Anna-fürdő (2014)

A szegedi Anna Fürdő méltán a leghíresebb megyei gyógyászati központ. Amellett hogy a csodálatos gyógyerővel bíró Anna-víz fellelésével gyógyfürdőjévé vált, a 2000-es évektől már komoly  wellness és fizikoterápiás részleggel is rendelkezik.

Az 1896-ban épült Gőzfürdő stílusát tekintve a török építészet és az eklektika keveréke.

Evangélikus templom (2014)

A híres felvidéki építész Schulek Frigyes tervei alapján az 1879-es árvíz után elsőként épült a Tisza Lajos körúton található evangélikus templom.

A neoromán stílusú templomot hazai és külföldi adományokból építették fel a gyülekezeti ház és a parókai mellé.

Stefánia (Várkert) (2014)

A szegedi Stefánia nem más, mint az egykori várhoz tartozó sétány.

 Az évszázadok során ez park lett helyi kultúra tüdeje, hiszen Stefánia egyik oldalát múzeumok, galériák és színház szegélyezi a másik oldalát pedig nem más, mint maga a híres Tisza. A város apraja és nagyja sétál itt naponta, de fesztiválok idején viszont igazi zsibongó hangyabollyá változik a környék.

Beregi-ház (2014)

Deák Ferenc utcában található szeged palotaépítészetének egyik műremeke, a Beregi-ház.

 A Kótay Pál szegedi tanár által megálmodott épületnek stílusa a téglaépítészet és a szecesszió elegyéből forrotta ki magát. De a „monumentális ékszerdoboz” megalkotásához szükség volt olyan helyi vasművesek, bádogosok, asztalosok és kőművesek hozzáértő kezeire, amelyek segítettek megalkotni a 19. század elején a magyaros szecesszió egyik legszebb gyöngyszemét.

Mátyás király (2014)

A Móra Ferenc múzeum mögötti sétányon található az ifjú Mátyás király bronzból készül lovasszobra.

A talapzatán kapott helyet Hunyadi László és János domborműve mellet a Hunyadiak címere, így állítva emléket a dicső famíliának.

Anna-kút (2014)

Szegeden a Tisza Lajos körút és a Kossuth Lajos sugárút sarkán található a gyógyhatású vizéről híres Anna-kút.

Az emésztőrendszeri panaszok kezelésére kiválóan alkalmas gyógyvízre olajfúrási munkálatok közepette bukkantak. 1959-ben Csáky József szobrászművész készítettet el a kút díszét, a táncos lányt formázó szobrot.

Reformárus palota (2014)

A szegedi Tisza Lajos körút igazán bővelkedik gyönyörű épületekben. Az egyik ilyen pompás építmény a református palota, amely megtervezése a korszak egyik meghatározó építészének, Magyar Edének volt a feladata. A két szimmetrikus háromemeletes épület a szecessziós jegyeket hordozza magán és eredetileg a református népiskolakén funkcionált.

Napjainkban a palota földszinti helységeit gyógyszertárak bérlik, az emeleteken lakások és irodák találhatóak.

Kálvintéri Református templom (2014)

A Kálvin téren található a Szeged egyik Református temploma, amelyet a helyiek csak kakasos templomként emlegetnek.

A templom 1884-ben épült Schulek Frigyes tervei alapján és a németes gótika stílusjegyeit hordozza magán. A népi hagyomány szerint a tornyon lévő kakas a reformáció idején az alsóvárosi ferencestemplomon volt.

Kistemplom létére a városrész egyik leghangsúlyosabb műemléképülete.

Víztorony és a Szent István tér (2014)

Szegedi egyik ikonikus tornya a Szent István téren álló egykori víztorony.

A torony 1904-ben épült tervezője Zielinski Szilárd volt és 90 méter magasan meredezik az ég felé. Az emlékmű körül szoborsétányt alakítottak ki, ahol neves szegedi építészek mellszobrai látható.
Május 1. és szeptember 30. között havi egy alkalommal, minden hó első péntekén 10 órától 15 óráig a toronyba szódamúzeuma és tetőn található kilátó látogatható.

