Mátyás király (2014)


A Móra Ferenc múzeum mögötti sétányon található az ifjú Mátyás király bronzból készül lovasszobra. Lapis András 2001-es alkotásának talapzatán kapott helyet Hunyadi László és János domborműve mellet a Hunyadiak címere, így állítva emléket a dicső famíliának.

MÁV-palota (2014)


A MÁV Rt. Területi Igazgatósága épülete vagy találóbb nevén a MÁV-palota az Anna-kúti csomópontot egyik legdominánsabb építménye, amelyet 1893-94 között a millenniumi ünnepségre építettek Pfaff Ferenc tervei alapján neoreneszánsz stílusban. A MÁV igazgatóság palotájának csúcsdísze és bádog kilátónak köszönhetően ma is a környék épületeinek fölé emelkedik. Az épület érdekessége még, hogy 1943-ban úgy toldottak hozzá egy újabb emeletet, hogy a tetőt nem elbontották, hanem egyszerűen megemelték.

A napjainkban is a vasúttársaság kezelésében lévő épület alagsorában a Vasúttörténeti Alapítvány gyűjteménye tekinthető meg.

Anna-kút (2014)



Szegeden a Tisza Lajos körút és a Kossuth Lajos sugárút sarkán található a gyógyhatású vizéről híres Anna-kút. Az emésztőrendszeri panaszok kezelésére kiválóan alkalmas gyógyvízre olajfúrási munkálatok közepette bukkantak 1927-ben. 

A kút díszét 1959-ben Csáky József szobrászművész készítettet el, amely egy táncoslányt formázó szoboralak.

Reformárus palota (2014)

A szegedi Református Palota a belváros egyik meghatározó épülete, amely szokatlan megjelenésével hívja fel magára a figyelmet.

A Tisza Lajos körút és a Kálvin tér metszéspontjában fekvő épületet Magyar Ede tervezte, és 1912-ben készült el. A szecessziós jegyeket hordozó épülettömb érdekessége az, hogy az ötszögű telken álló épületetek egy terecskét fognak közre. A palota gyönyörű homlokzatán látható óriási mozaikképek pedig a szántás-vetés, és az aratás mozzanatit mutatják be.

Az épület eredetileg a református népiskolakén funkcionált, majd a szegedi református egyház parókiája működött benne. 


A napjainkban is a gyerekek számára kialakított foglalkozásoknak helyét adó palota tetején Tardos-Taussig Ármin két éneklő és tanuló gyermekeket ábrázoló bájos szoborcsoportja látható még. 

A palota földszinti helységeit gyógyszertárak és üzletek bérelik, az emeleteken pedig lakások és irodák találhatóak.

Túra: Téry Ödön emlékút (2014)

Ha valaki keresztezi az utunkat, mindig hordoz valamilyen
nekünk szóló üzenetet. Véletlen találkozások nincsenek.

(James Redfield)


Véletlen találkozások

























forrás: openstreetmap.org



Útvonal:

Szeged, Torontál tér – Tiszaszigeti gátőrház – Tiszasziget – Kübekháza – Triplex – Óbéba, Téry Ödön szobra  Rábé  Majdan  Gyála  Tiszasziget  Szőreg  Szeged




Táv és szintemelkedés:

68 km/ 28 m






Emlékút

Szent Mihály főangyal szerb ortodox templom (2014)

A szerbiai Gyála főterén barokk stílusú ortodox szerb templom áll, amely 1794-ben épült.

Oroszlámos kolostorrom (2014)

A Szerb-Magyar-Román hármashatár közelében található a vajdasági Majdan. A település egykoron az Oroszlámos nevet viselte az itt alapított monostor miatt.
A régészek napjainkban is folyamatosan kutatják a területet, és három templom maradványaira bukkantak itt, és ezek körül több a monostorhoz tartozó sírt is találtak. A felszínlehozott leletek alapján megállapítható, hogy az itteni 19. században épült kolostor fénykorát II. Béla idejében élte, ugyanis a legtöbb pénzérme ebből a korból származik.

Kőhíd (2014)


A határtól Óbébáig vezető úton két kőhídon is át kell kelni, mindkettő középkori műemlék.

Téry Ödön (2014)


Óbéba római katolikus templomának udvarában áll Téry Ödön bronz mellszobra.
A falu híres szülöttének szobra 2006-ban, egy hátáron túli összefogással, pályázati pénzből és a Csongrád megyei turistaszövetség közbenjárásával került a megfelelő helyre.

Szűz Mária Szent Neve templom (2014)



Óbéba római katolikus temploma egy erősen lepusztult, egyszerűbb küllemű épület, amely 1821 óta áll a településen és Szűz Mária Szent Neve tiszteletére szentelték fel.

Nagyboldogasszony román ortodox templom (2014)


Óbéba központjában két templom áll egymással szemben, az egyik a szépen rendben tartott 1746-ban épült barokk stílusú Nagyboldogasszony román ortodox templom.

