédságában.
Az egykori falu a 12. század végére alakult ki és az akkori Bihar vármegyében négy Fancsika nevű falu volt. Fancsika temploma 1170 előtt épült román stílusban, amelyet valószínűleg a törökök 1574-ben pusztítottak el. A helyi legenda szerint a domb belsejébe egy sámánt temettek el.