Túra: Téry Ödön emlékút (2014)

„Ha valaki keresztezi az utunkat, mindig hordoz valamilyen

nekünk szóló üzenetet. Véletlen találkozások nincsenek.”

(James Redfield)

Véletlen találkozások

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Szeged, Torontál tér – Tiszaszigeti gátőrház – Tiszasziget – Kübekháza – Triplex – Óbéba, Téry Ödön szobra – Rábé – Majdan – Gyála – Tiszasziget – Szőreg – Szeged

Táv és szintemelkedés:

68 km/ 28 m

---

Emlékút

Szőregi csata emlékkeresztje (2014)

A szőregi csatában elesettek századik évfordulóján, 1949-ben emelték a Hősök terén a ma is álló hősi emlékművet.

Szent Mihály főangyal szerb ortodox templom (2014)

A szerbiai Gyála főterén barokk stílusú ortodox szerb templom áll, amely 1794-ben épült.

Oroszlámos kolostorrom (2014)

A szerb – magyar – román hármashatár közelében található a vajdasági Majdan. A település egykoron az Oroszlámos nevet viselte az itt alapított monostor miatt. A régészek folyamatos kutatásai alapján három templom maradványaira bukkantak itt és ezek körül több hozzájuk tartozó sírt is találtak. A XI. században épült kolostor fénykorát II. Béla idejében élte, a legtöbb fellelt pénzérme is ebből a korból származik.

Kőhíd (2014)

A határtól Óbébáig vezető úton két kőhídon is át kell kelni, mindkettő egy törökkori vagy még régebbi műemlék.

Téry Ödön (2014)

Óbéba római katolikus templomának udvarában áll Téry Ödön bronz mellszobra.

A falu híres szülöttének szobra 2006-ban, egy hátáron túli összefogással, pályázati pénzből és a Csongrád megyei turistaszövetség közbenjárásával került a megfelelő helyre.

Szűz Mária Szent Neve templom (2014)

Óbéba római katolikus temploma egy erősen lepusztult, egyszerűbb küllemű épület, amely 182 1 óta áll a településen és Szűz Mária Szent Neve tiszteletére szentelték fel.

Nagyboldogasszony román ortodox templom (2014)

Óbéba központjában két templom áll egymással szemben, az egyik a szépen rendben tartott 1746-ban épült barokk stílusú Nagyboldogasszony román ortodox templom.

Határkő-Triplex (2014)

Az 1920. június 4.-én Trianonban meghúzott határvonal találkozási pontjánál napjainkban „csak” egy hármashatár-kő, a Triplex Confinium található. A fehér színű, lépcsős, három oldalú, címerekkel ellátott emlékkő a megszületése óta a határok átjárhatatlanságának szimbóluma lett. Az egymástól karnyújtásnyira lévő települések közösségeit szakította szét, pedig az itteni falvak lakói szinten rokoni és baráti kapcsolatban éltek a határok lezárása előtt. 

1998 óta azonban minden évben egy alkalommal (május utolsó hétvégéjén) megnyitják az itteni ideiglenes határátkelőhelyet, ugyanis ekkor tartja a környék három kis települése (Kübekháza, Óbéba és Rábé) a falufesztiválját.

Eklektikus svábházak (2014)

Kübekházát egykoron Kübeck Károly Frigyes osztrák hivatalnok alapította, aki a magyar dohánykertészek betelepítésével szerzett magának hírnevet. 

Az 1850-es évektől azonban a falu elszegényedett, és elbandukoló kertészek helyére bánáti sváb családok érkeztek. Ők építették a településen még viszonylag nagy számban fellelhető eklektikus házakat.

Szent István király templom (2014)

A Fő téren áll a település nagy nagyméretű temploma, amely neogótikus stílusban készült 1880-ban.

Az istenház főoltárképe Szent István koronafelajánlását ábrázolja, melynek megfestője Keszler János volt.

