Pálóczy-Horváth-kastély (2026)

Az örkényi Pálóczy-Horváth-kastély 1893-ban épült eklektikus stílusban, amelyben a család a II. világháború kitöréséig élte mindennapjait. Az épület megálmodója Pálóczi Horváth István és neje Katona Ilona volt, akik 6 gyermekükkel éltek itt. A kastélyba a világháborúk után katonai kórház költözött be, és később gépállomás, iskola, szolgálati lakás és rendőrség is működött az épületben.

Napjainkban a Művelődési Ház működik a 2006-ban felújított műemléképületben, amely talán legkülönlegeseb része a 300 fő befogadására alkalmas színházterem.

Az épület mögötti egy apró, de annál látványosabb kastélypark húzódik. A hatalmas tölgyekből és tiszafákból álló erdő esti sétáláshoz ideális, ugyanis az utak ki vannak világítva.

Kastélypark (2025)

A Deszki kastélyparkja napjainkban egy egyedi és védett természeti értékű kocsányos tölgyes, amely nemcsak a betegek gyógyulását segítik elő, hanem az idelátogatóknak is kellemes élményt nyújt. Az itt található mesterséges tó, sziklabarlang és a díszítőszobrok pedig kivételes kerttörténeti értéknek számít a régióban.

A 19 század végén készült kastélyhoz tartozó 18 holdas park akkoriban melegházzal és virágházzal rendelkezett, valamint 10 kertész és több kertészbojtár dolgozott benne. A gondosan megtervezett parkba a növényritkaságokat báró Gerliczy Ferenc fia, Félixnek külföldről hozattatta. A Varga Imre, Vass Károly és Kovács Ferenc alkotásaival díszitett park értékes növényállománya mai is ritka különlegességnek számít.

Mikes-kastély (2024)

A Zabolán található Mikes-kastély a háromszéki nemesi udvarházak egyik szépen megmaradt példája, ahol ma is a századforduló vidéki életét honol. A történelmi Mikes család által működtetett birtok épületeiről és óriási angolkertjéről nem túlzás azt állítani, olyan mintha egy Monet festmény látnánk.

A Mikes birtok története egészen a 15. századig nyúlik vissza, ugyanis akkor már állt itt egy kaputoronnyal megerősített erődszerű épület. A ma is látható legrégebbi kastélyt ennek az erődnek a helyén a 17-18. század környékén építették. De a háromszintes, tornácos, magas sátortetővel fedett négyzetes épület mai formáját gróf Mikes Benedek idejében, 1867-ben kapta. A kastély fénykorában a bolthajtásos termei miatt az erdélyi reneszánsz egyik legszebb tanúbizonysága volt.

1910-1912 között gróf Mikes Ármin egy új, kétemeletes kastélyt építtetett, amelyben a külföldi vendégei kaptak szállást. Az épületet a régi kastéllyal ma is egy alagút és egy kétszintes híd köti össze. A II. világháború idején a kastélyt kirabolták, majd az épületeket államosították, a családot pedig kilakoltatták. Ezt követően a zabolai kastélyban az állami mezőgazdasági vállalat székhelye működött, majd szakszervezeti nyaraló, árvaház, és iskola is volt itt.

A birtokot a Mikes család leszármazottjai, a Roy-Chowdhury-ok 1999-ben visszaigényelték, akik az épületegyütteseket és a parkot is felújíttatták.

A Mikes birtok másik nagy ékessége a kastély körül fennmaradt hatalmas, gyönyörű park. A nagy méretű, patakkal, tavakkal, sétányokkal, teniszpályával, teraszokkal és virágágyásokkal díszített angolkertben sétálva a 20-as évekbe miliőjében érezhetjük magunkat. 

A területen ma is megtalálhatóak olyan eredeti épületek, mint a Gépház, Régi nyeregház, Kertiház, vagy a Luxusistálló, amelyek a kastélyszálloda részeként nyújtanak különleges szolgáltatásokat.

Tóparti Madonna (2024)

A katymári kastély egykori tavának partján, a birtok legkiemelkedőbb pontján állt egy Szűz Mária-szobor, azaz a Tóparti Madonna. A szobrot jókora betontömb őrizte, amelyet ráccsal még le is zártak. A fülkében álló kis szobor a Szűzlányát ábrázolta, karjában a gyermek Jézussal. A szoborfülkét a 2000-es években felújították, de a birtok mai tulajdonosai lezárták az oda vezető utat.

