A szegedi Református Palota a belváros egyik meghatározó épülete, amely szokatlan megjelenésével hívja fel magára a figyelmet.
A Tisza Lajos körút és a Kálvin tér metszéspontjában fekvő épületet Magyar Ede tervezte, és 1912-ben készült el. A szecessziós jegyeket hordozó épülettömb érdekessége az, hogy az ötszögű telken álló épületetek egy terecskét fognak közre. A palota gyönyörű homlokzatán látható óriási mozaikképek pedig a szántás-vetés, és az aratás mozzanatit mutatják be.
Az épület eredetileg a református népiskolakén funkcionált, majd a szegedi református egyház parókiája működött benne.
A napjainkban is a gyerekek számára kialakított foglalkozásoknak helyét adó palota tetején Tardos-Taussig Ármin két éneklő és tanuló gyermekeket ábrázoló bájos szoborcsoportja látható még.
A palota földszinti helységeit gyógyszertárak és üzletek bérelik, az emeleteken pedig lakások és irodák találhatóak.
.jpg)
„Főleg mocsarakban, alföldön gyakori nősziromféle. Nem ritkán az egy méteres magasságot is eléri.A hazai flórában előforduló nősziromfélék közül a legnagyobb és a leggyakoribb. Szára akár az 1 méteres magasságot is meghaladhatja, üreges, kissé lapítottan hengeres. Levelei általában 1cm-nél szélesebbek, 70 cm hosszúak, kard alakúak. 3 nagy sárga színű külső lepelleveléről könnyen felismerhető. Termése toktermés amely éretlenül zöld, majd a terméséréskor barna színű. A hazánkban élő többi nősziromfélével ellentétben nem védett, bár 1993-ig a védettséget élvezett a többi védett nősziromféléhez való hasonlósága miatt.” 