Petőfi téri kápolnák (2014)

A kübekházi Petőfi tér érdekessége, hogy a közterület körül három kis kápolna látható. A tégla építményeket Lengi Péter 1892-ben emelte saját telkén, de „Szent István évében”, a tér rendezésekkor a község arányosan áthelyezte kápolnákat.

Páduai Szent Antal templom (2014)

Tiszasziget központjában áll a Páduai Szent Antal tiszteletére felszentelt római katolikus templom, amely 1914-18 között épült késő szecessziós stílusban. Az építkezést Heszlényi József és Takács János szegedi építész vállalkozók végezték. A templom küllemén megfigyelhető még a neoromán (hajó és szentély ablakok), és az északi téglaépítészeti stílus jegyei (toronykialakítás) is.

Túra: Három város (2014)

„Ha folyóvíz volnék,

Bánatot nem tudnék,

Hegyek-völgyek között

Zengedezve járnék.

Hegyek-völgyek között

Zengedezve járnék,

Kaszáló rétekre

Porondot hajtanék.”

(népdal)

Árnyas úton

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Békés, központ - Malomasszony kertek - Sikkony - Bandika-fa - Békéscsaba, liget (Natúrpark székház) - Vesze - Póstelek - Hajlás-erdő- Gyula, a Vár előtt

Táv és szintemelkedés:

33 km/ 68 m

---

Csattornaparti idill

Wesselényi-tó (2014)

A tó Gyula legnagyobb záportározója, a 30-as évek elejéig homokbánya gödörként látta el funkcióját és a partján gőzmalom üzemelt. A 80-as évek végén a megyei horgász szövetség vette kezelésbe a vizet és halakat telepítettek bele. Napjainkra kedvelt kirándulóhely lett köszönhetően a tó körül felállított szalonnasütő és bográcsozó helyeknek. 

Tanösvénytúrák: Wenckheim-Széchenyi tanösvény (2014)

A „Tájképi értékek helyreállítása Pósteleken” című projekt keretében új tanösvényt alakítottak ki a Békéscsabához tartozó szabadidőközpontban. A Széchényi-Wenckheim-kastély 15 hektáros történeti parkjában, mint egy kilométer hosszan kanyarog az ösvény, amelyet információs és fajmeghatározó névtáblák szegélyeznek. A park egyik szegletében egy vadkarám is található, amelyben a békés megyei nagy kiterjedésű erdők legszebb vadja él, a Dámszarvas.

A tanösvény adatai

Táv: 1 km

Állomások: 5
Üzemeltető: Körösök Völgye Natúrpark Egyesület

Füzet: nincs

Széchenyi Antal sírja (2014)

A Pósteleki-erdő egy eldugott szegletében található a kastély építtetőjének, Széchenyi Antal sírja.

Az emlékhely a zöld turistaút mellett egy kisebb pagonyban található.

Árpád-fürdő (2014)

Az Élővíz-csatorna egyik ékessége az Árpád-fürdő törökös hangulatú épülete, amely 1927-ben épült. Az egykosi egy medencés strandot a hatvanas évektől kezdődően folyamatosan fejlesztették. 

A legutóbbi felújítást követően a fürdő már a legmodernebb környezeti és egészségügyi követelmények is megfelel.

Szoborsétány (2014)

Az Árpád fürdőtől az István Malomig húzódik a város neves szoborparkja. A sétány „benépesítése” a hetvenes években kezdődött meg, azóta több, a városhoz kötődő neves személyiségeknek állítottak itt emléket.

Körösök Völgye Látogatóközpont (2014)

Idilli környezetben, a békéscsabai Széchenyi-liget közepén fekszik a Körösök Völgye Látogatóközpont.

Ez a modern épület lett a bázisa annak a projektnek, ami össze fogja az Erdélyi-szigethegységtől a Tisza folyó torkolatáig nyúló élő és holt Körösök által behálózott területet. 

Ezen felül az épület termei színhelye még környezettudatos nevelési programoknak és különböző kiállításoknak.