Karapancsai Kastély és Major (2023)

A Habsburgok karapancsai vadászkastélya az Alsó-Duna völgy vadregényes területén, a magyar-horvát-szerb határvonalak találkozásánál áll eldugottan. A két kastélyból, valamint majorsági épületekből álló műemlékegyüttes napjainkban is látogatható, és a Gemenc Zrt. munkálkodik a kastély értékeinek megőrzésén.

A Hercegszántóhoz tartozó, a Duna árterének egyik mese szép erdőjében álló Karapancsai Kastély és Majorság egykori területét elsőként Savoyai Jenő herceg kapta a török harcok idején tanúsított hősiességéért. Az uradalom később vissza szállt a császárra, és ezt követően a Habsburgok birtokolták. Habsburg Albert idején vált mintagazdasággá a birtok, aki világszínvonalra emelte a helyi vadgazdálkodást. Albrecht 1895-ös halála után a birtokot Habsburg Frigyes és felesége, Izabella főhercegasszony örökölte, akik fejedelmi vadászatokon vendégelte meg többek között közt I. Ferenc József császárt, II. Vilmos német császárt, Ferenc Ferdinánd trónörököst és gróf Széchenyi Zsigmondot. Ez időtájt épült meg az uradalom ékkőve a Nagykastély. Az 1910-ben elkészült barokk kastély parkjához a kertterveket a császári udvar főkertésze, Anton Umlauft készítette.

A 2015-ben felújított vadászkastély és a hozzátartozó majorság szállásként és turistaközpontként működik. A kiskastélyban Erdészet- és Vadászattörténeti kiállítás, az egykor cselédlakásként szolgáló épületben pedig turistaszálló működik. Lehetőség van még a kastélyparkot is bebarangolni, ahol egy 11 állomásos tanösvény mutatja be az itteni értékeket.

Tanösvénytúrák: Kerttörténeti tanösvény (2023)

A Karapancsai Kastély kerttörténeti tanösvényen sétálva megismerhetjük a neobarokk díszkert történetét, az itteni értékes idős fákat, és Izabella főhercegné szobrát is meglelhetjük. A sétaút az uradalom bejáratától indul, ezután végigvezet a két kastélyépület körül, a vadászati terítékhelyen, a vadgesztenye allén, a gyümölcsfa fajtabemutatón, és az egykori majorsági területen, valamint a nagykastély körüli réten. A kertben 9 ismeretterjesztő tábla mellett 44 kitáblázott fa is található.

A tanösvény adatai:

Táv: 1,9 km

Állomások: 9

Üzemeltető: DDNP

Füzet: van

 

Somssich-kastély (2022)

Zalakomár Ormándpuszta településrészén áll az egykoron pezsgő grófi birtok, amelyet gróf Somssich Antal kezdett el felvirágoztatni.

Gróf Somssich Antal huszárszázados birtokának központjában lévő eklektikus stílusú kastélyt 1906 és 1910 között emeltette és egy 16 hektáros parkot alakitatott ki körülötte. Az ifj Sztelek Ferenc által tervezett épület belseje is kornak megfelelően lett berendezve, a hallban falépcső például ónémet stílusban készült.

II. világháborúban a szovjet katonák épületet szétvertek, majd 1945 után államosították. Az akkori vezetés a kastélyt gyermeküdülőként hasznosította, majd később szociális otthonként működött. A grófot 1953-ban visszaköltöztettek az egyik cselédlakásában, aki a birtokon hunyt el 1958-ban. A kastély napjainkban egy magánbirtok, és eladó.

Véssey-kastély (2022)

A Somogyzsitfához tartozó Szőcsénypusztán áll a Véssey Sándor által építettet eklektikus kastély, amelyben ma a Szécshenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája működik.

Szőcsénypusztát a 19. század közepén gróf Széchenyi Pál birtokolta, akitől Véssey Sándor vásárolta meg és 1891-ben kastélyt épített ide. Ekkoriban a Véssey család által felvirágztatott birtok a vármegye legjobb gazdaságai között tartották számon. Az államosítás követően az épületbe a Szécshenyi Zsigmond Szakközépiskola költözött be, amely így az egyik legfestőibb környezetbe fekvő iskola lett. Ugyanis az intézményhez tartozik üvegház, vadaspark, csemetekert és egy 1786 hektáros tanerdő.

