Hangonyi-tó (2026)

Festői bércek ölelésében fekszik a Hangonyi-tó, amely az ország kevés hegyvidéki állóvizének egyike.

A Vajdavár-hegység egyik legkedveltebb állóvize a Hangonyt és Kissikátort összekötő út mellett található. A 6 hektár területű tavat több patak és forrás táplálja, de így sem haladja meg átlagos mélysége a 1,5 métert. A tó jelentős természetes halállománya miatt a horgászok kedvenc úti célja is. Foghatunk itt keszegféléket, kárászt, sügért, pontyot, amurt, harcsár, csukát, süllőt és balint is akár. Az erdei tó partján pedig szezonban még büfé is működik.

Fájdalmas Szűzanya-kápolna és kálvária (2026)

A népies barokk stílusú kálváriakápolna Makó egyik legrégibb épülete, amelyet Jankovics Pál prépost kanonok építtetett 1734-ben. A kápolna előtt látható kőkereszteket 1869-ben Börcsök Ferenc és hitvese, Varga Ágnes állíttatta. A klasszicista timpanonnal ellátott stációkat pedig 1880-ban helyi felajánlásokból készítették el.

Pécs-kő (2025)

A Pécs-kő vulkáni kúpja hasonló korú, mint a környék nevesebb vulkánjai, például a Salgó vagy Szílvás-kő. A kb. 5 millió éves csúcsról igen szép kilátás nyílik a városra, a Karancs és a Medves vidékére, de szép időben akár a Mátra és a Cserhát gerincei is láthatóak.

A bazaltplatón egykoron Pécskő vára állott, amelyet elsőként Görög Demeter 1802-ben készült térképe jelöl, de okleveles említés viszont nem maradt fenn. A helyi hagyomány szerint az itt álló erőd egy rablóvár volt. A 20. század elejétől bányászni kezdték a hegyet, hogy a város utcáinak kövezésére használják fel az itt található értékes kőzetet. A kőbányászat során pedig egy bronzkori település nyomaira bukkantak.

Az emberkéz nyomait viselő sziklán az évtizedek során egyedi élővilág alakult ki, ezért 1987 óta a csúcs és az erdő is természetvédelmi terület.

A Pécs-kő napjainkban kedvelt kirándulócélpont, amely „alsószoknyáján” a szikla geológiai és történelmi érdekességét bemutató tanösvénytáblák találhatóak. A sárga jelzésen, dél felől pedig egy esőbeállóval, padokkal és asztalokkal felszerelt pihenőhely is várja megpihenni vágyókat.

Méhesfok kilátó és a Bekó kilátó (2025)

Keceltől északra fekszik az Őrjeg vagy más néven öreg turján, amely 1984 óta védett és a Kiskunsági Nemzeti Park része. Az Őrjeg az Ős-Duna egykori medervonulata mellett elterülő hatalmas mocsaras és turjános terület maradványa. A bokorfüzesek, a semlyékes, zsombékos és gyapjúsásos vidéken két kilátó is található. A Méhesfok kilátót és a Bekó kilátót pedig a Rózsaberek sétaút köti össze.

Erdei tanösvény és kilátó (2025)

A város közelében, az őrjegi határrészen található egy parkerdő, ahol egy magánkilátó is áll. A fából készült kilátó a magánerdőket népszerűsítő pályázat keretében épült fel 2015 környékén. Az erdőben egy sétaút is kialakításra került ugyanekkor, amely tájékoztatótáblái a helyi flórával és faunával ismerteti meg az erdőlátogatót.

Somoshegyi kilátó (2025)

A 76-os főút mentén található Panoráma Étterem szomszédságában áll a Somoshegyi kilátó, amelynek legfelső szintjéről jó időjárási viszonyok mellett a Balaton teljes nyugati medencéjét belátni.

A faszerkezetű építmény korábbi elődje helyén épült 2022-ben a Somos parkerdő szélén. A Balatonberényhez tartozó kilátóhely 4 szintből áll, a legfelső kilátószint pedig 12 méteres magasságban van. Az ismert csúcsok beazonosításához a felső szinten elhelyezett térkép nyújt segítséget. A kilátóból a Keszthelyi-hegység, a tanúhegyek és a Balaton-felvidék nyugati része rajzolódik ki a tó vize felett.

Az épület előtt elterülő tipikus ligetes somogyi tanyavidék áraszt még meghitt hangulatot az ide érkező számára.