Szent Kereszt kápolna (2014)

Ha a Széchenyi-ligetből Békés felé indulunk el a piros jelezésen elsőként a ligeti temető akad az utunkba. A sírkertben található a Szent Kereszt kápolna, amely tervezője Ybl Miklós, a megrendelője pedig a Wenckheim család volt. Valószínűleg a család temetőkápolnának készítette.

Bandika-fa (2014)

A környék híres óriás a Bandika-fa, amelyhez egy emlékmű is tartozik. 

Az egykoron szintén népszerű kirándulóhely a nevét a fáról lezuhant híres Wenckheim família sarjáról kapta. Az itt álló emlékmű pedig a hajdani munkásmozgalom emlékét hirdeti, de manapság teljesen az enyészeté a betonmű.

A Békéscsabától mintegy 3 km-re található a Bandika-fa a 47-es útról is megközelíthető, itt egy kis híd vezet át az Élővíz-csatornán.

Cimbora-fa (2014)

A Cimbora-fa Békés megye egyik legrégebbi fehér nyárfája, ugyanis 150 éve dacol az időjárással. Egyszer villám csapott a környékbeli fiatalok kedvenc gyülekezőhelyének számító fa törzsébe, de a terebélyes, szép koronáján ez napjainkban meg sem látszik. 2020 tavaszán sajnos kidőlt a Bandika-fa egyik főága. 

Az Élővíz-csatorna partján álló fa a Liget mellől induló, Békésre vezető piros sávjelzésen közelíthető meg.

Nagy bíborbogár (Pyrochroa coccinea)

A nagy bíborbogárral erdőszéleken, tisztásokon gyakran találkozunk, különféle virágokon vagy a lombon szokott pihenni. Az állat lapos lárvája elhalt fák kérge alatt pusztítja más falakó rovarok lárváit, de szükség esetén saját fajának lárváit sem kíméli.

Csabai körtúra (2014)

A „Csabai Körtúra” Békéscsabát és szűkebb külterületi környezetét járja be. Az útvonal szinte teljes egészében a több városon áthaladó Élővíz-csatorna mentén halad, és érinti a másik körös ágat is, a Gerlai-holtágat. A körséta bővelkedik természeti és műemléki értékekben, az eligazodást információs pontok és pihenőhelyek segítik.

A Körösök Völgye Turista Egyesület szervezésében minden év májusában ez az útvonal is része a "Három város" teljesítménytúráknak.

Sárga nőszirom (Iris pseudacorus)

„Főleg mocsarakban, alföldön gyakori nősziromféle. Nem ritkán az egy méteres magasságot is eléri.A hazai flórában előforduló nősziromfélék közül a legnagyobb és a leggyakoribb. Szára akár az 1 méteres magasságot is meghaladhatja, üreges, kissé lapítottan hengeres. Levelei általában 1cm-nél szélesebbek, 70 cm hosszúak, kard alakúak. 3 nagy sárga színű külső lepelleveléről könnyen felismerhető. Termése toktermés amely éretlenül zöld, majd a terméséréskor barna színű. A hazánkban élő többi nősziromfélével ellentétben nem védett, bár 1993-ig a védettséget élvezett a többi védett nősziromféléhez való hasonlósága miatt.” 
(novenyhatarozo.info)

Magyar Királyi Szálloda (2014)

A békési Széchenyi tér legszebb épülete 1885-ben Benedicty József tervei szerint épült eklektikus stílusban. A Bérház ragadvány nevet kapó építményben egykor Kaszinó és mozi is működött, napjainkban a Magyar Nemzeti Galéria alföldi festőinek állandó kiállítása látható.

A műemléképület másik felében 76 000-nél több dokumentummal rendelkező könyvtár kapott helyet. Az olvasóhely nagy történelmi múltra tekint vissza, ugyanis
az 1895-ben megalakult a Békésvármegyei Közművelődési Egyesület alapította meg az akkor még csak 632 kötettel rendelkező népkönyvtárat.