Határkő-Triplex (2014)


Az 1920. június 4-én Trianonban meghúzott határvonal találkozási pontjánál napjainkban „csak” egy hármashatár-kő, a Triplex Confinium található. A fehér színű, lépcsős, három oldalú, címerekkel ellátott emlékkő a megszületése óta a határok átjárhatatlanságának szimbóluma lett. Az egymástól karnyújtásnyira lévő települések közösségeit szakította szét, pedig az itteni falvak lakói szinten rokoni és baráti kapcsolatban éltek a határok lezárása előtt. 

1998 óta azonban minden évben egy alkalommal (május utolsó hétvégéjén) megnyitják az itteni ideiglenes határátkelőhelyet, ugyanis ekkor tartja a környék három kis települése (Kübekháza, Óbéba és Rábé) a falufesztiválját.

Eklektikus svábházak (2014)



Kübekházát egykoron Kübeck Károly Frigyes osztrák hivatalnok alapította, aki a magyar dohánykertészek betelepítésével szerzett magának hírnevet. 

Az 1850-es évektől azonban a falu elszegényedett, és elbandukoló kertészek helyére bánáti sváb családok érkeztek. Ők építették a településen még viszonylag nagy számban fellelhető eklektikus házakat.

Szent István király templom (2014)


A Fő téren áll a település nagyméretű temploma, amely neogótikus stílusban készült 1880-ban.
Az istenház főoltárképe Szent István koronafelajánlását ábrázolja, melynek megfestője Keszler János volt.

Páduai Szent Antal templom (2014)


Tiszasziget központjában áll a Páduai Szent Antal tiszteletére felszentelt római katolikus templom, amely 1914-18 között épült késő szecessziós stílusban. Az építkezést Heszlényi József és Takács János szegedi építész vállalkozók végezték. A templom küllemén megfigyelhetők még a neoromán (hajó és szentély ablakok), és az északi téglaépítészeti stílus jegyei (toronykialakítás) is.

Petőfi téri kápolnák (2014)

A kübekházi Petőfi tér érdekessége, hogy a közterület körül három kis kápolna látható. A tégla építményeket Lengi Péter 1892-ben emelte saját telkén, de „Szent István évében”, a tér rendezésekkor a község arányosan áthelyezte kápolnákat.

Túra: Három város (2014)

Ha folyóvíz volnék,
Bánatot nem tudnék,
Hegyek-völgyek között
Zengedezve járnék.

Hegyek-völgyek között
Zengedezve járnék,
Kaszáló rétekre
Porondot hajtanék.

(népdal)


Árnyas úton


























forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Békés, központ - Malomasszony kertek - Sikkony - Bandika-fa - Békéscsaba, liget (Natúrpark székház) - Vesze - Póstelek - Hajlás-erdő- Gyula, a Vár előtt



Táv és szintemelkedés:

33 km/ 68 m





Csattornaparti idill

Wesselényi-tó (2014)

A tó Gyula legnagyobb záportározója, a 30-as évek elejéig homokbánya gödörként látta el funkcióját és a partján gőzmalom üzemelt. A 80-as évek végén a megyei horgász szövetség vette kezelésbe a vizet és halakat telepítettek bele. Napjainkra kedvelt kirándulóhely lett köszönhetően a tó körül felállított szalonnasütő és bográcsozó helyeknek. 

Tanösvénytúrák: Wenckheim-Széchenyi tanösvény (2014)


A „Tájképi értékek helyreállítása Pósteleken” című projekt keretében új tanösvényt alakítottak ki a Békéscsabához tartozó szabadidőközpontban. A Széchényi-Wenckheim-kastély 15 hektáros történeti parkjában, mint egy kilométer hosszan kanyarog az ösvény, amelyet információs és fajmeghatározó névtáblák szegélyeznek. A park egyik szegletében egy vadkarám is található, amelyben a békés megyei nagy kiterjedésű erdők legszebb vadja él, a Dámszarvas.


A tanösvény adatai
Táv: 1 km
Állomások: 5
Üzemeltető: Körösök Völgye Natúrpark Egyesület
Füzet: nincs

Széchenyi Antal sírja (2014)

A Pósteleki-erdő egy eldugott szegletében található a kastély építtetőjének, Széchenyi Antal sírja.
Az emlékhely a zöld turistaút mellett egy kisebb pagonyban található.

Árpád-fürdő (2014)


Az Élővíz-csatorna egyik ékessége az Árpád-fürdő törökös hangulatú épülete, amely 1927-ben épült. Az egykosi egy medencés strandot a hatvanas évektől kezdődően folyamatosan fejlesztették. 
A legutóbbi felújítást követően a fürdő már a legmodernebb környezeti és egészségügyi követelmények is megfelel.

Szoborsétány (2014)

Az Árpád fürdőtől az István Malomig húzódik a város neves szoborparkja. A sétány „benépesítése” a hetvenes években kezdődött meg, azóta több, a városhoz kötődő neves személyiségeknek állítottak itt emléket.

Körösök Völgye Látogatóközpont (2014)




























Idilli környezetben, a békéscsabai Széchenyi-liget közepén fekszik a Körösök Völgye Látogatóközpont.

Ez a modern épület lett a bázisa annak a projektnek, ami össze fogja az Erdélyi-szigethegységtől a Tisza folyó torkolatáig nyúló élő és holt Körösök által behálózott területet. 