A 14 hektárnyi területű, különleges fákból álló kastélypark is figyelemre méltó, amely minden évszakban csodálatos élményt nyújt. A parkot járva érdemes megcsodálni az ámbrafát, a jegenye- vagy piramistölgyet, a mogyorós hólyagfát, és a 25 méter magas szilfát. A vadaskertben pedig ezüstfácán, törpetyúk, japánréce, szirtifogoly, muflon, őz és vaddisznó látható.

Zenepavilon és kastélypark (2019)

Békés megye egyik eldugott gyöngyszeme Tarhos település, ugyanis találhatóak itt kastélyok, parkerdő és egy híres Zenepavilon is.

A napjainkban zeneiskola gondozásában és használatában álló épületek közül a legrégebbi, a bejáratánál álló Kiskastély. A Wenckheim család 1864 és 1884 között építette kúriáját, amely vendégkastélyként funkcionált az államosításig. 1946-ban költözött ide az állami ének-zenei iskola és tantermeket alakítottak ki benne. 

A terület másik jellegzetes épület az 1900-as évek elején épült, és a háborúig igazi főúri kastély volt. Az épületet az 50-es években iskolává alakították, így eredeti küllemét szinte teljesen elvesztette. Az egykori Nagykastélyba a líceumi leánytanulók internátusa költözött, konyha és ebédlő lett az épülethez toldva, amolyan tessék-lássék módon. 

A Körös mellett elterülő őshonos tölgyes-gyertyános-szürkenyaras erdő felhasználásával kezdték meg a 60 holdas kastélypark kialakítását 1920-ban. A park területén szétszórtan elhelyezkedő épületek sétányai és méretes, ősöreg fái védett természeti értékek, több védett növény- és állatfajnak is otthon adója a terület. A zenepavilonhoz vezető út két oldalán országosan is nyilvántartott vörös tölgyfasor alatt lehet sétálni. 

A tarhosi Kastélypark „legújabb", de még is legmarkánsabb épülete a Kaufmann Oszkár által tervezett zenepavilon. A többi kastélyhoz hasonló csarnokház 1952-től 1953-ig épült, és építésében a tanárok és diákok is részt vettek. 1953-ban Kodály Zoltán avatta fel az akkoriban a Magyar zenekultúra bölcsőjének számító pavilont.
1976 és 2009 között Békés városa minden évben itt rendezte meg a Békés-tarhosi Zenei Napokat. 

Sajnos az utóbbi időkben az itteni kúria épületek állapota erősen leromlott, szinte mindegyike használaton kívül áll. A Gemma Bt. 2013-ban vásárolta meg a tarhosi zeneiskola teljes területét, jelenleg az építmények és környezetük rendbetételén fáradozik. A társaság terveik közözött szerepel egy gasztronómiai és szabadidő központ berendezése az egykori, nagy múltú parkban.

Pósteleki Szabadidőpark (2015)

A posteleki parkerdő egykoron a Wenckheim-Széchenyi-kastélyhoz tartozó angol kert volt, ahová 1906-ban telepítettek különféle fákat és örökzöldek. Sajnos a háború után sok eredeti fát kivágtak, de főleg a kastély környékén még felfedezhető néhány a korabeli állományból.

Nem régiben a régi sétányt és a kastély tavát is felújították, emellett tűzrakó helyeket és padokat is kihelyeztek a parkerdő különböző pontjain.

Schossberger-kastély (2014)

A turai Schossberger-kastély egy az országban is egyedülálló építészeti látványosság még romos állapotában is. Ugyanakkor a Pest megyei épület impozáns külsőjével jelentős építészeti emléke a historizmus korának.