Székelykő (2024)

A Torockóra érkező turista figyelmét elsőként a Székelykő látványa ragadja meg, amely 1128 méteres csúcsa rögtön meghódításra ingereli az ide érkező vándort.

A torockói szikla nevének eredete a tatárjárás idejére tehető, ugyanis az ostrom alól a falut a székelyek ide mentették fel, akik ennek fejében megkapták a hegytetőn akkoriban álló várat és annak környékét. A hegynek csak a Torockó felőli oldala áll meredek és vadregényes, a Csegez község felé eső oldal viszont lankásan emelkedik. Mégis a Székelykő legnépszerűbb túraútvonala a 2000-es évek elején, egy hatalmas esőzést követően megnyílt meredek és vadregényes, törmelékes hasadék.

A Székelykő három főcsúccsal rendelkezik: ezek a Várkő vagy Várszikla (ez a tulajdonképpeni Székelykő), a csegezi Geszteg és a hidasi Geszteg. Az itteni csúcsokra jellemző a nagyon változatos domborzat, és a különböző összetételű kőzettani elemek, mint például a mészkő, homokkő, konglomerátum és vulkanikus kőzet. A Székelykő páratlan növényvilággal is rendelkezik, ezek egyrésze csak az Ural hegyein és Szibériában fordul elő még.

A 1128 méteres szikla tetején gyeptakaróval borított, vulkanikus kőzetből felépülő hegyhát húzódik. A tetőről a torockói völgy, a torockószentgyörgyi várrom és maga a település rajzolódik ki.

Boldog Özséb-kilátó (Pilis-tető) (2023)

A hegység legmagasabb csúcsán áll a Pálosrend alapítójáról elnevezett Boldog Özséb-kilátó. A

 756 méter magas Pilis-tetőn álló építmény egy régebb óta itt lévő geodéziai torony átépítésével jött létre. A kilátó tetejéről nem mindennapi körpanoráma nyílik meg, ugyanis innen szép időben még a Tátra csúcsai is látszanak.

 A szélesen elterülő kopár platón még számos honvédségi építmény maradványt láthatunk szétszórtan. Az itteni légibázis egyike volt a Budapest légterét védő rakétabázisoknak a nyolcvanas években.

Szent László-kúpja kilátópont (2023)

A Pilis-tetőre vezető, zölddel jelzett turistaút nem fukarkodik a szebbnél-szebb panorámákkal, egy ilyen kilátópont a Szent László-kúpja is. A csúcs szoknyájánál lévő szerpentin út első kilátópontja nem rendelkezik felépítménnyel, hanem a természet által kialakított sziklapárkányról nézhetünk körbe. Erről a pontról a Pilis délkeleti gerince és Pilisszántóra nyílik szép rálátás.

Pilis Keresztje (2023)

A Boldogasszony-kápolna mögött áll egy feszület, amelyet 2003-ban állítottak, és a Pilis Keresztje nevet viseli. Sajnos régi feszületet pusztulásnak indult ezért 2018-ban új korpusz nélküli keresztet állíttattak. A kereszt mellől kilátás páratlan kilátás nyílik az alatta elterülő völgyre és Pilisszántóra.

Nyereg-hegy (2023)

A Tihányi-félsziget egyik legértékesebb földtani képződménye a Csúcs-hegyet az Apáti-heggyel összekötő keskeny ék alakú hegygerinc.

A Nyereg-hegy kovás mészkőlemezek különös formái az egykori víz- és kéregmozgások nyomán alakultak ki. A vulkáni utóműködésének során forró víz áramlott a felszínre, majd a meleg vizes tavakban hidrokvarcit és vékony lemezes, kovás mészkő képződött. A szikla tetejéről pedig csodálatos panoráma nyílik a Balaton déli medencéjére, és a Bozsai-öböl felé.

Páholykő (2023)

A Páholykő egy kilátópont neve a Badacsony keleti oldalában, ahonnan tiszta időben szép kilátás nyílik a környékre. A bazaltterasz szomszédságában egy emléktábla található, amely Hertelendy Károlynak állít emléket, ő volt az aki 19. század közepén Zala vármegye alispánjaként felkarolta a balatoni hajózás megindítását.