Ezen felül az épület termei színhelye még környezettudatos nevelési programoknak és különböző kiállításoknak.

Szent Kereszt temetőkápolna (2014)


Ha a Széchenyi-ligetből Békés felé indulunk el a piros jelezésen elsőként a ligeti temető akad az utunkba. A sírkertben található a Szent Kereszt kápolna, amely tervezője Ybl Miklós, a megrendelője pedig a Wenckheim család volt. Valószínűleg a család temetőkápolnának készítette.

Bandika-fa (2014)


A Békéscsabától mintegy 3 km-re található a Bandika-fa, amely a 47-es útról az Élővíz-csatorna felöl is megközelíthető. Az egykoron népszerű kirándulóhely a nevét a fáról lezuhant híres Wenckheim-család Andrásn nevű fia után kapta. Az összenőtt matuzsálemet többször villámcsapás érte, 2020 áprilisában pedig a két törzs közül az egyik kidőlt.

Munkásmozgalmi emlékmű (2014)

A békéscsabai Bandika-fa az 1900-as években a fiatalok kedvelt találkozóhelye volt. Az óriás környéke nem csak a helyiek kedvenc kirándulóhelye lett, hanem a békéscsabai munkásmozgalom tagjai is gyakran találkoztak itt. Ezért 1968-ban egy emlékművet is felállítottak a fánál, amelynek terveit Mladonyiczky Béla és Pauló László késztette, az obeliszket megépítésér pedig a városi tanács kiviteleztette.

Nagy bíborbogár (Pyrochroa coccinea)

A nagy bíborbogárral erdőszéleken, tisztásokon gyakran találkozunk, különféle virágokon vagy a lombon szokott pihenni. Az állat lapos lárvája elhalt fák kérge alatt pusztítja más falakó rovarok lárváit, de szükség esetén saját fajának lárváit sem kíméli.

Cimbora-fa (2014)



A Cimbora-fa Békés megye egyik legrégebbi fehér nyárfája, ugyanis 150 éve dacol az időjárással. Egyszer villám csapott a környékbeli fiatalok kedvenc gyülekezőhelyének számító fa törzsébe, de a terebélyes, szép koronáján ez napjainkban meg sem látszik. 2020 tavaszán sajnos kidőlt a Bandika-fa egyik főága. 

Az Élővíz-csatorna partján álló fa a Liget mellől induló, Békésre vezető piros sávjelzésen közelíthető meg.

Csabai körtúra (2014)



A „Csabai Körtúra” Békéscsabát és szűkebb külterületi környezetét járja be. Az útvonal szinte teljes egészében a több városon áthaladó Élővíz-csatorna mentén halad, és érinti a másik körös ágat is, a Gerlai-holtágat. A körséta bővelkedik természeti és műemléki értékekben, az eligazodást információs pontok és pihenőhelyek segítik.

A Körösök Völgye Turista Egyesület szervezésében minden év májusában ez az útvonal is része a "Három város" teljesítménytúráknak.

Sárga nőszirom (Iris pseudacorus)


„Főleg mocsarakban, alföldön gyakori nősziromféle. Nem ritkán az egy méteres magasságot is eléri.A hazai flórában előforduló nősziromfélék közül a legnagyobb és a leggyakoribb. Szára akár az 1 méteres magasságot is meghaladhatja, üreges, kissé lapítottan hengeres. Levelei általában 1cm-nél szélesebbek, 70 cm hosszúak, kard alakúak. 3 nagy sárga színű külső lepelleveléről könnyen felismerhető. Termése toktermés amely éretlenül zöld, majd a terméséréskor barna színű. A hazánkban élő többi nősziromfélével ellentétben nem védett, bár 1993-ig a védettséget élvezett a többi védett nősziromféléhez való hasonlósága miatt.” 
(novenyhatarozo.info)

Magyar Királyi Szálloda (2014)




























A békési Széchenyi tér legszebb épülete 1885-ben Benedicty József tervei szerint épült eklektikus stílusban. A Bérház ragadvány nevet kapó építményben egykor Kaszinó és mozi is működött, napjainkban a Magyar Nemzeti Galéria alföldi festőinek állandó kiállítása látható.

A műemléképület másik felében 76 000-nél több dokumentummal rendelkező könyvtár kapott helyet. Az olvasóhely nagy történelmi múltra tekint vissza, ugyanis
az 1895-ben megalakult a Békésvármegyei Közművelődési Egyesület alapította meg az akkor még csak 632 kötettel rendelkező népkönyvtárat. 

Turulos-kút (2014)



A városközpont ártézi kútja 1914-től ontja vizét a katolikus templom mellett. 1928-ban díszes turulmadár került az oszlop tetejére, ettől kezdve a kút és a madár neve egyebe forrt. A kút Petz Gyula mérnök tervei alapján készült, a turulszobor pedig Návai Sándor alkotása.

Városháza (2014)


Békés központjában található impozáns városháza, amely 1902-ben épült eklektikus stílusban. A műemléképület díszes kupolájával és homlokzatával a város egyik jelképé vált az idők folyamán.