A Tura települ központjában található kastély megtervezéses többen Ybl Miklós alkotásaként tartják számon, ugyanis sok hasonlóságot mutat a vele egy időszakban emelt budapesti Operaházéval. De ez hamis állítás, mert építtetője az Esterházy családtól bárói rangot kapó Schossberger Zsigmond volt, aki Bukovics Gyulát kérte fel a csodálatos építmény megtervezésére. A palota 10 éven át épült, és végül 1883-ra készült el a megrendelő kívánságára franciás neoreneszánsz stílusban. Schossberger a kastély megrendelésekor feltehetőleg mintának a hasonlóan polgári sorból származó Rotchild család angliai birtokát ajánlotta. Az építész a kastélyban alkalmazta a kor minden technikai vívmányát (vízvezetékrendszer, angol wc, központifűtés, villanyáram, étellift). Főépületének hosszúkás alaprajza és a hozzá kapcsolódó pálmaház egyedi a magyar kastélyépítészetben. A belsőterek groteszk díszítőfestését az Operaház belsőn is dolgozó Scholz Róbert készített, ezért „kis operaháznak” is szokták nevezni egyes termei miatt. A birtokhoz tartozó tájképi parkját korának egyik legnagyobb mestere, Jámbor Vilmos alkotta meg.

A kastély örököse a II. világháború idején disszidálni kényszerült, így az épületben előbb orosz katonai szállást és kórházat rendeztek be, majd ezután a helyi iskolának adott otthont. Napjainkban a műemlék egy része és a parkja nyitva áll a látogató közönség előtt, termeibe időszakos kiállítások tekinthetőek meg.

 Az ódon hangulatú villa igazi filmbe illő díszlet, forgatott már itt kiváló honi rendezőnk Csupó Gábor vagy a hollywoodi híresség, Angelina Jolie.

Horváth-Léderer-kastély (2013)

Az 1700-as évek végén a szentandrási uradalom a Répcze-Szentgyörgyi Horváth család birtoka volt. Horvát Zsigmond Főispán az 1800-as évek elején építette a klasszicista stílusú kastélyát. A főúri lak később Léderer Rudolf tulajdonába került, aki bővítette és átépítette az épületet.

A tornyos-timpanonos épületet 1950-es években általános iskolaként használták, majd később kollégiumot rendeztek be benne. A gyönyörű zöld környezetben fekvő, 16 szobás kúria jelenleg turistaszálló.

Alcsúti arborétum (2011)

A 40 hektáros alcsúti arborétum az egykori Habsburg-kastély parkjának átalakításával jött létre. és Jámbor Vilmos tervezte, angolkerti mintára. Kialakítása során a mester 300 olyan növényfajt ültettetett el, ami azelőtt Magyarországon ismeretlen volt.

Az igen ritka növényfajokon kívül az arborétum ad otthont a Habsburg kastély maradványainak, a Kastélykápolnának, a Pálmaházi romoknak, a Kutatóháznak, a Babaháznak, a Medveháznak, a Gloriettének, a Grottának, az Oroszlános kútnak és több érdekes hídpillérnek, ezek közül több épületet a híres építész, Ybl Miklós tervei alapján építettek meg.

Az arborétum évszakonként változatos arcot mutat, kora tavasszal nyíló hatalmas

hóvirágmező egyedülálló az országban. Napfordulókor pedig a Szentjánosbogártánc nyújt különleges,esti látványosságot.

Lamberg-kastély (2011)

A Fellner Jakab által 1762-1766-között épített kastély, a magyar barokk kastélyépítészet egyik legkiválóbb alkotása. 

Az épülethez tartozó angol parkban három, szintén barokk oromzatos gazdasági épület áll. A kastélyparkot szobrok díszítik, a Zenepavilon mellette található az ország legnagyobb francia juharfája. A gyerekek kedvence a díszhalastó, amely nyaranta nyíló Tündér rózsákkal telik meg, illetve a park másik oldalán lévő kovácsoltvas madárház, amiben egy pávapár él.

Napjainkban Kulturális központként üzemel a móri kastély,

Püspökszentlászlói arborétum (2010)

A püspökszentálszlói arborétum hat holdnyi területen fekszik a Zengő északi oldalán. A kiváló mikroklímájú völgyben Hetyey Sámuel püspök 1898-ban arborétumot létesített a kastélya körül.

A kert fenyői és különleges fáinak nagy része 100 év fölött jár.

A kastély előtt álló Zsolnay szökőkút vize állítólag 20 méter magasra szökött, a ciszternából lefolyó víz nyomásának köszönhetően.

Az arborétumban egy patak is csörgedezik, fölötte egy régi, hangulatos fahídon lehet átmenni. Ebből forrás vizéből felduzzasztott kis tóban valamikor aranyhalak és pisztrángok, rajta pedig hattyúk úsztak.