Rákóczi-vár (2022)

Gyimesbükk és Palánka között, a Tatros-folyó völgyében, a történelmi magyar országhatárnál magasodik Rákócziak itteni várának maradványai.

forrás: varak.hu

A Kő-orr nevű hegycsúcs tetején álló vár első említése 1626 körül datálódik, valószínűleg Bethlen Gábor építtette a völgyben futó kereskedelmi út és a határ ellenőrzése. A 18. század elején II. Rákóczi Ferenc örökölte meg a várat, aki megerősíttette. 1698-ban Rabutin osztrák tábornok foglalta el a várat, és ezt követően osztrákok újjá építették és ki bővítették az erődöt. A vár a 19. század közepéig volt használatban, ezt követően falai erőteljesen pusztulni kezdtek. 

A romok napjainkban szabadon látogathatóak, de 134 darab kőlépcsőfokot kel megmászni hozzá.

Kötélverők tornya (2022)

A Kötélverők tornya a vár legrégebbi épületrésze, amelyet a tatárok 1241-ben leromboltak. Azonba a tornyot 1350-ben újraépítették, sőt az 1676-os tűzvész is megkímélte a falait.

A 2017-ben átépített építményben, napjainkban a temetőőr családja lakik, mellőle pedig csodálatos kilátás nyílik a városra.

Túra: Zselici 3 fa (2022)

„Kárpátok nekem a zselici dombok

és zúgó Tisza, a lomha Kapos,

sorsom sodrának megtisztuló árja

emléket és vágyat szelíden összemos;

messzeség és mélység partok közt feszül,

hogy ne maradjak soha egyedül.”

(Szirmay Endre)

Partok között

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Bőszénfa, csárda (P+) - Farkaslaki-erdő - Biedermann Vadászkastély - Kikerics Erdészeti Erdei Iskola - Németlukafa (K) - Csepegő-kő - Tótváros - Gálosfa - Konkolyos - Simonfa, Meteor turistaház

Táv és szintemelkedés:

27,1 km/ 420 m

---

Tótváros

Túra: Fekete István nyomában a Zselicben (2022)

„Kell, hogy az erdők egy-egy vadja felett az elérhetetlenség köde szálljon, mert ha mindent elérnénk, miért járnánk az erdőket?

Miről szőnénk álmainkat, és mit mesélnénk el fiainknak?”

(Fekete István)

Bevonulás

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Abaliget, vá (K) - Hódosi-kerszt - Tóth-forrás - Hollófészek - Fekete István-emlékösvény - Nagymátéi füvészkert - Bakócai kilátó - Alsókövesd - Felsőkövesd - Szabás (K+) - Szent István-forrás - Szágy, templom

Táv és szintemelkedés:

26,9 km/ 460 m

---

Bakóca

Látó-kövek (2020)

A szentléleki Pálos kolostor maradványi mellet még egy különleges látnivaló is akad a környéken, ugyanis itt húzódik a Látó-kövek csoportja, amely a Bükk híres köveinek (Három-kő, Tar-kő, Cserepes-kő, Pes-kő) északi rokona.

Az érdekes formájú sziklaképződmény tetejéről gyönyörű kilátás nyílik a hegység északi lankáin található falvakra (Mályinka, Dédestapolcsány).

Szikra és az Alpári-rét (2019)

A Kiskunsági Nemzeti Park legbecsesebb és egyben a legkisebb területegysége a Szikra és az Alpári-rét elnevezésű tájegység.

A Tősedő és Tiszaalpár között húzódó egykori Tisza hullámtér, a folyó meandereiből alakult ki és több természetes és mesterséges holtág található benne. Az itteni morotvák, ártéri erdők, és hullámtéri kaszálók még ma is őrzik az évszázados, természetes tájképet.

A természetvédelmi terület alpári része egy mélyebb fekvésű Tisza-völgy, magasabb löszpartok szegélyeznek. Ezeken a vidéken már a bronzkorban is megjelent az ember, telepeket és falvakat alakítottak ki itt.

Őszeszéki-tó (2019)

Balástya természeti környezetének legértékesebbe az Őszeszéki-tó, amely a községtől délnyugatra, az M5-ös autópálya szomszédságában található. A körülbelül 1 km hosszúságú szikes tó számos védett faj otthonául szolgál, amelyből kiemelkedik a környék páratlan madárvilága.

A tó jelenleg horgászhelyként üzemel, de a kirándulók számára is elérhető, hisz nem régiben a madarak megfigyeléséhez egy kilátót kapott a partja.

A területen eddig 143 védett fajt sikerült regisztrálni, amelyek a szikesek igen jelentős természeti értékei. Az ásványi anyagtól szürkésfehér vizű tó gazdag halfaunája, melyből számos őshonos fajta. Az Őszeszéki-tó melletti gyepfoltok pedig ritka orchidea fajoknak ad otthont.